Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-23 / 46. szám

1975. február 23., vasárnap

ESZAK-MAGYARORSZAG 7

Befelezte munkáját a megyei pártértekezlet

Az újjáválasztott megyei pártbizottság megtartotta első ülését, amelyen megválasztották a megyei pártbizottság tisztségviselőit. Ezután a pártértekezlet folytatta munkáját. Üjhelyi Tibor, a tanácskozás elnöke ismertette a választások eredményét, majd dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára kért szót. A megválasztott vezető testületek, tisztségviselők, munka- bizottságok és a maga nevében is mindenekelőtt megköszönte a pártértekezlet bizalmát és mindazok tevékenységét, akiknek fáradságot nem ismerő munkája a pártértekezlet sikerét és eredményességét elősegítette. A XI. pártkongresszus Borsod megyei küldöttei nevében biztosította a tanácskozás részvevőit, hogy küldötteink a megyei pártértekez- iet határozatait messzemenően figyelembe véve, méltóképpen képviselik majd megyénk párttagságának véleményét és egész lakosságúnak alapvető érdekeit a XI. kongresszuson, a tanácskozáson. Hangsúlyozta, hogy a megvei pártbizottság — munkabizottságaival, aktíváival és apparátusával egyetemben — minden tőle telhetőt megtesz majd a pártértekezlet és a XI. párt- kongresszus határozatainak végrehajtásáért. Ehhez — a pártértekezlet küldöttein keresztül is — kérte megyénk valamennyi pártszervezetének, pártunk minden tagjának és megyénk egész lakosságának cselekvő támogatását.

A Borsod megyei párt- szervezetek küldötteinek két napig tartó tanácskozása Miskolcon tegnap délután, az elnöklő Üjhelyi Tibor zárszavával. majd az Interna- cionálé hangjaival ért véget.

II megyei pártbizottság tisztségviselői

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG TAGJAI

Az MSZMP Központi Bizottságának határozata alapján a pártértekezlet 67 tagú pártbizottságot választott meg, melynek tagjai: Antal Simon, a szentistváni termelő- szövetkezet elnöke; ifj. Bakle János, az Ózdi Kohászati Üzemek hengerésze; Bialis József, a Miskolci járási Pártbizottság első titkára; j3iró József né, a miskolci Zrínyi Gimnázium igazgatója; dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára; Boros Istvánná, az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat tervelőadója; Csépányi Sándor, a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója; dr. Deák András, a megyei főügyészség főügyésze; Verne László, a megyei pártbizottság titkára, Donra József ne, a sátoraljaújhelyi Hegyalja Ruházati Szövetkezet gépi szakmunkása; Drótos László, a Miskolci városi Pártbizottság első titkára; Ducsai Jolán nyugdíjas; Dudla József, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának'vezetője; Ftilöp Jó- zsefné, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat bolti eladója; Géczi Béla, a Borsodi 'Vegyikombinát műszaki táblakezelő csoportvezetője; Gyárfás János, a Borsodnádasdi Lemezgyár igazgatója; Győri Ágota, az. arlói terrftelőszövefkezeí agronómusa; dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára; Horváth József, a Diósgyőri Gépgyár esztergályosa; Huszár Andor, a Tiszai Vegyikombinát igazgatója; dr. Illés Zoltánné, a miskolci VOLÁN 3. sz. Vállalat osztályvezetője; Imri Gyula, a Szerencsi járási Pártbizottság első titkára; lnczédy Miklósné, a Lenin Kohászati Művek Tűzálló Téglagyára raktárvezetője; dr. Juhász György, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője; Kapás Pál, a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát vezérigazgatója; Karajz Miklós, a sárospataki Kossuth Termelőszövetkezet elnöke; dr. Kállai László, a munkásőrség megyei parancsnoka; Kerekes József, az MSZMP megyei bizottsága oktatási igazgatóságának vezetője; Kiss Bálint, a szalaszendi termelőszövetkezet raktárosa; dr. Koleszár István, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője; Komáromi István ezredes, helyőrségparancsnok; dr. Kovács Miklós, a Lenin- városi Pártbizottság első titkára; dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke; Labanca Barnabás, a mezőcsáti MEZŐGÉP Vállalat lakatos csoportvezetője; Luczi István, a sajóhidvégi Rákóczi Termelőszövetkezet kertésze; Makó József, a Szerencsi Cukorgyár hegesztője; Mixtai Arpádné, az Ózdi Ruhagyár raktárosa; Monos János, a Borsodi Szénbányák Vállalat igazgatója; Nagy István, a Borsodi Szénbányák Vállalat ormosbányai üzemének vájára; Nagy Zoltán, az Encsi járási Pártbizottság első titkára; Németh Erzsébet, a Miskolci Pamutfonó fonónője; Oláh Sándorné, a cigándi termelőszövetkezet állattenyésztője; Oravecz Bertalan, a Tiszai Hőerőmű Vállalat elektrikusa; Palotás Józsefné, a December 4. Drótművek tekercselője; Pa pp Károly, a Bányaműszaki Felügyelőség vezetője; Parkánszki István, a VOLÁN 3. sz. Vállalat kazincbarcikai 1. sz. üzemének raktárosa; dr. Pásztor Pál, a MÁV Miskolci Igazgatóságának vezetője; Pejkó József, az edelényi Alkotmány Termelőszövetkezet gépésze; dr. Pintér József, a Megyei Vezető Kórház osztályvezető főorvosa; Pólik Mihályné, a mezőkövesdi Matyó HISZ részlegvezetője; dr. Pusztai Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese; Rózsa Kálmán, a Miskolci városi Tanács elnöke; dr. Simon Sándor, a műszaki tudományok doktora, a Nehézipari Műszaki Egyetem rektora; Szabó Istvánná, a Sajószentpéteri Üveggyár csoport- vezetője; Szilágyi Béláné, az Országos Érc- és Ásványbánya Művek rudabányai üzemének mérlegkezelője; Szűcs István, az AGROKONZUM igazgatója; Tiscr Gyula nyugdíjas; Tóth József, az SZMT vezető titkára; Török László, a KISZ MB első titkára; Turóczi Dezsőné, a Kesznyéteni községi Tanács elnöke; Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára; Vadászi László, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat gépszerelő üzemvezetője; Vajda István, az Ózdi városi Pártbizottság első titkára; Varga Sándorné, a tarcali termelőszövetkezet növénytermesztője; Vasas Ferenc, a Miskolci MÁV Vontatási Főnökség járműlakatosa; dr. Vékony Ernő, a Kazincbarcikai városi Pártbizottság első titkára; Wirth Lajos, az Észak-Magyarország főszerkesztője.

A MEGYEI PART-VEGREHAJTOBIZOTTSAG TAGJAI

Dr. Bodnár Ferenc, dr. Havasi Béla, Újhelyi Tibor, Deme László, Antal Simon, Csépányi Sándor, Drótos László, Horváth József, Huszár Andor, dr. Ladányi József, Palotás Józsefné, dr. Simon Sándor és Tóth József.

A MEGYEI PART-VEGREHAJTOBIZOTTSAG TITKÁRÁT

Első titkár ismét dr. Bodnár Ferenc.

Titkárok ismét dr. Havasi Béla, Újhelyi Tibor és Deme László.

&

A Központi Bizottság határozata alapján a pártbizottság 11 tagú fegyelmi bizottságot választott, amelynek elnöke ismét dr. Kállai László lett.

A XI. PARTKONGRESSZUS BORSOD MEGYEI KÜLDÖTTEI

Gáspár Sándor, Benőcs József, Berecz Miklós, dr. Bodnár Ferenc, Bujdos László, Bukovenszki Ilona, dr. Czerödi Sándor, Deme László, Drótos László, Ducsai Jolán, Dudla József, Eder Józsefné, Gulyás Béláné, Imri Gyula, Járai István, Kapás Pál, dr. Kállai László, dr. Koleszár lshián, Kotta Kiss Béláné, dr. Kovács Miklós, Kolozsvári Józsefné, Körtvélyes István, Kubalek Ferencné, dr. Ladányi József, dr. Majoros László, Makár Györgyné, Makkai László, Mazsaroff Miklós, Nagy Katalin, Novák Márta, Paládi Károly, Pethes András, Pólik Mihályné, Reslás Aladár, dr. Romvári Pál, Rózsa Kálmán, Slezsák Tibor, Soós Ottó, Szabó Mihály, Szilágyi Béláné, Takács Margit, Tóth József, Tóth Rózsa, Török László, dr. Varga János, Varga Sándorné, Takács István.

Az újjáválasztott megyei pártbizottság első ülésén került sor a pártbizottság mellett működő állandó társadalmi jellegű munkabizottságok megválasztására, a megyei pártbizottság osztályvezetőinek, az Oktatási Igazgatóság vezetőjének és az Észak- Magyarország főszerkesztőjének kinevezésére is.

A megyei pártbizottság Amriskó Gusztávot a propaganda- és művelődési osztály, Dudla Józsefet a párt- és tömegszervezetek osztálya, dr. Juhász Györgyöt a gazdaságpolitikai osztály, Kovács Mihályt a pártgazdasági és ügykezelési osztály, dr. Lovas Lajost, a közigazgatási és adminisztratív osztály vezetőjévé nevezte ki.

Az Oktatási Igazgatóság vezetőjévé Kerekes Józsefet, az Észak-Magyarország fő- szerkesztőjévé Wirth Lajost nevezték ki.

