Észak-Magyarország, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-28 / 123. szám

1 1975. május 28., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Tegnap és ina A VASV1LL Kereskedelmi Vállalatnál Lézer a műszeriparban Az áru—pénz—áru körfor­gásban fontos szerepet ját­szik a kereskedelem. Jelen­tős feladata, hogy meggyor­sítsa a forgási sebességet és ..eleven kapcsolatot” teremt-, sen a termelő vállalatok és a vásárlók, fogyasztók kö­zött. Ilyen feladatot lát el a VASVILL Vállalat is négy- megye — Borsod. Heves, Hajdú éá Szabolcs — tizen­hét városában és 800 közsé­gében levő, mintegy 7500 üzletben. Erről a tevékeny­ségéről a szociális helyzet és a munkakörülmények ja­vításáról beszélgettünk dr. Sass Tibor igazgatóhelyet­tessel, a vállalat Sétány ut­cai központjában. — Vállalatunk 1974. ja­nuár elseje óta kétmillió ember egyre növekvő igé­nyét elégíti ki, ellátásáról gondoskodik vas- és műsza­ki cikkekből. Több mint 1500 féle árut forgalma­zunk, a pár forintostól a sok ezer forint értékűig. A sok­féleség nagyobb gondot is okoz a beszerzés, a raktá­rozás és forgalmazás terüle­tén. Ezen csak szüntelen munkával — piackutatással, fejlődő raktárgazdálkod ás­sál és szállításszervezéssel — lehetünk úrrá. — Nyilván a' műszaki fej­lesztés és a gazdaságirányí­tás területén is történtek intézkedések a feladatoknak megfelelően. — Ez így van, és ehhez lehetőséget teremtett az, hogy tavaly háromnáilliárdos forgalmat bon3rolítottunk le. A forgalomnövekedés csak- , nem 8 százalékkal haladta meg a tervezettet. Ennek eredményeként 14 milliót fordíthattunk különböző be­ruházásokra: árumozgató gé­pekre, építkezésre és az ügyvitel korszerűsítésére. Az ügyvitel fontosságának meg­felelően annak gépesítésére jelentős összeget fordítot­tunk, PC—4000 jelű számí­tógépet és Soemtron. 383 típusú számlázógépeket vá­sároltunk. — A vállalat gazdasági élete, folyamatai, pillanatnyi helyzete a beruházás nyo­mán jobban figyelemmel kí­sérhető és a vállalatvezetés munkáját is könnyebbé te­szi a gyakoribb és pontos információ. Tetemes össze­get fordítottunk árumozga­tó gépek beszerzésére is. Kiszámítottuk a forgalomhoz — a zavartalan, könnyebb ellátáshoz — szükséges ra­kodógépek, Diesel- és elekt­romos targoncák optimális számát. Ügy néz ki, hogy még ebben az évben elér­jük ezt a számot. Rakodó­gépek könnyítőnek a nehéz fizikai munkán és. a raktá­rozás technikai színvonalá­ra is kedvező hatással van­nak. — Az áruszállítás „a te­rítés” folyamatosságát azzal is növeltük, hogy a jobb ellátásra törekedve szocia­lista szerződést kötöttünk a Belkereskedelmi Szállítási Vállalattal és a Borsodi 1 parcikk Kiskereskede] mi Vállalattal. A Belkereske­delmi Szállítási Vállalat ko­csikat ad és a fuvarozást időben elvégzi, a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat gondoskodik az áru fogadásáról. Úttörő részt vál­laltunk a kis konténerizáció hővezetéséből. alkalmazásá­ból, a szocialista szerződés megkötésével. — A gépesítésen kívül terveznek-e n\ás, munkakö­rülményeket javító intézke­dést ebben az évben? — A dolgozói!: szociális helyzetének további javulá­sát igyekszünk elérni. Ezt szolgálja például, hogy a Borsod megyei kirendeltsé­gen több mint félmilliós költséggel új öltözőt és für­dőt hozunk létre. Nyíregy­házán a Szabolcs megyei kirendeltségen hasonló léte­sítmény megvalósítását ter­vezzük szintén ebben az esz­tendőben. — A műszáki fejlesztés, aj több gép jó és szükséges dolog. De növekvő számú veszélyforrást is jelentenek a dolgozók testi épségére, egészségére. Ennek elenére intézkedéseink hatására seökkenő tendenciájú a bal­eseti helyzet alakulása, a baleset következtében ki­esett munkanapok száma csaknem 11 százalékkal, az ezer főre jutó balesetek szá­ma másfél százalékkal csök­kent. — Mi van akkor, ha még­is megtörténik a baj. min­den óvatosság ellenére és hetekre, hónapokra táppén­zes állományba kerül a dol­gozó.’ — A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a vállalatok anyagilag felelnek a balese­tet szenvedett keresőképte­lenségéből adódó és egyéb kárának megtérítéséért. A gyakorlat azt mutatja, hogy a vállalat és a dolgozó is védi a maga igazát, ami kö­télhúzásra vezet. Ennek hosszú pereskedés és' hatal­mas irathalmaz, a következ­ménye. Néha az is előfordul, hogy a dolgozó komoly anyagi nehézségekkel küzd ennek hatására. — Nálunk igazgatói uta­sítás egységesíti és rövidíti le ezt a folyamatot. Az igazgatási és jogügyi osz­tály vezetője bírálja el, meg­felelő bizonyítékok alapján, hogy kit és milyen mérték­ben terhel a felelősség. A kártérítést — ennek az in­tézkedésnek a hatására — többnyire már harminc na­pon belül megkapják a ká­rosultak. — Hogy ez a forma mennyire bevált . és köve­tésre méltó, arra számsze­rű adat is van. A vállalat­nál balesetet szenvedett 23 dolgozó 14 ezer forint kár­térítést kapott időben. Egyetlen panaszos eset for­dult elő. de az is alapta­lannak bizonvult. Buehert Miklós A REMIX Pataki István téri gyárában a nyomtatott áramkörök ért>'ltt>o'í>líf-sához lézert használnak. Az új eljárás gyorsabb a hagyományosnál cs pontosabb is. Az új lézerberen­dezéssel végzik az értékbcáliítást. Építésügyi íilmiiap A Sátoraljaújhelyi városi Tanács építőipari üzeme és az Építésügyi Tájékoztatási Központ miskolci informá­ciós irodája építésügyi film­napot tart Sátoraljaújhelyen, a városi filmszínházban. A május 29-én délelőtt vetítésre kerülő műszaki tá­jékoztató és dokumentum- filmek szemléjét második alkalommal rendezik meg a hegyaljai városban. A prog­ramban hat kisfilm vetítése szerepel. A szovjpt, angol és magyar dokumentumfil­mek a különböző építési el­járásokról adnak rövid tá­jékoztatást. de beszámolnak a műemlékvédelem érde­kességeiről is. Az építésügyi filmnapot Fleskó László, a Sátoralja­újhelyi városi Tanács el­nökhelyettese nyitja meg. „Fogas" kérdések A tágas váróteremben a falakon „fogászati KRESZ- táblák” figyelmeztetnek a íogápolás szükségességére. A vitrinekben fogápoló esz­közök : fogkefék. fogkré­mek ... és aspectomat. — A váró egyben „tante­rem” is. A kezelésre vára­kozó gyermekcsoportoknak egy-egy asszisztensünk min­dig tart felvilágosító elő­adást — kezdi a Szabó La­jos úti iskolafogászat bemu­tatását dr. Bánfalvi Sarolta főorvos asszony, az intéz­mény vezetője. Az épület, az intézmény régi. mégis az elmúlt év decemberétől át­alakított. megújult „köntös­ben” várja az iskolás korú gyermekeket. — A várót megnagyobbí­tottuk, a két kis kezelő he­lyett egy nagyot létesítet­tünk. Kaptunk 5 darab új Chiradent típusú turbinás, gyors fordulaté, vízhűtéses fúrógépet, amelyek lényege­sen megkönnyítik a mun­kánkat. A személyi állomá­nyunkban is történt válto­zás. Jelenleg néev főállású fogorvos és öt állandó «as­szisztens kezeli a'gyermekek beteg fogait. Ezenkívül még a felnőtt fogászatról is ka­punk mindennap egy fog­orvost. Ebben az évben az or­szágban először. Miskolcon bevezették . az általános is­kolások mellett u gimnazis­ták kötelező fogászati keze­lését. is. — Sajnos, a szakközépis­kolásokra még nem kerülhe­tett sor. de ha az orvosi ellátottságunk javul, előbb- utóbb ezt is megoldjuk. Naponta 160—180 gyere­ket kezelnek, havonta kö­rülbelül 2500 fogat tömnek, 104 „maradó” és 100 tejfo­gat húznak. Egy iskolát két­szer. de ha az idő engedi. háromszor is beosztanak csoportos foí'ászati kezelés­re. Naponta két általános is­kolái és egy gimnáziumi osztályt kezelnek. — Milyen az iskolás gye­rekek fogazata? — Sajnos, egyre rosszabb. Ennek több oka is van. A mai gyerekek keveset rág­nak, pedig a rágás tisztítja a fogat. A sok édesség fo­gyasztása olyan miliőt te­remt a szájban, ajnely a fogzománc sérüléséhez, a szúvasodáshoz vezet. Bajok vannak a rendszeres száj­ápolással is. A napi három­szori fogápolás elengedhe­tetlen és főleg az esti fog­mosás rendkívül fontos. — Mit tanácsol a gyer­mekeknek és a szülőknek? — A gyermek sok nyers dolgot rágjon, almát, kara­lábét ... a húst ne csak da­rálva fogyassza, és a ke­nyérnek a héját is egye meg... — Es a rágógumi? — Bár az rendszeres rá­gást „követel”, de a fog szempontjából az ilyenfajta rágás semmit nem ér. Es emellett a rágógumi véle­ményem szerint gusztustalan is... A legfontosabb, hogy a gyermekek rendszeresen — ne csak az iskolai csoport­tal — jöjjenek hozzánk. Sajnos, az a tapasztalatunk, hogy a szülőle csak akkor hozzák a gyermekeket, ha már fáj a foguk és ilyen esetben legtöbbször már csak foghúzással segíthetünk a bajon ... — A mi munkánk ezért összetett. Nemcsak a keze­lés a feladatunk, hanem a felvilágosítás és a megelő­zés is — fejezte be a be­szélgetést dr. Bánfalvi Sa­rolta főorvos asszony. Hajdú Imre Űj menetrend a Volánnál Az autóbusz-menetrend a MÁV menetrenddel egyidöben június 1-én 0 órától változik. A. Vo­lán 3-as számú Vállalat az új menetrend szerkesztését megelő­zően több száz javaslatot dolgo­zott fel és ezek alapján állította össze azt. Fő irányelvként te­kintették a hivatásforgalomban jelentkező utazási igények kielé­gítését, amely magában foglalja a munkás- és a tanulószállítások fejlesztését is. Az új menetrendben 176 mun­kásjárat, 76 tanulójárat, 8 fürdő- üdülöjárat bővítése történt. Sürítették a munkás járatokat. Miskolc megyeszékhely elővárosi forgalmában. Ózd, Kazincbarcika és Leninváros térségében. Az olcfinprogram beruházásai a személyszállítási igények bővíté­sét tették szükségessé. így na­ponta több mint 20 járattal bő­vült Leninváros térségének for­galma. Jelentősen javult a pe­remkerületek közlekedése: Szik­szó, Alsózsolca, Szirmabesenyő, Sajóbábony helységekből órán­ként indulnak autóbuszjáratok. A tanulószállítási igényeket a vállalat maradéktalanul kielégí­tette, az új körzeti iskolákhoz a szállítást biztosította. A megyében 61 vasútállomás­hoz csatlakozó autóbuszjárat közlekedik. Ezeket a vasúti menetrend figyelembevételével állította be a vállalat. Növelték az üdülő- és fürdőjáratokat, Mezőkövesd bőfürdőhöz, Mályl- tó, Hollóstető térségében. Az óz­diak az Arlói-tóhoz kaptak órán­ként induló autóbuszjáratot. A nemzetközi forgalomban új autóbuszjárat indul munkana­pokon : Miskolc—Kazincbarcika— Aggtelek—Rozsnyó viszonylatban. E járatot belföldi forgalomra is igénybe lehet venni. A járaton forintért oda-vissza menetjegy váltható. Javul a közlekedés a megye városaiban is: Kazinc­barcikán 16, Lcninvárosban 22, Sátoraljaújhelyen 4. Mezőköves­den 8, Sárospatakon 4 új helyi­járat bővítése történik meg. A bekecs! Hegyalja Tsz-ben Bodnár Sándor is Cseh János traktoros rendsodróval forgatja, „rakja rendbe” a lucernái. Százmi Hiúra tervezték... AzÉ sikeres vállalkozása A vidéki textil nagykeres­kedelmi vállalatok közül az országbán elsőként hozott létre alkalmi részleget az ÉTEX Miskolcon. Az ötle­tet kettős cél szülte. Az al­kalmi részleg jelentős té­telekben vásárolhatja meg a nagy szériákban termelő ru­házati üzemek különböző okok miatt felgyülemlett készleteit, másrészt kedvez­ményes áron továbbítja a kereskedelemnek a jó minő­ségű, gyakran első osztályú méterárut, konfekció cikke­ket. A megalapításának ne­gyedszázados jubileumát ün­neplő Eszak-magyarországi Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat az idén január elsején hoz­ta létre az új részleget, ahol jelenleg 22-es dolgoz­nak. Az új épület beruhá­zási költségei négy és fél millió forintot tettek ki. A részleg idei tervezett for­galma viszont 100 millió fo­rint. Az első öt hónap ta­pasztalatai alapján biztos­nak látszik, hogy a tervet 10—20 százalékkal is köny- nyen túlteljesíthetik. A vállalkozás várakozáson felüli sikert hozott az ETEX-nek. Nem mintha ko­rábban nem foglalkozott volna a vállalat alkalmi árucikkekkel, de ezeket na­gyobbrészt a kiskereskedel­mi vállalatokkal, az áfész- ekkel közösen kijelölt és fenntartott boltokban hozták forgalomba. Most ez a kör tovább bővült. Ismert, hogy a nagy szé­riában termelő ruházati üzemek, gyárak a leggyor­sabb termékváltással sem képesek pontosan követni a megújuló divatot, így min­dig képződik bizonyos kész­let a mára, holnapra már kevésbé keresett cikkekből. Nos az ÉTEX néhány gyár­ral szerződést kötött még az alkalmi részleg létreho­zása előtt, hogy az így meg­maradt árukat teljes egé­szében átveszi. Ez viszont pár hónap alatt azt ered­ményezte, hogy az ilyen termékekért az ország min­den részéből Miskolcra jön­nek, hiszen másutt sehol sem szerezhetik már be a különben legtöbbször igen jó minőségű ruházati cik­keket. Boros György, az ETEX igazgatója elmondta, hogy a kereslet igen nagy, bizonyos árukból országos ellátásra rendezkedtek be. Az alkal­mi részleg jelenlegi készle­te minőség szerint úgy osz­lik meg, hogy az első osztá­lyú méteráruk, ruhák ará­nya kilencven százalékot tesz ki, míg az osztályos, vagy osztályon aluli textil­félék. aránya egészen mini­mális. A legkisebb árked­vezmény húsz százalékot, a legnagyobb hatvan százalé­kot tesz ki. Szántó Bálintnéval, a vál­lalat pártalapszervezetének titkárával megnéztük az al­kalmi részleg raktárait, aho­va csaknem mindennap ér­kezik szövet, vagy. konfek­cióáru, a kiszállítás pedig egyetlen napon sem szüne­tel. Kádár Sándorné részleg- vezető szerint mindössze öt­ezer méter maradt például abból a kartonmennyiség­ből. amit negyven száza­lékkal olcsóbban adnak ál a boltoknak és emiatt eddig 70—80 ezer métert vittek el. Vége-hossza nem volna a felsorolásnak, ha megemlí­tenénk, mikor mi számított a legkeresettebbnek a rész­leg készletéből, (sötétítő füg­gönyök. huzatok, könnyű „szabadidő-ruhák”, stb.) A miskolci, egri, gyöngvö- si. ózdi. edelényi boltok igé­nyeit ismerve, a lövőben tovább kell bővíteni a rész­leg tevékenységét. Egyöntetű az eladók véle­ménye, hogy nincs törzsve­vő rétege az alkalmi áruk­nak. Kinek-kinek !egy gép­kocsi-üléshuzat, sötétítő füg­göny, vagy egy nyári öl­töny beszerzése jelent való­ban alkalmi vételt, hiszen ugyanaz másnap, vagy a jövő héter. már esetleg se­hol sem vásárolható meg. A részleg tetemes forgal­ma ellenére tovább nőtt a kedvezmény nélkül árusítóit tfikkek eladása, mégpedig 10 százalékkal. Ez pedig az évente 1,3 . milliárd forintos forgalmú vállalatnál ugyan- csak figyelemre méltó ere J- ■ ménvnek számít. Nagy’ József i

Next

/
Oldalképek
Tartalom