Észak-Magyarország, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-02 / 77. szám

1975. április 2., szerda E5ZAK-MAGYARORSZAG 3 18 ezer ember a diósgyőri mynkásgyűiésen Jevdokija Karpova elv- társnő, 3 szovjet delegáció vezetője felszólalása elején tiszta szívből megköszönte a Lenin nevét viselő nagy­üzem munkáskollektívájá­nak szeretetteljes meghívá­sát, figyelmességét, és azo­kat a melég, baráti szava­kat, amelyek a nagygyűlés során megnyilvánultak a szovjet óép iránt, majd át­adta az SZKP, a szovjet kormány és az egész szov­jet nép jókívánságait, for­ró üdvözletét és köszönté­sét április 4-e alkalmából. — Nagyon örülünk — mondta —, hogy nekünk jutott az a nagy megtisztél­tetés, hogy részt vehetünk hazájuk felszabadulásának ünnepségein. Nagy nap ez a magyar nép életében, és a viilágbéke szempontjából is történelmi jelentőségű ese­in én y. Nagy figyelemmel kí­sértük munkasikereiket, elyekkel készültek erre a -rténelmi évfordulóra. Ez (Folytatás az 1. oldalról) — A népgazdaságban be­töltött szerepe alapján Bor­sod és Miskolc a megyék és a városok élvonalába került. Megyénk az ország vasko­hászatának és vegyiparának központja, s a magyar me­zőgazdaság egyik legjelentő­sebb területe. Az Ózdi Ko­hászati Üzemekben a gyár történetében példátlan nagy­ságrendű korszerűsítést kezdtek el. Ha valaki Le- ninvárosba, vagy Kazinc­barcikára látogat, és végig­tekinti a két nagyüzem esz­tétikai látványnak is káprá­zatos csarnokait, üzemeit, megállapíthatja, hogy me­gyénkben a műszaki-techni­kai és tudományos forrada­lom valósággá vált. S ha mindehhez hozzátesszük, hogy Leninvárosban nagy erőmű és olajfinomító, Ka­zincbarcikán új, hatalmas .vegyiüzem épül, akkor érzé­kelhető, hogy megyénk nép­gazdasági jelentősége, súlya a következő tervidőszakban is tovább növekszik. Ezt ta­núsítja megyénk legnagyobb nehézipari központjának, az országosan is kiemelkedő je­lentőségű Lenin Kohászati Műveknek a fejlődése, kor­szerűsödése, melynek leg­újabb létesítményét, a ne­mesacél-hengerművet éppen a mai napon avatjuk. Dr. Bodnár Ferenc hang­súlyozta: — Szabadságunk születésének mostani, kerek számú évfordulóján különö­sen is időszerű feltenni a kérdést: hogyan tettünk ele­get az 1945-ös történelmi tavaszon vállalt feladatok­nak? Mit eredményezett munkánk és küzdelmünk? Jóleső érzéssel mondhatjuk, hogy az akkor és azóta ka­pott lehetőségekkel jól sá­fárkodtunk. Valóra váltot­tuk nagyszerű elhatározá­sainkat. Az elmaradott, fél­feudális ország romjain élet­erős ipart, korszerű mező- gazdaságot, virágzó kultúrát teremtettünk. Népünk vég­érvényesen meglelte honát a Magyar Népköztársaságban, hazánk pedig helyét a, nagy­világban, a szocialista or­szágok közösségében. Országunk népe, munkás- osztályunk a párt vezetésé­vel annak a forradalmi cél­nak a valóra váltásáért dol­gozik, amelyet a hatalom ki­vívása után magunk elé tűztünk. Ezt szemléltetik bizonyító erővel a már el­ért vívmányaink. Ezt kö­vetjük a párt XI. kongresz- szusán megerősített, tovább­fejlesztett politikával, mai tetteinkkel. Büszkeséggel tölthet el mindannyiunkat, hogy a fejlődés, a dolgozó nép munkájának eredménye­ként a fejlett; szocialista tár­sadalom felé haladunk. Min­den elért eredmény rendsze­rünk erejét növeli, a nép jólétét erősíti, egyben újabb és nagyobb igényeket éb­reszt. Mindez a szocialista fejlődésért dolgozni képes és dolgozni akaró emberektől munkát és harcot kíván. Pártunk XI. kongresszusa a napokban országos, sőt nemzetközi nyilvánosság előtt végezte munkáját, és , megjelölte azokat a nemes I célokat, amelyeknek megva­lósításáért kell kibontakoz-/ nia az elkövetkező években a jobb és hatékonyabb munf kának. A kongresszus hatáU rozata és az új programnyit. latkozat — mely a nép programja — a munkára éls az ehhez szükséges egység­re. összefogásra hívja a dpíl- gozó magyar népet a fej kelt szocialista társadalom 'Meg­teremtéséért — mondíoéta, majd ünnepi beszédét, fezek­kel a szavakkal fejezte be: — Meggyőződésem.’ hogy a most felavatandó f .impo­záns üzemben olya™ mun­kasikerek születne^, ame­lyek a szocialista gazdaság erejét példázzák, és* az itte­ni munka méltó J lesz az üzem avatásának ünnepi al­kalmához, hazánk felszaba­dulása 30. évfordulójához. Az ünnepek után következő „hétköznapi’’, de hazánk, nemzetünk javát, boldogu­lását, a fejlett szocialista társadalom további építését szolgáló munkához e gondo­latok jegyében kívánok a Lenin Kohászati Művek dol­gozóinak, Miskolc város te­hetséges és szorgalmas la­kosságának — pártunk Köz­ponti Bizottsága, a megyei és a városi pártbizottság ne­vében — erőt, egészséget,- sok sikert és szép, tartós eredményeket! Hr. Korps Gyila eSvíárs felszólalása Ezután dr. Horgos Gyula, kohó- és gépipari miniszter emelkedett szólásra, aki a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium, az ágazathoz tartozó valamennyi dolgozó nevé­ben köszöntötte a Lenin Ko­hászati Művek kollektíváját, az ünnepi nagygyűlés vala­mennyi részvevőjét: — Nagygyűlésünknek az a célja, hogy átadjuk a Lenin Kohászati Művek dolgozóinak az utóbbi évek egyik legna­gyobb jelentőségű kohászati létesítményét: a nemesacél- hengerművet — mondotta és kiemelte: — Ünnep szá­munkra, e nagyszabású be­ruházás sikeres befejezése. Ez a mű méltóan sorakozik fel az elmúlt 30 esztendőben alkotott kohászati nagyléte­sítmények közé. Dr. Horgos Gyula ezután arról szólt, hogy az újjáépí­tés, majd a szocialista ipa­rosítás egyre gyorsuló ütem­ben növelte az acéligényt. Ezért a vaskohászat re­konstrukciójára, erőteljes fejlesztésére volt szükség. — Sokoldalú segítséget kaptunk szovjet barátaink­tól gépiparunk nagy ütemű fejlesztéséhez is. — A magyar vaskohászat­ban korábban végrehajtott nyersvas- és acélgyártási ka­pacitások fejlesztésével a meleghengerművek fejleszté­se nem tartott lépést. Ezért a IV. ötéves népgazdasági tervben új meleghengermű- vek létesítését irányoztuk elő. E koncepció keretében •— javaslatunkra — a kor­mány úgy határozott, hogy a Lenin Kohászati Művek­ben új nemesacél-hengermű épüljön. A hengermű léte­sítéséhez több mint egymil- liárd forint építési jellegű munkára volt szükség. Csak- ”nem 60 ezer négyzetméter alapterületű, korszerű, hat hajóból álló csarnokrend­szert kellett létrehozni. A munka nagyobb hányadát az Észak-magyarországi Ál­lami Építőipari Vállalat, mint fővállalkozó végezte, de jelentős volt a különbö­ző alvállalkozók tevékenysé­ge is. Az építőipari vállala­tok jó ' munkája, szervezett együttműködése tette' lehe­tővé, hogy a viszonylag kis építési területen a nagyvo­lumenű munkát a tervezett határidőre elvégeztek. — A hengermű berendezéseit és technológiáját — a KGST­ben végrehajtott szakosítás figyelembevételével — a Né­met Demokratikus Köztár­saság Ernst Thälmann vál­lalata szállította. Az új hengermű népgaz­dasági szempontból is jelen­tős létesítmény. Megépítésé­vel lehetőség nyílt rá, hogy három régi, elavult henger­sort megszüntessenek. Az itt gyártott nemesacél és öt­vözött acéltermékek hosszú távon kielégítik a népgaz­daság igényeit. Ezután az új létesítményt átadta a gyár vezetőjének, és a gyári kol­lektívának. Dr. Horgos Gyula minisz­ter beszéde és üzemátadása után Csépányi Sándor, az LKM vezérigazgatója meleg szavakkal mondott köszöne­tét azért, hogy a felszaba­dulásunk 30. évfordulójának ünnepségén ezt a nagyszerű alkotást, a nemesacél-hen­gerművet átvehette. — Első szavunk a köszönet szava — mondta. Sok ezer dolgozó­társammal együtt köszönjük pártunknak, kormányunk­nak, hogy ez a hengersor felépülhetett üzemünk terü­letén, korszerű technikát ad­va hengerészeink kezébe. Majd a munkáskollektíva nevében köszönetét mondott mindazoknak, akik részt véttek a hengersor építésé­ben. Külön szólt az NDK- beli partnereikről, akik fá­radságot nem ismerve dol­goztak azért, hogy ez a kor­szerű üzem legnagyobb nemzeti ünnepünkre elké­szüljön. Jevtfokija Karpova elvtársi! üdvözli szavai azért is különösen nagy je­lentőségű, mert az ünnepre való felkészülés időszaka egybeesett pártjuk, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt XI. kongresszusával. Hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunió és Magyarország szé­les körű együttműködése szinte az élet minden terü­letén kiváló eredményeket hozott. A gazdasági együtt­működésnek szép példája többele közt a Barátság-kő­olajvezeték és gázvezeték megépítése. Létrehozása so­rán szovjet és magyar mun­kások együttesen tettek fel­ajánlást a magyar pártkong­resszus tiszteletére. Az ole­finmű határidő előtti befe­jezése is szép példája a két nép alkotó együttműködésé­nek. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy kiválóan alakul­nak külkereskedelmi kapcso­lataink is — mondotta — az egyre szélesedő kapcsolataink és együttműködésünk bázi­sát a hagyományos interna­cionalista kapcsolatok képe­zik, melyele országaink mun­kásosztályai között szövőd­tek. Ezeknek a kapcsolatok­nak az elmélyítésén igen jól munkálkodnak baráti társa- ságáink. Nagy tetszéssel fogadott üdvözlő szavai után Lenin-portréval ajándékozta meg a gyár munkáskollek­tíváját. Ernst Hohberg,. az Ernst Thälmann Művek vezérigaz­gatója az NDK-nagyüzem munkáskollektívájának üd­vözletét tolmácsolta, azét a munkásközösságét, amelyik­nek szakemberei jelentős mértékben működtek közre abban, hogy ez a mű fel­szabadulásmik 30. évforduló­jára elkészülhetett. Tóth Miklós élőhengerész, szocialista brigádvezető, a gyár munkásainál?, szocia­lista brigádjainak nevében mondott köszönetét a párt­nak és a kormánynak ezért a nagyberuházásért. Végezetül Majtényi Lajos, a nagyüzem pártbizottságá­nak titkára mondott köszö­netét a nagygyűlés részve­vőinek, majd az Internacio- nálé hangjaival végét ért a miskolci munkások jubileu­mi nagygyűlése. taipiak láteoatása az ilM-ieii Tegnap megyénkbe láto­gatott Jevdokija Karpova, az OSZSZK Minisztertaná­csának elnökhelyettese, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság alelnöke, a felszaba­dulásunk 30. évfordulója al­kalmából hazánkban tartóz­kodó szovjet delegáció veze­tője és Dimitrij Filipov, a Koniszomol Központi Bi­zottságának titkára. Ütjára elkísérte őket Regős Gábor, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság titkára és Ritter Tibor, a Központi Bizottság a 1 osztály vezető j e. Szovjet vendégeink a fel- szabadulási ünnepségeinkre Borsodba érkezett testvér- megyéink küldötteivel együtt a délelőtti órákban elláto­gattak a Lenin Kohászati Művekbe. Az LKM-ben Drótos László, a városi párt- bizottság első titkára üdvö­zölte a megye és a város párt-, állami és társadalmi vezetői nevében a küldöttsé­gek tagjait, kedves vendé­geinket. Ezt követően Csé­pányi Sándor, a gyár ve­zérigazgatója adott részle­tes áttekintést az üzem mun­kájáról, történelmi múltjá­ról, jelenlegi helyzetéről, gyors ütemű fejlődéséről. A tájékoztatást gyárlátogatás követte. A tájékoztatón és az üzem- látogatáson részt vett: dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Horgos Gyu­la, kohó- és gépipari mi­niszter, Madarasi Attila, a Pénzügyminisztérium állam­titkára és dr. Kocsis József, KGM miniszterhelyettes. A találkozón részt vettek me­gyénk, városunk párt-, taná­csi és tömegszervezeti ve­zetői és társadalmi képvi­selői. II Munka Vörös Zászló Erfand a liiázöan A kongresszusi és felsza­badulási verseny kihatása­ként országosan is kiemel­kedő eredményt ért el 1974- ben a miskolci vasúti cso­mópont 12 szolgálati helyé­nek kollektívája. E sikerek jegyében több mint kétezer vasutas részvételével tartot­tak tegnap délelőtt felszaba­dulási munkásgyűlést a mis­kolci fűtőház villamos csar­nokában. Cserháti Ferenc, a vonta­tási főnökség csúcspárttitká- ra köszöntötte az ünnepsé­gen részt vevő szocialista brigádokat, vasutasokat, azokat is, akiket e pillanat­ban lekötött a szolgálat. Üd­vözölte dr. Ábrahám Kálmán államtitkárt, a közlekedés- és posta ügyi miniszterhelyet­test, Szabó Antalt, a Vas­utasok Szakszervezetének főtitkárát, Szűcs Zoltán MÁV vezérigazgató-helyet­test, Kolláth Sándort, a Miskolci városi Pártbizott­ság titkárát, Zimmermann Ferencet, a megyei pártbi­zottság munkatársát, Kiss Bélát, az SZMT titkárát, dr. Pusztai Bélát, a megyei ta­nács általános elnökhelyet­tesét. Hernádi István fűtőház- főnök ünnepi beszédében méltatta a szovjet hadsereg dicsőséges tetteit, a felsza­badulás politikai, társadal­I mi, történelmi jelentőségét. Emlékeztetett rá, hogy a há­ború. a német fasiszta bar­barizmus elrabolta a moz­donyokat, a vasúti kocsikat, szétdúlta, felrobbantotta a vasúti hálózatot, épületeket. I hidakat, berendezéseket. A fűtőházi dolgozók a csomó­pont többi vasutasával együtt a felszabadulás első pillanatában hozzáláttak az újjáépítéshez. Részt vettek a hősi mozgalmakban, e mozgalmak erjesztői, ter­jesztői lettek. A technikai forradalom a vasút gépezetében is mind­jobban kibontakozott.. A fű­tőházi dolgozók, a Novem­ber 7. szocialista brigáddal az élen az új technika, új gépek elsajátító! lettek. A lűtöház, a vasúti - csomó­pont eredményeiért sok ki­tüntetést kapott már. Az el­múlt évben is kitűnő ered­ménnyel munkálkodtak, hi­szen tavaly a teherszállítás­ban 13 hónapnak megfelelő teljesítményt értek el. — Különleges feladatot kaptunk: átadhatjuk a No­vember 7. brigádnak a Mun­ka Vörös Zászló Érdemren­det — kezdte felszólalását dr. Ábrahám Kálmán ál­lamtitkár. Szólt róla: az egész magyar vasút büszke a Katona Lajos vezetésével dolgozó November 7. brigád­ra. E kollektíva többek kö­zött az egyfős kiszolgálás országos elterjesztője lett. Ez nagy segítséget adott a munkaerő-gondok megoldá­sához, új mozdonyvezetők kiképzéséhez. A hivatásos feladat mellett az élet min­den területén munkálkod­nak a brigád tagjai. Segítik az általános emberi fejlő­dést. Szabó Antal valanvíny- nyi szervezett dolgozó nevé­ben köszöntötte a November 7. kollektívát, a csomópont valamennyi brigádját, vala­mennyi dolgozóját, A nagy kitüntetést dr Áb- raliám Kálmán, valamint Szabó Antal nvúitotta a; a November 7 brigád tagjai­nak. Ezután tíz brigádnak, a Tiszta, virágos M/skolce-rt mozgalomban való részvétel­iért plakettet adott át dr. Kiss József, a városi tanács képviselője. Hernádi István különféle kitüntetéseket. íu- talmakat adott át a vonta­tási főnökség szocialista kol­lektíváinak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom