Észak-Magyarország, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-25 / 121. szám
1975. május 25., vasárnap m ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Jelöltjeink a parlamentbe Rudabányán, a képviselőjelölő gyűlés végén egy fiatalember köszönte meg a bizalmat. Mindössze két-húrom mondattal, de ez a néhány mondat hatalmas tapsot váltott ki. Körülbelül ezeket mondta: nem vagyok szónok, fizikai munkás vagyok. Ha képviselő leszek, megpróbálom azt a munkámat is úgy végezni, mint a jelenlegit... És még aranyit: köszöni, hogy bíznak benne. A nagy taps pedig nyilván azt jelezte — amit különben előtte a felszólaló munkatársak már szóban is elmondtak: tetszik nekik ennek a fiatal embernek a munkája. Ez ugyan mindenütt nagy szó, de itt, megyénk északi részében, ahol vasérccel, szénnel dolgoznak, ahol a föld is nehezebben, több munkáért adja a termést, talán még nagyobb, mint másutt. A képviselőjelölt, Forgony László, vájár, 29 éves. A Gagarin aknán dolgozik, föld alatti munkán. — Mit gondol, miért éppen önt jelölték országgyűlési képviselőnek? — Nem tudom. Főként azért nem tudom, mert nálunk sok ember van, aki így, vagy jobban végzi a munkáját, mint én. Persze, nagyon jólesett, kár lenne tagadnom. i— Ha megválasztják, a fiatalok nyilván sokat várnak majd a képviselőtől. — Lehet, de ha a fiatalok érdekében történik valami, annak az idősebbek is örülnek. Hiszen a fiataloknak szülei vannak és minden szülő örül a gyerekek örömének. — Szabad időben mivel szeret foglalatoskodni? — Követ gyűjteni. — Az sok van erre.., — Van, de meg kell találni a szépet. Meg kell látni benne a szépet. Mert nagyon szép tud lenni egy kő. — Mint a táj is, ahol találni lehet ezeket a köveket. Ehhez a körzethez tartozik például a Bódva völgye, a Rakacá-völgy, a Szuha völgye. Ezek nemcsak szép kirándulóhelyek, hanem itt-ott már üdülőhelyek is... — Igen és ezekre is oda kell majd figyelni. Hiszen nagyobbrészt ezeken a helyeken is munkások'pihennek, töltik szabad idejüket. Én magam is sokat járok-kelek, mivel a kőgyűjtéshez ez is szükséges ... A múltkor a fiammal kirándultunk, mondom neki. no fiú, gyerünk, fussunk egyet. Es neki a hegynek! — Nagy nekifutás lesz ez is, amelyik előtt most áll. — Az. Nagyon sokat kell majd tanulnom, erő, kitartás is kel! hozzá, ha megválasztanak ... Szeretnék érzékeltetni valamit, azt, hogy milyen felelősségteljes munka ez. nem tudom, sikerül-e érzékeltetnem. Az egyik je: lölő gyűlésen egy idős. ősz ; hajú paraszt bácsi is felszó- i Jalt. és arra kért, hogy figyeljek nagyon a földre is. Mert a föld adja az életet — mondta. Furcsán éreztem magam. Én is paraszti származású vagyok, teljesen értem, mit mond ez az idős bácsi, és értem “a bányászokat is, hiszen magam is a föld alatt dolgozom ... Súlyos dolgok ezek nagyon ... Lehet, hogy nem elég világosan mondtam el. amit akartam, amire gondolok... — De. Világosan. Bízik magában ? — Azokban, akik eddig bizalmat szavaztak nekem. Azokban bízom. Ugyanis, ha nem tartanának képesnek ennek a munkának a végzésére, akkor nem engem jelölnek, hanem mást. Ez pedig nagy erőt ad. Minden bizonnyal így van. A nagy erőre pedig nyilván szükség is lesz. Mint egy nagy nekifutáshoz. Fölfelé a hegynek. Priska Tibor Munkában és közéletben Az egercsehi bányászcsalád gazdag útravalót adott a tanuláshoz, a munkához, az élethez Teleki Is teáiménak. Mint ahogy a szülők, ő is szerényen él, megtalálja örömét abban, amit foglalkozásként választott. A Szerencsi Állami Gazdaság fiatal agrárközgazdásza boldog ember. A debreceni tanulmányi évek idején Szerencsen töltötte a nyarat és az évfolyamtársak közül egy fiatalemberrel arról álmodoztak, hogy a diploma megszerzése után milyen szívesen jönnének az állami gazdaságba. A gyakorlati idő alatt megismerték a gazdaságot, mindkettőjüket baráti, jó munkatársi kapcsolatok fűzték már Szerencshez. Amikor végeztek, összeházasodtak. A két fiatal agrármérnököt szeretettel, bizalommal várták a Szerencsi Állami Gazdaságba. így teljesült kettőjük közös álma. Szolgálati lakást kaptak a malomtanyai kerületben, egy önálló családi házal. — Eddig a kettőnk történnie — mondja szerényen Teleki Istvánná. — Ennyire már nem is számítottunk. — Hogyan érintette, hogy országgyűlési képviselővé jelölték? — Igazából mindmáig tart » meglepetés, amiből csak lassan lehel fetocsúdni\ Nagyon «ok fiatalt ismerek, akik hozzám hasonlóan igyekeznek a munkájukat a lehelő legjobban ellátni, akik mind többet szerepelnek a közéletben, nem sajnálják a fáradozást a közösségért. Telekiné a tavalyi nehéz betakarítási időszakban bebizonyította azt is. hogy jó szervező. Ezenkívül rendszeresen részi vesz minden akcióban. amit Szerencs fejlesztése. csinosítása érdekében indítanak KTSZ-titkár és egyben a KIS/, oktatások egyik ‘állandó előadója. A pályára elhivatottsággá! készült.. Az egyetem tudományos diákkörében a növénytermesztési szekcióban az ötödik évben első helyezést ért el munkásságával Ugyanakkor nem idegen tőle a színpad, az irodalom iránti érdeklődés sem. Az egyetemi irodalmi színpad tagjaként nemzetközi fesztiválon is részt vett. — A jelölő gyűléseken most mégis lámpalázas vagyok. Mély hatással van rám az emberek bizalma, amivel felém fordulnak. Az őszinteségüket. a hitüket abban, hogy egy megválasztásra kerülő képviselő sokat tehet értük, életük alakulásáért, nem lehet csak a szó értékével mérni. A jelölő gyűléseken egyre több embert ismerek meg a választó kerületből. Az ismeretség persze akkor jó. ha kölcsönös és ehhez a jelöltről elhangzó 15—20 mondat talán nem elég. Gyakran szeretnék találkozni a választókkal, s ha megválasztanának. szeretném megismerni a kisebb-na- gyobb közösségeket, azok életét, gondjaikat, örömeiket. — Munkakörénél fogva rendszeres, elemző tevékenységet végez, részt vesz a tervek elkészítésében, a versenyek értékelésében... — Az, elfoglaltságra gondol? Nem sajnálom a fáradságot Abban áz esetben sem vár kevesebb munka az állami gazdaságban, ha megválasztanának. Nem szeretnék beköszönő ember lenni. A férjemmel együtt sokkal tartozunk a gazdaságnak. Most velem örül a jelölést jelentő megtiszteltetésnek. Nagy József Adós fizess! Miért magas a Borsodnádasdi Lemezgyár készlete? A Borsodnádasdi Lemezgyár nagy utat tett meg az elmúlt évtized alatt. A centenáriumára elöregedett, korszerűtlenné vált gyár a 110. évfordulójára újra hosszú távra megalapozta jövőjét. A dinamikus fejlődést bizonyítja egyebek között.. hogy a 2800 tagú kollektíva a múlt évi termelési és gazdasági sikerek elismeréséül a közelmúltban vehette át a kiváló vállalat magas kitüntetést. A tavalyi nagyszerű munkalendület ebben az évben folytatódott, sőt tovább fejlődött Borsodnádasdon. Rekord eredménnyel zárták az első negyedévet, több mint 23 ezer tonna lemezt hengereltek. s ilyen teljesítményre még nem volt példa a gyár történetében. Figyelemre, s elismerésre méltóak az üzem- és munkaszervezésben elért eredmények, melyek nyomán egyre javul a gazdaságosság, egyre jobb munkafeltételeket biztosíthat a gyár a munkáskol- lektívájának, s a növekvő javakból mind több jut a dolgozók szociális helyzetének javítására. A sok pozitívum, s a nagyszerű nunkasikerek mellett kedvezőtlen jelenség is mutatkozott a Borsodnádasdi Lemezgyárban, mégpedig a készletek nagyarányú növekedése. A március 3Í-i „leltárnál” majdnem a duplája volt a gyár készlete, mint a korábbi években. A feleslegesen lekötött anyagok, eszközök, a túlzott biztonság káros népgazdaságunk számára. Molnár Lászlót, a lemezgyár főmérnökét kérdeztük meg: mivel magyarázható a nagyarányú készletnövekedés, s milyen intézkedéseket tesz a gyár a normák visszaálr lítása érdekében. — A készletnövekedés három okra vezethető^ vissza — mondotta a gyár Tőmérnöke. — önkritikusan azzal kell kezdeni, hogy mi sem tettünk meg mindent a normák betartása érdekében. Előfordult, hogy fogyóeszközökből. egyes anyagokból, például a műanyag porokból túlzott biztonsággal rendeltünk. felesleges mennyiségeket halmoztunk fel. Viszonylag ezen a legkönnyebb segíteni, a 'körültekintő gazdálkodás feltétlenül a készletek csökkenését eredményezi. A másik két ok nem a vállalat rovására írható. Az első negyedévben rekorderedményt értünk el. ami feltétlenül elősegített hogy jó volt az anyagellátásunk. Sőt. túl jó volt az anyagellátásunk, a második negyedévi rendelésünket már az első negyedévben leszállították. S ez nemcsak a készletek növekedése miatt Okozott gondot,-tárolási nehézségek is voltak. A part- nervállalatok között meg kell említeni az Özdi Kohászati Üzemeket, egész évben programszerűen ütemesen szállítanak. Ha mindenhonnan ilyen megbízhatóan kapnánk az alapanyagot, nem lennének túlzott készleteink. S a harmadik ok, a vevőállomány nagyarányú növekedése. Március 31-én 71 millió forint volt a vevőállományunk, a szokásos 35 —40 millió helyett. — Mit értünk a vevőállományon? — Havonta átlagosan 80 —90 millió forint a lemezgyár értékesítése. A fizetés természetesen a szállítás után történik, ha történik. S mindaddig, amíg a vevő ki nem egyenlítette a tartozását. az elszállított, s talán már fel is használt anyag a szállító készleteit terheli. Könnyű mondani, hogy adós fizess! Az adósság behajtása a gyakorlatban sokkal nehezebb. Most pereltük be például az Ipari Szerelvénygyárat 8,5 millió forint tartozásért, aminek kiegyenlítése hónapokkal ezelőtt aktuális lett volna. Sajnos, egy ilyen fizetési elmaradás láncreakciót indíthat. Előfordult, hogy a lemezgyár is fizetésképtelenné vált, noha elvben volt pénzünk, mondhatnánk gazdagok voltunk, csak éppen fizetésképtelenek — Mi törtenfi\ ha ilyen vállalatoknak nem szállít a lemezgyár? — Volt már erre is példa, de ha leállunk a gyártással, kihasználatlan lesz a kapacitásunk, ami szintén gazdaságtalan. Korábban a Győri Vagongyár a notórius nem fizetők közé tartozott. Ha nem szállítottunk volna, az ország autóbuszexportja veszélybe került volna, s ennek ódiumát nem vállalhatta a lemezgyár. — Mi a megoldás? — A végső megoldás az lenne, ha minden vállalat, mindig programszerűen, megbízhatóan szállítana. Nem lenne szükség felesleges biztonsági készletekre, s nem indulna el az a láncreakció, ami miatt esetleg több vállalat is fizetésképtelenné válik. Ez azonban már nem rajtunk múlik. Természetesen nem nyugodhatunk bele a megváltoztat- hatatlanba, saját hatáskörünkön belül kerestük a lehetőségeket, s egy sor operatív intézkedést tettünk. Így a megszokott készletnormáinkat lecsökkentettük, a túlzott biztonsági készleteket leapasztottuk, s a magas készletek ellenében 10 millió forintot a fejlesztési alapunkból letétbe helyeztünk, vagyis ez az összeg bekerült az ország pénzforgalmába. Márciusban például a különböző munkafázisban levő lemezeket, mind késztermékké dolgoztuk, kiszállítottuk. S ennek is vannak veszélyei. Olyan helyzetbe kerülhet a gyár, mint a háziasszony, ha lelhasználja a készletet, s mikor kiürül az éléskamra, váratlan vendégek érkeznek — mondotta a gyár főmérnöke. A végső megoldás tehát a vállalatok kapcsolatában a megbízhatóság, a pontosság. Nem ártana szigorúbb szankciókat alkalmazni azokkal szemben, akik miatt más vállalatok nehéz helyzetbe kerülnek. Mert általában a jól dolgozók, a pontos szállítók károsodnál!, s természetesen népgazdaságunk. Tóth István Gyárkörnyéki műszakok Dél körül már elviselhetetlen a hőség. Két óra után a Bükk felöl sötét felhők úsznak a város fölé. A • a Ívből jövők, itt a gyái v övékén sietnek a busz es villamosmegállók felé — nem szeretne senki se megázni... jNéov darunak ejLíy gazdája... A diósgyőri kohászat csavargyári területén két-két három és hat tonnás daru nyújtja nyakát az ég felé. Lazúr József, aki ezen a keddi napon délutános műszakon dolgozik, a futódaru vaslétráján kapaszkodik lefelé. A másik darunál van szükség rá, hiszen ez látja el az üzemet anyaggal. — Tíz éve dolgozom itt. ám ritkán kerültem olyan neh'éz' helyzetbe mint most, — mondja. Négy darut kell kiszolgálni, mindenütt szükség van a munkánkra. A darus még kevés itt a gyáregységnél. Fölnéz a magasba. — Az a szerencse, hogy most nem tűz a nap... Talán esik is egy kevés eső. lehűl egy kicsit a levegő. Jobb azért hűvösben szaladgálni egyik darutól a másikig ... A standon Nagy szemekben esik. A kohászat egyes kapuja mellett újságos bódé. R átkai Gézáné fél éve árul itt. — Ma néni tudom miért, de nem fogynak a lapok. Talán az eső miatt. Ilyenkor, kedden, leginkább a Fülest keresik a vásárlók. Látja — mutat be a bódéba —. még itt van vagy 70 darab. Hogy elfogy-e? Talán holnap. Ejaty ablaknál lialszáz ember A diósgyőri rendelőintézet földszinti ablakainál emberek várnak jegyre. Az ablakok mögött végig a falak mentén polcok sorakoznak. Jut belőlük középre is. — Ez mintegy 150 ezer kartoték — mutat körül az első ablaknál dolgozó hölgy. — Naponta átlagosan ti—700 ember iul egy ablakra Természetesen ehhez még hozzá jönnek a fe.világositásra várók. Ez az intézet már ..kinőtte magát'’. Legtöbben a fogászatot keresik fel és a laboratóriumot. Ilyenkor, esős napokon sem csökken a forgalmunk. Igaz. hogy általában a hétfők a legforgalmasabbak, de azért ez a mai nap seni volt éppen nyugalmas ... Sör a sláger Nincs szabad aszta] az Ar- nyaskertben. A zivatar elöl menedéket keresők még időben érkeztek. A pult mögött M akróczi Béla né méri az. italokat. Sör. bor. tömény .. . Leginkább a sör fogy, — Tudja — magyarázza két korsó kiadása között —, szükségük van erre a meleg- üzemben dolgozóknak. Ezen a napon is el fog kelni az az 1200 korsó. Az a szerencse, hogy néha „beugrik” vala- melvik kolléganőm segíteni. Hogv győzném különben ezt a strapát? Mindent én mérek. s minden poharat én mosok el. Persze a pincérek sem pihennek, itt egy nur» talán az ötven kilométert i«t legyalogolják. Üj rendelés iön. Egv asztalhoz 10 korsó Kint még esik. bent azonban mindebből semmit sem venni észre... Pusztatalvi Tivadar Föld alatt és fölött
