Észak-Magyarország, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-02 / 77. szám

r ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1 1975. április 2., szerda A képernyő efőtt Hóvégi hajrá A zempléni néptánc ünnepe Ureczky Csaba alkotói estje Megnyílt Kunt Ernő tárlata Az elmúlt hét az eheti hétfővel meghosszabbodott, s nem kis gond a kritikai jegyzet írójának a bőséges műsoráradat­ból kiválasztani a legjellemzőbbnek, legfontosabbnak vélt adásokat. A' címbeli Hóvégi hajrá nem a hétfő esti azonos című, humoros összeállítást, jelzi „első -ban, hanem a már­cius utolsó hetére torlódott müsorgi.. jságol. De, ha már szóba került ez a vegyes műfajú, szórakoztató hetven perc, annyi elmondható róla, hogy áz első jelentkezésénél jobb volt, bár ez az összehasonlítás nagyon relatív értéket jelent. A villámtréfák, a Különös Áruk Fóruma, meg Aha Iván cso­dabogarai, Gálvölgyi János paródiái tetszettek legjobban, nem kevésbé érdekes volt az özv. Kovács Jánosné lakásügye, de az inkább felháborított, mint szórakoztatott. * Az APN filmjeivel a Magyar Televízió műsorában már ko­rábban is találkoztunk nem egyszer. Számos nagy értékű dokumentumfilm közös produkcióban hozta közelebb a ma­gyar nézőhöz a szovjet tájakat, népcsoportokat, közösségek életét. Az elmúlt héten tömény sorozatban láthattuk az APN filmjeit, bevezetőben megismerkedhettünk magával a hír- szolgálati irodával, s újra találkozhattunk néhány régi isme­rőssel a Hogy érzi magát elvtárs? című filmben, akik barát­ságunk első éveiben segítettek új életünk kezdeti lépéseinél. Az egész héten tartó filmsorozat sok új ismerőst is hozott közelünkbe, érdekes tájakkal, városokkal ismertetett meg. # Önálló készítésű tévéjátékkal kétszer jeleskedett a televí­zió, bár egyik sem volt igazán tévéjáték. Rossz egyedül cím­mel Nemes György négy novellájának tévéváltozatát láthat­tuk csokorba gyűjtve. Önálló Ids értékek, de egységes tévé- látókká nem álltak össze, bár az írójukról kialakított képhez markáns vonásokat adtak. Megrázó kis dráma volt a M&- himző, a munkatáborból menekülni akaró ember esete, amelynek két főszerepében miskolci színészeket — Fehér Tibor, Blaskó Péter — láttunk; döbbenetes erejű volt a maga groteszkségében is a Csöndes beszélgetés, mert tudott, hogy hasonló őrült tervezgetések, neofasiszta agyrémek nemcsak elmegyógyintézetekben adódnak. A rendező Horváth Z. Ger­gely volt. A bohóc felesége címmel, Nemere László rendezésében lát­tuk Sólyom László tévéfilmként bejelentett játékát. Mint ; irásműről, meg mint filmről, tehát drámai alkotásról ez eset- ! bén szükségtelen nyilatkozni. Amiért el lehetett viselni, az a címszereplő, Dayka Margit vidám, felszabadult komédiázása volt. Igaz, az egész játékocskát neki írták, a történet csak j arra volt jó, hogy alkalmat adjon a kiváló művésznőnek egy ; jó bohócszerepre. De altkor is több írói gondosság kívánko- \ zott volna a történet megírásánál, a szerepek körülrajzolásá- j nál. a sablonok, kerülésénél. ♦ Véget ért A Thibault család sorozata. A mintegy kiíencórás folytatásos film nem volt méltó feldolgozása Roger Martin du Card hatalmas regényének. Nem a témamegragadást,^ ki­emelést kifogásolhatjuk, hanem azt, hogy néhány értékes 1 epizód nem kárpótolhatta a sok üresjáratot, oktalan opera­tőri bravúrkodó időtöltést, a hosszan kitartott naturalista mozzanatokat. Nagy kár lenne, ha sokan e közvetítés alap­ján vélnék magukat a regény ismerőjének. De hátha kedvet csinált e film az igazi regény megismeréséhez. A filmműsorban örömmel láttuk újra Szabó István örök- szép alkotását, a Szerelmesfilmet, a felszabadulást gyermek­fejjel átélt fiú és lány szerelmének lírai, korunk sok jellemző epizódjával, kisebb és nagyobb drámájával gazdag történe­tét. Annál nagyobb meghökkenéssel néztük a Szent Péter esernyője című Mikszáth-regény osztrák televíziós feldolgo­zását. Ha az 1917-es és 1935-ös feldolgozásokat figyelmem kívül ;s hagyjuk, itt van az 1958-as magyar film; miért kel­lett nekünk ezt a Mikszáthot teljesen meghamisító, csikorgó filmipari terméket importálnunk és ünnepi műsorban sugá­roznunk?! Az egyedi importfilmekkel — Az aranysarkantyús lovag, Az eltűnt hivatalnok — egyébként sem voltunk a hé­ten valami tű] szerencsések. * A színházi világnap alkalmából a Vígszínház előadásában látott Csehov-dráma, a Három nővér közvetítését feltétlenül a hét értékei közé kell sorolnunk. Benedek Miklós Az. ORSZÁGOS FÖLDTANI KUTATÓ ÉS FÜRO VÁLLALAT Észak-magyarországi Üzemvezetősége. Miskolc, József A. u. 59., i változó munkahelyre j j ! felvesz ; mélyfúró szakmunkásokat , és fúrási segédmunkásokat. Kedvező munkaidő-beosztás! 7 munkanap (12 órás munkaidő), 7 szabadnap. Munkaruhát, munkásszállást biztosítunk, utazási hozzá­járulást fizetünk! Az utóbbi két évben négynél kevesebb munkaviszony- j nyal rendelkezők jelentkezését várjuk! I Jelentkezni lehet: a munkaügyi osztályon. Igazi ünnep részesei vol­tak mindazok, akik — meg- érezve a ritka művészi él­mény lehetőségét — zsúfolá­sig me/gtöltötték a sátoralja­újhelyi művelődési központ pódiumtermét Ureczky Csaba koreográfus szerzői estjén. A zempléni néptáncművészet ma is eleven hatóerejét ta­núsította ékesen a bő kétórás műsor — s tanúsította egy- • szersmind egy szuggesztív alkatú néptáncpedagógus erős egyéni tehetségét. A műsorban bemutatott táncok mindegyikének Ureczky Csa­ba. a sátoraljaújhelyi Hegy­alja népi együttes művé­szeti vezetője, megyei nép­tánc-szakfelügyelő volt a tu­dományos hitelű összegyűjtő­je, s művészi újraalkotója. idestova két évtizede oda­adó kutatója, rendszerezője ás koreográfusa ö a bodrog­közi és a hegyközi néptán­coknak. A műsor szerkesztésével egyszersmind tanulságosan szemléletes módszertani be­mutatót is tartott az est szerzője. A színpadon a nyí­ri, a pusztafalusi, az alsóbe- recki és a cigándi falusi tán­cosok — közöttük az egykori Gyöngyösbokréta együttesek korban megöregedett, de tö­retlen tánckészségű tagjai — előbb falvanként, majd a hagyományőrző Zemplén- agyüttesben közösen bemu­tatták eredeti formájukban a zempléni vidék legjellem­zőbb táncait. Ezeken a tán­cokon a csupán annyit szer­kesztett a koreográfus, hogy színpadi térformába illesztet­te a hagyományos mozgás­motívumokat, a közös be­mutatón pedig összehangol­ta, keretbe foglalta az egyes falvak táncait —, de úgy. hbgy mindegyikben hitelesen megmaradjon, kellőképpen érvényesüljön a megkülön­böztető helyi jelleg. A falusi táncosok bemutatói egyben jó összehasonlítási alapul is szolgáltak az önálló feldol­gozások — s az azokat szín- oadra állító Hegyalja népi együttes — értékeléséhez. A színpadi tánckompozíciók időrendjének ismeretében pe­dig a figyelmes szemlélő pon­tosan nyomon követhette a koreográfus alkotómódszeré­nek fejlődését. Igen tanulságos volt egy­más után látni a különbőzé időkben született cigándi táncfeldolgozásokat. A még 1956-ban komponált Ke­ménycsárdás a színpadon isi az eredeti néptánc hitelével hat. A koreográfus munkája ebben a feldolgozásban leg­inkább a „filmvágás” mód­szerével hasonlítható össze: a !eglénvegesebb motívumokat őrzi meg az eredeti anyag­ból. s ezáltal a belső ritmus! gyorsítja meg — néhány percbe képes sűríteni az ere­deti környezetében sokkal hosszabb időtartamú tánc lé­nyegét. Az 1969-ben készült — Vass Lajos ihletett zenei feldolgozásához híven illesz­kedő Cigándi lakodalmas táncok című összeállítás vi­szont már önálló színpadi táncalkotás, az eredeti motí­vumok egyéni átköltésével, a lassú és a gyors részek ha­tásos rtimusváltásaival. Az 1970-es Cigándi körcsárdás, s mégipkább az izgalmasan eredeti. legújabb keletű Táncház Hegy alján című kompozícióba illesztett cigán­di táncrészletek, a többi zempléni tánccal együtt, már a mai fiatalok ízlés- és ritmusvilágába helyezik át a megújult jelentésű néptánc­elemeket. (A Táncház szín­padi sikerének fontos ténye­zője Szatmári György mo­dern hangszerelésű zenei összeállítása.) A zene és a tánc teljes összhangját sikerült megte­remtenie a koreográfusnak a Vavrínecz Béla zenéjére szerkesztett Zempléni tán- co'k-hnn is. Külön méltatást kíván Ureczky Csaba leg­újabb táncalkotása '— az egyetlen, amely már nem zempléni elemekből épült — a Kókai Rezső zenéjére kom­ponált Vasvári verbunk. Eb­Térmestereket, fizikai dolgozókat felveszünk xagonrakodásra, teljesítménybérezéssel, jó kereseti lehetőséggel. Vidékieknek munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés: 461. Sajő-parti telepünkön, Miskolc, Vágóhíd ntca 6. szám. Kruppa Béla telepvezetőnél. MEGVÉTELRE FELAJÁNLUNK t db A. P. F. 50/25 típusú 50 KVA-es és 1 db A. K. N. F. 20/25 típusú 20 KVA-es transzformátort újszerű állapotban. j Ar: megegyezés szerint. MG. KOMBINÁT BÁBOLNA Szendrői Gazdaság A MISKOLCI GELKA felvételre keres • rádiőműszerészeket, • központiantenna-szerelőket, • gépjárművel rendelkező tv- és háztartásigép-szerelőket, • segédmunkást. Bérezés a vállalati kollektív szerződés szerint. f Jelentkezni: 1 Miskolc, I., Széchenyi u. 94. sz. ben a feldolgozásban meré­szen szétszakítja egyéni ér­telmezésével a legjellemzőbb és a legvirtuózabb magyar férfi tánc hagyományosan kö- . főtt térformáit — a körívet, s az egyenes sort — s a ven­nünk új. izgalmasan modern vifejezásű lehetőségeire irá­nyítja u figyelmet. A nagy- ívűnek induló, s hirtelen * * 1 visszafogott mozdulatok, a zaklatott, szinkópús ritmus, a személyiséget hangsúlyozó.1 egyénített mozgásmódok, a kavargó alakzatváltások fo-1 kozódó feszültséget teremte- | nek a színpadon. Itt a nép- j tánc „átírt” motívumai mára; bonyolultan ellentmondásos modem életérzéseket fejezik : ki. Ez a berbunkfeldolgozás —. amelynek most volt az. első bemutatója a Hegyalja népi együttes átélt előadá­sában — új szakasz kezdetét jelzi alkotója koreográfusi pályáján. Az est műsorát stílusosan egészítette ki Gyalog Magda citeraművész és a Sátoralja­újhelyi Kamarakórus közre­működése. Ureczky Csaba sokat tett a zempléni néptáncművészet hazai és külföldi megismer­tetéséért és elismertetéséért. Fáradhatatlan ügyvivője volt Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye népláncrnozgalmának. Azért kell minderről múlt időben szólni, mert a sátor­aljaújhelyi, emlékezetes si­kerű szerzői est egyúttal hozzá méltó búcsúzója is volt eddigi működési terüle­tétől. Ezentúl más megyében — a szomszédos Szabolcs- Szatmárban — folytatja nép­tánckutatói és koreográfusi munkásságát. Őszintén saj­náljuk, hogy megválik sző­kébb pátriájától — s szív­ből kívánjuk, hogy új tevé­kenységi körében a zemplé­nihez hasonló eredményekkel gazdagítsa egész hazai nép- áncmű vészetünket. Bcrecz József A szokatlan és ilyen ősz- szejövetelekre alkalmatlan­nak ígérkező időpont ellené­re, igen nagy számban jöt­tek el húsvét vasárnapjának délelőttjén az érdeklődők, a képzőművészet barátai, a művész tisztelői, hogy tanúi legyenek a Miskolci Galériá­ban Kunt Ernő festőművész kiállítása megnyitásának. A miskolci művészetbarátokon kívül sokan jöttek el Ózd- ról is, ahol Kunt a felszaba­dulást követően, hosszú éve­kig tanár volt a gimnázium­ban, s ahol nem is olyan ré­gen gyűjteményes tárlatát megrendezte. A vasárnap dél­előtti miskolci megnyitón Tok Miklós, Miskolc város Tanácsának elnökhelyettese méltatta Kunt munkásságát, majd a kiállító művész ol­vasott fel részleteket tuné­ziai útifeljegyzéseiből, élőszó­ban is továbbadva’ valame­lyest azokból az élmények­ből. amelyek a Tűző napon című tárlatának forrásául szolgáltak. A kiállítás ápri­lis 20-ig látogatható. Film Tiszákészíröl / Dokumentumfilmet készí­tett Tárcái Béla és Kováts Tibor Tiszakesziről, Közsé­günk harmincéves fejlődés«; címmel. Az alkotók igyekez­tek bemutatni azt az óriási változást, amely a falu életé­ben végbement, igy a kame­ra segítségével a termelőszö­vetkezetbe. a cipőüzembe látogathatnak majd el a film nézői. De bepillantást nyer­hetnek az iskola, a diákott­hon mindc .napi életébe, és a művelődési ház és a könyvtár által nyújtott, igen gazdag művelődési lehetősé­gekbe is. A filmet egyébként április 3-án, ünnepélyes ke­retek között vetítik le a ti- szakeszieknek. / Sátoraljaújhely és környéke lakosainak i \ .. , figyelmébe! Megnyílt a Gólya Áruház , ^ ■ a Sátoraljaújhely, Kossuth u. 18. szám alatt, j- Csccsemokclé ngy e, ’t gyermek alsó- és felső kötöttáru. divatáru \ 1 i nagy, választékban! Várja kedves Vásárlóinkat ^ korszerű gyermekruházati szaküzletitink! BORSODI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI. VALLALAT \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom