Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-25 / 47. szám
7975. február 25., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Fuvarba isidül, a Megszokott kép, mindennapos látnivaló: dózerok túrják, egyengetik a talajt, teherautók, dömperek hordják a kupacba összetolt fölöslegessé vált földet. Nyomukban •— amikor már féllábszárig ér a kiásott széles sáv — helyükre kerülnek a szegélykövek, majd ismét a teherautók veszik birtokukba a terepet. Hordják a sódert, a betont — készül az új út, hamarosan már közlekedni is lehet rajta. Mindenki örül, és mindenki várja, hogy mielőbb elkészüljön. A lakosság, mert ezentúl nem kell a sarat dagasztani és nem fröcskölik le szennyes lével az épületek falát a járművek. Ürülnek az autósok, mert eggyel megint kevesebb útszakaszon kell rettegniük a tengelytöréstől. És várják maguk az építők, mondván: no, itt sem szidhatnak bennünket, hogy lassan dolgoztunk ... Aztán, mire rá lehet hajtani az új útra, furcsa helyzet áll elő. A lakosság mégsem lelkesedik túlságosan, az autósok meg kifejezetten becsapva érzik magukat. Nem a most elkészült, az éppen avatásra váró, hanem egy másik út miatt. Amelyik tönkrement, amíg az új elkészült... M'gszokott látvány az útépítés, korszerűsítés. Ám, hovatovább, az is mindennapos bosszúságunkká válik, hogy látjuk: miközben milliókat költünk egy-egy út megépítésére vagy rendbehozására, az itt dolgozó gépek használhatatlanná tesznek egy ugyancsak milliókat, mil- liárdokat érő utat. Amelyiken az anyagot hordják, viszik a munkához. Nemrégiben az egyik miskolci tanácstag, Harhai József is szóvá tette ezt a városi tanács ülésén. Göröm- bölyről vett példával bizonyította személyes tapasztalatát, sokak észrevételét. Nevezetesen azt, hogy egy út megépítése során micsoda pusztítást okoztak a szállító járművek egy másik — a lakosságnak nem kevésbé fontos — útszakaszon. A túlterhelt teherautók sok helyen megroppantották, feltörték a korábbi jó utat. Gödröket vertek ki rajta, ráhordták a sarat, egyszóval tönkretették, s ezzel ma még fel sem mérhető károkat okoztak. Az ebből származó esetleges balesetekről nem is szólva. Hasonló példákat a megye úgy-' szólván minden részéből említhetnénk. Taktaharkányból, ahol — mint egy másik panaszos mondta — a vízművek lánctalpas gépei szabályosan ..felklonfolták” az utat. Felsőzsolcjáról, ahol az árvíz által megrongált ut javítását ugyancsak egy másik út sínyli meg. Boldva és a 26. sz. út sajóbábonyi elágazása között a sóderos kocsik, csővezetékeket szállító teherautók „vágták” agyon az utat. (Szerencsére a múlt ősszel valamelyest rendbehoztál '. « Említhetnénk egy másik, bizonyára nem egyedi esetet, amikor a megengedettnél jobban megrakott teherautók — az út nagyfokú igénybevétele miatt — repedéseket, vakolathullásokat okoztak és okoznak az útmenti lakásokban. Dr. Lénán Edit gesztel.vi tanácstag tette ezt szóvá egy korábbi eszmecserén, annak a 4—500 gépkocsivezetőnek címezve a panaszt, akik naponta fuvaroznak a tsz kavicsbányájából. Bármelyik panaszt vesszük is, mind arra vezethető visz- sza. hogy a járművek gazdaságosabb kihasználása ürügyén a fuvarozók elfeledkeznek arról: közútjaink teherbírása véges, nem lehet azokat a megengedett súlyú rakománynál nagyobbal igénybe venni, mert néhány tonÜv cikizi o gombafertncsziés jármű na plusz teher is maradandóan károsítja a közutakat. Különösen akkor, ha ez a „túllépés” gyakorlattá válik. m lehet pár ezer forint haszonért, egy-két kocsiforduló megspórolásáért, néhány nappal hamarabb befejeződő útépítés címén milliókat elpazarolni. Mert pazarlásról, nagyon is kétes értékű megtakarításról van szó minden ilyen esetben. Illetékes szerveink az elmúlt évben fokozott gondot fordítottak a szállító járművek ellenőrzésére, rakományaik mérlegelésére és arra is. hogy a túlsúllyal fuvaroztató vállalatokat megbüntessék. Azóta valamelyest csökkent. az ilyen jellegű kényszer, a gépkocsivezetők elfeledkeztek az ezzel kapcsolatos előírásokról. Ezért van az, hogy egyetlen új út építésénél kettőről, kétféle eredményről kell beszélnünk. Milliós érték létrehozásáról ős milliós érték pusztulásáról. • Akik panaszaikat különböző fórumokon elmondták, javaslataikat is megtették. Any- nyira egyszerű, kézenfekvő a megoldás, hogy leírni sem kellene: készüljön el kél héttel később az a bizonyos út, forduljon hárommal többet a kisebb teherbírású kocsi, de maradjon épségben minden útmenti lakás, ne kelljen újabb milliókat költeni j az építés közben tönkretett 1 út rendbehozására. Lehet. | hogy emiatt nem lesznek1 százötven százalékban kihasználva egy-egy fuvarnál a gépkocsik, ám az is bizonyos. hogy hosszabb t^von mindenki, minden fuvaroztató csak nver. S a javaslatokban az is benne van; nem ártana, ha az arra illetékesek továbbra is szigorúan járnának el azokkal szemben, akik a megengedettnél nagyobb rakománnyal fuvaroznak, fuvaroztatnak. A Zöklscgtermcsztcsi Kutatóintézet kecskeméti állomá- j sán évek óta folytatnak ki-. serieteket a gombatermesz- j léssel, -feldolgozással és új j goinbafajták termesztésbe: vonásával kapcsolatban. Az j üvegházak őszi-téli kihasz-1 nálására megoldották az! üvegházi termesztést, és jc-1 lenlcg 800 négyzetméteres te-1 rületen az üzemi termelési j eredmények kiértékelése ío- i lyik. A 800 négyzetméteres | üvegházban 3 hónapos tér- 1 illesztési periódusban 50 má- j zsa csiperkegombát szednek le. A laboratóriumokban elsősorban az új fajták termesztési lehetőségeit vizsgálják és szaporítóanyagokat állítanak elő. Képünkön: Gye- nes Melinda kertészmérnök növekedési ellenőrző méréseket végez az üvegházi gomN. I. búkon. Á tavass Köd takarja be a várost, a reggel csípős lehelelű. A tél még megmutatja „macskakörmeit”! Az utcákon „mínuszok kergetik” a felgyűrt gallérú, munkába siető embereket. Az álmos arcokat pirosra csípte a hideg. A buszon szótlan, egykedvű utasok „szardínia módra” préselődnek, zötyögnek. Az egyik megállóban két apró legényke — fejükön tarka jambósapkával — tülekedik fel a lépcsőkön. Egyik kezükben degeszre tömött táska, a másikban pedig ... no, de ki látott már ilyent februárban? ... Fagylalt! Igen, fagylalt. Kétforintos, rózsaszínű. duplatölcséres, valódi fagyi. A két lurkó láthatóan nagy élvezettel — mit sem hírnökei törődve az ámuló felnőttekkel — fogyasztja a nyári csemegét. — Én a tölcsért is nagyon szeretem — jegyzi meg a „magasabb”. — Jó is az — hagyja jóvá teli szájjal az előbbi állítást a kisebb ... Az utasok szeméből kiröppen az álom, átmelegednek a télikabátok, az arcukon mosoly bujkál. Senki sem szól. hogy a buszon tilos fagylaltozni. Valamennyien úgy érzik, ezen a februári reggelen rájuk csodálkozott a tavasz. A tavasz hírnökei ezek a fagylaltozó srácok, akár a hóvirágot, ibolyát áruló néMarx tér, délután négy óra öt perc. Az ötös buszmegállóban legalább negyven Lillafüredre induló utas várakozik. A várakozás ideges türelmetlenségbe csap át. Máskor az ötös busz már bent szokott állni. Magam is a türelmetlen- kedők közé tartozom. Aztáh a vitatkozások és elégedetlen megjegyzések áradatában egy magas szőke hajú férfi jelenik meg a közlekedési vállalat egyenruhájában. Köszön, majd udvariasan azt mondja: — Elnézést kérünk a tisztelt utasoktól, szíveskedjenek néhány percig türelemmel lenni. Az egyik autóbusz meghibásodott. Ezért körülbelül öt perc késéssel indul a tizenhat óra tízkor közlekedő járat. Köszönöm a figyelmüket... Mindenkit kellemesen érintett az udvarias bejelentés. Az elégedetlen megjegyzéseket mintha elfújta volna az enyhe február közepi szellő. A szimpátia még inkább fokozódott, amikor az egyenruhás irányító percek múltán visz- szatért, s szinte vele egy- időben érkezett a GA 49- 49-as rendszámú autóbusz, amely négy perc késéssel el is indult Lillafüredre. A rövid intermezzo itt be is fejeződhetne, ha a buszban két utas beszélgei i i i i i ■ tését akaratlanul is — nem [ hallom. Szó szerint a kö- i vetkezőket mondták: Az egyik: , — Az udvariassággal sok ‘ mindent el lehet érni. A másik: i — Nahát, most jut eszem- ] be! Ez a szőke hajú, egyen- i ruhás indító volt az, aki 1 tavaly egyszer segített raj- i tunk. Műszakba mentem i egy szombat este a Z6-os- ' sál Lyukóbányára. De va- i lami menetrend-módosítás 1 volt és vagy tizenöten le- i késtük a buszt. Akkor is ez ! az ember volt szolgálatban, j Nagyon sajnálkozott, hogy ] nem olvastuk a menetrend- > változásról szóló híradást, i Az egyenruhás azt mondta: ! Várjanak kérem, hátha tu- [ dók segíteni. S akár hiszed. [ akár nem — segített, i Nem tudom honnan, de ti- i zenöt perc múlva elövará- | zsolt egy buszt, ami némi J késéssel ugyan, de mind- j annyiunkat elvitt Lyukóbá- i nyára. s — Hogy hívják ezt az | embert? — Nem emlékszem a ne- [ vére, pedig megkérdeztük, i mert levélben akartuk meg- t köszönni segítőkész maga- J tartását. Én viszont megérdeklőd- ] fém és feljegyeztem az > irányító nevét: Vadászi Jó- i zsefnek hívják. i (holdi) j i i > nikék. Hajdú Imre A CSŐSZEI! AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ: IINB-minősítésscl rendelkező ív-lánghcgesztöliet, központifűtés-szerelőket és csőszerelőket. Munkásszállást, különélés! pótlékot biztosítunk. Fizetés: megegyezés szerint. JELENTKEZÉS: személyesen vagy Írásban. Leninváros, Oj Hőerőmű CSŐSZER, munkaerő-gazdálkodásán. Az Építőipari Szállítási Vállalat Miskolci Szállítási Üzemegysége értesíti T. ügyfeleit, hogy 1975. február 16-án a Tüzér úti telepről elköltözött. Az új cím: Miskolc, I., Besenyői út (10-es busz végállomása) Telefon: 37-963 964 36-993 ___________________________________________ L akások c§ szövetkezetek A lakásépítő és -fenntartó szövetkezetek száma a megyében és Miskolcon is évről évre rohamosan emelkedik. Az elmúlt esztendő végén Miskolcon a tanácsi ér- tékesílésű szövetkezeti lakások száma meghaladta a 7000-ret. Az átlagos család- létszámot figyelembe véve így közel 30 ezer ember lakik szövetkezeti lakásokban. A lakások juttatásával is jelentős terhet vállal magára a népgazdaság, mivel kedvezményes áron, hosszú- lejáratú kölcsönnel és a gyermekek számától függően további kedvezmények nyújtásával adják a lakásokat az igénylőknek. De részt vállalnak a teherviselésből a lakástulajdonosok is, akik nemcsak a vételárat fizetik meg, hanem tulajdonosként kötelezettséget vállalnak az épületek folyamatos karbantartására és felújítására. Ma a tanácsi értékesítésű lakások száma Miskolcon az állami tulajdonban levő lakásoknak mintegy 20 százaléka. A több mint kétmilliárd forint értékű lakásállomány fenntartásáról a lakás- szövetkezeteknek kell gondoskodniuk. Miután jelentős népgazdasági vagyon megóvásáról, jó vagy rossz gazdálkodásról van szó, indo- * költ szólni róla: megvannak-e az anyagi és személyi feltételei annak, hogy a gazdálkodás hatékonysága megfeleljen a követelményeknek? A lakásszövetkezet a szövetkezeti mozgalom legfiatalabb ága. Alig két évtizedes múltra tekinthet vissza. Nem alakultak még ki a hatékony szervezeti és gazdálkodási módszerek. A lakásszövetkezeteknél az első nehézség a szövetkezetek szétaprózottságából ered. A szövetkezetek megalakítását általában a területi elhelyezkedés, vagy a megalakulás időpontja döntötte el. Ma Miskolcon 15 önálló lakásszövetkezet működik. Ezek között varinak 50—60 lakással rendelkező kis szövetkezetek, de gyakori az is, hogy ugyanazon a lakótelepen — a megalakulás eltérő időpontjától függően — 5—6 lakásszövetkezet működik egymás mellett (például: Kilián-Dél, Özd, Kazincbarcika). A lakásszövetkezetek gazdálkodásának irányítását társadalmi munkában választott tisztségviselők látják el. Egy-egy lakásszövetkezet működésének színvonala tehát azon is múlik, sikerül-e megtalálni azokat a tisztségviselőket, akik megfelelő szakértelemmel, önzetlenséggel és nem utolsó sorban idővel is rendelkeznek ahhoz,, hogy napi munkájuk után ellássák a szövetkezet irányításával kapcsolatos, egyre bonyolultabb feladatokat. amelyek évről évre nőnek. A választott tisztségviselők járatosak kell legyenek az építőipari, jogi, pénzügyi, munkaügyi kérdésekben egyaránt. Problémát jelent, hogy az épületek karbantartásának és felújításának pénzügyi feltételei nem biztosítottak. Az érvényes utasítások értelmében az épületek úgynevezett bekerülési értéke után 0,5 százaléknak megfelelő felújítási alapot kötelesek a szövetkezetek képezni. Ez az összeg azonban rendkívül kevés. Az ingatlankezelő vállalatok 1,8 százalékos alapból is nehezen jönnek ki. A feszültséget tovább növeli az a körülmény, hogy a mégnövekedett építőipari árak mellett ez az összeg relatív érlelőmben egyre kevesebb. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szövetkezetek nagyságrendje már eleve nem nyújt biztosítékot az egyébként is alacsony összeg hatékony felhasználására. A szövetkezet szétaprózottsága azt is jelenti, hogy az anyagi eszközök sem a jelenben, sem a jövőben nem elégségesek a folyamatos karbantartáshoz. Másrészt ha rendelkeznek is pénzügyi eszközökkel, kivitelező vállalatot vagy szövetkezetei találni rendkívül nehéz feladat. A jelenlegi helyzetben minden szövetkezet igyekszik a rendelkezésére álló lehetőségek, adottságok között gazdálkodni, ami az esetek többségében azzal jár, hogy a gazdálkodás drága, és az esetenkénti megoldások csak a tényleges problémák elodázását jelentik. A járható út tehát: a szétaprózott erőket összefogni és közösen keresni a megoldást. Ma a megyében már több szövetkezet közgyűlésén mondták ki az egyesülést, és több helyen hozzákezdtek társulásos alapon karbantartó-üzemek létrehozásához is. Miskolcon négy lakásszövetkezet társulása révén létrehozott karbantartóüzem az elmúlt évben egymillió forint értékű lakáskarbantar- lási és felújítási munkát végzett. A különböző lakásszövetkezetek tagjainak üzemelési költségei között Miskolcon igen nagy a különbség. Az üzemelési költségeket természetesen nagy mértékben meghatározza az adott szövetkezet települési viszonya, az alkalmazott építési technológia, valamint az épületek felszereltségi fokától függő kiadásokban való eltérés, de nem utolsósorban hatással van erre a gazdálkodás színvonala is. A legfrissebb adatok szerint a lakások egy négyzetméterre jutó üzemelési költség évi átlaga 14 forinttól 40 forintig terjed. A lakások karbantartása, az épületek, szerelvények, tartozékok javításának folyamatos biztosítása rendkívül nagy előnyt jelent a szövetkezeti lakástulajdonosoknak. hiszen ezzel a szövetkezet biztosítani tudja tagjai részére — önköltségi áron — a folyamatos javító kapacitást. Ugyanakkor az anyagi erők koncentrálása révén lehetőség nyílik a szolgáltatások körének további bővítésére is. A lakásszövetkezetekben megkezdődtek a közgyűlések, ahol — bizonyára — mindezekről mindenütt szó esik. A szövetkezeti tagság e legfőbb fórumán foglal állást a tagság, hogy a továbbiakban milyen módon, külön-külön, vagy az erők összefogásával akarja meg« találni boldogulását. Kórössy József Kilián-Dél Lakásszövetkezel ig. elnöke Késik öt percet.. \
