Észak-Magyarország, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-21 / 117. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1975. május 21., szerda UTÓHANG A FESZTIVÁLHOZ SZOMBAT ESTE véget ért a XV. miskolci film- fesztivál. Azóta már a dekorációkat is elbontották, a fesztivál székházául szolgáló Rónai Sándor Művelődési Központban az élet visszazökkent mindennapi kerékvágásába, a rendezők meg lassan hozzálátnak a tapasztalatok összegezéséhez, s talán a kisfilmeket kiegészítő stúdiók, meg maguk az alkotók is átgondolják, milyen pozitív és negatív benyomásokkal gazdagíthatja további munkálkodásukat a mis^ kolci számvetés. (Ez azért is fontos, mert —■ mint Kis József az elnöki dobogóról elmondta a pénteki anké- ton. — a rendezők jelentős hányada csak itt ismeri rneg pályatársának munkáját.) A fesztivál vetítéseire nagyrészt visszatért a közönség, bár a nézők kívánalmainak továbbra sem lehet maradéktalanul eleget' tenni, nem lehet minden filmet a. kora esti órákban vetíteni. Jó lenne, ha azok, akik újra kedvet kaptak a kisfil- mek nézéséhez, a fesztiválon kívül is keresnék az alkalmat, s például a Híradómozi vetítései ne üresen tátongó nézőterek .előtt peregnének. Az elmúlt héten napi krónikákban és jegyzetekben nyomon követtük a fesztivál minden lényegesebb mozzanatát, kommentárjainkban frissiben értékeltük is. Most már a zsűri mondta ki a végső szót, s a díjak odaítélése —, amivel egyetértünk — egyben a fesztivál vcrsenymezőnyének értékelését is jelenti. Túl a kitüntetett és a vasárnapi számunkban felsorolt műveken kívül, kiemelkedően értékesnek kell tartanunk még a Pléh-boy, A kő című rajzfilmeket, a Péteritó 1974, a Labda ... labda ... a Psalmus Hungarians, A vér a világon mindenütt vörös címűeket, valamint a Balázs Béla Stúdió alkotócsoportjának. ö lesz a hatodik pedagógus a családban című munkáját. Néhány gondolat — a fesztivál egészére visszatekintve — feljegyzésre kívánkozik. Ismeretes, hogy ez a jubileuminak szánt, egy év kihagyás után jelentkezett XV. miskolci filmfesztivál rendhagyó volt, eltért a korábbiaktól. Nemcsak annyiban. hogy kizárólag a mozifilmek szemléje volt, s a televíziós kisfilmek, amelyek a hazai rövidfilmtermés na- gvobb hányadát és a közönséggel való biztosabb találkozást jelentik, kimaradtak, hanem olyan tekintetben is, hogy ennek a fesztiválnak nem volt alapszabálya. Legalábbis közzétett alapszabálya nem volt. Hiába keres-' tűk a műsorfüzetben, ahol korábban mindig közreadták. A műsorfüzetből a rendező sízervek kiléte sem derült ki. Ha nincs alapszabály, nincsenek meghatározott nevezési feltételek, nincs időkorlátozás, s nem tudni előre, milyen díjak adhatók. Tagadhatatlan, hogy ez bizonyos rugalmasságra ad lehetőséget, például olyan filmek bemutatására, amelyek még a közön-1 ség elé nem kerültek, még műhelyszagúak, utólag lehet díjat alapítani, talán még nevezni is, s mivel nem tudható, milyen szervek képviseletéből alakulhat a zsűri, az is rugalmasan változtatható. Mindezek a kérdések inkább a filmalkotókat érdeklik, mint a közönséget, de mert a fesztivál elsődleges szereplője mégis a film és alkotója, nem közömbös, miként hat a művek és alkotóik jelenlétére a versenyszabályzat. MI A LÁTOTT filmekkel és az azokból, valamint a fesztivál egészéből kialakuló összképpel kell, hogy foglalkozzunk. A bemutatott filmek száma szokatlanul magas volt. Még így, a televízió filmjei nélkül is. A korábbi évelőben a két ágazat betven- hetvenöt körüli filmmel jelentkezett, most csak mozifilmekből csaknem száz pergett, s köztük kilenc húsz percen túli, sőt négy másfél órás is. A filmek ösz- szességére a kiegyensúlyozottság volt a jellemző, ami nem biztos, hogy egyben a fesztivál egészének , magas színvonalát is jelenti. Nem volt sok az élvezhetetlenül gyenge, alacsony színvonalú munka, s kevés volt a messze kiemelkedő, amire évek múltán is vissza fogunk emlékezni. Az animációs filmeken kívül szinte teljesen kirekesztődött a derű. Ailg-alig jelentkezett a szatirikus megközelítés, kevés volt a kritikai hangvétel. Tagadhatatlan, hogy a filmek igen nagy hányada fordult közéletünk felé, mai témákat járt körül, de sok mű megelégedett valami hűvösen tartózkodó diag- nosztálással, alkotói állás- foglalás nélkül. Az előzsüri- zés hiányára már napi kommentárunkban is utaltunk. A megye közönségével létesített kapcsolat bizony elég szakadozott szálakkal kapaszkodott a fesztiválba. A korábbi évekhez képest kevesebb külföldi vendég érkezett (talán a tavaly ■szeptemberi AlCS-kongresz- szuson való nagyszámú részvétel is okozta ezt), s a két i j nemzetközi konferenciából is csak egyet lehetett — késve — megtartani. Megismételjük egy napi javaslatunkat: a korábbi gyakorlatnak megfelelően, legyen mód a x-endégmüvészek alkotásainak megismerésére. (S ha tolmácsolási nehézségek adódnak, úgy lehetőleg kevés szövegű műveket kérjünk.) A pénteki ankét, amelyről szintén részletesen beszámoltunk, nagyon fontos témát boncolgatott: a ki's- filmművészet közművelődési. szerepét és feladatait, s ettől nem választhatók el a forgalmazási gondok, a művek és a nézők találkozásának jobb biztosítására tett erőfeszítések. Jó, hogy hangot kapott n népszerű-tudományos filmek szintjének és a közönség heterogenitásának kapcsolata, a direkt- politizáló, nevelő filmek szükségessége. S e tanácskozáson igen élesen vetődött fel a televízió — saját mű- J sorainak sugárzásán kívül adódó — műsor közvetítő j szerepe. A vita elmérgese-j dése, az egyik stúdióvezető „sérelem-felsorakoztató” felszólalása arra utal, hogy a kisfilmes stúdiók és a tele- xnziá megromlott kapcsolata nagyon neuralgikus pont, aminek végső, soron az , a következménye, hogy a legnagyobb tömegekhez eljutó tömegkommunikáció kiesik a mozibeli kisfilmek és a nézők találkozásának lehetőségéből. A televízió kima- j radása a magyar kisfilm-1 művészetből egyébként is} igen fontos téma, de e fesz- j tiválon is megmutatkozott, i hogy a tévés alkotások nél- j leül a kisfilmek fesztiválja; nem lehet teljes. A megöl- j dóst feltétlenül keresni kell. I A pénteki szakmai vita sok- 1 sok, hihetőleg később nlko-1 tásgyümölcsökké érlelődő1 tanulsága között ez a televíziós fájdalom nem lehet utolsó. BEFEJEZÉSÜL: örülünk, hogy újra volt miskolci filmfesztivál. Erényeivel és hibáival együtt szívesen fogadtuk, mert jó mérlegelési alkalom volt, élesen tárt fel elhárítandó, a műfaj fejlődését gátló nehézségeket. És örülnénk, ha nemcsak hangoztatnánk, hogy Miskolc a kisfilmek városa, hanem valóban az is lenne — a fesztivál unfern hetén kívül, az év további ötvenegy hetében, s a fesztivál ünnepi alkalmán kívül a közönség a szürke hétV ^napokon is keresné a találkozást (a játékfilmek °'ött és a Híradó-mozi előadásain) a rövidfilmekkel. Benedek Miklós Zenei ismeretterjesztés Zenei ismeretterjesitő előadásokat tart a bányászlak- ta községekben az albertte- lepi Hunyadi János Művelődési Ház. Miskolci színművészek közreműködésével 23- án, pénteken Finkén és Lakon, 25-én, vasárnap Balaj- ton és Szendrőládon keiül sor ilyen műsorokra, i OS Ünnepség | Edelényben j. Az Edelényi járási Híva-1 tál művelődésügyi osztálya ma délután fél három órai kezdettel ünnepséget rendez a magyar .nyelv hete alkalmából a helyi I. sz. Általános Iskola aulájában. Megnyitót Rézműves János vezető szakfelügyelő tart, majd dr. Szende Aladár kandidátus, főiskolai tanár tart előadást a korszerű és hatékony anyanyelvoktatás kísérleti tapasztalatairól. Az ünnepség műsorában közre- ! működik az I. sz. Általános j Iskola énekkara és irodalmi ! szakköré, valamint az Ede- j lényi Bányászklub és a já-1 rási pedagógusok irodalmi j színpada. Az énekkar dr. j Pilát Árpádné vezényletével I és betanításában — többek j között — a „Forr a világ” kórusművet mutatja be. Az irodalmi műsor rendezője dr. Vodila Barnáné. ■M—B—iWW—WBBHW—> Pedagógiai napok Hatodik alkalommá! rendezik meg a pedagógiai napokat az ózdi járásban. A j megnyitóünnepség színhelye j Putnokon lesz, az ottani óvodában, - ahol május 22-én, csütörtökön délelőtt találkoznak a járás óvónői és az általános iskolák igazgatói. Számukra Nagy Attiláné, a Hajdúböszörményi Óvónőképző Intézet igazgatója a gyermekirodalomnak az óvodai nevelésben betöltött szerepéről, Szemán József né adjunktus pedig az óvoda: matematikai foglalkozások értelemfejlesztő lehetőségei - ről tart előadást. Május 23-án, Ózdon, a népművelők' napján Varga Gáborné, a megyei tanács elnökhelyettese tart előadást a közművelődési párthatározat megvalósításának feladatairól. A záró napon, szombaton három szekcióban az újszerű pedagógiai módszerek alkalmazási lehetőségeit vitatják meg a járás pedagógusai, főiskolai tanárok részvételével. Mun kásművelődés m egyénk ipari nagyüzemeiben A közművelődési párthatározat a jelenben s az elkövetkező időszakban a legfontosabb feladatként, jelölte meg a munkások szakmai, politikai és általános műveltségének gyarapítását. Az országos irányelveket követve a Bor- .sod-,Abaúj-Zemplén megyei Pártbizottság a múlt év őszén . hozott határozatával a megyében működő hat kiemelt vállalat — a Lenin Kohászati Művek, a Diósgyőri Gépgyár, az Ózdi Kohászati Űzetnek, a Tiszai Vegyikombinát, a Borsodi Vegyikombinát és a Borsodi Szénbányák — politikai és gazdasági vezetésének feladatául szabta meg az intézkedési tervek elkészítését a közművelődés fejlesztésére, a munkásság művelődési feltételeinek a javítására. Az intézkedési térvek mindenütt elkészültek, s ezek alapján tájékozódhatott a Megyei Közművelődési Bizottság is a - munkásművelődés helyzetéről. a hat kiemelt nagyüzemben. A beható helyzetelemzés után a közművelődési bizottság a napokban megtartott ülésén a nagyüzemek intézkedési terveiről megállapította: — Mindegyik terv a művelődésnek a gazdasági, társadal mi folyamatokba való beágyazottságában közelíti a közművelődés problémáit. A tervek reálisan értékelik a legutóbbi három évtizedben bekövetkezett nagy horderejű változásokat, s ennek megfelelően határozzák meg a konkrét helyi feladatokat. Az érdekelt üzemek mindegyikében jelentősen korszerűsödött az alkalmazott technológia, s ez meghatározó hatású a dolgozók élet- és munkakörülményeire, szakmai, politikai és általános műveltségének alakulására. (Jellemző adat, hogy a Lenin Kohászati Művekben közvetlenül a felszabadulás után mindössze 34 mérnök és 82 technikus dolgozott, ma pedig 366 mérnököt és 2025 technikust foglalkoztatnak itt) F igyelemre méltó előrelépés történt a közművelődés anyagi, személyi feltételeinek a biztosításában. Elég utalni a nagyüzemek által fenntartott közművelődési intézményekre, könyvtárakra például. Hatékonyabbá vált a szocialista brigádok művelődése. A munkahelyeken jobban figyelembe veszik a munkások differenciált műveltségi szintjét és művelődési igényeit. Az elért eredmények, az cxrvoslandó gondok pontos számbavételével készültek a kívánatos további fejlődést megalapozó intézkedési tervek. Nagyon lényeges a szemléletalakítás érdekében az alaptétel, amelyet a Diósgyőri Gépgyár intézkedési terve fogalmaz meg: — A közművelődés nem kultúrfelelősi reszorttéma, hanem politikai feladat. Ebből következik, hogy a közművelődési tevékenység nem szűkülhet le csupán különféle ismeretek terjesztésére, hanem a szocialista eszmékkel való értelmi-érzelmi azonosulást, a közösségi nevelést is elő kell segítenie. A tartalmi feladatok meghatározásánál mind a hat nagyüzem az iskolai műveltségi szint emelését tekinti a legelső feladatnak, s anyagi és morális ösztönzők együttes alkalmazásával serkenti a dolgozókat, a szükséges iskolai végzettség megszerzésére. Az iskolázási tervek kidolgozásában tetemes részt vállalnak az üzemi oktatási bizottságok. A MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VÄLLALAT FELVÉTELRE KERES: „D”-vizsgával rendelkező gépkocsivezetőket, tehergépkocsi-vezetőket, legalább 2 éves szakmai gyakorlattal, 8. általános iskolai végzettséggel, akik részére a vállalat „D”-tanfoIyamon történő részvéteit biztosít. Autóbuszvezetői munkakörben a kereseti lehetőség 3500—5000 Ft-ig. Szirmabesenyő. Kistokaj, Pereces, Felsőzsolca községekből személyzeti járatok biztosítják a munkába járást. FELVÉTELRE KERES TOVÁBBÁ A VÄLLALAT autószerelőket, < betanított szerelőket, karosszérialakatost, takarítókat. Dolgozóinknak és családtagjainak összvonalas villamos- és autóbusz utazási igazolványt biztosítunk. Bővebb felvilágosítás: a vállalat munkaügyi osztályán, Miskolc, Szondi u. 1. sz. Munkanapokon: 8—15 óráig, szombaton 8—12 óráig. A „DECEMBER 4.” DRÓTMÜVEK felvételre teres betanított gépmunkás munkakörbe, kötél- és kábelgyártó gépekre, 18. életévüket betöltött 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező FÉRFI ÉS NŐI MUNKAVÁLLALÓKAT, tmk-villanyszerelő szakmunkásokat, az építménykarbantartó csoporthoz: kőműves szakmunkásokat és kőműves segédmunkásokat. Jelentkezés: a vállalat munkaerő-gazdálkodásán, MISKOLC, BESENYŐI U. 18. Az iskolai alapképzettséghez szorosan kapcsolódik a szakképzés — hiszen ez közvetlenül kihat az üzem termelési eredményeire. A szakképzési tervek, az üzemi viszonyoknak megfelelően differenciáltak. Más és más feladatokat határoznak meg a segédmunkások és betanított-munkások tanfolyami képzésével, a szakmunkások továbbképzésével, a középfokú végzettségű szakemberek képzésével, és a felsőfokú oktatási intézményekben végzett vezetők továbbképzésével kapcsolatosan. A továbbképzést béremeléssel, tanulmányi ösztöndíjakkal, pénzjutalmakkal is ösztönzik. A nagyüzemekben kiemelt feladatnak vallják a nők, s a fiatal munkások szakképzését, továbbképzését. Példamutató módon külön figyelmet fordítanak Leninvárosban, Kazincbarcikán a szülési, illetve a gyermekgondozási szabadságon levő nők művelődési lehetőségeinek a kiterjesztésére. A fiatalok szakmai fejlődését segíti a Szakma ifjú mestere, s a Kiváló ifjú szakmunkás mozgalom terjedése. M ind a hat nagyüzem jelentősége szerint törődik a munkásszállásokon élő és a bejáró dolgozók művelődési lehetőségeinek a javításával, mert ez a hat kiemelt üzem foglalkoztatja a megye különböző településeiről bejáró 72 ezer munkás túlnyomó többségét. A közművelődési munka hatékonyságát javíthatja az üzem és a lakóhely művelődési intézménye közötti kapcsolatok megerősítése. A DIGÉP intézkedési terve feladatul tűzi ki, hogy a vállalat építsen ki rendszeres kapcsolatokat a munkások lakóhelyeinek tanácsi szerveivel is. j Az intézkedési tervek jó alapul szolgálnak az ipari nagyüzemekben a közművelődési munka összehangolt végzéséhez. B. J.