A megyei pártbizottság mellett létrehoztak négy állandó, társadalmi jellegű munkabizottságot. A pártépítési munkabizottság elnöke: Újhelyi Tibor; a gazdasági és szövetkezetpolitikai munkabizottság elnöke: dr. Havasi Béla; az agitációs és propaganda munkabizottság elnöke: Deme László; az ifjúsági munkabizottság elnöke: Újhelyi Tibor.

A Borsodnádasdi Lemezgyár jelene

A biztos jövő liiiita

Előtérbe kerül a munkakörülmények javítása

Még nincs egészen tíz éve, hogy a Borsodnádasdi Lemezgyár sorsáról döntöttek az illetékes szakemberek. A tét a lemezgyár léte, vagy bezárása volt. A centenáriumára készülő gyár a 60-as évek közepére elavult, ráfizetésessé vált, sok érv szólt a megszüntetése mellett. Perdöntőnek azonban az emberekről való gondoskodás, a felelősségérzet bizonyult, nevezetesen az, hogy a közel két és félezres mumkáskol- lektívának kenyeret, megélhetést kellett biztosítani.

Tervszerű, átgondolt fejlesztés kezdődött Borsodná- dasdon, „aminek eredményeként tavaly ősszel a 110. évfordulót nyereséges, biztos jövőjű gyár dolgozói ünnepelték. A hagyományos hengerelt lemezáruk mellett új ■termékek, és új szakmák honosodtak meg Borsodná- dasdon. így 1969-ben kezdődött a három részes autókerékabroncs, a Trilex gyártása, 1973-ban avatták az új héjformázású öntödét, s egyre több lemez-készárut állítanak elő. Űj és keresett termékek a lemezből készített mezőgazdasági termény- tárolók. Eddig 73 telepet szerelteik össze az országban, ami 27 ezer vagon termény tárolására alkalmas. Az idén további. 9 ezer vagon raktározásához szükséges tárolóra van szerződésük. A nemrégen még alig ismert, gyárat egyre jobban megismerik az országban, s a határon túl is.

*

— A tavalyi év mérföld- kőneik számít a lemezgyár történetében — mondja Mező Béla, termelési és értékesítési főosztályvezető. — A gyár termelési értéke először haladta meg az 1 milliárd forintot. A tervezett termelési érték 914 millió forint volt, a teljesítés pedig 1 milliárd 8 millió forint. A tervezett 104 millió helyeit 125 millió forint nyereséggel zártuk az évet.

— Mik az idei legfontosabb feladatok?

— Termékeink kétharmad része jelenleg is a hengereit lemezáru. Ebből nem tervezzük a termelés növelését, ennek elsődleges oka a hazánkban uralkodó acélhiány. Tavaly az év második felében az alapanyagszállítás hiánya miatt gondjaink voí- tak, s az év eleji zavartalan indulást a szovjet segítségnek köszönhetjük. így a januári 7650 tonna hengerlési tervet 7986 tonnára teljesítettük, s ez kezdetnek biztató. Két százalék önköltség- javítást is előirányoztunk. Ez egy év alatt 21 millió forint megtakarítást eredményez.

*

Korábban már szó volt róla, hogy a tervszerű, átgondolt fejlesztés eredményeként. az utóbbi évtizedben biztos jövőjű gyárrá lett a 111 éve alapított üzem. Nos. a fejlesztés mellett a gazdasági helyzet megszilárdításához a maguk módján hozzájárultak a lemezgyár szocialista brigádjai is. Január végéig például a lemezgyár 110 brigádja 20 ezer óra társadalmi munkára tett vállalást. Segítenek a szociális létesítmények építésénél. a kivitelezés meggyorsításánál, ócskavasgjmjtés, vagonok kirakodása szerepel egyebeik között a társadalmi munkafelajánlások között

— A kongresszusa felajánlások között is első helyre került az önköltségcsökkentés, a takarékosság — mondotta’ Mező Béla. — Említettem, hogy vállalati szinten 21 millió forint önköltségjavítást terveztünk. Nos, a szocialista brigádok tagjai is összedugták a fejüket: a magúit területén ki. hogyan segítheti a takarékosságot. És kiderült, hogy vannak további tartalékok. A szocialista kollektívák további 2 millió forint önköltségcsökkentést ajánlottak fel, aminek a forrása az anyag- és energiatakarékosság. Amikor a felajánlásokat összegeztük, kiderült, hogy a termelési értéktervet mintegy 10 millió forinttal túlteljesíthetik a szocialista brigádok.

*

Aligha lehet tíz percet beszélgetni a borsodnádasdiak- kal anélkül, hogy szóba ne hoznák a szociális gondoltat, a nehéz munkakörülményeket. A lemezgyár gazdasági helyzete örvendetesen megszilárdult, az évtizedes szociális elmaradottságokat azonban még ezután kell pótolni. A nehéz fizikai munka, az egészségtelen munka- körülmények egyáltalán nem ismeretlenek a Borsodnádasdi Lemezgyárban, s egyre nehezebb ilyen helyekre munkaerőt biztosítani.

A fejlesztés irányát ez határozza meg az elkövetkező években. A kisgépesí- tés. a munkakörülmények javítása, a fizikai munka könnyítése kerül a megoldásra váró feladatok középpontjába. Most jutott el oda a gyár. hogy tervbe vehetik például egy saját mentőautó vásárlását. Ha Özdról jön a mentő, egy fél óra késedelem. az pedig egy ember életébe kerülhet. Persze, eddig sem a jó szándék hiányzott. ..

Tóth István

„Hajó“ a martin alatt

Zöld színű műanyag „kobakot” nyomnak a fejemre, aztán elmagyarázzák mire vigyázzak a legjobban majd odalenn a föld alatt. A martin „hajója”, ahová készülődünk, a Lenin Kohászati Művek egyik legveszélyesebb, legnehezebb munkahelye.

A győri oldal keskeny vaslépcsőjén ereszkedünk alá. Fojtogató, nehéz, poros itt a levegő. A léghevítők ontják a meleget, hatalmas vasüstökbe salaktálakba folyik a még fehéren izzó salak. Képzelem. milyen lehet itt nyáron. ..

Felettünk mormol a négyes. Billenőkemence, a legnagyobb, a legmodernebb. Műszakonként négy üsttel csapol.

— Ezt a munkát, a salakolást szinte lehetetlen gépesíteni — mondja Brozman István műszakvezető. Ott pedig nem hagyhatjuk, a salak idővel elborítaná a berendeléseket. meggyújtaná a kábeleket.

— Én megmaradok itt a nyugdíjig — mondja Oláh Miklós, a „hajóskapitány”. Egy évem van még hátra addig. Azzal együtt 36 esztendőm lesz a kohászatban. Mi régiele, mindig oda állunk, ahol a legnagyobb a szükség. Ilyen a természetünk. A nyolcas kemencétől hívtak ide. Nehéz munka, de ezt meg kell valakinek csinálni.

— Vigyázat, ércelünk! — hangzik fentről a kiáltás.

Biztonságos távolba húzódunk. Elhalkulnak a lángfú- vókák. Ilyenkor kikapcsolják a tüzelést — az oxigéndús érc még így is „megdobja” időnként az adagot.

— Ügy megy az — folytatjuk a beszélgetést, hogy a lefolyt salakot kell innen szakszerűen eltakarítani. Tudja, ide akkor jut le, ha hirtelen felforr az adag, és nem tudják hová csapolni a salaitok Kalapács, csákány, pajszer. furik a szerszámunk. Egy kanál — öt-hat köbméter a napi normánk. Ennyit kell kibányásznunk. Igen, kibányászni, mert idővel megsüpped, megkeményszik ide- lent a salak. Kivisszük aztán f úrikkal a léghevítők alól. átlapátoljuk a kanálba, onnan aztán a hányóra kerül. Ennyi a feladatunk az acélgyártásból. így elmondva, milyen egyszerűnek hangzik ...

A váratlan, pillanatnvi csendben furcsa hangra leszek figyelmes.

Clrip... cipcirip..- hallatszik valahonnan. Ugyanúgy, mintha a mezőn lennénk.

— Igen, tücskök — kapom a választ a kérdésemre. — Itt élnek a föld alatt, a martinban. Olyan halvány- sárga a színük. Hogy mit esznek itt, azt csak a biológusok tudnák megmondani. De az biztos; vígan élnek

ott, ahol az ember csak kapkodva veszi a levegőt.

— Mert ha máshol nem, itt aztán elfárad az ember. Most télen is van itt vagy 50 fok körül, nyáron a kánikulában felmegy' 80-ra is. Műszak végére elfárad a karom. érzem a hátamat, remeg egy kicsit a lábam A munka viszont nem várhat ...

— De azért higgye el, nem vagyok elégedetlen. Megértem már rosszabb időket :s ebben a gyárban- Most úgy érzem, jó itt nálunk a hangulat, Benne van a levegőben. Sokan mondogatják is mostanában az LKM-ben: érdemes volt megmaradni törzsgárda tagnak.

Ismét, leszólnak: csapol a négy'es. innen lentről alig látni valamit belőle.

— Elmegy, hogyne, hamar megy el a műszak. Ha dolgozik az ember, nem veszi észre az idő múlását Mint ahogy' a 35 év is eltelt, Felvált az űj nemzedék. A fiamat is ide hoztam be például. a martinba. Már második segéd.

— Nyugdíjban? Nem tudom méa. mit fogok csinálni. Mondják, van egy olyan lehetőség, hogy hetente néhány napra vissza lehet jön-