Észak-Magyarország, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-03 / 78. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 :kkm 1975. április 3., csütörtök Állami é® Kossuth-díjasainkJ Hrosn.yakkendősök otthona (Folytatás a 2. oldalról) Varga János termelési igazgatóhelyettesnek, Lendvai József könyvelő, igazgatóhelyettes­nek egyenlő arányban megosztva, kiemel­kedő gazdasági eredmények elérésében kifejtett vezetői és szervezői munkájukért. Veszprém megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat „Marx Károly” szocialista brigád tagjainak: Uéúling' Fábián szakmunkás, brigádveze­tőnek, Babies Ervin szakmunkásnak, Eisenbeek Ferenc szakmunkásnak. Nagy László szakmunkásnak, SehandI Zoltán szakmunkásnak, Strommer László szakmunkásnak. Siith Miklós főművezetőnek, Tischler László szakmunkásnak, Tulok Zoltán szakmunkásnak, Újvári Antal szakmunkásnak egyenlő arányban megosztva, a húsipar területén a szocialista munkaversenyben és a bri­gádmozgalomban 13 éven át elért kiemel­kedő politikai és gazdasági munkájuk el­ismeréseként. Varga Mihálynak, az orosházi Üj Élet Ter­melőszövetkezet elnökének a termelőszö­vetkezetben elért kiemelkedő eredmé­nyekért, a fejlett nagyüzemi technika és munkaszervezés alkalmazásában, a dol­gozók élet- és Szociális körülményei ja­vításában végzett munkássága elismeré­séül. Végit Józsefnének, a Pamutfonóipari Vállalat vezérigazgatójának a Pamutfonóipari Vál­lalat élén kifejtett vezetői tevékenysé­géért, a szakmai és műszaki fejlesztésben elért eredményekért. Virtics Ferencnek, a nyírtassi Dózsa Tsz el­nökének, Móré István elnökhelyettesnek, Tömösváry József főkönyvelőnek egyen­lő arányban megosztva a kedvezőtlen adottságok között létrejött termelőszö­vetkezet vezetésében és a gazdasági ered­mények fejlesztésében elért eredményei­kért. A Minisztertanács Magyarország felsza­badulásának 30. évfordulója alkalmából A KOSSUTH-DÍJ I. FOKOZATÁT ADOMÁNYOZZA: Gádor István Kossuth-díjas keramikus, ki­váló művésznek nemzetközileg is elis­mert életművéért, több évtizedes művé­szetpedagógiai munkásságáért; Kadosa Pál Kossuth-díjas zeneszerző, kiváló művésznek, a Zeneművészeti Főiskola egyetemi tanárának életművéért, félév­százados művészi, alkotói tevékenysége elismeréséül. A KOSSUTH-DÍJ II. FOKOZATÁT ADOMÁNYOZZA: Avar Istvánnak, a Nemzeti Színház Jászai- díjas, érdemes művész színművészének .szerepformálásaiért; Csanádi Imre József Attila-díjas költőnek, a Magvető Könyvkiadó lektorának költői életművéért; Cseres moor József Attila-díjas írónak írói munkásságáért; Erdélyi Miklósnak, a Magyar Állami Opera- ház Liszt-díjas karmesterének, érdemes művésznek, opera- és hangverseny-pro­dukcióiért. Fejes Eridre József Attila-díjas írónak pró­zai műveiért és drámai munkásságáért; Kis József Balázs Béla-díjas filmrendező, ér­demes művésznek dokumentumfilm-ren- dezői munkásságáért; Raszter Károly Munkácsy-díjas grafikus, ér­demes művésznek grafikai munkássá­gáért; Szabó István, Balázs Béla-díjas filmrendező­nek filmrendezői munkásságáért, külö­nösen az Apa és a Tűzoltó utca 25. cí­mű filmjeiért. A KOSSUTH-DÍJ III. FOKOZATÁT ADOMÁNYOZZA: Feleki Sárinak, az Állami Déryné Színház Jászai-díjas, érdemes művész színművé­szének színészi alakításaiért; Kiss Nagy András Munkácsy-díjas szobrász­művész, érdemes művésznek a köztéri szobrászat, az éremművészet és a kis­plasztika területén elért kiváló eredmé­nyeiért. Miliő Andrásnak, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas, érdemes művész főrendező­jének az új magyar operák bemutatásá­ban kifejtett művészi tevékenységéért; Radnay Györgynek, a Magyar Állami Opera­ház érdemes és kiváló művész magán­énekesének az operairodalom bariton sze­repeinek alakításaiért; Sárai Tibor Erkel-díjas zeneszerzőnek, a Ze­neművészeti Főiskola egyetemi tanárá­nak több évtizedes zeneszerzői munkás­ságáért és közéleti tevékenységéért; Yaradi Hédi, a Nemzeti Színház Jászai-dí­jas, érdemes és kiváló művész színmű­vészének színpadi alakításaiért. Már felnőttek azok a gye­rekek, akik először játszot­tak, először tartottak őrsi gyűlést a szerencsi úttörő­házban. Azóta csaknem húsz év telt el, s ez idő alatt ma­ga a ház is sok változást éri meg. Ma már Kossuth Lajos nevét viseli, s nemcsak Sze­rencs úttörőcsapatának, ha­nem az egész járás úttörői­nek ad otthont. Az úttörőház ma egy volt iskolaépületben kap helyet. A meglevő feltételekhez sok­sok ötletre volt szükség, hogy barátságos környezetben táti hassák az úttörők foglalko­zásaikat. Megyénkben összesen hat úttörőház van. Köztük a sze­rencsinek is az a feladata hogy a járás legkisebb isko­lájának gyermekei is részt vehessenek a vidám úttörő­életben. S ehhez a módszer­tani munkával járul hozzá az úttörőház leginkább. Szántó István, az úttörőház igazgatója beszélgetésünkkor elmondta, hogy bár ez az irányító, segítő tevékenység korántsem látványos, mégis az egyik legfontosabb mun­kájuknak érzik. Foglalkoznak az úttörővezetők képzésével, rendszeresen segítik a szak­körvezetők munkáját. Nem­régiben tartottak például ta­pasztalatcserét a járás orosz nyelvi szakkörvezetői részé­re. De gyakorta rendeznek továbbképzést az úttörők ifi­vezetői számára is. A kisis­kolák szakköri tevékenységét segítik az úttörőház mód­szertani kiadványai és a nyári továbbképzések. A szerencsi úttörőotthon­ban egyébként tizenöt szak­kör működik. A szakköri foglalkozásokra a környező falvak iskolásai is bejár­nak: Prügyről, Tárcáiról, Le- gyesbényéről vagy Bekecsről szinte naponta érkeznek kis­diákok. Kedvelik például a képzőművészeti szakkört, ahol A negyedik faragótábor Patakon Negyedízben gyűlnek ösz- sze az ország minden ré­széből a faragókés mesterei Sárospatakon, a fafaragó népművészek országos alko­tótáborában. A tábor rna. április 3-án nyílik meg a pa­taki Petőfi Sándor Általános Iskola épületében. Tíz napon át, április 12-ig biztosít a vendéglátó város — a megyei tanács és országos intézmé­nyek anyagi hozzájárulásá­val — gondtalan alkotási le­hetőséget, s jó alkalmat a szakmai tapasztalatcserére a résztvevőknek, akik közül többen kiérdemelték már a! Népművészet mestere, illet­ve a Népművészet ifjú mes­tere kitüntetést, vagy a Né­pi iparművész minősítést. i A faragótábor alkotóinak műveiből reprezentatív kiál­lítást rendeznek az idén a Rákóczi múzeum Erdélyi Já- nos-termében. A kiállítás ün­nepélyes megnyitójára április 5-én kerül sor. i Új filmek A Napjaink áprilisi számából A hazánk felszabadulása 30. évfordulójának ünnepé­hez méltó tartalommal jelent meg a Napjaink áprilisi szá­ma. Számok és jelképek cí­mű vezércikkében a szabad haza három évtizedre vissza­tekintő számadására, a XI, pártkongresszuson elfogadott programnyilatkozatnak a művészetek feladataival fog­lalkozó állásfoglalására utal. egyben a maga számadását is említi, ugyanis április 4-e a lap születésnapja is: 1962. április 4-én jelent meg elő­ször. A Napjaink. — olvas­ható — kezdettől részese volt és akart lenni Borsod­ban a szocialista jelen és jö­vő formálásának, s szeret­nénk, ha az elkötelezettség az eljövendő munka megkü­lönböztető. karaktert adó vo­nása lenne. Jócsilc Lajos időszerű gaz­daságfejlesztési kérdéseket fejteget Tájak felszabadítása című cikkében. Bacsók Gá­bor A jövő mérnökeinek miskolci műhelyében címmel a Nehézipari Műszaki Egye- ' temen folyó szocialista mér­nökképzésről, emberformá­lásról készített interjút; Tóth Pál egy nagyobb szociológiai felmérés nyomán az ózdi saunkásrnűvelődés nem ke­A mai naptól kerül a pre­miermozik vásznára a Szem­besítés című magyar doku­mentumfilm, Bokor László alkotása. Az egész műsort betöltő mű a felszabadulást és az azóta eltelt három év­tizedet idézi meg, illetve azok lényegét ragadja meg filmdokumentumok segítsé­gével. A kortársnak értékes élményt adó emlékidézést, események összefüggéseinek jobb megértését, a fiatalabb generációknak a közvetlen múlt mind értőbb megisme­rését segíti ez az alkotás. Képünk a film egyik koc­kája: többek között Szako­síts Árpád és Kodály Zoltán látható rajta egy régi talál­kozón. Ugyancsak e héten vetítik a mozik Az utolsó parancs című szovjet filmet, Jevge- nyij Karelov alkotását;, amelynek hőse a Lóháton, ágyútűzben című korábbi filmből ismert Sapovalov ve­zérőrnagy, az ő további élet­útját kísérhetjük nyomon. A hét harmadik filmjét, a Veronika visszatér című ro­mán gyermekmusicalt, bizo­nyára örömmel fogadják a legifjabb mozilátogatók. vés gonddal terhes kérdője­leit rajzolja fel; Oravec Já­nos egy miskolci veterán kommunista nő, a MÓKÁN felszabadító mozgalmának aktív résztvevője, Barla An­na portréját készítette el Hatezer-hatszázhatvanhat lé­pés a szabadságért című I emlékidéző riportjában; Brackó István pedig — Mit, ér az er-bér. ha kohász? címmel — sokszínű riport­ban mutatja be a diósgyőri melegüzemi munkásokat, vé­gül Kiss Gyula ... És 2000- ben? címmel időszerű urba­nizációs kérdésekkel foglal­kozik. Az elhunyt Németh László­ról Zimonyi Zoltán és Kab- debó leránt búcsúzik. Csa­nádi Imrét Bata Imre mutat- | ja be. Olvashatjuk Benjamin László Munkásírók. antoló­giák című emlékezését egy | készülő kötetből Barta Já­nos írását Jókai Mórról, szü­letése 150. évfordulóján. M. J Pásztor József József Attila műhelyteremtő küzdelmei cí­mű tanulmányát. Versössze­állítást találunk □ lapban „a költészet napjára, s olvas­hatjuk a jubileumi ünnepsé­gek kapcsán művészeti díj­jal kitüntetettek köszöntését. A harmadik portré Néhány hete mutattuk be olvasóinknak a Filmek és alkotók című füzetsorozatot, amely ez év elejétől jelenik meg a MOKÉP kiadásában és kiemelkedő filmalkotókról ad sokszínű tájékoztatást, markáns vonásokkal rajzolja meg azok portréit. Az első és második kiadványban Ko­vács András és Fábri Zol­tán szerepelt, a most meg­jelent harmadik füzet napja­ink egyik legtöbbet vitatott, s legkiemelkedőbb, az euró­pai filmművészetben igen rangos hel”et elfoglaló Jan- csó Miklós Kossuth-díjas ér­demes művész portréját nyújtja. Az itthon eddig tizenkét. Olaszországban három filmet készítő művészről filmeszté­ták, kritikusok, filmtörténé­szek, valamint más szak­emberek mondják el véle­ményüket. világítják meg munkásságát, alkotómődsze- reit, s az írások összességé­ből alakul ki az a kép, amely az olvasót feltétlenül köze­lebb viszi Jánosához, művei értéséhez. Bemutatja a fü­zet Jancsó alkotótársait — Hernádi Gyula írót, Kende János operatőrt — is. Gyer­tyán Ervin nagyobb szabá­sú, tanulmányértékű írásá­ból érdemes idézni: „Amíg Antonioni, Bergman, Fellini — más és más módon — a korunk embefét. belülről szo­rongató démonokkal viasko­dik, Jancsót az erőszak kí­vülről ránk törő démonai iz­gatják .. ............filmjei szen­v edélyes, megrázó tiltakozá­sok az embert lealacsonyító, megrázó erőszak, önkény, ke­gyetlenség ellen ...” A szer­zők sorában találjuk még Kardos Ferencet, Nemeskürty Istvánt, Csák Gyulát, Józsa Pétert, Hegedűs Zoltánt, Galsai Pongrácot, Rényi Pé­tert, s egy Interjúban meg­szólal a rendező is. Sok filmkép teszi teljessé a soro­zat harmadik kötetét. (bm) linómetszéssel és rézdombo­rítással is foglalkozhatnak. A fotószakkör vasárnap tartja . összejöveteleit, tagjai az út­törők éleiéről készítenek fel­vételeket. Az orosz levelező- szakkör már szoros barátsá­got kötött több szovjet ''út­törőcsapattal- a képeslapo­kat, leveleket albumokban őrzik. A honismereti szak­kör rendszeresen rendez ki­állítási:: legutóbb az úttörő­mozgalom történetét mutat­ták be a gyerekek. De töb­bek között működik még a házban báb- bélyeggyűju ■ irodalom-, honvédelmi, ezer­mester- és modellező szak­kör is. A szerencsi járási úttörő- ház feladatai közé tartozik a nagy rendezvények megtar­tása is. Havonta egyszer a járás valamennyi úttörőcsa­pata részt vehet ezeken az összejöveteleken. A tréfás vetélkedők, a bábelőadások nagy népszerűségnek örven­denek az úttörők körében. de szeretik a közös játékot, a táncot és a tombolát is. A rajzpályázatra sok iskolás nevezett be, csakúgy, mint a sakkbajnokságra. Jól sikerült a forradalmi dalok., versek bemutatója és sok-sok ötle­tet hoztak a pajtások a „mű- sortarisznyában” a vidám farsangi összejövetelre. Az olvasási versenyt a járási könyvtárral közösen rendez­te az úttörőház. Áprilisban nagyszabású kulturális szemlére készül­nek. s kiállítást rendeznek hazánk 30 éves fejlődéséből. Majd izgalmas akadályver­senyre indul a szerencsi út- ' törőház népe. Persze a nyár 'em lesz „holt szezon”: sport- versenyek. filmvetítések, me­séd élelöttök. s más progra­mok tarkítják majd a gye­rekek vakációját. Ez alatt pedig megszépül az úttörő­ház is' a községi tanácstól ugyanis 100 ezer forintot ka­pott felújításra Mikes Márta Névadó ünnepség Mezőcsáton Mezőcsáton a felszabadu­lási ünnepségsorozat kereté­ben tegnap délelőtt tartot­ták a helyi gimnázium név­adó ünnepségét. A középfo­kú oktatási intézmény ha­zánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelke­dő harcosának, Nógrádi Sán­dornak a nevét vette fel. A névadó ünnepségen Juhász Sándor igazgató köszöntötte a részvevőket, az elnökség­ben helyet foglaló vendége­ket: Mező Istvánt, a Mező- csáti járási Pártbizottság el ső titkárát, Bujdos Jánost, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetőjét, az intézmények képviselőit. Eljött az ünnepi eseményre a Nógrádi család egyik tag­ja, Ferencfalvi Kálmánná, Nógrádi Judit is. A gimná­zium tornatermében meg­rendezett ünnepségen Mező István, a járási pártbizott­ság első titkára mondott ün­nepi beszédet. Meleg sza­vakkal méltatta Nógrádi Sándor elvtárs gazdag élet­útját. — A fiatal népi de­mokrácia csaknem minden jelentős eseménye szorosan, összekapcsolódott Nógrádi Sándor nevével — mondotta. Nógrádi Sándor ott volt az államosítás megszervezésé­nél, a két munkáspárt egye­sülésénél, közreműködött a néphadsereg erősítésében és példás helytállásról tett ta­il ú bizonyságot az 1956-os el­lenforradalom idején is Az ünnepi beszéd után Ferencfalvi Kálmánné. Nóg­rádi Judit szólott az ünnep­ség résztvevőihez, felvillant­va az ízig-vérig kommunis­ta Nógrádi Sándor több év­tizedes életútját. A Nógrádi Sándor Gim­názium tanulóinak nevében Gulyás Terézia tett fogadal­mat, hogy méltóak lesznek a nagy forradalmár örökéhez. Az tinnenség további részé­ben K. Tóth István, a Me- zőcsáti nagyközségi Tanács elnöke leleplezte az intéz­ményben elhelyezett Nógrá­di Sándor emléktáblát. Kulturális kitüntetések Ünnepséget tartottak teg­nap, április 2-án, délután a Borsod megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztályán, ahol Bujdos János osztály- vezető ' kitüntetéseket adott át. A kulturális miniszter Szocialista kultúráért kitün­tetést adományozott Nem­esik Pálnak, a borsodnádas- di általános iskola tanárá­nak. Kiváló dolgozó kitün­tetést kapott Pásztor László, a Miskolci Nemzeti Színház világosítója és Bátor János- né, a színház titkárnője. Mi­niszteri dicséretben része­sült Cseh Vince, a Miskolci Nemzeti Színház világosító­ja. Tegnap vette át az MHSZ Kiváló munkáért arany fo­kozatát Debnár Gyula, a 101-es számú Szakmunkás- képző Intézet igazgatója. Felszabadulásunk 30. év­fordulója alkalmából a népi iparművész címet nyerte el Belovics Jánosné pálházai tanítónő, népművész. Eredményhirdetés és találkozó A Kazincbarcikai városi Tanács V. B. művelődésügyi osztálya és a KISZ városi bizottsága rendszeresen meg­hirdeti a szocialista várósok fiataljai részére a vers- és novellapályázatot. Az idei pályázat eredményhirdetésé­re április 6-án. délelőtt 11 órakor kerül sor a kazinc­barcikai városi könyvtár gyermekklubkön vvtárában. Az eredményhirdetésre és a? azt követő háromnapos ta­lálkozóra mintegy 20 fiatalt hívtak meg a pályázaton résztvevők közül. A program szerint a fiatalok az első na­pon meghallgatják a városi irodalmi színpad előadásában a díjnyertes pályamunkákból készült Összeállítást. Április 7-én ellátogatnak néhány üzembe és intézménybe, részt vesznek a Történelem alulnézetben és az illusztrá­ció és irodaion napiainkban című előadásokon. Este Ka­lász I. *szló költői estiét tart­ják mes a városban. A ta­lálkozó utolsó napján az. amatőr alkotókörökről ren­deznek vitát, majd értékelik a háromnapos együttlétet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom