Észak-Magyarország, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-21 / 117. szám

1975. május 21., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Három műszerkocsi járja majd a megyét A legfő követelmény: i9 rr r a minőség Bernhúzásoké fejlesztési feladatok a GELKA iiá! egy panasz s azt a szerviz­Miskolc fejlesztése Miskolc, belváros. Előtérben a városi tanács épülete. Van egy vállalat az or­szágban, a GELKA, amely­nek a megítélése a fogyasz­tók körében az esetek túl­nyomó többségében: elma­rasztaló. Ehhez tegyük hozzá nyomban: teljesen indokolat­lanul. Indokolatlan a megyében működő hálózat iránti sok­féle kifogás, az a fajta ma­gatartás is, amely az ügyfe­lek koréból eredően csak a hibát veszi észre és ami még ennél is rosszabb: azonnal kész általánosításra. Ennek egyik oka: e vállalat nap mint nap hihetetlenül sok emberrel találkozik. S ha száz ügyfél közül csak egyet­lenegynek nem tudják — raj­tűk kívül álló okok miatt — megoldani a gondját-baját, máris kész a dühösen fogal­mazott, szidással teletűzdelt panasz, ami futótűzként ter­jed. Pedig e vállalat megyei kirendeltségén is elsőrendű követelmény, sőt! (örvény: a fogyasztók, az ügyfelek ér­deke mindenekelőtt! De ha nincs anyag és alkatrész — márpedig ez országos gond a GELKÁNÁL is — akkor kénytelenek a fogyasztók türelmét, megértését kérni, ami — sajnos — nem mindig jár eredménnyel. A megyei kirendeltség ve­zetője, dr. Duvalovszky Zol­tán sem állítja, hogy náluk mindig minden rendben megy, hogy nincs hiba, fenn­akadás. Viszont az sem ál­lítható, hogy ez a jellemző a GELKA munkájára. Mert ami a vállalat ténykedését jelenti, az mindenképpen fi­gyelemre méltó, adatokkal, tényekkel igazolható valóság. A megyében működő 23 szerviz a múlt évi_ tervet 144,8 százalékra teljesítette méghozzá a korábbi években kialakult árszint tartásával, ami lényegesen nagyobb szervezettséget, magasabb színvonalú munkát követelt. E színvonalat fémjelzi — többek között —, hogy a ha­zánkban működő 320 szerviz­állomás közötti országos ver­senyben az edelényi üzem a negyedik helyre került. Eb­ben az egyetlen adatban, de a megyei kirendeltség egé­szét tekintve is, sok egyéb, a munka minőségére s a la­kossággal való kapcsolat nagyfokú fejlődésére utaló tényező összegezhető. Min­denekelőtt az, hogy a GEL- XÁ-hoz bizalommal fordul­nak az ügyfeleit. 'Nemcsak azért, mert egy-egy tv vagy egyéb háztartási gép javítá­sinak az átfutási ideje 3,9 tápról 3,8 napra csökkent, ■ mein azért is, mert udvn­as és gyors a kiszolgálás. mellett biztonságos, mert. e ' .[lalatnál igencsak elíté- . emlőnek tartják a selejtet. /. selejt alakulására jel- ' ‘tnző adat: 1973-ban 93 253 a Italommal javítot tak példá- •I Iv-készüléket. S mindösz- sze 164 panasz érkezett az elvégzett munka miatt. Meg kedvezőbb a helyzet 1974-ben. Ekkor 105 762 ké­szülék javítása mellett 107 panasszal kellett foglalkoz­niuk. Hogyan érték ezt el? Erre vonatkozóan a megyei igaz­gatóság vezetője elmondja: — Mindenekelőtt megszi­gorítottuk az ellenőrzést, amellett egyetlen esetben sem tekintünk el a felelős­ségre vonástól, ha az indo­kolt és jogos. Arról van — többek között szó —, hogy ha beérkezik állomásnál az előírt határ­időn belül nem intézik el, a vezető 5 százalékkal