Észak-Magyarország, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-28 / 123. szám

KZA*- MA&rfitoOKZMi 4 íi 1975. május 28., szerda RÉM HÍRVIVŐK Oshemaíatá a miskolci Stúdiószínpadon A hagyományos drama­turgiai mércét félre kell tennünk, ha Serfőző Simon első színpadi játékának, a Miskolci Nemzeti Színház .Stúdiószínpadán bemutatott Rémhírvivők-nek az igazi értékét próbáljuk latolgat­ni. Pedig az író nagyon is, hagyományos életfelfogással perel: a puszta vegetálásban megrekedt kisparaszti ma­gatartással. Ám nem a ta­nyai életre ítéltek ellen érvel, hanem éppen értük, emberi kiteljesedésük lehe­tőségéért. Ha az iskolás drámaszabályok követel­ményrendszerével , minősíte­nénk a „tragikomédiának” nevezett alkotást, igencsak zavarba bonyolódnánk, mert a „kötelező” szabályokat jó- szerint semmiben nem kö­veti a költő-szerző. Akár antidrámának is tekinthet­nénk művét. Szereplői már az első mondataikkal „kiad­ják” magukat, nincs ízgal­mas cselekmény a színpa­don, párhuzamos monoló­gokat hallunk, ki-ki rögesz- mésen ismételgeti önmagát, a jellemek nem fejlődnek szemünk láttára. Nem má­sok győzik meg a „hősö­ket”, ők önmagukat győz­ködik, — látszólag ellenkez­ve az elkerülhetetlennel —, hogy az élet törvénye a megért változás elfogadása. Nem a „belépni, vagy nem belépni” erőltetett dilemmá­ján töprengenek, mert ak­kor a mai színházlátogató­nak már teljesen érdektelen volna' az egész játék. A Rémhírvivők emberei in­kább olyan vendégvárók már, akik — bár szavaik­kal téríthetnék el a hívat­lan közeledőket, — maguk­ban már egyértelműen el­fogadták életük szükségsze­rű fordulatát. Ezért igazi írói és színházi lelemény, hogy az annyit emlegetett „látogatók" végül meg sem jelennek személyükben a színen. Közvetlen közremű­ködésük nélkül is megérle­lődött a döntés a lelkekben. Vagyis — még mindig a kizárásos módszerrel jelle­mezve — Serfőző Simon színpadi műve nem valami­féle szövetkezet-történeti dokumentumjáték, . hanem egy történetileg pontosan meghatározott korszakban és társadalmi környezetben végbemenő közösségi dráma, amelynek emberi tanulságai el nern avuló érvényűek. A végül is tisztázó — tisztító hatású konfliktusok a lel­kekben zajlanak le. Költői tanúságtétel Serfő- zőnek első drámája is — akárcsak az erős izzású ver­sei, kemény szavú irodalmi riportjai — azokról, azokért, akikkel egy tőről fakadt, s akiknek sorsa alakulása élet- reszóló ügye. S mert belülről ismeri, éli esendő hőseit — a drá­mai szabályokkal mit sem törődve is — szinte csupa hálás szerepet ír, a „nagy szerep” lehetőségeit adja színpadi játéka megjelení­tőinek. A színrehozó együt­tes dicséretére szól. hogy őszinte odaadással szegődött az írói szándék szolgálatá­ba. A rendező Jurka. László —, akinek a Stúdiószínpa­don ez az első rendezése- — biztos érzékkel teremtette meg a szűk térben a szín­hely hiteles atmoszféráját. Maga tervezte a — valósá- , gosan kooott tárgyakkal te­libe találóan jellemzett — tanyai konyha színterét, s szereplői öltözetét is. Egy­szerre érzékeltetve a konk­rétat. és a konkrétban a jel­képeset. A néző közvetlen közelé­ben merőben más színészi stílus a célravezető, mint a nagy színház tágas, a néző­tértől kellően eltávolított színpadán. Jurka legnehe­zebb feladata talán ennek a „stúdió”-stílusnak a kiala­kítása volt. és ezen belül az együttesi játéknak a meg­teremtése. Színészei példás fegyelemmel igazodtak az újszerű feladathoz. A főszereplő Hamar há­zaspár alakítói, Somló Fe­renc és Lenkey Edit, elis­mert színészi erényeiket a stúdió bensőséges színterén is a rájuk jellémző igé­nyességgel tanúsítják. Somló Hamar Imrében azt a szí­vós természetű és elnyűhe- tetlen kedélyű kisparasztot kelti színpadi életre, aki a keserves helyzetekben sem veszíti el humorát, a maga szorultságát, is képes kifi­gurázni és ezzel fölébe is tud kerekedni a vélt, s a valódi veszedelmeknek. Kis közjátékaivai, remek rög­tönző készségével a néhol érezhető „üresjáratokon” is átsegíti az előadást. Lenkey Edit a folytonos „szerzés­ben”, a maga és a férje .szüntelen dologra hajtásában kiszikkadt Hamaméban is képes megéreztetni a ritka lelkierejű tanyai „nagyasz- szonyt”, akinek, ha érdeme­sebbért törhette volna ma­gát, mi mindenre telhetett volna ösztönös tehetségéből. Példás szép beszédkultúrá­jával, különösen a sorsát elpanaszoló nagy monológ­jában hat szuggesztív erő­vel. Zoltán Sára —, a Popfesz­tiválban látott emlékezetes alakítása után — most tel­jesen más jellegű szerep­körben bizonyítja. hogy egyike színházunk legérettebb jellemszínészeinek. Ahogy megjelenik félig fűzött, félre­taposott cipőjében, lompos ruhájában — maga a sze­gényparaszti nyomorúság lép elénk. De lám, nyolc gyer­mekszülés sem nyűtte el ösztönös sóvárgását a sivár­ságba valamiféle változatos­ságot, színt hozó „hírek” után, s ha nem is tud válo­gatni közöttük, nyomban adja tovább, megtoldva a maga „mélytengeri” fantá­ziájával a hallott híreket. Sovány arcából szinte kisüt a világ rejtelmeire rácsodál­kozó, új látnivalókra szom­jas szeme. Érzékletesen szép orgánumával tanulmánysze- rűen gazdálkodik a Stúdió­színpadhoz hangolt szöveg- mondásban. Az előadás ör­vendetes meglepetése DarL day Róbert alakítása, a megtörtén is bölcs sze­gényparaszt, Nocsa Jani sze­repében. Daridav teljesen elhagyta „nagyszínpadi” ru­tinos színészi eszközeit, s a stúdiójáték jóvoltából telje­sen megújult, elmélyült az emberábrázoló művészete. Gondosan illeszkedik az együttesbe Szili János, a jómódú gazda, Gyalog Pé­ter alakjában. Az öregem­ber elnagyolt és eléggé meg nem indokolt szerepével Hídvégi Eleknek kell meg­birkóznia. I A színpadra szabott drá­mai alápszöveg és az elő­adás leginkább megkérdő­jelezhető figurája Lajos, Hamarék szakmunkásnak tanult fia. Kilóg az össz­képből, mintha utólag, mű­vi úton emelték 'volna be a darabba, valamiféle erősítő érvnek, hogy „direktben” mondja el szülei nemzedé­ke felett a vádbeszédet, ami­ért az öregek ragaszkodnak egy túlhaladott életformá­hoz. S formálisan hiúba tű­nik megcáfolhatatlannak minden érve, minél hango­sabban mondja, annál eről- tetettebben hangzik az itt teljesen fölösleges színpadi publicisztika, ezen M. Szi­lágyi Lajos egyébként igé­nyes játéka sem tud változ­tatni. A Stúdiószínpad fő hiva­tása a színházi műhelymun­ka. az érdemes kísérletezés-\ re való bátorítás. Ezt a hi­vatását most. a „hazai” szerző avatásával közhasz­núan töltötte be a színpad, A bemutató tanulságait itt nemcsak lehet, hanem mű­vészi kötelesség érvényesí­teni az előadás továbbérle- lésével, akár az ügy — a mű — érdekében való, indo­kolt igazítással Is. Vélemé­nyünk szerint megéri szer­zőnek, rendezőnek, társulat­nak az együttes továbbmun- kálkodás, mert a Rémhír-vi­vők művészi értékei a szé­lesebb közönség elój nagy­színpadra és tájelőadásokra is kívánkoznak. Bcrecz József ( Nyári koncertek DIÓSGYŐR H.) Barezí Pál rajza Darvas Józsefre emlékezve Tiszaladány az ünnepi könyvhétre, készül Az idén Tiszaladány lesz az ünnepi könyvhét megyei megnyitó ünnepségének szín­helye. A Tisza rn^nti tele-/ pülés nevezetes szerepet ját­szott a két világháború kö­zötti időszakban, s a háború évei alatt a haladó magyar- irodalmi mozgalmakban. Több ízben volt illegális írói találkozók szállásadója, s különösen gyakran időzött itt — baráti menedékhelyen — a németektől és a hazai cinkosaiktól üldözött Dar­vas József. Most vasárnap, június elsején délelőtt 10 órakor Darvas ' Józsefnek, a tiszaladányi általános iskola falán elhelyezett emléktáb­lája leleplezésével veszi kezdetét megyénkben az ün­nepi könyvhét rendezvény- sorozata. Az ünnepségep Fábián Zoltán, a Magyar írók .Szövetségének titkára mond emlékbeszédet. Ezt követően a községi művelődési házban rende­zett gyűlésen nyitja meg a megyei könyvhetet Bujdos János, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának ve­zetője. A megnyitó íróven- dégei Fábián .Zoltán, Gu­lyás Mihály, Baráth Lajos. Bényei József, Kalász László és Papp Lajos lesznek. Az ünnepi műsorban Balogh Emese, Béres Ferenc, Csapó János, Szőllős Beatrix és Zoltán Sára működnek köz­re. Alig, hogy véget ért a termi hangversenyévad, mar­is megkezdődött Miskolcon a nyári koncertsorozat. Akárcsak a korábbi évek­ben. az idei nyáron is há­rom helyszínen nyílik lehe­tősége a komoly zene hívei­nek rangos, színvonalas ze­nehallgatásra. A „minősí­tést” nyugodtan megelöle-1 gezhetjük. hiszen a Collegi­um Musicum, a Muzsikáló udvar és a diósgyőri var- koncertek sorozatában egy­aránt igen neves művésze­ket, illetve együtteseket fo­gad a város. A Collegium Musicum hangversenyei már tegnap megkezdődtek, Lehotka Gá­bor orgonaestjével. Június­ban, júliusban és augusztus­ban 2—2 orgonaestet hall­gathatnak meg az érdeklő­dök e sorozatban, melynek záróestjét szeptember 9-én tartják meg. Az avasi temp­lom műemléki épületében — sorrendben — Baróti István. Trajtler Gábor, Matti Han- nula, Peskó György, Leo­pold Digrisz, Karl Maureen és Kovács Endre orgonajá­tékát élvezhetik a miskolci­ak, illetve azok az üdülő­vendégek és turisták, akik a városban tartózkodnak. S amint az a puszta felsoro­lásból is kitűnik, hazai je­les orgonaművészeink mel­lett finn, szovjet és NSZK- beli művészek is koncertez­nék Miskolcon. Igen gazÖag a bemutatásra kerülő mű­vek skálája is, s szinte va­lamennyi esten játszanak Bach-műveket. Az immáron hagyományos zenei sorozat — véleményünk, szerint — alkalmas arra, hogy hallga­tóiban megerősítse azt a vé­leményt, miszerint Miskolc nyári zenei életére országos szinten is érdemes lenne jobban odafigyelni. Ez a megállapítás különösen igaz altkor, ha a másik két soro­zat koncertjeit is említjük. A Kossuth Művelődési Ház udvarán megtartásra kerülő Muzsikáló udvar ka­marakoncertjein nem kisebb művészek és együttesek lép­nek közönség elé, mint Szendrey-Karper László és Ágay Karola, a Magyar Hárfástrió, a Bakfark Con­sort és az Ars Renata együt­tes. Bármelyikük hangver­senye önmagában is jelen­tős komoly zenei esemény­nek számít, A négy koncert egymás mellett említése vi­szont már igen gazdag, szín­vonalas művészi élményt ígér. A Muzsikáló udvar hangversenyeit egyébként június 3-a és július 29-e kö­zött tartják meg. Sorrendben ugyancsak harmadikként említjük —, de ez nem rangsorolás — a diósgyőri várkoncerteket. A már korábbiul felvetődött igényeknek megfelelően a Miskolci Szimfonikus Zene­kar önálló hangversenyso­rozattal jelentkezik a nyári időszakban. Mint korábban, az idén is a diósgyőri vár szolgál méltó keretül a jó nevű hazai zenekar fellé­péseihez, amelyeket pénteki konc.ertekként is említhe­tünk. Június 6-án kerül sor az első várkoncertre, hogy azután még öt egymást kö­vető pénteken közönség elé lépjen a zenekar. Csakúgy, mint tavaly, idén is adott lesz a lehetőség, hogy rossz idő esetén az Ady Endre Művelődési Házban tartsák meg a hangversenyeket, amelyek programjában Schumann-, Brahms-, Rossi­ni-, Mozart-, Strauss-, Csaj- kovszkij-művek szerepelnek többek között. A várkoncer­teken egy alkalommal Jan- csovics Antal, négy alka­lommal Antal Mátyás, egy alkalommal pedig Kassáról érkező vendégkarmester, Borisz Velat dirigálja a Mis­kolci Szimfonikus Zenekart. E három koncertsorozat mellett természetesen gazdag térzenei programot is össze­állítottak. így a valóban igényes zenei „kínálattal” már csak élnünk kell tudni a nyáron. A Kohászati Alapanyagelőkészítő Közös Vállalat Miskolc, repülőtéri gyáregysége AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ: 8 általános iskolát végzett, 18 éven felüli férfi segédmunkásokat KOTRÓGÉPKENÖ MUNKAKÖRBE. A jelentkezőket az előírt előgyakorlat után —, „saját szervezésű kotrómesteri tanfolyamon” — szakmunkás kategóriának megfelelő kotrómesterekké képezzük ki. Vidéken lakók részére munkásszállást biztosítunk. CÍM: Miskolc. Repülőtér. Pf. 130. Telefon: 17-898. Jelentkezés a munkaügyön. A B.-A.-Z. megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat i í a beizemeíi istaiiliiifto pályázatit hirdet az alábbi munkakör betöltéséhez: HIGIÉNIKUS: Pályázati feltétel: állatorvosi egyetem, vagy higiénikusi képesítés. Bérezés: megegyezés szerint. A pályázatot a vállalat személyzeti és oktatási vezető­jének lehet benyújtani. Miskolc, Vágóhíd u. 16. sz. AZ ALÁBBI MUNKAKÖRBEN ALKALMAZ DOLGOZÓKAT: — KÖNYVELŐ. Felvételi követelmény: közgazdasági technikum, i vagy szakközépiskolai végzettség. • — GYORS- és GÉPÍRÓ. — RAKTÁROS. — PORTAS, — GÉPKOCSIVEZETŐ. — NYUGDÍJAS GÉPKOCSIVEZETŐ. JELENTKEZNI LEHET: a vállalat központjában. Miskolc, Vágóhíd u. 16‘. sz. 15. ÉjllS 1-11 iüliliS 15-isi literenként 2,10 Ft helyett 1,50 Ft-ért szerezhetik be a i Miskolc 5ajó-parii és a sátoraljaújhelyi telepeinken. Fenti telepeinken tüzelőolaj tárolására 200 literes hordó és 20 literes karma is beszerezhető. Telepeink tüzelőolajat a hitelakciós tüzeiőutalványra ‘is kiszolgálnak! r» ESZAK-MAGYARORSZÁGí TUZÉP VÁLLALAT < V

Next

/
Oldalképek
Tartalom