Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-08 / 33. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1975. február 8., szombat A népgazdaság 1974-ben a IV. ötéves terv és az 1974. évi terv gazdaságpolitikai céljaival összhangban fejlődött. Az éves tervben előirányzott feladatokat a legtöbb területen teljesítették, illetve túlteljesítették. A kedvező gazdasági eredményekhez hozzájárult az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny. A termelés, a felhasználás, a lakosság jövedelme és fogyasztása a tervezettnél és az előző évinél nagyobb mértékben emelkedett. A tervezett bér- és szociálpolitikai intézkedések megvalósultak. Javult az élőmunka hatékonysága, ugyanakkor a termelőberendezések kihasználása nem mindenütt volt kielégítő, a tőkés világpiaci áremelkedések a termelés anyagi ráfordításaira kedvezőtlenül hatottak. A termelés szerkezete az ötéves tervben meghatározott irányzatoknak megfelelően változott. Hathatósan segítették ezt a központi fejlesztési programok is. Egyes termékekből azonban a szükségleteket meghaladóan nőtt a termelés és az import, így a készletnövekedés az indokoltnál és a tervezettnél nagyobb volt. Külkereskedelmünk a szocialista országokkal alapvetően az államközi egyezményeknek megfelelően alakult. A tőkés világpiacon az infláció és áraránymódosulás következtében az általunk importált termékek árai nagyobb mértékben emelkedtek, mint exportált termékeinké. Az ebből adódó cserearányromlás jelentős népgazdasági veszteségeket okozott és a tervezettnél nagyobb mértékű passzívumot eredményezett a tőkés külkereskedelmi forgalmunkban. Az állami költségvetés hiánya nagyobb volt a tervezettnél, ami elsősorban a belföldi árszínvonal védelméhez nyújtott terven felüli támogatásokkal függött össze. AZ 1974. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV FG MUTATÓINAK TELJESÍTÉSE Terv az 1973. év Tény %-ban Nemzeti jövedelem 105 107 Ipari termelés 105,5—106,0 108,2 Egy foglalkoztatottra jutó ipari termelés 105,0—105,5 107,2 Építőipari termelés 104 105 Mezőgazdasági termékek termelése 102,0—102,5 103,7 Áruszállítás 103—104 106,5 Behozatal (folyó devizaárakon) 111,9 136,8 Kivitel (folyó devizaárakon) 107,5 111,6 Egy munkásra és alkalmazottra jutó reálbér i, 103,7 105,5 Egy lakosra jutó reáljövedelem 105—105,5 106,6 A lakosság összes fogyasztása 105,2—105,6 106,9 Fogyasztói árindex 102 101,9 Kiskereskedelmi forgalom (összehasonlítható árakon) 106,5 109,2 A szocialista szektor beruházásai (folyó árakon) milliárd Ft 117—118,5 120 Lakásépítés ezer lakás 85,4 88,0 A jelentés egyes adatai előzetesek, a további részletes feldolgozás során némileg még változhatnak. Ezek azonban a közölt megállapításokat, nagyságrendeket számottevően nem módosítják. NEMZETI JÖVEDELEM Az éves terv a nemzeti jövedelem 5 százalékos növekedését írta elő. A tényleges növekedés ennél nagyobb volt, 7 százalék, ami túlnyomórészben a termelékenység emelkedéséből adódott. Összege megközelítette a 380 milliárd forintot, ez egy lakosra számítva 36 000 forintnak felel meg. A nemzeti jövedelem 44 százalékát az iparban, 11 százalékát az építőiparban, 16 százalékát a mező- gazdaságban termelték meg. Több mint 98 százaléka a szocialista szektorból származott. A belföldi felhasználás — a fogyasztás és felhalmozás együtt — a tervezettnél és a hazai termelésnél nagyobb 'mértékben nőtt. Az összes fogyasztás 7 százalékkal, a felhalmozáson belül a népgazdaság összes beruházása 8 százalékkal emelkedett. A készletnövekedés jóval nagyobb volt, mint a korábbi években. A belföldi felhasználáson belül a fogyasztás és felhalmozás aránya, összehasonlítható árakon számolva, a tervnek megfelelő volt: 75, illetve 25 százalék. A hazai termelést meghaladó belföldi felhasználás kielégítésére külföldi forrásokat vettünk igénybe. IPAR A szocialista ipar termelése — az előirányzott 5,5—6,0 százalékkal szemben — 8,2 százalékkal nőtt. Az állami ipar 8,1 százalékos és a szövetkezeti ipar 9,5 százalékos termelésnövekedése is meghaladta az előirányzatot. A vidék részesedése az ipari termelésből 1974-ben tovább nőtt. Az ipar értékesítése 8,7 százalékkal volt több, mint 1973-ban. Ez jelentős részben a fogyasztási és beruházási szükségletek emelkedésével, valamint az éléhk külföldi kereslettel függött össze. 1974-ben a szocialista ipar átlagos állományi létszáma 1 754 400 fő volt, az előző évhez képest a növekedés 0,9 százalék. A termelésnövekedés fő forrása a munkatermelékenység emelkedése volt. Ebből származott a termelés növekedésének 89 százaléka. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 7,2 százalékkal múlta felül az 1973. évit és nagyobb mértékben nőtt, mint a korábbi' években. Az ipari beruházások révén bővült és korszerűsödött az ipari kapacitás, fokozódott a gépesítés. 1974-ben a villamosenergia-kapaci- tás 530 mW-tal nőtt: 100 mW az Inotai November 7.’ gázturbinás csúcserőmű első gépegységének üzembe helyezéséből, 430 mW a Duna menti Hőerőmű bővítéséből származott. A síküvegtermelő kapacitást az Orosházi Síküveggyár üzembe helyezése évi 9,5 millió négyzetméterrel növelte. Üzembe helyezték a Hódmezővásárhelyi Padlóburkológyárat. A főváros tejellátását javítja a Budapesti Tejipari Vállalat 480 000 liter tej feldolgozására alkalmas új üzeme. Jelentős beruházások valósultak meg a kohászatban, a kőolajfeldolgozó iparban, valamint a vegyipar más ágaiban is. Folytatódott a rekonstrukció néhány könnyűipari ágazatban. A tervezett ütemnél gyorsabban haladt a Hejőcsabai Cementgyár beruházása. Néhány nagyberuházásnál azonban elmaradás volt a tervezett ütemhez képest. A főbb ipari ágazatok közül legnagyobb mértékben a gépipar növelte termelését. Az ipari átlagot meghaladóan, illetve ennek megfelelően nőtt a villamosenergia-ipar; a kohászat és vegyipar termelése is. A termelésnövekedés a könnyűipar, a bányászat és az élelmiszeripar kivételével nagyobb volt az előirányzottnál. A könnyűiparban a növekedés megegyezett a tervvel, a bányászatban csaknem elérte azt, az élelmiszeriparban jelentősebb elmaradás volt. A SZOCIALISTA IPAR TERMELÉSE 1974-BEN Terv az 1973. cv Tény %-ban Bányászat 102,0 101,9 Villamosenergia-ipar 107,5 108,2 Kohászat 105,3 109,4 Gépipar 185,7 111,8 Építőanyagipar 100,0 107,7 Vegyipar 100,7 109,4 Könnyűipar 106,4 106,4 Egyéb ipar 106,1 107,7 Élelmiszeripar 107,2 105,0 Szoc. ipar ossz: 105, ,5—106,0 108,2 A termékszerkezet a központi fejlesztési programok, a rekonstrukciók és a vállalati kezdeményezések hatására több területen kedvezően változott. Számos új gyártmány termelését kezdték meg, bővült a választék. A vállalati kezdeményezés azonban nem mindenütt volt kielégítő. Az energiaellátás az év folyamán zavartalan volt, amiben a folyamatos szénellátás mellett legnagyobb szerepe a földgáztermelésnek, valamint a kőolaj, a fűtő- és gázolaj import növelésének volt. Az anyagok és félkésztermékek, köztük elsősorban a vaskohászati és alumíniumipari termékek, egyes műanyagok és gyógyszer- ipari termékek, a szintetikus alapú vegyi szálak, a síküveg, stb. termelése nőtt. Néhány vegyipari alapanyagból az év első felében, egyes vaskohászati termékekből a későbbiekben is átmenetileg hiány volt. A beruházási javak termelése a beruházási szükségletekkel és az exporttal összefüggésben számottevően emelkedett. Jelentősen növelte az ipar a fogyasztási cikkek termelését is. Ezen belül kiemelkedő volt egyes gépipari fogyasztási cikkek (pl. televízió, mosógép, centrifuga, hűtőszekrény, porszívó, villamos és gáztűzhelyek), továbbá a bútorok, a kötöttáruk termelésnövekedése. Az élelmiszeripari termékek közül igen nagymértékben emelkedett többek között a fogyasztói tej, az üdítő ital, a csontos nyers hús, a vágott baromfi, az étolaj és a sör termelése. NÉHÁNY FONTOSABB IPARCIKK TERMELÉSE Villamos energia milliárd kWó 18,9 107,4 Szén, millió tonna 25,8 96,2 Kőolaj, millió tonna 2,0 100.4 Földgáz, milliárd köbmétei 5,1 105,8 Benzin, millió tonna 1,3 105,0 Fűtőolaj, millió tonna 3,0 104,4 Gázolaj, millió tonna 3,1 110,7 Acél, millió tonna 3,5 104,0 Hengerelt acél, millió tonna 2,4 104.9 Bauxit, millió tonna 2,8 105,8 Timföld, ezer tonna 693,0 105,8 Alumínium félgyártmány, ezer tonna 135,4 120,6 Tégla, millió db 1826,5 88,6 Cement, millió tonna 3,4 100,9 Húzott síküveg, millió négyzetméter 9,9 124,8 Kénsav, ezer tonna 657,4 101,5 Műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna 589,7 99,3 Műanyagok, ezer tonna 115,6 103,4 Szintetikus alapú vegyi szálak ezer tonna 11,5 120,6 Vasúiá személykocsi, db 265 138,0 Autóbusz, db 9039 116,2 Tehergépkocsi, db 2636 93,3 Számítástechnikai berendezések folyó árakon, milliárd, Ft, 1,9 184,8 Televízió, ezer db 395 111,8 Hűtőszekrény, ezer db 416,7 112,3 Mosógép, ezer db 146,4 107,1 Centrifuga, ezer db 162,1 114,3 Porszívó, ezer db 104,2 • 129,1 Pamutszövet, millió négyzetméter 354,8 102,5 Kötöttáru, ezer tonna 18,4 115,1 Cipő, millió pár 41,0 99,6 Fogyasztói tej, millió liter 644,7 113,2 Csontos nyershús, ezer tonna 479,6 121,3 Üdítő ital, millió liter 107,1 123,8 Vágott baromfi, ezer tonna 123,1 115,5 Étolaj, ezer tonna 26,4 116,5 Sör, millió hl 6,5 110,6 ÉPÍTŐIPAR Az országos építési tevékenység a tervezett 4 százaléknál nagyobb mértékben, 5 százalékkal nőtt. Ezen belül a kivitelező építőipar — az állami építőipari vállalatok, az építőipari szövetkézetek és az építőipari közös vállalkozások együtt — 6,3 százalékkal növelték termelésüket. A visszautasított építési igények és' a befejezetlen építkezések száma emelkedett. A kivitelező építőiparban az összes foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 362 100 fő volt, 0,6 százalékkal több, mint 1973-ban Az építőipari munkások száma lényegében nem változott, így a termelésnövekedés teljes egészében az egy építőipari munkásra jutó termelés 6,5 százalékos emelkedéséből adódott. Nőtt az építőipar állóeszköz-állománya és gépellátottsága, tovább terjedt a korszerű paneles és könnyűszerkezetes építésmódok alkalmazása. Üzembe helyezték a budapesti IV. számú házgyárat. A rendelkezésre álló eszközöket azonban egyes vállalatoknál nem megfelelően használták fel, a kivitelezési idő több esetben meghaladta a tervezettet. 1974-ben 88 000 lakás épült, a tervezettnél 2600-zal több. A kivitelező építőipar 49 200 lakást épített, az előirányzatnál 1400-zal kevesebbet. A házilagos szervezetek, a magánépítőipar és a lakosság saját kivitelezésében 38 800 lakás készült el, ami 4000-rel meghaladta a tervet. MEZÖGAZDASÄG, ERDÖGAZDÄLKODAS VÍZGAZDÁLKODÁS A mezőgazdasági termékek termelése — az előirányzott 2—2,5 százalékkal szemben — 3,7 százalékkal nőtt. A növénytermelésben a terv a kiemelkedő 1973-hoz képest kismértékű visszaeséssel számolt. Ténylegesen a növénytermelés — a kedvezőtlen időjárás ellenére — azonos volt az előző évivel. A vetés- terület szerkezetében nem történt jelentős változás. 3,2 millió hektáron, a vetésterület 67,0 százalékán, 1974-ben is gabonát — búzát, rozsot, rizst, árpát, zabot és kukoricát — termeltek. A búza vetésterülete 1,3 millió hektár, a kukoricáé 1,5 millió hektár volt. A cukorrépa vetésterülete az 1973. évi 92 000 hektárról 98 000 hektárra nőtt, kisebb mértékben a tervben számítottnál és a burgonya vetésterülete 108 000 hektár volt, 2000 hektárral nagyobb az előző évinél. A gabona, főleg a búzatermés — a magasabb termésátlagokból adódóan — tovább emelkedett. Zöldségből 1,9 millió tonna termett, valamivel több, mint 1973-ban, a gyümölcstermés 1,5 millió tonna volt, annyi, mint az előző évben. A kedvezőtlen időjárás az őszi érésű növényeknél károkat okozott. A mezőgazdasági dolgozók helytállása és a társadalmi összefogás csökkentette a veszteségeket. A szőlőtermés mennyisége kisebb, minősége rosszabb volt az 1973. évinél. A cukorrépa mennyisége növekedett, cukortartalma azonban kevesebb volt az előző évinél. NÉHÁNY FŐBB MEZŐGAZDASÁGI TERMÉK TERMÉSMENNYISÉGE ÉS TERMÉSÁTLAGA Termésmennyiség, Termésátlag, . millió tonna q/hektár 1973 1974 ' V 1973 1974 Búza 4,5 5,0 34,8 37,5 Kukorica 5,9 6,2, 40,5 42,5 Cukorrépa 2,8 3,6 297,9 362,3 Burgonya 1,2 1 1,4 109,4 125,9 Szőlő 1,0 0,7 46,8 31,6 A főbb növények termésmennyisége kielégíti a hazai szükségleteket, egyesekből, pl. búzából exportra is jutott. A cukorrépatermésből a belföldi cukorszükséglet nem elégíthető ki teljesen. Az állattenyésztés termelése a tervezettnél nagyobb mértékben, 8 százalékkal nőtt. A sertésállomány az év végén 8,3 millió darab volt, 3,5 százalékkal több az előző év véginél. Folytatódott a szarvasmarha-tenyésztési program végrehajtása, a tej- és húsirányú szakosodás. A szarvasmarha-állomány az év végén 2,0 millió darab, a tehénállomány 797 ezer darab volt. Az egy évvel korábbihoz képest a szarvasmarha-állomány 4,5 százalékkal, a tehénállomány 1,4 százalékkal nőtt. A FONTOSABB ÄLLATI TERMÉKEK TERMELÉSE A termelés Az 1974. év mennyisége az 1973. év 1973 1974 % Tejtermelés, millió liter 1898 2030 107 Tojástermelés, millió darab 3285 3400 104 Vágóállat-term. 1000 tonna 1549 1783 115 A mezőgazdaságban a munka termelékenysége a termelésnél nagyobb ütemben emelkedett. Az aktív tsz-tagok száma egy év alatt 3 százalékkal csökkent, a tsz-alkalma- zottak száma lényegében nem változott. Az állami gazdaságokban a foglalkoztatottak száma 1,6 százalékkal kevesebb volt, mint 1973-ban. A traktorállomány nagyobb teljesítményű gépek üzembe állításával korszerűsödött, az év végén a kapacitás 3,4 millió lóerő volt, 1,5 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél. Emelkedett és összetételében javult a szállítóeszközök állománya is. Az év folyamán a mezőgazdasági üzemek számos munkagépet vásároltak, többek között 1800 arató-cséplőgépet, ugyanannyi kukoricabetakarító gépet, 540 cukorrépa-betakarító gépet, 9173 pótkocsit. A mezőgazdasági munkák gépesítésének feltételei kedvezőbbek voltak, mint 1973-ban. A gépek egy részének jobb kihasználását azonban akadályozta a rendkívül csapadékos őszi időjárás. A műtrágya-felhasználás 12 százalékkal nőtt és így egy hektár szántó-, kert-, szőlő, gyümölcsös területre — hatóanyagban — 245 kilogramm műtrágya jutott. Tovább terjedtek a magasabb technológiájú, hatékony, iparszerű termelési rendszerek. Nőtt az erdőgazdálkodás termelése is. Az év folyamán 25 000 hektár területet erdősítettek. Az erdőterület 1 536 000 hektár volt, az ország területének 17 százaléka, 1974-ben 3,7 millió köbméter fát termeltek ki, csaknem azonos mennyiséget, mint az előző évben. A közüzemű vízművek mintegy 620 millió köbméter vizet termeltek, a növekedés az előző évhez képest 6 százalék. A növekedést a vízművek kapacitásbővülése, új vízművek üzembe helyezése tette lehetővé. Az öntözött terület az előző évivel lényegében azonos, 308 ezer hektár volt. Folytatódott az árvízvédelmi vonalak korszerűsítése és a vízszennyeződés megakadályozása. szállítás — hírközlés A népgazdaság gyors ütemű fejlődése, az élénk külkereskedelmi tevékenység, a tranzitforgalom növekedése, valamint az őszi csúcsforgalom lebonyolítása, amit nehezített a kedvezőtlen időjárás, nagy feladatokat rótt a közlekedési vállalatokra. A szállítási igényeket a csúcsidőszakban különleges intézkedések révén, többek között más vállalatok, intézmények járműveinek igénybevételével elégítették ki. A szállításban tovább nőtt a közúti közlekedés és a csővezetékes szállítás aránya. A szállított áruk súlya 7 százalékkal több volt, mint az előző évben, vasúton 6 százalékkal, tehergépkocsikon 8 százalékkal szállítottak több árut. A távolsági személyszállításban 3 százalékkal több utast szállítottak, ezen belül a vasúton utazók száma 2 százalékkal kevesebb, az autóbuszon utazóké 7 százalékkal, a repülőgépen utazóké. 27 százalékkal több volt, mint 1973-ban. A vasúti közlekedésben a Szajol—Lökös- háza közötti, 113 kilométer hosszú vonalat villamosították. Ezzel a villamosított vonalak hossza 1123 km-re nőtt, ami az összhálózat 14 százaléka. A vasút terven felül új Diesei- mozdonyokat és teherkocsikat szerzett be. A villamos és Diesel-vontatás aránya az 1973. évi 83 százalékról 86 százalékra emelkedett. Folytatódott a pálya- és állomásbiztosítás korszerűsítése. Az autóbuszhálózatba újabb helységeket kapcsoltak be és így a települések csaknem 99 százalékába lehet autóbusszal utazni Az év folyamán mintegy 1000 új. korszerű autóbuszt állítottak forgalomba, az előző évinél (Folytatás a 3. oldalon)