keve­sebb prémiummal számol­hat. S ahány elintézetlen panasz, annyiszor 5 százalé­kos levonás. — Az anyagi érdekeltség tehát megköveteli a szigo­rúbb ellenőrzést, amivel együtt jár a minőség kedve­ző alakulása, s a fogyasztók, az ügyfelek körében a biza­lom erősödése — mondja az igazgató. Természetesen ahhoz, hogy a vállalat dolgozói ezeknek a követelményeknek meg is tudjanak felelni, a nagy szakértelmen, a tapasztala­tokon, a fegyelmezett mun­kán túl műszaki feltételekre is szükség van. — A feltételeket minden tekintetben igyekszünk meg­teremteni — közli az igaz­gató. — Hogy egyebet ne mondjak: Miskolcon, a Búza téren már épül az ország egyik legkorszerűbb szerviz- állomása, aminek költségeire 13,5 millió forintot fordítunk. (A belső berendezésekkel együtt a beruházás költsége 22 millió forint.) Ha minden jól megy s 8 kivitelezők is rákapcsolnak, akkor ez a szervizállomás ez év augusztusában már meg is kezdheti működését. Nemcsak Miskolcon kerülnek minden tekintetben korsze­rűbb körülmények közé a vállalat dolgozói, hanem roe- gyeszerte is. Sátoraljaújhe­lyen, Sárospatakon, Szeren­csen, Edelényben, Leninvá- rosban és Mezőkövesden épül egy-egy szervizállo­más, olyan, ami minden igényt kielégít, maradékta­lanul megfelel a korszerű­ség követelményeinek. A fejlesztéssel járó gondok megoldásához messzemenő segítséget kap a GELKA a ■megyei és a Miskolci városi Tanácstól. Rövidesen mun­kába állítanak — az ország­ban elsőként — három mű­szerkocsit, amelyekkel a me­gyét járva, a helyszínen tud­nak javítani. Nem kell ez­után bevinni a szervizbe a készüléket, ami a vállalat­nak nagy időmegtakarítás, az ügyfélnek pedig a gyors. segítségből eredő öröm. E műszerkocsik vásárlásához a megyei tanács egymillió 532 ezer forintot adott a GEL- KÁ-nak. Az anyagi segítségen túl a tanács és minden illetékes szerv egyéb módon is azon van, hogy a fejlesztés zök­kenőit leküzdjék, a problé­mákat mielőbb megoldják. . A legfrisebb adatok tanúsá­ga szerint a vállalatnál eb­ben az évben is kedvezőért alakul a helyzet. A múlt esztendő azonos időszaká­hoz képest az év első há­rom hónapjában 167,6 száza­lékos eredményt értek el, amiben szerepe van annak is. hogy 8 ezerrel több ja­vítást végeztek el, mint ko­rábban. S mindezt az anyag- normatúllépés nélkül, gazda­ságosan kialakított eszköz- gazdálkodással. S ha majd elkészülnek az új szervizállomások, még kedvezőbbé válnak a munka feltételei, akkor ez a válla­lat. egészen biztos, még töb­bet nyújt mind eddig, T. F. Délután, apával Ülnek a csendes presszó- , ban. A kislány nagyadag fagyiját kanalazza, az apa előtt sör. Minden rájuk van írva. Az apa napbar­nított arcú munkásember, olyan, aki mindig a sza­badban dolgozik. Jól keres­het, de angol öltönyében, japán ballonjában nem érzi jól magát. Ül, és nézi maga előtt a J hirtelen nőtt, csupaláb ka­maszlányt nyiladozó nőies­ségével. Mint egy idegent. (—Úrilányt nevelt a gyer­mekemből — fájdul fel a gyűlölet az anya iránt, — Nem tudok mit mondani neki __ Hogyan kell egy i lyen se nem gyerek, se nem növel beszélni?) — Anyád hogy van? — Köszönöm jól... So­kat veszekszünk. Nem akar ápolónöképzöbe engedni. Azt mondja, menjek gim­náziumba, biológia szak­ra... De az sok nekem. — Igen. mindig ilyen volt. A melós