Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-25 / 47. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 I 1975. február 25., Seed'd Á képernyő efőtt Egy tv-film és egy új műsor Ismét Kosztolányi-műhöz nyúlt Ranódy László rendező, akinek legújabb tv-filmjét péntek este láthattuk Fürdés címmel. Két novellát — A kulcs és a Fürdés — ötvözött eggyé rgen avatottan forgatókönyvében Szántó Erika, s ezzel — hitünk szerint — jó „alapanyagot” szolgáltatott a filmhez. Végül is persze a rendező. Koltai Lajos operatőr és a kitűnő szereplőgárda érdeme, hogy egy nagyon jó, magas művészi szintű film született. Szó alig hangzik el a filmben, de hiszen itt nem is annyira a szavaknak, mint inkább a mozdulatoknak, a magatartásformáknak van jelentősége. A gyerek — Jancsikát Geiger János formálta meg belső hitelességgel — rádöbben, hogy apja. akit odahaza csodálnak, és előre köszöntenek, milyen megalázó, kiszolgáltatott helyzetben van a munkahelyén. S az apa — Szirtes Ádám nagyszerű alakítást nyújtott a szerepben — is tudja, hogy valami történt, semmi sem folytatható teljesen úgy. mint korábban. Talán ezért is lesz olyan kemény, ok nélkül szigorú a fiához, akiben még ott lobog a kötetlenség, a szabadság, a függetlenség vágya. Amikor a fürdés egyik pillanatában egymásra találnak, a fölszakadó indulatok, az apában is föléledő illúziók, remények már előre sejtetik a tragédiát. S itt, ebben a megsejtetésben teljesedett egésszé a rendezőioperatőri munka, ahogyan egyszerre tudta érzékeltetni az egyre gyilkosabbá váló, felgyorsuló indulatot, szenvedélyt, a fiú egyre aléltabb zuhanásával. S ebben nem csupán a hol gyorsított, hol pedig lassított technikának van érdeme. Ranódyt úgy tartjuk számon, mint Kosztolányi egyik legavatottabb tolmácsolóját. Ezzel a filmmel ismét bizonyította, nem véletlenül, s nem pusztán azért, mert szisztematikusan dolgozza fel a költő-novellista műveit. Sokkal inkább azért, mert úgy tud rágondolni a műre. hogy közben ugyanazt az érzelmi hatást váltja ki a nézőben is. Űj műsortípus premierje volt szombaton: a Hóvégi hajráé. Amikor a televízió elé leültünk, hogy megnézzük az első jelentkezést, nem voltak előzetes fenntartásaink. Utána azonban — meg kell mondanunk — csalódást éreztünk. Gyengécske, már-már visszaköszönő jelenetek, feleslegesen, olykor kicsit visszatérő kedélyeskedések sorával „szórakoztatták” a gyanútlan nézőt. Akár fogadást is lehetett volna kötni arra, hogy Kibédy Ervin nem fogja végigmondani a viccet. Ami persze önmagában még nem baj. A baj az, hogy egy igencsak széteső, alacsony színvonalú szórakozást kínáltak azoknak, akik a képernyő előtt kívánták eltölteni a szombat estét. S ehhez kívánkozik még egy megjegyzés: azt ígérték, hogy menet közben lehetséges a változtatás. Ha a szerkesztők ragaszkodnak ehhez a műsorhoz, akkor bizony alapos revízióra van szükség. Mert így egy kicsit olcsó játék volt... (cs. a.) A „December 4.” Dréfoiiveh a2 alábbi munkakörök betöltésére felvételre keres betanított gépmunkás munkakörbe: dróthűzó, kötél- és kábelgyárfő gépekre, háromműszakos teljesítménybéres munkaterületre, l . 18 életévüket betöltött és 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező férfi és női munkavállalókat. Pályázati felhívás ■if A Miskolci Kertészeti Vállalat pályázatot hirdet az 1975. évi debreceni országos virágkarneválon bemutatásra kerülő kompozíciójának megtervezéséig A pályázat beküldési határideje: 1975, április 1. A pályázat I. díja II. dija/ Hl. díja 5000 Ft, 3000 Ft, 2000 Ft. jje A részletes pályázati feltételeket az érdeklődők 1975. Hl. 1-ig vehetik át a Miskolci Kertészeti Vállalat titkárságán: Miskolc, Szentpéteri kapu 103. Munka, tanulás, művelődés Mazsarof Miklós kiállítása Február 22-én, vasárnap délután 4 órakor kiállítás nyílt Mazsaroff Miklós festőművész munkáiból az ede- lényi Alkotmány Termelőszövetkezet klubjában. A tárlatot —, amelyen 23 festmény és‘ 7 grafika látható — Hartman Bálint termelőszövetkezeti elnök köszöntő szavai után Hegyi Imre, a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságának titkára nyitotta meg. * A miskolci festőművész már hét éve tart szoros kapcsolatot megyénk több termelőszövetkezetével. E kiállítása negyedik az edelényi tárlatainak sorában. Ezúttal is több olyan festmény látható, melynek megalkotására a borsodi táj ihlette a művészt. Mazsaroff Miklós edelényi kiállítása két hétig tekinthető meg; ez idő alatt a mű- vész több alkalommal talál- j kozik a termelőszövetkezeti ! brigádokkal. C sak Borsodban húszezer mynkás tanul ebben az évben a dolgozók általános iskolájában, középiskolában, illetve különböző tanfolyamokon. Nagy szám ez, különösen akkor, ha a megelőző évek statisztikai adatait is hasonlításul vesz- szük. hiszen volt olyan esztendő, amikor alig az ötezret haladta meg a számuk. Művelődéstörténeti tény immár, hogy a felszabadulást követő évek nagy fellendülése után — jóllehet a tanuláshoz és a művelődéshez való jogunkat alkotmányunk is rögzíti — viszonylag kevesebb figyelmet fordítottunk a felnőttek tanulására, önművelődésére és művelődésére, a tanulás feltételeinek biztosítására. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának állásfoglalása, illetve az azóta eltelt időszakban megjelent határozatok azért hangsúlyozták any- nyira a tanulás és a művelődés jelentőségét, a feltételek biztosításának szükségességét. E határozatoknak jelentős szerepe van abban, hogy társadalmunk — s elsősorban az üzemek — szemléletében változás történt. Mind gyakrabban adhatunk hírt arról, hogy üzemi kereteken belül kísérlik meg a tanulás feltételeinek biztosítását, üzemi osztályok szerveződnek, s az új tanulási formák adta lehetőségeket felhasználva ösz- szekötik a bizonyítvány szerzését a szakmaszerzéssel. A gazdasági-technikai fejlődés megszabta követelmények és az általános társadalmi érdek így találkozott végül is ösz- sze az egyéni érdekekkel. De ez a szemléletváltozás nemcsak a közoktatás szférájában figyelhető meg. Bár kétségtelen, hogy a művelődés síkján nehezebb „tetten érni” a változásból adódó eredményeket, mégis, elmondhatjuk, hogy a szocialista brigádmozgalom hatása e téren is érzékelhető. Nemcsak a közös színház- vagy mozilátogatások jelzik immár, hogy a szocialista módon élni, tanulni és dolgozni elv valódi tartalommal telítődik, hanem a könyvtári látogatások, s az — ugyan egyelőre még csekélyebb számú — kiállítás- és múzeum- látogatások is. Mostanában kezdünk megismerkedni egy új művelődési formával is, melynek már az elnevezése is sokat mond, a bejárók klubjával. A sort folytathatnánk ... Mert részletesebben szólhatnánk még arról is, hogy az utóbbi években valamivel nagyobb figyelmet fordítottak a munkahelyek a meglevő leléti, üzemi könyvtárak fejlesztésére, megszaporodtak a szorosabb értelemben vett üzemi művelődési rendezvények, a különböző találkozások, eszmecserék... És az üzemekhez kapcsolódó, szak- szervezeti vagy közös fenntartású művelődési házak is megújuló figyelemmel fordultak bejáró dolgozóik felé. De nemcsak ilyen értelemben szélesedett a kör, hanem „tematikailag” is. Jó érzés elmondáni, hogy épp Borsodban, Miskolcon indult munkások részére igen tartalmas zenei sorozat. Talán már e néhány példa is bizonyítja azt a pezsdü- lést, amely jellemzője az elmúlt éveknek, s amelynek további kiteljesedését joggal remélhetjük. Igen, remélhetjük, mert pártunk — ezt bizonyítják a már megjelent határozatok is — nagy fontosságot tulajdonít a tanulásnak, a továbbképzésnek és a művelődésnek. A kiművelt emberfők, a korszerűen képzett és felkészült munkások nélkül ugyanis nem képzelhető el társadalmi mértékű előbbrelépés. A tanulás, a továbbképzés és a művelődés — egyetlen fogalommal a folyamatos, állandó, permanens önművelés pedig nemcsak jog — alkotmányban biztosított jog —, hanem követelmény is. Kétoldalú kötelesség. Az az egyénnek, s az a nagyobb kollektívának, hiszen társadalmi rendünk fejlődésének, gazdagodásunknak feltétele. A tanulásnak, a művelődésnek igen változatosak a formái. S a magunk mögött hagyott évek — merjük használni a szót — rendkívül nagy eredményeket hoztak. De épp ezek az eredmények köteleznek bennünket, hogy keressük a feltételiek még szélesebb körű biztosításának lehetőségeit és módjait, s törekedjünk arra, hogy a társadalmi megmérettetésben még jelentősebb. helyet kapjon a murikásmű- velődés ügye. Cs. A. Orosz nyelvi verseny Az Oktatásügyi Minisztérium és a KISZ Központi Bizottsága ebben a/tanévben is meghirdette a szakközép- iskolák tanulói részére az orosz nyelvi szóbeli versenyt. Borsodban valamennyi szak- középiskolában megrendezték az iskolai döntőket, amelyeknek első helyezettjei részt vehetnek március 7-én, Miskolcon, a Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőházban sorra; kerülő megyei döntőn. A győztes meghívást kap az országos versenyre, amely- I nek az első három helyezettje kéthetes, szovjetunióbeli jutalomüdülésen vesz részt. Borsod megyében összesen három premiermozi van: kettő Miskolcon, egy pedig Kazincbarcikán. Az 1974. évi terv teljesítésében — a három közül — a kazincbarcikai Béke Filmszíhház lett az első. A barcikaiak a múlt év folyamán 785 előadást tartottak, összesen 187 350 látogatót fogadtak, s a bevételük 927 980 forint volt. Király Istvánná, a filmszínház üzemvezető-helyettese elmondotta, hogy a szép eredményhez többek között a megfelelő színvonalú és mennyiségű propagandaanyag, a város általános és középiskoláival kialakított jó kapcsolat, a nézőtér belső burkolásának felújítása, valamint a terem akusztikájának megjavítása segítette hozzá a mozi dolgozóit. (Jelenleg a gépház és a mellék- helyiségek felújítása folyik. Megoldásra vár még a mosdó- és öltözőhelyiség gondja, valamint a filmszínház külső burkolatának megjavítása. Az igazsághoz az is hozzátartozik. hogy — bár nőtt az érdeklődés a szocialista filmek, a társadalmi és történelmi drámák iránt — a közönség a legnagyobb érdeklődéssel mégis a „C” kategóriájú, kisebb művészi értékű filmek előadásait látogatja. A szovjet filmek nézőszáma azonban — 1973-hoz viszonyítva — 65 százalékkal emelkedett. Ehhez az is hozzájárult, hogy felszabadulásunk 30. évfordulójának tiszteletére, novemberben szovjet filmsorozatot mutattak be. Ä nézők többek között a Monológ, a Nagyezsda. az Édes szó, szabadság, a Kard és kereszt, a Bíbormadár, a Botrány a nyaralóban, a Három kövér, a Nem tér vissza, a Halló, itt Iván cár, a Pa- tyomkin páncélos című filmeket tekinthették meg. Ugyanebben az időben, szintén az évforduló tiszteletére, három napig játszották a Kazincbarcikáról szóló filmet is. A barcikai filmszínház 1975. évi terve még magasabb számokat mutat, mint az előző évi. 805 előadást, 189 125 látogatót és 962 060 forint bevételt terveznek. Ez a vállalás pedig — a mozi dolgozói jól tudják — csak akkor teljesíthető, ha tovább javul a műsorpolitika, azaz még több új filmet mutathatnak be, és ha javul kapcsolatuk a város intézményeivel és különösen az üzemekkel. Bagi Aranka A Semmelweis Kórház igazgató főorvosa (3501 Miskolc, Csabai kapu 9. sz.) PÁLYÁZATOT HIRDET *• pénzügyi-szám vételi osztályvezető MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE, Közgazdasági egyetemi (számviteli főiskolai) végzettséggel és költségvetési intézményi gyakorlattal, vagy középiskolai végzettséggel, felsőfokú államháztartási könyvelői képesítéssel és legalább 10 éves költségvetési intézményi gyakorlattal rendelkezők pályázhatnak. Fizetés a 18/1971. (Eü. K, Jún. rk.) Eü. M.—Mü. M. 82. at. E. 302/B. ksz. szerint. „ENGEDMÉNYES MOTORKERÉKPÁR VÁSÁR a miskolci Centrum Áruházban” Minden 250 cm3 motorkerékpár árából 2500,— Ft Minden 150 cm3 motorkerékpár árából 1800,— Ft árengedményt adunk Kívánságára a motorkerékpárt levizsgáztatjuk Első lett a kazincbarcikai filmszínház
