Észak-Magyarország, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-28 / 123. szám

•asusanKnoa 1975. május 28,, szerda ESZAK-MAGYAROR5ZÁG 3 j'l ; I r :: 'I I | p ^ | ^ |v ^ rpr„^ . j ^ A választásokat előkészí- tő jelölő gyűlések fontos, meghatározó mozzanatai a választási aktusnak, ;ió mér­céi annak; milyen a válasz­tópolgárok politikai hangu­lata, aktivitása, miiyen mértékben él és érvényesül a szocialista demokrácia. Ezek tapasztalatairól be­szélgettünk Hegyi Imrével, a Hazafias Népfront megyei titkárával. — Általában hogyan lehat értékelni a választópolgá­rok érdeklődését, aktivitá­sát? — A választópolgárok ér­deklődését, aktivitását leg­jobban talán a számadatok­kal érzékeltethetem: 72 or­szággyűlési képviselői jelö­lő gyűlést tartottunk, ez jó­val több, mint 1971-ben volt. Három hely kivételé­vel minden választókerület­ben egy, illetve két jelölő gyűléssel többet szervez­tünk. Így kívántuk elősegí­teni, hogy minél több vá­lasztópolgár vegyen részt a jelölő gyűléseken. A részve­vők, száma meghaladta a huszonegy ezret. A megyében 4911-an nyilvá­nítottak véleményt a jelöl­tekkel kapcsolatban, illetve mondtak el közérdekű ja­vast a lot. — A legkülönbözőbb tár­sadalmi rétegeket képviselők szólaltak fel. Ez nemcsak a jelölő gyűlés színességét, de tartalmasságát is meghatá­rozta. A jelölő gyűlések tiszt­ségviselői — a levezető elnö­kök .és előadók — jól felké­szüllek. Tartalmas előadásuk, közreműködésük biztosította a gyűlések törvényességét, de­mokratizmusát és jó politikai hangulatát. Tehát túlzás női­kül mondhatjuk: 1971-nez ■viszonyítva magasabb szín­vonalon, tartalmasabban zaj­lottak a jelölő gyűlések. A párt XI. kongresszusa, fel- szabadulásunk 30. évforduló­ja : a jó szervezés, a tartal­mas előadások és a felszóla­lások az országos és helyi érdekek összefüggéseire irá­nyították a jelölő gyűlések részvevőinek figyelmét. — Milyen formában és mértékben volt érzékelhető a demokratizmus fejlődése? — Csak a legfontosabbakat vegyük itt sorba: A válasz­tás népironl-jellegű. Tehát a jelölő gyűléseknek is tükröz­niük kell a szocialista nem­zeti egységet. Elmondhatjuk, a jelölő gyűléseken a társa­dalom (minden rétegéből megjelentek választópolgá­rok. Nemcsak a -jelölő gyű­lés helyén élő emberek, ha­nem a szomszédos, a válasz­tókerülethez tartozó közsé­gekből is nagyon szép szám­mal voltak jelen. Ez a de­mokratizmus fejlődését és az egységet is mutatja. A meg­jelentek mintegy .55 százalé­ka férfi. 45 százaléka nö; a fiatalok aránya, pedig 25—''9 százalék volt, de az ede'én’-i járásban a- nők részvétele például a 35 százalékot is elérte. A nők aránya az olyan üzemekben, ahoi fő­képpen nők dolgoznak, ter­mészetesei! ennél is nagyabb volt: az Ózdi Ruhagyárban 70, a kuritváni Ivub.seivem- üzeniben 60 százalék, itt a környékbeli hői választópol­gárok is részt vetlek. Sátor­aljaújhelyen. ahol kettős je­lölés történt, s mindkét je­lölt pedagógus volt — a nők aránya meghaladta a 65 szá­zalékot is. A nőknek a ielölő gyűléseken való nagyaránvú megjelenése politikai szem­pontból is pozitívan értéke­lendő. De li/.ikai dolgozok is nagy számban vettek részt a lakóterületeken tartott jelölő gyűléseken. — A választópolgárok a ré­gebben tevékenykedő képvi­selők munkáját nagyon ,ió! Ismerték. Több felszólaló evekre visszaemlékezett esy- egy rendezvényre, .s szinte jegyzőkönyvszerűen idézte az akkori beszélgetés lényegét, a képviselőjelölt ténykedését, amellyel hasznára vált kör­nyezetének. — Az új jelölteknél pedig elsősorban a munkatársait, a régebbi ismerősök voltak a szószólók. Volt sok olyan fel­szólaló — a kellős jelölések­nél —, aki • elmondotta, hogy egyik jelöltet sem ismeri, de bízik a párt és a Hazafias Népfront okosságában, "mert eddig mindig jó képviselőket, ajánlottak. S támogatta a je­löltet. — A " felszólalók számos hasznos javaslatot is elmond­tak. Tehát a korábbi jeiölő gyűlésekkel összehasonlítva: más jellegűek voltak a véle­mények. Míg 1971-ben alább konkrét igény felsorakoztatá­sa, s a rendezés igénye volt; a meghatározó, most az el­múlt; 4 évi politika nvedmi- nyeként — különösen szói- nék a KB 1972-es, 1973-as határozatairól és a XI. kong­resszusról — az összefüggé­sekben való gondolkodás volt tapasztalható a felszólalások­ban. Többen szinte a jelölt tarsolyába adva mondták, hogy elsősorban a népgazda­sági és a helyi érdeket tart­sa szem előtt, de azért szól­jon a megye, a táj — a vá­ros, vagy község — problé­májáról is. Ennek mintegy folytatása volt az a másik gondolat, amelyet így fogal­maztak meg: „ismerjük a kereteket”, nem is várunk csodákat, mert csak azt oszt­hatjuk el, amit becsületes munkánkkal megtermelünk. S azt általában jól,' helyesen. Ezt kell folytatni. A városok peremrészein, Leninváros szomszédos köz­ségeiben, az aprófalvas terü­letek választópolgárai felhív­ták a jelöltek figyelmét — de ez szólt a helyi tanácsok­nak is —, a bizonyos mérté­kű, aránytalan elmaradásra, és ennek a fokozatos felszá­molására. A fejlesztéshez, a munkákhoz konkrét felaján­lások is hangzottak el. Ka­zincbarcika városban a pa­takmeder szabályozásához; Hangony községben az orvo­si lakás és rendelő, a váró, valamint az új iskola építé­séhez ajánlottak fel társa­dalmi munkát. Szikszón egy fiatal női felszólaló azt mon­dotta, hogy Szikszó 1980-ban lesz 700 éves, indítsunk ak­ciót, a belterületi utak rend­betételére, társadalmi mun­ka segítségével ... — Miskolcon a hozzászó­lók 10—15 százaléka érinteti olyan igényeket, amelyek ki­elégítésére országos intézke­dések szükségesek: például a Lenin Kohászati Müveit acélművének rekonstrukció­ja. a Tiszai pályaudvar ál­lomásépületének átépítése; az „Y”-híd megépítése, a Gö- möri-feiüljáró építésének mielőbbi megkezdése, vala­mint az építőipari kapacitás növelése. A kulturális kér­dések közül sürgették a könyvtárhálózat további bő­vítését. a görömbölyi kullúr- ház átépítését. — Özdon is közérdekű hí­vásiatok hangzottak el. Igv a kereskedelmi ellátottság ja­vítása. a bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítése. A sátor­aljaújhelyi járásban, Cigán- don azt kérték, hogy járjon cl az ár- és beivízmeniesüé- si munkák megkezdése érde­kében a jelölt, ha megvá­lasztják; kérték, hogy a Ti- szacsermely községben meg­üresedett körzeti orvosi ál­lást mielőbb töltsék be, ezt szorgalmazza majd a megvá­lasztott képviselő. Pálházán a tsz-tagok a Szarvasmarha- értékesítési gondokat vetet­, lék fel. — Több helyen tették szó­vá '— Tokajban, Encsen —. hogy korszerűtlenek a köz­művelődési otthonok. A bejáró dolgozók helyzetének javítá­sára kérték a várótermek és a buszmegállók kulturál­tabbá tételét. Sok helyen volt téma, hogy a jelölt — ha képviselő lesz — mind többet találkozzon válasz­tóival. — A kettős jelölések és az új jelöllek száma hogyan fejezi ki, és miképpen bi­zonyítja a rétegpolitika ér­vényesülését? — Megyénkben 26 ország- gyűlési képviselői választó- kerület van. A választópol­gárok a jelölő gyűlésen 29 képviselőjelöltet jelöltek, te­hát a kettős jelölések szá­ma három, A 29 közül 16 az új jelölt. Ilyen formán a június 15-i választások után várhatóan 14 új képviselő lesz a Borsod megyei kép­viselőcsoportban. — A 30 éven aluli fiata­lok száma öt. A 49 éven aluliaké hét. A legszélesebb körből történt tehát a jelö­lés. A fizikai dolgozók és a női jelöltek száma is több, mint 1971-ben volt. — Milyen tényezők érzé­keltették a XI. pártkong­resszus határozataival való azonosulást a jelölő gyűlé­seken? — A felszólalók egyértel­műen állást foglaltak a XI. (kongresszus határozatai, a HNF programja mellett, s az eddigi politika követke­zetes végrehajtását hangsú­lyozták, felajánlva közremű­ködésüket a lielyi tenniva­lók megvalósítására. — A fizikai dolgozó je­löltek mellett a résztvevők egységesen kiálltak, elmon­dották, hogy helyesnek tart­ják minél több fizikai dol­gozó jelenlétét a parlament­ben. Aktívan támogatták a választópolgárok a javasolt fiatal és női jelölteket is. Az értelmiség köréből java­soltak is nagy egyetértésre találtak a választókerüle­tükben. — A jelölő gyűlések elő­adói i foglalkoztak a XI. kongresszus határozataival, ezen belül a fegyelmezet­tebb tervezés, a fegyelme­zettebb munka kérdéseivel. Emellett igényelték, hogy szigorúbb állami ellenőrzés­sel, jobb üzem- és munka­szervezéssel az erre illeté­kes szervek szüntessék meg a lazaságokat, ugyanakkor minden dolgozó tartsa köte­lességének a fegyelmezet­tebb. eredményesebb mun­kavégzést, Többen kifejtet­ték, hogy a párt, a kor­mány eredményes külpoliti­kája, a szocialista világrend- szer ténye, annak fölénye teszi lehetővé azt. hogy bé­kében élünk 30 éve, békés körülmények közölt építjük hazánkban a szocializmust. — A jelölő gyűlések után természetesen tovább foly­tatjuk az országgyűlési kép­viselő-választások idejére mindig jellemző aktív poli­tizálást. Ennek érdekében a megyében | 75 választógyű­lést szervezünk. Emellett a megye járásaiban és váro­saiban rétegtalálkozókat, csoportos beszélgetéseket is tartunk. — A választási gyűléseket, a rétégtalálkozókat, s a Bé­ke—Barátsági Szolidaritási Akció rendezvényeit úgy ter­veztük. hogy azok az egész megyét átfogják.. Arra törek­szünk. hogy a megye min­den településén valamilyen módon, akár röpgyülés for­májában, ezt különösen az üzemekben ajánljuk — erő­sítsük népünk szocialista nemzeti egységét. — Úgy gondoljuk, hogy 1975. június 15-én minden választópolgár a párt poli­tikáját értően és támoga lo­an, cselekvő egy ült mun 'cái- kodásra készen adja szava­zatát a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájára, a Hazafias Népfront állásfog­lalására, és a Hazafias Nép­front jelöli ieire — mondot­ta Hegyi Imre. a Hazafias Népfront Borsod megyei tit­kára. Barcsa Sándor Május 30-tól ismét termelnek s Szereocsi Gsokiládégyárkan 0 A megfiatalodott Szerencsi Csokoládégyár egyik ilj, korsze­rű berendezése, a csokoládcbcgyúró gép. Fotó: Szabados György Még 48 óra. s ünnepélyes pillanatok következnek a nagy múltú Szerencsi Csoko­ládégyárban, amelynek ter­mékeit hazánkon kívül a vi­lág számos országában isme­rik. Megváltozott a régi gyár arculata, kívül-belül „meg­fiatalodnak” az épületek és a berendezések. — Nyugodtan mondha­tom, hogy egy új gyár szüle­tett az elmúlt négy esztendő alatt — mondotta Baffy György, főmérnök. — Épüle­teink, gépi berendezéseink és a szociális létesítmények nagy része elavult,, korsze­rűtlenné vált. Nem tudtuk kielégíteni a jelentkező igé­nyeket, s ezért 1971-ben megkezdődött az a nagyará­nyú rekonstrukció, amely most. május 30-án, pénteken fejeződik be. A rekonstrukció során csaknem félmilliárd forint értékű munkálatokat végez­tek el a generálkivitelező EÁÉV, valamint a budapesti Gép- és Felvonószerelő Vál­lalat; szakemberei, akik a gé­pi berendezéseket szerelték. Az üzemterület 10 ezer négy­zetméterrel bővült. — Elsőként a cukorkaüze­met adták át, amely már termel. Különféle cukorká­kat. tejkaramellát és fruttit gyártunk. Megvalósult egy ■ minden igényt kielégítő, kor­szerű kakaóbab-feldolgozó és csokoládégyártó üzem. Ter­mészetesen a gyár egyéb ter­melő vonalai, mint a cukor­ka, a karamella és a drazsé is korszerűsödött, megválto­zott. A régi, elavult géppark­nak több mint 80 százalékát kicserélték. NDK, nyugat­német és olasz cégek szállí­tották a minden igényt ki­elégítő automata és félauto­mata gépi berendezéseket, amelyek segítségével szinte emberi kéz érintése nélkül készülhetnek a különféle édesipari termékek. Amikor hétfőn Szerencsen jártunk, még nagy volt á sürgés-forgás. A generálkivi­telező ÉÁÉV-nek több mint száz munkása dolgozott, a fi­nisben. A szerelők a kakaó- bab- és a csokoládégyártó üzem gépi berendezéseit he­lyezték üzembe. Uauszky Endre főművezető büszkén mutogatta „birodalmát”, a két egységből álló, automata mérlegekkel felszerelt cso- koládébegyúró gépet, az üzemkész állapotban levő csokoládé-alapanyag gyártó gépsorokat, a massza finomí­tására szolgáló hét darab, egyenként 20 mázsás tartályt. Mindenütt korszerű, elektro­mos berendezések, automa­ták irányítják majd a pénte­ki üzemindulás után a be­rendezéseket. Az új, világos, higiénikus üzemcsarnokokban, a folyo­sókon rend és tisztaság. Meg­változtak a szociális körül­mények is. Korszerű, min­den igényt kielégítő fekete­fehér fürdőket, öltözőket ala­kítottak ki. A hatalmas gyár­udvart. egyenletes, új asz­faltréteg borítja, korszerű­södtek a tárolási és rakodási lehetőségek is.. — A most be^sjeződö re­konstrukció biztosítja majd, hogy a nagy múltú gyár 1980-ra elérje az évi 34 ezer 500 tonnás termelési kapaci­tást, az 1975. évi 22 ezer ton­náról. Még ebben az évben űj termékekkel jelentkezünk a piacon, amelyeknek a gyár­tását már a megváltozott, korszerű körülmények teszik lehetővé — mondotta befeje­zésül Baffy György főmér­nök. Felföldi György May IB&Q-ra gondolnak A holnapok sikereit; a má­ban kell megalapozni! — örökérvényű igazság ez. S fokozottan vonatkozik a szénbányászatra. Ahhoz, iiogy biztosítva legyen az el­következő években a let rnelés, szükség van többek között fejtéselőkészítésre, gé­pesítésre, beruházásokra. — Mi már most gondolko­dunk azon. miként teljesít­jük majd 1980-ban napi 100 vagonos tervünket — mond­ta Simon Péter, az edelényi akna kettes körletének veze­tője. Térképet vett elő, s azon mutatta, melyik szénte­rületei művelik az említett időszakban. Ö már azt is tudja, hol dolgoznak majd az ezredfordulón az edelényi bányászok. Mi természetesen inkább a közelebbi elképze­lésekről, tervekről érdeklőd­tünk. — Nagy feladat előtt ál­lunk — kezdle a körlelveze- tö. — Ki kell dolgoznunk a kettes telep gépi jovesztését. K . év múlva ugyanis mind a jelenleg fejlett kettes lelé­pi rész, mind az egyes telep szénvagyona elfogy, s új bá­nyamezőt kell biztosítanunk. Napjainkban a két telep részesedési aránya az akna termeléséből 60—40 százalék a kettes telep javára. Ez év első negyedévében még na­gyobb volt a különbség, s fő­ként ennek köszönhető a 108,7 százalékos tervteljesi- tés. — Az új bányamező a múcsonyi—-duzsnoki határig húzódik — folytatta Simon Péter. — A maróhengeres jövesztés kikísérletezését a K6/B jelű acéltámos fronton végezzük el. Amennyiben ezt eredményesnek ítéljük. a második félév elején „ösz- szeházasitjuk” a maróhen­gert; az önjáró biztosító be­rendezéssel. Addig persze még nagyon sok a teendőjük. Köztudott, mennyire köves a kettes te­lep szene, s ez alaposan meg­nehezíti a jövesztést. Ezért a megfelelő technológia kidol­gozása az elsődleges követel­mény. — Az első variáció szerint kirobbantjuk a telepből a köves részeket, a többit gép­pel fejtjük. Ha ez nem ígér­kezik megfelelőnek, akkor erősebb töltetű lazító rob- ' hántásokat alkalmazunk. A körletvezető elmondta, hogy az önjáró biztosító be­rendezés minden bizonnyal angol gyártmányú lesz. Az előzményekhez tartozik, hogy •"három évvel- korábban itt járt a cég képviselője, ta­pasztalatszerzés céljából. Egyébként az egységek vé­delmét. a tömlők, szelepek robbantás elleni óvását már kidolgozták u bányánál. Az üzembe helyezendő frontot 10Ü méteres homlokszélesség- gel tervezik. Ahhoz, hogy a kettes te­lepből naponta felszínre küldhessék majd a 100 va­gon szenet, szükséges a szál­lítási kapacitás bővítése. Ez elsősorban a függőleges ak­nára vonatkozik, mivel ezen keresztül jön fel a term;l- vény a napszintre. Kézi erő­vel a csillék mozgatása meg­erőltető lenne, ezért gondos­kodni kell automatikus to­vábbító berendezés beépíté­séről. Szükségesnek látszik kisebb beruházások kivitele­zése is. — A gépesítés az életet je­lenti. szükségszerű — bizony­gatta a körletvezelő. s igazai kelleti neki adnunk. Csökke­nő létszám mellett csak igv tehetnek eleget a népgazda­ság szénigényének. Nagyon sok múlik a gépi jövesztés kikísérletezése so­rán Károlyi 'stvan szocialis­ta brigádján. A brigád ing­ta i lesznek azok. akik az el­képzeléseket gyakorlatba n megvalósítják. Az akna ve­zetői bíznak a csapatban. Korábban ez a kollektíva ve­zette sikerre a gyalus szén- jövesztést. (Kolaj) Hí edeiénvi bán mii íervailiöl Interjá áléivá Imrével, a Hazafias népfront meiyei titkárával

Next

/
Oldalképek
Tartalom