nem tetszett neki... — Ezt nem tudom ... De ne mondj rosszat róla... Ezt tőle sem hallgatom el. — Szokott szidni? — Néha megpróbálja, de letorkolom ... Apa?!... még mindig szoktál inni? — Nem ... Nem annyi­ra ... — Látom a szemeden... Kár hazudni... Legalább nekem ne hazudj, kérlek! — Mit csinálhatnék? A pénzt elszedik, gyerekem meg nincs__ — Látod apa, ezért... ezért megyek el dolgozni. Értem ne fizess és ne gyű­lölj a pénzedért! Ha. tanul­tál volna, nem lennél ilyen. Inni, az a virtus. Az a tied, ugye, amit megiszol?! Meg­gyűlölted anyát, a te dol­god. A gyerek az nem a tied? De én miért vagyok, mit tehettek róla?!... Afa- gyimat én fizetem. És leg­közelebb akkor hívj, ha en­gem akarsz látni és nem akkor, amikor a lelkiisme- retednek akarsz elszámol­ni... Á íloI«ozó áthelyezéséről Ö j Majoros Bertalan (Felső- dobsza, Kossuth u. 50. sz.) olvasónkat mint „hivatásos” gépkocsivezetőt vállalata 1873-tól előbb dömpervezető, majd tehergépkocsi-vezető­ként foglalkoztatta, ebben az évben pedig a gumijaví- tómühelybe helyezték szere­lőnek. Levélírónk sérelmes­nek tartja a munkáltató ma­gatartását' és főleg azt, hogy a kereset szerkezete megvál­tozott és jövedelme nem megfelelően alakult. Az 1968. január 1-től ha­tályos Munka Törvénykönyv szerint a munkaviszony a vállalat és dolgozó megálla­podása (munkaszerződése) alapján jön létre. A munka- szerződésben — annak ide­jén — megállapodtak a munkakörben és személyi alapbérben. Feltételezzük, hogy dömpervezetői, vagy gépkocsivezetői munkakörre jött létre a munkaviszony. A jogszabály szerint a vál­lalat és a dolgozó a munka- szerződést csak közös meg­egyezéssel módosíthatja. A szabály alól csak akkor te­het kivételt a vállalat, ha a dolgozó személyi alapbérét a bérrendszer, vagy bérforma megváltoztatása miatt mó­dosítja vagy a dolgozót azo­nos munkakör és személyi alapbér mellett azonos te­lephelyen belül más munka­helyre osztja be. Szükség volt arra a talál­kozóra, hasznos eszmecseré­re, amelyet Rózsa Kálmán, Miskolc város tanácselnöke folytatott az építészekkel, a tervező mérnökökkel és az építőipari vállalatok vezetői­vel. Szükség volt rá, hiszen néhány hónap múlva befeje­ződik a negyedik ötéves terv­időszak. s az V. ötéves terv során még dinamikusabban fejlődik majd Miskolc, még több feladatot kell megolda­niuk a város vezetőinek, amelyekhez elengedhetetlenül szükség van az építészekkel való szoros együttműködésre. Miskolc tanácsi hivatalai­ban jelenleg mintegy 12 ezer lakásigénylőt tartanak nyil­ván. Továbbra is kiemelt- feladat a lakásépítés. Az építésre kijelölt területek adottak, 70—75 százalékuk az Avason található. A bel­városban a szanálások miatt (az elmúlt években mintegy 3000 lakást kellett lebonta­ni 1) szolidabb építkezésekre kerül sor, s a jövőben vár­hatóan kevesebb állami cél- csoportos lakás épül Miskol­con, mint a korábbi évek­ben. Továbbra is a BÁEV ház­gyárából kikerülő tenné- kekből szerelik össze a lakó­házakat. Kiegészítést jelent majd, hogy Debrecenből 5—600 lakas felépítéséhez elegendő blokkot vásárol­nak, mivel egy új technoló­Nem tekinthető a munka- szerződés módosításának, ha a vállalat a dolgozót fegyel­mi büntetésként helyezi át más munkakörbe. Ebben az esetben az áthelyezés alacso­nyabb munkakörbe is tör­ténhet, de lehetőség szerint a dolgozó szaktudása és szakmai tapasztalatai hasz­nosításával. Ehhez tartozik, hogy a gépjárművezető sze­mélyi alapbérét, alap mun­kadíját a 7/1973. MüM—KPM sz. rendelettel módosított 16/1971. MüM—KPM sz. ren­deletét képező bértáblázat alapján kell megállapítani, a szerelő munkabére pedig más jogszabályokon alapul, tehát valami nincs rendjén az áthelyezésnél, hacsak az nem fegyelmi büntetés alap­ján következett be. Nem ismeretes előttünk a munkaszerződés tartalma, az áthelyezés oka és módja, ez­ért azt tanácsoljuk levél­írónknak. hogy adjon be pa­naszt az illetékes (vállalati, vagy tanácsi közös) Munka­ügyi Döntőbizottsághoz, mert a jogszabályokon alapuló át- helyezést minden esetben írásba kell foglalni és ebbe bele kell fogalmazni a dol­gozó új munkakörét, mun­kahelyét, személyi alapbérét és az áthelyezés időpontját. A személyi alapbér csak a vállalat és a dolgozó közös megegyezése alapján változ­tatható meg. Ha a dolgozó ilyen irányú igényével a vállalat nem ért egyet, a giai üzem felépítése nem lenne kifizetődő. A közmű­vesítés, a távfűtés beruházá­si költségei a lakásépítés eszközeit terhelik. Csak any- nyi lakás épülhet, amennyit a közmű elbír. Vagyis: víz­fűtés és csatornázás nélkül nem lehet építkezni. Az egészségügyi ellátásról szólva Rózsa Kálmán elmon­dotta, hogy Miskolcon a kör­zeti orvosok számában a tervidőszak végéig előrelát­hatóan nem lesz változás. Tervezik a Semmelweis Kórház további rekonstruk­cióját. Ugyancsak tervek vannak arra, hogy a Vasgyá­ri Kórházban megépül egy új sebészeti osztály. Itt kell megjegyeznünk, hogy Bor­sodban az országos átlagnál rosszabb a sebészeti ellátás! Még egy terület, ahol Mis­kolc országosan a legrosz- szabbak között van: az ál­talános iskolai tantermek el­látottsága. Tantermenként több mint 40 tanuló jut, ho­lott az optimális szám 30 lenne. A peremkerületekben, például a Máj látón 20 gye­rek van egy osztályban, az új lakótelepi iskolákban pe­dig több mint 50! — Ezen a jövőben változ­tatni kell. Egyébként az új lakótelepi iskolák korszerű­ségüknél fogva lehetővé te­szik. hogy termeiket közmű­velődési célokra is felhasz­nálják. Sajnos van egy ren­dolgozó jogosult munkavi­szonyát — a kollektív szer­ződésben meghatározottak szerint — felmondani. Ha a munkakör megvál­toztatására azért került sor, mert a munkakör is meg­változik, vagy a dolgozó munkájában, képesítésében, magatartásában következett be változás, de a módosítás­hoz a dolgozó nem járul hoz­zá, a vállalatnak áll módjá­ban a munkaviszonyt fel­mondással megszüntetni. Ez azt jelenti, hogy a vállalat az áthelyezési javaslat el nem fogadása esetén akkor mondhat fel, ha az áthelye­zésre olyan okból kerülne sor, amely telntondásra is alapul szolgál. Ilyenkor ez a körülmény a felmondás in­doka lehet, nem pedig az át­helyezésre vonatkozó válla­lati javaslat el nem fogadása. Olvasónk levelének tartal­mából azt látjuk, hogy az át­helyezés jogszerűségét és körülményeit az MDB-nek kell elbírálni. Á doloozó {elmondásának bejegyzése okmányokba Csepregi Zoltán (3700 Ka­zincbarcika, Szabadság tér 3. sz.) olvasónk a munkavi­szonyt felmondta, de a mun­kaviszony megszűnésének idejét más dátummal írták a munkakönyvébe és más ada­delet, amely ezt a jelen pil­lanatban nem teszi lehetővé. Pedig az iskolai tanterme­ket. előadó helyiségeket fel lehetne használni különféle ismeretterjesztő előadások, közművelődési és kulturális rendezvények megtartására. A következő tervidőszak­ban a város kiskereskedel­mében mintegy 40 százalékos forgalomnövekedéssel kel! számolni, amely 25—27 ezer négyzetméter alapterületnö- velést igényel. Nem megnyugtató a pe­remkerületek közműellátása. A Martintelepen például a közmű villanyra és vízre kor­látozódik. Ennél lényegesen többre van .szükség. A városi tanács elnöke elmondta, hogy amint az építési kapa­citások a város más terüle­tein felszabadulnak, hozzá­látnak a peremkerületek közműhálózatának a fejlesz­téséhez is. Ugyancsak a közműháló­zat fejlesztéséhez kapcsoló­dott az ivóviztermelő kapa­citás növelése. A Hernád- menti csúcsvízmű üzembe helyezésével nem oldódnak meg a gondok. Ezért a Sajó mentén tervbe vették egy új vízlelőhely feltárását. Már épül, s 1978-ra készül el a napi 70 ezer köbméter kapa­citású • szennyvíztisztító, amelynek a mechanikai ré­szét /már 1976-ban átadják. Számos, más városfejlesz­tési elképzelésről is beszá­molt Rózsa Kálmán a meg­hívottaknak. Szó volt az avasi Ifjúsági Sport- és Kul- túrközpont beruházásairól, az uszoda és a műjégpálya megépítésének gondjairól, az MKV járműparkjának fej­lesztéséről, az északi teher­mentesítő út megépítésének fontosságáról. Az építészek és az építőipari vállalatok élénk és hasznos eszmecse­rét folytattak a város fej­lesztéséről. az egyes építési technológiák bevezetéséről, korszerűsítéséről. S mind­ezek már azoknak a célkitű­zéseknek a reális megvaló­sítását szolgálták, amelyeket Miskolcon az V..ötéves terv­időszakban meg kell oldani. Felföldi György Fotó: Lacző József tokkal a személyi igazol­ványba. Kérdése, hogy helyes-e ez az eljárás? A vonatkozó jogszabályok szerint a határozatlan időre szóló munkaviszonyt a dol­gozó felmondással bármikor e.s indoklás nélkül megszün­tetheti, a határozott időre szóló munkaviszonyt csak akkor mondhatja fel, ha a vállalat munkaszerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti. A dolgozó a válla­lattal megállapodhat abban, hogy a munkaviszony a (el­mondás közlését követően nyomban, vagy a felmondási idő eltelte előtt megszűnik, A dolgozó részéről történi felmondás tudomásulvételét a vállalat általában vissza­igazolja, amely tartalmazza a munkaviszony megszűnésé­nek idejét, A dolgozó részéről történt jogszerű munkaviszony meg­szüntetés esetén a munka - könyvbe „munkaviszony meg­szűnt” bejegyzést kell írni. Ha a dolgozó mond lel. mun­kakönyvét a felmondási idő utolsó napján kell kiadni. A munkaviszony megszűnésére vonatkozó adatokat azon n napon kell a munkakönyvibe bejegyezni, amely napon a munkakönyvét a vállalat ki­adja. A belügyminiszter rendele­té szerint a munkaviszony megszűnésekor 48 órán be­lül a dolgozó személyi iga­zolványába is be kell jegyez­ni a munkaviszony megszű­nésének időpontját. Az idő­pontnak egyeznie kell a munkakönyv adataival. A személyi Igazolvánv egyéb­ként közokirat és aki abba hamis adatokat ír, az bűn­tettet követ el. Dr. Sass Tibor t (békés) i Mit mond a paragrafus? Jogászunk, válaszol

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom