Észak-Magyarország, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-04 / 103. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LATJA XXXI. évfolyam, 103. szám Ara: 1 forint Vasárnap, 1975. május 4. A nukleáris biztonságért Felülvizsgálják az atomsorompó-szerződést Interjú Szarka Károly külügyminiszter-helyettessel Mai számunk tartalmából: Heti (Z. oldali Fancsali forintok (3. oldal) Bányászklib Edelényben (4. oldal) (5. oldal) íirlénelRii felvételek (7. oldal) SPORT (11 oldal) A seitel öregedése (ÍZ. oldal) Az alomsorompó-szerződés hatályba lépése, 1970. március 5-e óta eltelt öt év nukleáris mérlegét „hivatott megvonni az a” felülvizsgálati konferencia, amely május 5-én ül össze Genfben. A tanácskozáson a magyar küldöttséget Szarka Károly külügyminiszter-helyettes vezeti, aki elutazása előtt interjút adott az MTI diplomáciai tudósítójának: Mik voltak az atomsorompó- szerződés nemzetközi politikai és Jogi előzményei és melyek az alapvető rendelkezései? — A szerződés létrejöttének történelmi előzményeihez tartozik a Hirosimát és Nagaszakit ért tragédia, amely teljesen világossá tette, hogy az atomháború, a nukleáris veszély elhárítása alapvető feltétele az emberi civilizáció fenntartásának. Ugyancsak előzmény — az atomfegyverek elterjedése veszélyének széles körben felismerése és javuló nemzetközi viszonyok között — az államok többségének azon készsége, hogy megakadályozzák az úgynevezett nukleáris proliferációt (azatom- erő-szaporulatot), s ez hosz- szú évek munkájának eredményeként egy széles körben elfogadható szerződéstervezet kidolgozásához vezetett. — Az atomsorompú-szer- ződés a második világháború után létrejött leszerelési, fegyverzelkorlátozási egyezmények között a legfontosabb helyet foglalja el. Az ENSZ-ben első ízben 1958- ban — egy nagyon szerény határozati javaslat formájában — foglalkoztak az atomfegyverek elterjedése megakadályozásának témájával. 1962-ben indult csak meg az érdemi foglalkozás a kérdéssel a leszerelési bizottságban. Az 1963-ban létrejött moszkvai részleges átom- csend-egyezmény újabb kedvező feltételeket biztosított azokhoz az erőfeszítésekhez, amelyek a nukleáris fegyvedályozására iránj’ultak. Több éves megfeszített munka után született meg az atom- sorompó-szerződés tervezete, amelyet 1968. július 1-én — a három letéteményes állam fővárosában — Moszkvában, Washingtonban és Londonban aláírásra terjesztettek elő. Ebből az alkalomból több mint 50 állam, köztük a Magyar Népköztársaság is aláírta az atomsorompó- szerződést. — A szerződés lényege röviden abban foglalható ösz- sze: a szerződésben részes, nukleáris fegyverekkel rendelkező hatalmak arra vállalnak kötelezettséget, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem adnak át atomfegyvert, vagy nukleáris robbanószerkezetet más államnak. A szerződésben részes azon államok, amelyek nukleáris potenciállal nem rendelkeznek, arra vállalnak kötelezettséget, hogy sem közvetlenül, sein közvetett formában nem tesznek szert nukleáris fegyverekre és békés célú nukleáris tevékenységüket a nemzetközi atomenergia-ügynökség keretében működő biztosítási rendszer ellenőrzése alá helyezik. Az egyezmény előírásainak megfelelően ugyanakkor az ösz- szes részes állam vállalja, hogy a nukleáris energia békés célú felhasználása érdekében a felszerelés, az anyag, valamint a tudományos és műszaki ismeretek lehető legszélesebb körű cseréjét valósítja meg. Mennyiem frt&fe alá* Illetőleg ratifikálták a szerződést, és mi tette szükségessé a felülvizsgálati konferenciát? — 1974. végéig összesen 107 állam írta alá az atomsorompó-szerződést. Ez az ENSZ tagállamainak csaknem 80 százalékát jelenti. Figyelembe kell azonban venni, hogy az aláírók közül hiányoznak olyan fontos országok, mint Franciaország és a Kínai Népköztársaság. Ugyanakkor Ő3 ország ratifikálta a szerződést és ezzel a részesévé vjlt. A biztosítéki egyezményt a nemzetközi atomenergia-ügynökséggel 40—45 állam kötötte meg. A közeljövőben várható, hogy további országok válnak a szerződés részeseivé. — Maga a szerződés — mint ismeretes — 1970. március 5-én lépett hatályba. Látható, nemzetközi tapasztalatokkal® alátámasztott tény, hogy bár egy meglehetősen elhúzódó folyamatról van szó, mégis nagyon fontos, pozitív nemzetközi politikai, jogi és tudományos vonatkozású eredményekről beszélhetünk, akár a szerződés hatályba lépése előtti, akár az aát követő, fél éVtizedes időszakra gondolunk. Milyen pozícióból, milyen céllal tárgyal most Genfben és mit várhat a tanácskozástól — a Magyar Népköztársasággal együtt — a szocialista országok közössége? — Az atomsorompó-szer- ződés a jogok és kötelezettségek nagy gonddal kialakított egyensúlyát teremtette meg, s éppen az előbbiekben említett bonyolult helyzet indokolja, hogy szükség van a szerződés megőrzésére. — Minden akadémikus fölvetéssel szemben az eltelt öt év gyakorlatilag bizonyította, hogy a szerződés kiállta az idő próbáját. Betöltötte alapvető feladatát. — Mi az elért, meghatározó, pozitív eredményre építjük álláspontunkat. Tehát arra, hogy a szerződés jelenlegi formájában életképes, hozzájárul a nukleáris háború veszélyének csökkenéséhez, és erősíti a nemzetközi enyhülés folyamatát. Feladatunknak tekintjük, hogy a szerződés keretein belül, a jogok és kötelezettségek maradéktalan teljesítésével növeljük a szerződés hatékonyságát, a részes államok számának növelésével pedig erősítsük a szerződés egyetemes jellegét. rek elterjedésének megaka) i;i * )•: I j ' 5 vjs w —.W.V ívyy:-.- *é~'\ ........ .-li; Mr'"“'« G vőri kapui lakótelep egy része Fofó: Laczó József dsszeálEítiiták Anyák napja, 1875 a váíaszik névjegyzékét Május 5—14 között közszemlén a lista A tanácsok végrehajtó bizottságai — az országgyűlési képviselők június 15-i, általános választásának előkészítéseként — összeállították a választók névjegyzékét. Választójoga van minden nagykorú magyar állampolgárnak — nevüket a választási törvény rendelkezéseinek megfelelően a lista tartalmazza. Nincs választójoga azonban annak, aki a közügyéitől, illetőleg a választójog gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt all, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban, rendőrhatósági felügyelet alatt van, illetőleg elmebeteg, tekintet nélkül arra, hogy gondnokság alatt áll vagy sem. A névjegyzéket május 5— 14 között a végrehajtó bizottságok a tanács hivatali helyiségében közszemlére teszik, és ezzel egyidejűleg minden állampolgárt írásban értesítenek a névjegyzékbe való felvételről. Ezalatt az idő alatt a törvény- ellenesen kihagyottak ki ingassál élhetnek az illetékes tanács végrehajtó bizottságának titkáránál, s bárki kifogással élhet az ellen, ha valakit a névjegyzékbe törvényellenesen vettek fel. Ha az észrevétel alapján megállapítják, hogy a kihagyás törvényellenes, az érdekeit nevét pótnévjegyzékbe veszik fel. Azokat a kifogásokat, amelyeket a végrehajtó bizottság alaptalannak tart. s azokat, amelyek a névjegyzékből való törlésre irányulnak. megküldik, a járásbíróságnak (városi bíróságnak), Budapesten pedig 3 Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. A bíróság döntésé végleges, ha a kifogást alaposnak találja, elrendeli a névjegyzék kiigazítását, ellenkező esetben az észrevételt elutasítja. A végrehajtó bizottságok a kifogások alapján hivatalból módosított- névjegyzéket, valamint a pótnévjegyzéket május 31—június 3. között ismét közszemlére teszik és az utólagos felvételről értesítést küldenek a választásra jogosultaknak. Azokat a magyar állampolgárokat, akik a választók névjegyzékének összeállítása után szerzik meg a választójogot, a tanács végrehajtó bizottsága — kérelmükre — felveszi a választók névjegy .•zekébe. Ha a választó állandó lakóhelye a névjegyzék, elkészítése utón megváltozik, az új lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságánál június 14-ig Kérje felvételét a listára. A kérelemhez csatolni kell a Korábbi lakóhely szerint illetékes végrehajtó bizottság ’gazolását arról, hogy az illető neve az ottani névjegyzékben szerepel. Akik a választás napján várhatóan nem tartózkodnak lakóhelyükön, azok június 14-ig kérjék tartózkodási he ivükön a névjegyzékbe való felvételüket. Ehhez mutassák be a lakóhelvük szerűit illetékes végrehajtó bizottság igazolását arról, hogy őket felvették a választók névjegyzékébe. Forsedi küldöttség utazott az NDK-ia- Május 3-án Űjhelyi Tibor-; nak, a megyei, pártbizottság titkárának vezetésével küldöttség utazott Borsodból az. NDK-beli Neubrandenburg- ba. A küldöttség tagjai: Imri Gyula, a Szerencsi járási Pártbizottság első titkára. dr. Kardos Sándor, a megyei tanács vb-li fkára. A borsodi küldöttség részt vesz a második ' világháború befejezésének évfordulójára rendezett ünnepségeken. I \
