Észak-Magyarország, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-03 / 78. szám
1975. április 3., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Szakmai betegség volt A szilikózis a kőbányák, a kerámia- és üvegipar, az öntödék rettegett szakmai betegsége. Altaiáoan öt-tíz, esetenként 12 év a.att alakul ki. A mikron nagyságú porszemeit, mint a lü, beleállnák a tüdő légzőíelületé- be, és ott megtapadva, megnövelik a kötőszövet állományát, gyulladást oitoznak. A szakmai iroda.om bárom fokozatot ismer. Az első kettő még olyan állapotul jelez, amikor könnyebb, pormentes munkahelyen tovább íoglalkoztatható a szilikózi- sos beteg. ' Az Észak-magyarországi Kőbánya Vállalat üzemeiben először 1964-ben végeztek szilikózisinegelözö vizsgálatokat. Az eredmények nagyon lehangolóak voltak. Sajnos, az askori tecm do- gia mellett újabb és újabb megbetegedésekkel kellett számolni. Tizenegy év telt el, és azóta ötvenen haltak meg súlyos szilikózis ártalom miatt. Az elmúlt négy év alatt már csak öt bányamunkásnál jelentkeztek a szilikózis tünetei, akik valamennyien régi dolgozók a vállalatnál és náluk csak késve, ezekben az években vált felfedezhetővé a már régebben lappangó beteg- i ség. A régi kőbányászok közül senki sem említi az embertelenül nehéz fizikai munkát, a kővel való küzdelem nyomait, ami a kéz, az Ízületek naponkénti próbatétele volt évtizedeken keresztül. A nagykamrás fúrásokkal járó fullasztó port annál inkább emlegetik. Harminc, negyven méterre bevájták magukat a sziklafalakba, hogy elvégezzék a fúrást, a robbantásokat, aztán a vájatokat kétoldalt szélesítették. Ott, ahol maguk is csak kétrét görnyedve haladhattak előre, ki kellett. hozni a nehezen megszerzett követ. Ez a férfias munka nyűtte a kőbányászok ruháját, cserepessé telte a tenyerüket, de ezt egyikük sem bánja ma sem A szilikózis, a porártalom többet ártott. A tállyai. bányaüzemben Valasovics Mihály többé nem' térhet visz- sza a bányába, még a gépek mellé sem. Az orvos könnyebb munkára parancsolta, az öltözőket őrzi. Halkan beszél, óvatosan, mert az erősebb szó kiejtése fájdalmakat okozna. — A régiek közül már so- kar. kényszerültünk könnyebb munkára. Mind a nagykamrás, aknahajtásos jö vesz lésen dolgoztunk. Galgó ezt Barna, Csordás József és Kócsák István velem együtt már csak messziről figyelheti, mi történik a bányában. Pedig ide köt bennünket az egész életünk Amit mi kezdtünk, azt most már senki sem vállalná. Üj gépek jöttek, nem kell bebújni a vágatokba. Por most *s van, de jóval kevesebb. Oj A kézműipar A Kazincbarcikai Kézműipari Vállalat termékei áz egész országban ismertek. - A vállalat négy termelő telepén sok fajta árucikket készítenek. Barcikán konfekció ruházati cikkeket, Özdon kötött és horgolt divatárukat. Kurityánban és Lenin- városban pedig habszivacs-, pvc-, illetve polietilénfel- öolgozó és seprűkölő üzem működik. A vállalatnál az eddigi termékválasztékot az 'dén további új árucikkek előállításával bővítik. Még ez évben új, divatos fazonú tréningruhák, iskolaköpenyek kerülnek ki konfekcióüzemükből. Nem panaszkodhatnak majd azok sem. akik lakásuk, nyaralójuk berendezését akarják kényelmebeteget a legutóbbi szűréseken már nem találtak. Gyenes Béla főmérnök, igazgatóhelyettes kategorikusan kimondja: — Nálunk a korszerűséggel megszűnt a szilikózis veszélye. Az automatikus fúrókat emberek kezelik, de minden a föld felszínén történik, a por nem koncentrálódik, sőt a túrómester el ts állhat a por elől. Ezzel a szilikózisveszély ‘ alapvető okát sikerült megszüntetni. A jövesztés és a kőzúzás csaknem teljesen gépesített, és ezeknek a folyamatoknak az irányítójává lett a hajdani kőbányász. Csupán egyetlen bányánkban. Sárospatakon található még nehéz munka, az úgynevezett bunkózás. Hajlékony nyelű vaskalapáccsal aprítják a nagyobb kőtömböket, de ezt az ősi módszert még | ebben az évben felszámoljuk. A megváltozott kőbányák arculatára jellemző, hogy egyre több lányt, asszonvt találni a gépek, berendezések mellett, ők már nagyobbrészt csak hírből ismerik az aknahajtást, a föld alatti nagykamrás jö- vesztést, és nem félnek a szilikózistól. A kereset most sem kisebb, hiszen a modern gépekkel több követ termelnek ki. A legjobbak három-négyezer forintot vihetnek haza havonta. A tállyai, tarcali üzemben orvosi rendelő áll a kőbányákban dolgozók rendelkezésére. Az Országos Munkaegészségügyi Intézet minden évben szilikózis szűrővizsgálatokat végez, amelyen mindenki köteles részt venni. A poros munkahelye ken vízpára permetezéssel kötik le az újra meg újra keletkező finom port. Bevált megelőzési módszer a porálarc viselése. Nem nehezíti a légzést, nem takarja el az arcot, nem okoz izzaiást és még esztétikus is a tran- cia gyártmányú Szuper Ton- kan elnevezésű védőfelszerelés. Alig tenyérnyi nagyságú és tökéletesen megszűri a bánya- vagy a kőzúzóüzem levegőjét. Az aknahajtásos, nagykamrás kőbányászat megszüntetése óta többszörösére nőtt a termelés a vállalat tarcali, tállyai. gönci, erdö- bényei, bodrogkeresztúri és /sárospataki üzemében A szilikózisban megbetegedők száma pedig fokozatosan csökkent, és néhány éve a korszerű termelőberendezések segítségével teljesen visszaszorították a nyolc-tíz éve még rettegett szakmai"' betegséget. Azokon az idősebb embereken pedig, akik még a mostoha körülmények között szenvedtek szilikózis ártalmakat, gondos orvosi kezeléssel, könnyebb munkával igyekeznek segíteni. Nagy József —in— ..mii min n—ne ű j termékei sebbé, praktikusabbá varázsolni: negyedévenként 20— 30 különböző típusú habszivacs bútorbetétet készítenek a vállalat kurityáni telepén. Ugyancsak a kurityáni telepen dolgoznak egy újfajta, habszivacs ágymatrac kialakításán, mely kétféle szivacsból, ragasztásom módszerrel készül, s előreláthatólag a harmadik negyedévtől megkezdik soro- i zatgyártását. A vállalat a | mezőgazdaság számára is' tartogat meglepetést: most kísérleteznek egy pvc alapanyagú, sátorborító fólia kialakításán, s ha megnyeri a szakemberek tetszéséi, rövidesen hozzálátnak a nagy szériában való előállí- | fásához. Az év minden szakában... Felújítástól Gépek és emberek A bánya, a föld alatti geológiai és munkakörülmények nemcsak az embert, hanem a gépeket, a berendezéseket is erősen igénybe veszik. A folyamatos termelés, a biztonságos munka érdekében nagyon fontos, hogy a különféle gépeket és berendezéseket megfelelő műszaki szinten tartsák, tervszerűen, rendszeresen megjavítsák. A Szuhavölgyi Bányaüzem szelesaknai javítóműhelyében a szakemberek, a szocialista brigádok nagy gondot fordítanak e gépek, berendezések megjavítására. A kijavított biztosítóberendezések egységei a javítóműhely udvaráról rövidesen visszajutnak a bányába. Mihály Bálint és Kovács Sándor László hegesztő a csilié két javítja. a készáruternrelésiff o A MEZŐGÉP mezőkövesdi nyáregységé ben A korszerű — kevésbé emberi munkaigényes — mezőgazdasági termelés zsák fejlett gépesítéssel valósítható meg. A gépesítés magas fokú biztosításában nagy szerepel játszanak a MEZŐGÉP Vállalat különböző termelőegységei. A mezőgazdaságban lezajló változásokat jól érzékelteti például a MEZŐGÉP felsőzsolcai és mezőkövesdi gyáregységének léte, fejlődése is. Kezdetben a jelenlegi gyáregység helyén gépállomás működött. Rendeltetése szerint gépeket adott bérbe. A termelőszövetkezetek megalakulása után mezőgazda- sági gépjavítással' foglalkoztak. A termelőszövetkezetek azonban fejlődésük során saját gépjavítókat is létrehoztak. A hagyományos gépjavító üzemeknek tehát kevés munkájuk akadt, új utat kellett keresniük, új munkaterület után kellett nézniük, tgv alakultak ki a MEZŐGÉP Vállalat gyáregységei. Ezek ma már behálózzák az országot. A mezőkövesdi gyáregység hengerfejek felújításával, műtrágyaőrlő gépiek, 25 köbméteres olajtartályok. FPB felsőpályás betárolószalag, valamint nyerges kapcsolószerkezet készítésével és technológiai szerelésekkel foglalkozik elsősorban — tudtuk meg Bíró József igazgatótól és Papp István főmérnöktől. A gyáregység fejlődése nyomon követhető a termelés szerkezetének változásán keresztül is. A szakosítás itt is helyesnek bizonyult. Míg például a gépeket működte-- tő motorokat Szolnokon javítják — és itt elsősorban nagyjavítás értendő — a motorok hengerfejeit ide küldik felújításra 1964 óta. Akkor évente még csak mintegy 770 hengerfejet javítottak ki, ma 15 ezer darabot újítanak fel. Meghegesztik a blokkokat és megmunkálják azokat, felszerelik a szükséges alkatrészekkel. A hatvanas évek végétől szemes termény-szárító kát szerelnek össze. Szinte az ország egész területén végzik ezt a munkát. Az erre szakosított brigád évente 9— 10 millió forintos termelési értéket állít elő. A Csepel Autógyár részére 1971 óta készítenek nyerges kapcsolószerkezeteket, ami exportra az NDK-ba kerül. Bár a műtrágya fóliába van csomagolva, vizet vesz fel, ezért szükség van használat előtti megőrlésére. Erre a célra kezdték el 1973 végén a villanymotoros műtrágyaőrlő gépek gyártását. Ez a gép az AGROMAS- EXPO 74’ kiállításon ezüstérmet is nyert. Most kezdték meg az FPB felsőpályás betárolószalag gyártását, amiből még ebben az évben 2500—3000 méternyi meny- nviséget akarnak termelni. Nagy nehézséget jelent a meglevő anyag- és alkatrész- hiány. Elég nehéz a kereskedelemből beszerezni szelep- vezetőt. szelepet, aumiká- •belt, de hasonló gondok vannak a kohászati termékek: lemezek, koracélok, laposvasak beszerzésével is. Mezőgazdasági gépek nagyjavításával már nem foglalkoznak. Ez a szórványos megrendelések miatt, nem kifizetődő és nem érdemes rá megfelelő felszereltségű műhelyt építeni. Aratási időszakban és betakarításkor viszont éjjel-nappal ügyeletet tartanak. A raktár is nyitva van ilyenkor, és a termelőszövetkezetek vásárolhatnak tőlük felújított alkatrészeket is. Szükség ese-r tán műhelykocsit küldenek a helyszínre az üzemképtelen kombájn, vagy erőgép megjavítására. A munka „dandárjában" nagy segítséget jelent ez a szolgáltatás a termelőszövetkezetek számára. A most is meglevő létszámgondokon sokat enyhített, hogy a termelékenység számottevően nőtt. A bázishoz képest mintegy 19 millió forintos árbevételből csak 250 ezer forint származott a létszámnövekedésből. Mindez elsősorban a jubileumi és kongresszus! mun ka versenynek köszönhető. A 70 milliós tervezett árbevétel helyett 78 milliót vállaltak, és azt túlteljesítve, majdnem 81 millió forintos árbevételt értek el. Buciiért Miklós NAPI POSTÁNKBÓL i ízezer tonna terven (eíiil A Bükkaljai Bányaüzemhez tartozó Tervtáró akna dolgozói nagy örömmel számolnak be arról, hogy bár az év elején még félénken- szerényen. csak a terv teljesítését Ígérték, a januári szép és eredményes indulás után már reménykedtek abban, hogy a kongresszus tiszteletére terven felül 10 ezer tonna szenet tudnak a fe’színre küldeni. Mindent elkövettek a tér megvalósításáért. A ián iái hónapot 112.8. a február hó napot 108.3 százalékkal, ósz szesen 8834,5 tonna szén terven felül adásával zárták A kongresszus kezdetének napjáig, március 17-ig még 1150 tonna szenet adtak terven felül, s így ezzel, mintegy tízezer tonna szén terven felüli termelésével köszönthették a kongresszust. Búrom Zoltán, Kazincbarcika Jó nevelők íes/nok A Sárospataki Tanítókén- zö Intézet végzős tanító és óvónő szakos hallgatói egyhónapos szakmai gyakorlaton vettek részt megyénk iskoláiban, óvodáiban A? intézeti felkészülés után itt kellett először bizonyítani új. ismeretlen környezetben, hogy milyen tanítók, óvónők lesznek. Az iskolák óvodák vezetői elismeréssel nyilatkoztak munkájukról De a legszebb elismerés talán az volt, hogy a gyerekek legtöbb helyen így búcsúztak tőlük: — Kistanító néni, óvó néni, ne tessék elmenni! A pedagógusjelöltek a napokban számoltak be tanáraiknak az intézet Comenius ifjúsági klubjában gyakorló időszakuk tapasztalatairól. Jóleső érzéssel szóllak arról, hogy az iskolákban mindenütt segítőkészen fogadták őket. .1 Kazincbarcikán gyakorló jelölteknek a városi tanács végrehajtó bizottsága külön fogadást is rendezett. Ebből a figyelmességből azt érezték a fövendő pedagógusok. hogy nemcsak az iskolákban törődnek velük, hanem a város vezetői is figyelemmel kísérik tevékenységüket. A pedagógusjelöltek beszámolói megerősítették azt a meggyőződést, hogy jó úton haladnak a szocialista tanítókká, óvónőkké fejlődésben, lelkesen, hivatásszeretettel fognak dolgozni a rájuk bízott, gyermekek nevelése érdekében. Jäger Koszlyu Katalin, intézeti tanársegéd Sárospatak KiútItlás Hérán A viszonylag népes számú községünk lakossága a közelmúltban egv igen szép és gazdag kiállításban eyö- nyörködhetett. amelyet járásunk művészei Borsos István szobrász- és Szalma rv István festőművész alkotásaiból rendeztek. Nagy öröm volt számunkra, hogy helyben kaptunk ilyen lehetőséget, hiszen ez eddig csak városok és nagyobb községek lakóinak adatott meg. Köszönjük az alkotóknak, hogy ilyen szép és gazdag élményben részesülhettek Méra művészetkedvelő lakói. Bényi Bertalan Méra Legyőzték a szilikózist
