Észak-Magyarország, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-09 / 58. szám

1975. március 9., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A efrötgyár nagy tervének befejezése efott Beszélgetésünket három külkereskedelmi szakember érkezése akasztja meg. A szovjet vendég Jagubjanc Pe­ter Grigorjevics tömören közli miskolci látogatásának lényegét: — Az Ukrajnában lévő egyik bányaüzemünkben vá­ratlanul tönkrement a lapos- kötél. Nagy szükségünk van egy újra. Ott e pillanatban minden dekagramm annyit ér belőle, mint az arany... — Bennünket telefonon ér­tesítettek a bánya gondiairól — mondja a vendégnek dr. Imre Ferenc, a December 4. Drótművek igazgatója. — Még nem volt itt a hivatalos megrendelés, de az üzem dol­gozói már megkezdték az elemi szálak húzósát. Már­cius 14-ére a 2x650 folyómé­teres laposkötél készen lesz. Ez év első negyedében 350 tonna laposkötelet gyártunk szovjet barátainknak. A sikerek forrásai „Az eltelt négy év kima­gaslóan legjobb eredményeit értük el 1974-ben. Ezt annál is inkább értékesnek tartjuk — olvashatjuk a gyár pályá­zati anyagából —, mert az 1969-es mélypont után az M)70-ben megkezdődött fel­lendülés mértéke évről évre fokozódott.” Az elmúlt évet az jelle­mezte, hogy a gyár dolgozói valójában minden tervet és elképzelést „felborítottak”. Az eredeti középtávú terv előírása szerint 1974-ben 758,5 millió forint értékű kö­télgyári terméket kellett voir na készíteniük. Az operatív terv 840 millióra számított. A gyári kollektíva a XI. pártkongresszus, a felszaba­dulás 30. évfordulója tiszte­letére kétszer is tett válla­lást. Az ígéret 950 millió fo­rint volt, s az eredmény 979 millió 300 ezer forint érték lett. — A négy évben — mond­ja dr. Imre Ferenc — azonos feltételek között dolgoztunk, s nem több, hanem valame­lyest kevesebb emberrel. Em­beri tényezők: a szocialista öntudat, a szocialista mozgal­mak, az üzemi demokrácia erősödése hozták a többet és ez a kongresszusi—felszaba­dulási versenyben bontako­zott ki teljes erejében. Két éve pártbizottság működik az üzemben, ezzel együtt jár a politikai öntudat erősödése. Jól dolgozik az oktatási köz­pontunk. ez a szakmai tudás növelését segíti elő. A sodróműben munkálko­dik egy kis kollektíva. Re­mekül dolgozik, mert kiérde­melte a vállalat kiváló szo­cialista brigádja címet is. A 15 tagú brigád vezetője Ve­res Albert ezt mondja: — Tavaly a brigádunk 1 millió forintos túlteljesítést vállalt. Az eredmény 3 millió forint többlet lett. Ebben az évben a múlt évitől nagyobb tervet, a kongresszusi—fel- szabadulási versenyben ugyancsak 1 millió forintos értékkel akarjuk túlteljesíte­ni. Ez a brigád, a vállalat, a közös érdekét szolgálja. Kicsit túl is lépi, hiszen ez a kollektíva készíti — sok egyéb megrendelés mellett — a szovjet bányának a lapos­kötelet. — Az eredmények forrása — magyarázza Csatlóczki Miklós, a huzalmű II., drót- húzó üzem vezetője — a párttagság példamutatása, mozgósító ereje. Ez így ön­magában csak kijelentésnek hat. Pár évvel ezelőtt a mi munkaterületünket úgy Is­merték; „a legrosszabb üzem’.’ Gyenge volt a terme­lés, nagy volt a fluktuáció, baj volt a szemlélettel. Új módszereket honosítottunk meg. Ügy szerveztük a bri­gádokat. hogy mindig van benne párttag. A párttagok megbízatást kapnak: mutas­sanak példát, segítsék a gyengébb szakmai képzett­séggel rendelkezőket. Mi az eredmény? Tavaly a mi egy­ségünk a tervezett 343 millió­val szemben 366 millió forint értékű terméket gyártott. Ahoi ismeretien a kötbér A gyárudvaron nagy am­bícióval dolgozik az exporl- csomagoló brigád. Vezetőjük Vörös József, a brigádtagok­kal együtt jogosan büszkél­kedik: úgy dolgoznak, hogy ismeretlen a kötbér. — Szívesen csináljuk, van értelme a munkának. En pél­dául nem tudok úgy végig­menni a gyáron, hogy meg tudjak előzni másokat a kö­szönésben, még akkor is, ha a másik ember vezető... Az én hűségem itt 8 ezer forin­tot ér. A múlt évi munka utón ennyi nyereségrészese­dést vettem fel. Negyven évi munka elismerése van benne! A gyárban a hatvanas évek végén az anyagi elismerés­ben is a mélyponton voltaic Ekkor tűzték ki célul: „Blel- színvonal-politikánk kialakí­tásánál és végrehajtásánál arra törekedtünk, hogy a bérből, történő kifizetések fej­lesztése domináljon, mert ennek nagyobb az ösztönző hatása, mint az év végi ré­szesedésnek. ..” 1970-ben valóban kevés, mindössze 24 ezer 82 forint volt az egy személyre jutó évi bérszínvonal. Eredetileg öt év alatt 18 százalékkal akarták növelni. Jóval na­gyobb az eredmény, mert ma már 33 ezer 232 forintnál tar­tanak. A gyárban hagyomány, hogy december 3-án a törzs- tagok 200-tól 800 forintot kapnak. Tavaly a kiemelkedő év eredményeként a szokásos négyszeresét fizették ki. Az elmúlt évi munka alapján 24 napi bérnek megfelelő ré­szesedés jutott. Ez az alap, s a törzstagoknál az éven­kénti arány 3 százalékkal nő. — Gyárunkban 1 sikerült aprópénzre váltani a párt X. kongresszusán meghirdetett politikai célkitűzéseket — i mondja Kiss Béla, műszaki 1 igazgatóhelyettes. Az inten- j zív fejlesztést helyeztük az előtérbe. Sok okos gondolat született, sikerült hasznosí­tanunk a belső tartalékokat. 1975. június 30. A gyárban is hagyomány, hogy a nagy tennivalókat megvitatják a szocialista brigádokkal is. Az ez évre való felkészülésben túllépték a szokásost. Az egész kollek­tívához fordultak: hol, miben lehet még egy kicsit többet tenni. Az ez évre vonatkozó kongresszusi vállalásban ösz- szesítették a javaslatokat., s ennek értelmében 1975-ben 254 millió forint értékben teljesítik túl az értéktervet, — Eredetileg augusztus 20-ra terveztük negyedik öt­éves tervünk befejezését. Az új vállalások alapján az időt meggyorsítjuk, s június 30- án befejezzük 1970—75. éves tervünket. Így mintegy 600 millió forint értékkel adunk többet a tervezettől. Ez év első két hónapja biztató, ed­dig 900 tonnával "ermeltünk többet az előirányzattól. Csorba Barnabás Megyénk újítómozgalma jelentősen fejlődött a kong­resszusi és jubileumi mun­kaverseny első szakaszában. A versenylázban erősödött az újítók tevékenységének moz­galmi tömegjellege. Különö­sen örvendetes, hogy több mint 3 ezerrel nőtt a mun­kásújítók száma. A száraz statisztikai szá­mok hű tükröző} az elért eredményeknek. 1974-ben az újítást benyújtott dolgozók száma 37 százalékkal emel­kedett az előző évhez képest. Ez az országos átlagnál jobb. Az újítási kedv fokozódását mutatja, hogy a munkásújí­tók száma 36,5 százalékkal nőtt és friss lendületére utal a fiatal újítók számának 13 százalékos növekedése. A női egyenjogúságnak újabb bi­zonysága, hogy 49 százalék­kal nőtt a női dolgozók által beadott újítások száma is. Az ágazatonkénti megosz­lás persze elég jelentős szó­ródást mutat. Az átlagosnál kiemelkedőbb teljesítményt nyújtottak ebben a vonatko­zásban a bányaiparban, a vegyiparban, a posta terüle­tén, a szállításban és közle­kedésben. Visszaesés mutat­kozott viszont a vasút, a pa­pír- és nyomdaipar területén. Az újítások utókalkulált gazdasági eredménye 215 millió forintot tett ki. A be­nyújtott újítások számának változását azonban nem kö­veti arányosan azok gazdasá­gi eredményeinek ugyan­olyan mértékű fejlődése. Ez azzal magyarázható, hogy számos újítás a munka biz­tonságának fokozását és a munkakörülmények javítását célozta. Előfordul az a káros gyakorlat is, hogy egysze­rűbb a vállalatoknak egy újítást eszmei díj kifizetésé­vel lezárni, mint arról utó­kalkulációt készíteni. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa és az Or­szágos Találmányi Hivatal gyümölcsöző együttműködése keretében egyre több segít­séget , nyújtanak az újítók­nak. A vállalati vezetők is változtattak az eddigi mere­vebb magatartásukon, köz­érthetőbbek az újítási sza­bályzatok és mérséklődött a bürokratikus ügyintézés. A szocialista brigádok vállalá­saik során egyre nagyobb számban kapcsolódnak be az újítómozgalomba. Javul az újítók anyagi- és erkölcsi megbecsülése, elismerése is. 1974-ben átlagban újításon­ként 945 forintot vettek fel. A pozitívumok mellett még fellelhetők hiányossá­gok is. Részben visszatérő gondok, amelyeket eddig nem sikerült teljesen kikü­szöbölni. Ilyenek a javasla­tok még mindig elhúzódó el­bírálása, az elutasító határo­zatok nem mindig megfele­lő megalapozottsága, stb. Ezekkel együtt az újítómoz­galomról alkotható kép ösz- szességében kedvező. Ez po­litikailag is jelentős, mert az újítómozgalom kifejleszti a cselekvőkészséget, segíti a kollektív munkatársi együtt­működést és a szocialista tu­lajdonosi szemlélet erősödé­sét is fokozza. Céltudatos tö­rekvés felsőbb szerveink ré­széről az újítómozgalom fi­gyelemmel kísérése és a még fellelhető bajok orvoslása. Az újítók sokat tehetnek a hatékonyság javítása, az anyag- és energiaköltségek csökkentése, a műszaki fej­lesztés hatékonyabbá tétele és a munka- és üzemszerve­zés javítása érdekében, a párt Központi Bizottságának 1974. december 5-i határo­zatával és a népgazdaság élőt álló feladatokkal össz­hangban. Ezeknek a felada­toknak a megoldása érdeké­ben március 4-én megtartott újítási tanácskozáson, a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsa pályázatot hir­detett a vállalati újítási ver­seny szervezésére. Buchert Miklós A gesztelyi Zmeskál-ura- dalom egykori cselédjének legkisebb gyermeke ,— Ta­kács Margit, a Volán 3. sz. Vállalatának tehergépkocsi- vezetője — a fiatal kommu­nista nemzedék egyik kép­viselője lesz pártunk XI. kongresszusán. A mi viszonyaink között nem ritka és tulajdonképpen „szabályos út” az övé. — Szülei múltbeli életét már csak hallomásból és a tör­ténelemkönyvekből ismeri. Amikor született, apja 10 hold juttatott földön gazdál­kodott, de szűkösen éltek, mert nagy volt a család. Ki­lenc gyerek! Még kimonda­ni is sok ... Aztán később, az ötvenes évek termelőszö­vetkezete se nyújtott még nagy darab kenyeret a Ta­kács családnak... Margit 1961-ben végezte el a nyolc általánost. Tagja lett a KISZ-nek, egy évig KISZ-tItkár is volt. így is­merkedett meg a munkás- mozgalommal és a párttal, amelynek 1969 óta tagja. Közgazdasági technikumot végzett és könyvelő lett a gesztelyi tsz-ben. öt évvel ezelőtt azonban más irány­ba fordult, az élete. A Vo­lán 3. sz. Vállalata Miskol­con génkocsi vezető tanuló­kat toborzott. Jelentkezett. Nemsokára személy- és te­hergépkocsi-vezetői jogosít­ványt szerzett, s egy két és fél tonnás kis teherautó ve­zetője lett. — Hamar megszerettem ezt a korábban csak férfiak számára elképzelt foglalko­zást. Amikor több társam­mal együtt a vállalathoz ke­rültünk, az idősebb kollégák nemcsak „befogadtak”, ha­nem mindenben segítségünk­re is voltak, hogy elsajátít­suk a szakmát. Munkánkat elismerik, a jogok és köte­lességek tekintetében is egyenrangúak vagyunk — mondja, s hozzáteszi: — így tekintenek ránk a vállalat gazdasági és politikai veze­tői is. — Havonta 210 órát veze­tek és 2500 forint körül ke­resek. Beválasztottak a IV. sz. pártalapszervezet vezető­ségébe, lü^-ben kooptáltak a vállalati pártbizottságba, 1973-ban pedig a Miskolc városi Pártbizottságba is. Most mindkét vezető testü­letbe újra beválasztottak, a megyei pártértekezleten pe­dig az a nagy megtiszteltetés ért, hogy a XI. kongresszus egyik borsodi küldötte lehe­tek. — A városi és a megyei pártértekezleten nem kér­tem szót. Viszont igen sokat tanultam, sok tapasztalatot gyűjtöttem ezeken a fórumo­kon. Megismerhettem Mis­kolc és Borsod megye hely­zetét. fejlődését és gondjait is. Ha a kongresszuson szót kapnék, elsősorban arról szá­molnék be, hogy vállala­tunknál. városunkban és megyénkben a Központi Bi­zottság 1976. februári hatá­rozata nyomán újabb eréd- ményeket értünk el a nők egyenjogúságának megvaló­sításában, Pártszervezeteink, állatni és gazdasági vezető­ink a X. kongresszus óta so­kat tettek a nők foglalkozta­tásának bővítése, munka és életkörülményeinek javítása s közéleti-pobtikai tevékeny­ségük fejlesztése érdekében is. Takács Margittal tavaly, az .egyéves pártiskolán is ta­lálkozhattunk, ahol minden vizsgáját így minősítették: „kiválóan megfelelt”. — Bí­zunk benne, hogy kongresz- szusi küldöttként is ilyen minősítést kap. Cs. U Az Őzdi Kohászati Üzemek közel tizennégyezres munkás­kollektíváját három küldött képviseli a XI. pártkong­resszuson. A legidősebb ózdi küldött Fehér Gyula, a dur­vahengermű gyárrészleg ko­hászati karbantartó részlegé­nek lakatos csoportvezetője. A nyolctagú kollektíva — Fe­hér Gyula irányításával —, a durvahengermű olaj- és föld­gáz tüzelési rendszerének, a víz- és gőzvezetékek kar­bantartását, felújítását végzi. A tágas, szépen berende­zett üzemi pártházban beszél­gettünk az 52 éves, halk sza­vú ózdi küldöttel. A harma­dik emelet magasságában tér­daru csörömpölt, minden mozdulatára megremegett az épület, jelezve, hogy néhány méterrel arrébb ugyancsak kemény munka folyik. Acél­lal birkózik az ember és a gép. Az újságíró noteszában egymás után teltek meg a lapok. Evszámok sorakoznak, valamennyi Fehér Gyula éle­tének egy-egy jelentősebb ál­lomása. Az évszámok több­nyire valamilyen fontos meg­bízatás, funkció kezdetét je­lentik. Fehér Gyula 1939-ben, gye­rekkorában került a Felvi­dékről Özdra. Apja falusi ko­vács volt, tőle tanulta a szak­ma, a becsülettel végzett munka szeretetét. 1946-ban lakatosnak vették fel a dur­vahengerműbe. A kemény munkához edzett fiatalem­bernek sok problémával kel­lett szembenézni. A falusi kovácsok hírből sem ismer­ték a szakrajzot, egy tárgy kerületét egyszerűen lemér­ték spárgával. A gyárban vi­szont elengedhetetlen köve­telmény a szakrajz ismerete. A fiatal lakatos beiratkozott szakrajz tanfolyamra, közben az üzemi alapszervezet meg­alakulásakor vezetőségi tag. propagandista lett. A hiányos felkészültséget szorgalommal kellett pótolni. Fehér Gyula éjszakákon át a könyvek fö­lött görnyedt, hogy felkészül­ten, nyugodt szívvel állhas­son ki a szeminárium hall­gatói elé. Sokat vállalt és so­kat raktak a vállaira. A múlt őszi választásokig alapszervi titkár, az előtte levő ciklus­ban a párt-végrehajtóbizott­ság tagja, egyebek mellett népfront-aktíva, s tíz évig munkásőr volt. Jelenleg a vá­rosi tanács és a megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­nak a tagja. — Nemrégen megkérdezték, tőlem, hogyan lehet az, hogy mindig fontos funkciót ka­pok. Elgondolkoztam rajta. Különleges, rendkívüli ké­pességeim nincsenek, de ami­vel megbíznak, azt igyekszem mindig becsületesen . elvé­gezni. — A sok megbízatás sok szabad időt vesz el az em­bertől ... — Ha arra gondol, hogy a feleségem megérti-e, segít-e a munkámban, igennel kell válaszolnom, ö is párttag, sok segítséget kapok tőle, akár­csak a munkatársaimtól. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a megbízatások nem mehet­nek az apai kötelességek ro­vására. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy a csa­lád is megértéssel fogadja a kötelezettségekből adódó fo­kozottabb leterhelést. Szabad időmben most sincs időm unatkozni. Fiam megnősült, építkezik. Elkel a ház körül a segítő kéz. Kislányom har­madikos gimnazista. Fehér Gyulát nem kis meg­lepetés és megtiszteltetés érte, amikor a nagyüzemi pártér­tekezleten kongresszusi kül­döttnek választották. Sok évi aktív, becsületes munka elis­merése, hogy a kohászati üzem munkáskollektíváját képviselheti harmadmagával a magas fórumon. — Sok szó esik az üze­münkben is a közelgő párt- kongresszusról. Engem is iz­galomban tart a váratlan és megtisztelő megbízatás Sze­retnék felszólalni, beszámol­ni az Ózdi Kohászati Üzemek nagyszerű munkasikereiről, s elmondani, hogy erre a munkáskollektívára a jövő­ben is számíthat a párt. De olyan, mintha lassabban tel­nének mostanában a napok... T. *. lakács Margit gépkocsivezető Peder Gyula lakatos Ezrek ölleleil - milliók Borsod küldöttei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom