Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-08 / 33. szám

1975. február 8., szombat MB' ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 (Folytatás a 2. oldalról) és a tervezettnél is többet. Nőtt és korszerű­södött az ország tehergépkocsi-állománya. A személygépkocsik száma 82 000 darabbal emel­kedett és az év végén elérte a 491 000 dara­bot. Ebből 462 000 a lakosság tulajdonában volt. Folytatódott az Ml, M3 és M7-es autópá­lyák építése. Befejeződött a 4. számú főút­vonal Szolnokon átvezető szakaszának kor­szerűsítése. Elkészült a 11. számú út buda­pesti bevezető szakaszának egy része. ' Átad­ták a drávaszabolcsi és az algyői közúti hi­dat, Budapesten az Ócsai úti közúti felüljá­rót és a Deák téri gyalogos aluljárót, A ter­vezett ütemben folytatódott Budapesten a metró észak-déli vonalának építése. A hírközlés fejlesztésére Jászberény társé- * gében üzembe helyezték a második 250 kw- os rövidhullámú rádióadót. Javult a televí­zió I., illetve II. műsorának vételi lehetősége a nagykanizsai, illetve a tokaji tv-adóállo- más üzembe helyezésével. A nemzetközi távbeszélő hálózat fejleszté­sére valamennyi szomszédos országgal nagy- kapacitású kábeles összeköttetés épült ki. A távbeszélő főközpontok bővítése elmaradt a t 'övezettől. A bekapcsolt telefonállomások száma 23 000-rel nőtt. A távhívásos rendszer­be bekapcsolt települések száma 90-ről 123- ra emelkedett, így az összes főállomás 24 szá­zaléka tud közvetlen helyközi telefon-össze­köttetést létesíteni. BERUHÁZÁS A terv 1974-re a szocialista szektorban 117—118,5 milliárd forint beruházást irány­zott elő. A tényleges teljesítés 120 milliárd forint volt. A növekedés 1973-hoz képesít fo- lyó árakon 11 százalék, összehasonlítható ára­kon 9 százalék. Állami beruházásokra 53,7 milliárd, a vállalatiakra 06,3 milliárd forintot f rdítottak, folyó árakon 9, illetve 12 száza­lékkal többet, mint az előző évben. Az állami beruházásokon belül a nagybe­ruházások teljesítése . a tervezettnél és az 1973. évinél kisebb, 15,4 milliárd forint volt. Az állami beruházások többi részére, a, cél- csoportos és egyéb állami beruházásokra 38,3 milliárd forintot fordítottak, valamivel keve­sebbet, mint az előirányzat, de jóval többet az előző évinél. A vállalati beruházások ter­vét túlteljesítették. A beruházások 36 százaléka, 43,5 milliárd forint, az előző évinél 3 milliárd forinttal na­gyobb összes az ipar fejlesztését szolgálta. Az építőiparban felhasznált összeg 2,5 milliárd forint volt, ugyanannyi, mint az előző év­ben. A mezőgazdasági beruházások összege 20 milliárd forintról 22 milliárdra nőtt. Leg­nagyobb mértékben a kereskedelmi, közleke­dési és kommunális beruházások összege emelkedett, 45 milliárd forintról 52 mil­liárdra. Az üzembe helyezett beruházások értéke nagyobb volt az előző évinél. Ugyanakkor nőtt a befejezetlen beruházások állománya, az év végén meghaladta a 100 milliárd forintot. A gépberuházások jóval nagyobb mérték­ben nőttek, mint az építési beruházások. KÜLKERESKEDELEM A külkereskedelmi forgalmon belül, össze­hasonlítható árszinten, a kivitel 4 százalék­kal, a behozatal a tervet meghaladóan, 18 százalékkal emelkedett. A kivitelen belül — ugyancsak összeha­sonlítható árakon — a gépek, a mezőgazda- sági és élelmiszeripari termékek exportja je­lentősebben, a fogyasztási cikkeké mérsékel­tebben emelkedett. A gépkivitel növekedése elsősorban komplett gyárberendezésekből, autóbuszokból és- műszerekből adódott. Ezek túlnyomó részét a szocialista országokba szál­lítottuk. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelét elsősorban a szocialista országokba, a fogyasztási cikkek kivitelét a nem szocialista országokba növeltük. Az anyagok és félkésztermékek exportja kisebb Volt, mint 1973-ban. A behozatalon belül a. legnagyobb mérték­ben a gépek importja nőtt, főleg a szocia­lista országokból. Elsősorban a közlekedési eszközökből, mint például tehergépkocsikból, vasúti teherkocsikból, továbbá műszerekből és híradástechnikai termékekből növeltük az importot. Az anyagbehozatalon belül különö­sen a vegyipari alapanyagok és íélkésztermé- kek, valamint a vaskohászati termékek im­portja haladta meg az előző évit. A fogyasz­tási cikkek behozatala szintén jelentős volt, ezek importját elsősorban a szocialista orszá­gokból növeltük. Nagy mennyiségben impor­táltunk fehérjetakarmányokat, cukrot, kávét, kakaót, stb. A külkereskedelmi forgalom értékének 62 százalékát a szocialitsa országokkal, ezen be­lül 30 százalékát a Szovjetunióval bonyolítot­tuk le. A fejlett tőkés országok külkereske­delmi forgalmunkból 31 százalékkal, a fejlő­dő országok 7 százalékkal részesedtek. Az összes külkereskedelmi forgalom egyen­lege 1974-ben passzív volt. A passzívum a dollárelszámolású forgalmból adódott, ami jó- rtazt a számunkra kedvezőtlen tőkés világ­piaci átváltozásokkal függött össze. A rubel- elszámolású forgalomban az előző évinél ki­sebb aktívum'keletkezett. FOGLALKOZTATOTTSÁG — J O V ED ELMEK 1975. január 1-én az aktív keresők száma 5 100 000 fő volt,' 0,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 1974-ben a kereskedelemben, a szállítás- hírközlésben és egyes szolgáltató ágazatokban csökkent a kötelező heti munkaidő, ami csaknem 500 000 főt érintett, így 2,0 millió fő dolgozik csökkentett munkaidőben. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére, a tervezett 3,7 százalékkal szem­ben 5,5 százalékkal emelkedett. 1974-ben köz­ponti bérrendezésre, illetve béremelésre ke­rült sor a nem ipari és építőipari vállalatok­nál dolgozó ipari és építőipari munkásoknál, az állami iparban és építőiparban dolgozó kisegítő alkalmazottaknál, a kutatóintézetek, a színház és színházjellegű intézmények dol­gozóinál és az' államigazgatás egyes terüle­tein. A központi béremelés 474 000 főt érin­tett, mértéke 5—25 százalék, összege egy év­re számítva 1,2 milliárd Ft volt. Á reálbérek tervezettnél nag; óbb növekedésében szerepe volt annak, hogy a termelés is meghaladta az előirányzatot, a fogyasztói árak emelkedése pedig a tervezett kereten belül maradt.. A lati osság egy főre jutó összes reáljöve­delme 6,6 százalékkal volt magasabb az elő­ző évinél. A lakosság jövedelmét a reálbérek mellett a foglalkoztatottság emelkedése kis­mértékben, a társadalmi juttatások jelentő­sen növelték. A pénzbeni társadalmi juttatá­sok összege 16 Százalékkal emelkedett. Kö­zülük legszámottevőbben a népesedéspolitikai határozatokból adódó kifizetések nőitek. A családi pótlék havi összege két gyermek esetén június 1-től gyermekenként 100 forint­tal, a gyermekgondozási segély havi összege január 1-töl az első gyermek után 150 forint­tal, a második gyermek után 250 forinttal, a harmadik gyermek után 350 .forinttal emel­kedett. Az anyasági segély és babakelengye- juttatás összegéi egységesen 2500 forintra emelték. Családi pótlékra 5,2 milliárd, gyer­mekgondozási segélyre 2,4 milliárd forintot fordítottak. Az előző évinél jóval nagyobb összeget fizettek ki nyugdíjakra is. Az év végén a nyugdíjasok száma 1 748 000 voit, 65 000 fővel több, mint egy évvel korábban. Szeptembertől a tüzelőanyagok áremelése mi­att az alkalmazásban állók és a nyugdíjasok egységesen havi 50 forint bér-, illetve nyűg­ei íj ki e gészíf és t kaptak. A lakosság összes fogyasztása az el'ző évhez képest 6,9 %-kal, egy lakosra számúvá 6,4 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom Összehasonlítható árakon 9,2 száza­lékkal nőtt, az előirányzott 6,5 százalékkal szemben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása — ugyancsak összehasonlítható ára- j kon — 7,0 százalékkal, a ruházati cikkeké i 8,3 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 12,5 százalékkal emelkedett. Különösen nagy volt a növekedés a tartós fogyasztási cikkekből és így a lakosság ellátottsága tovább javult. A lakossági szolgáltatások értéke folyó ára­kon 8 százalékkal emelkedett, jóval nagyobb ütemben, mint a korábbi években. Ebben je­lentős szerepük volt különböző állami ked­vezményeknek és a szolgáltató hálóz-at fej- i lesztésének. A parasztság és a kettős jöve­delmű háztartások saját termelésből származó fogyasztása nem változott számottevőén. A takarékbetét-állomány 8,8 milliárd forint­tal, 14,2 százalékkal nőtt és az év végén 70,8 milliárd foript volt. A növekedés meghaladta az 1973. évit. ARALAKULAS 1973-lioz képest az ipar termelési árszínvo­nala 3,3 százalékkal emelkedett. , A belföldön értékesített ipari termékek árai átlagosan 1,2 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. Az exportált termékek ára, a töltés világpiaci áremelkedések miatt, szá­mottevően meghaladta az 1973. évit. A mező- gazdasági üzemek termékeiket lényegében az előző évivel azonos árakon értékesítették, ki­véve a bort, amelynél a termelői áremelke­dés 13,8 százalék volt. Az építőipari és a be­ruházási árszínvonal 2 százalékkal múlta fe­lül az egy évvel korábbit. A kiskereskedelmi árait — jelentős költ­ségvetési támogatások mellett — átlagosan 2,1 százalékkal emelkedtek. A boltok az élel­miszereket lényegében az előző évi árakon | az élvezeti cikkeket — a kávé és az év végi j boráremelések miatt — 3,7 százalékkal drá­gábban, az idénycikkeket éves átlagba, az 1973. évinél 1,4 százalékkal alacsonyabb ára­kon árusították. A piacokon az élőbaromfi, a hízott sertés, a tojás, és a burgonya ára csökkent, a zöldségeké 5,1 százalékkal, a gyü­mölcsöké 7,3 százalékkal emelkedett. A ruházati cikkek átlagos árszínvonala 2,0 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 3,3 szá­zalékkal haladta meg az 1973. évit. Ez j utóbbiakon belül a tüzelőanyagok, a kőolaj- ) származékok, az ékszerek és bizsuk ára emel- ■ kedett jelentősebben, de meghaladta az átla­got, például a bútorok és a festékek áremel­kedése is. A fogyasztói árszínvonal — a kiskereske­delmi és a piaci árak, valamint a szolgálta­tások árai együtt — a tervezett kereteken belül, 1,9 százalékkal emelkedett. NErMOZGAEOM, EGESZSEGUGYI ES KULTURÁLIS ELLÁTÁS Az ország népessége 1975. január 1-én 10 510 000 fő volt. Az élveszületések száma, elsősorban a népesedéspolitikai intézkedések­kel összefüggésben, jelentősen nőtt, emelke­dett a szülőképes korba lépő nők száma is. 1974-ben 186 275 gyermek született, 30 051-el több, mint 1973-ban; az ezer lakosra jutó élveszületések száma az előző évi 15,0-ről 17,8-ra emelkedett. Ilyen magas élveszületési arány 18 éve nem volt. Legnagyobb mérték­ben a második szülöttek száma nőtt, jelentő­sen emelkedett a harmadik szülöttek száma is. A gyermekgondozási segélyt a keresp szü­lő nők több, mint háromnegyed része veszi igénybe. Az év végén 229 000 nő volt ‘gyer­mekgondozási segélyen, 34 000-rel több, mint egy évvel korábban. Az év folyamán 2500 bölcsődei férőhely létesült és ezzel a férő­helyek száma megközelítette az 50 000-et. 1974-ben 125 125-en haltak meg, ezer la­kosra számítva 12-en A csecsemőhalandóság, az ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli ha­lálozás 34 volt. A természetes szaporodás — az élveszüle­tések és a halálozások különbsége — ezer la­kosra számítva az 1973. évi 3,2-ről 5,8-ra emelkedett. Az állami költségvetésből az egészségügyi ellátásra csaknem 10 milliárd forintot, ezen belül a fekvőbeteg-ellátásra 5,2 milliárd fo­rintot fordítottak. A kórházi ágyak száma 86 600-ról 87 500-ra, az orvosok száma 25 600- ról 26 300-ra emelkedett. 1974 decemberében influenzajárvány kezdődött, amelynek leküz­dése nagy feladat elé állította az egészség- ügyi szervezetet. 1974-ben a táppénzes állo­mányban levők aránya 7 százalékkal megha­ladta az előző évit. Az állami eszközök felhasználásával, vala­mint a társadalmi összefogás eredménye­ként bővült az óvodai hálózat. 100 óvodás korú gyermek közül 1973-ban 66 gyermek járt óvodába, 1974-ben pedig 72. A 6—13 éves tankötelesek lényegében valamennyien tanulnak. A 14—16 évesek 40 százaléka szak­munkástanuló. A 14—17 évesek 35 százaléka a középiskolai oktatásban vesz részt. Ará­nyuk az előző tanévhez képest némileg emel­kedett. A felsőfokú oktatási intézmények nap­pali tagozatain 63 100 diák tanul, 1600 fővel több, mint egy évvel korábban. A tudományos kutatás ráfordításai megha­ladták a 12 milliárd forintot. A közművelődési intézmények működésé­re a költségvetés csaknem 3 milliárd forin­tot folyósított. Az intézményeket főként a munkásiakta körzetekben fejlesztették. A ki­adott könyvek száma 7300, példányszámuk 68,8 millió volt,. 4,8 millióval több, mint 1973-ban. A mozik, színházak, hangversenyek látogatottsága nőtt. Az év végén ezer lakos­ra 218 televízióelőfizető jutott, 7-tel több az előző évinél. IDEGENFORGALOM 1974-ben 8,3 millió külföldi utazott hazánk­ba, 15 százalékkal több, mint 1973-ban és 3,3 millió magyar állampolgár utazott kül­földre, az előző évinél 55 százalékkal több. Az idegenforgalom a szocialista és a nem szocialista országokkal egyaránt nőtt. A ha­zánkba utazó turisták 80 százaléka a szocia­lista országokból érkezett és a kiutazó ma­gyar állampolgárok 92 százaléka a szocialista országokba látogatott Budapest, 1975. február 7. Központi Statisztikai Hivatal (Folytatás az 1. oldalról) cselekvési egység jellemzi. Érvényesülnek a pár telel le­nini normái. A kommunis­ták a párt szervezeti sza­bályzata szerint élnek, pél­damutatóan kiveszik részü­ket a munkából. A pártértekezleten felszó­lalt Veres Sándor elv'.árs, a megyei párt-vágrehajtóbizott­ság tagja is. Beszélt róla, hogy az utóbbi négy eszten­dőben megváltozott a járás arculata, javultak a dolgo­zók élet- és munkakörülmé­nyei. Elismeréssel szólt az utóbbi négy évben végzett munkáról, a járási pártbi­■I Ilii ■ — M—Kill W■ —1 g ..tllKHMtl zottság és a pártalapszerve- zetelc irányító és ellenőrző tevékenységéről. Elmondotta, hogv a járás párttagsága, dolgozói alapjában véve tel­jesítették a X. kongresszus határozatait. A pártértekezlet munkáját a nyílt, őszinte, tárgyilagos hangvétel jellemezte. A kül­döttek kinyilvánították, hogy egyetértenek a párt politiká­jával, cselekvő támogatásuk­ról biztosították a felsőbb pártszerveket, a Központi Bizottságot. A pártértekezlet egyhangúlag elfogadta a já­rási pártbizottság négyéves munkájáról szóló beszámolót, a kongresszusi irányelvekkel és a szervezeti szabályzat- tervezettel kapcsolatos állás­foglalását. A tanácskozás további ré­szében a pártértekezlet meg­választotta a 41 tagú járási pártbizottságot és azt a 10 küldöttet, akik a megyei pártértekezleten a mezőkö­vesdi járás kommunistáit képviselik. A pártbizottság ezután megtartotta alakuló ülését és megválasztotta a 9 tagú végrehajtó bizottságot. A Mezőkövesdi járási Párt- bizottság első titkárává is­mét Makó József elvtársat, titkárává pedig Bene Vince elvtársat választották meg. (Folytatás as 1. oldalról) szereplő kérdésekről. Jó ér­zéssel olvasták katonáink az irányelvekben, hogy „Hazánk védelmi képességeinek erősí­tése érdekében folytatjuk néphadseregünk fejlesztését, harckészségének növelését, a személyi állomány erkölcsi­politikai színvonalának to­vábbi emelését, szolgálati és életkörülményeinek javítá­sát.” A szóbeli kiegészítést kö­vető felelősségteljes és előre­tekintő vitában húsz küldött fejtette ki véleményét. Va­lamennyien rámutattak a be­számoló és az állásfoglalós- tervezet realitására, a ben­nük megfogalmazott felada­tok megvalósításához pedig cselekvő támogatásukról biz­tosították pártunkat és felet­tes katonai szerveiket. Felszólalt a tanácskozáson •— többek között — Újhelyi Tibor, és Stock János is. Újhelyi Tibor a Borsod megyei Pártbizottság nevé­ben köszöntötte a pártérte­kezlet részvevőit. Tájékoztat­ta katonáinkat megyénk fej­lődéséről, a megye lakossá­gának és 60 ezer fős párttag­ságának kongresszusi előké­születeiről. Gratulált katoná­ink sikereihez, a feladatok megvalósításához pedig erőt, egészséget kívánt. Stock János, az MSZMP néphadseregi és seregtesti bi­zottsága nevében köszöntötte a pártértekezletet. Egye­bek közt elismeréssel szólt a megyénkben állomásozó egy­ségek személyi állományá­nak, parancsnokainak és párt­szervezeteinek munkájáról, helytállásáról, s válaszolt a felszólalások során felmerült több katonai, szakmai kér­désre is. A feladatokkal fog­lalkozva befejezésül hangsú­lyozta, hogy a seregtest ka­tonai tanácsa és pártbizott­sága a jövőben is teljes biz­tonsággal épít és : ámít a honi légvédelem egységeinél és magasabb egységeinél szol­gálatot teljesítő kommunista katonák és az egész szemé­lyi állomány helytállására. A pártértekezlet második napirendi pontjaként megvá­lasztották az új pártbizottsá­got és a hadsereg-pártérte- kezlet küldötteit. Ezt köve­tően a pártbizottság megtar­totta első ülését, megválasz­totta annak titkárát és vég­rehajtó bizottságát. (CSC) Mezőkövesden

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom