Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-23 / 46. szám

1975. február 23., vasárnap ESZAK-MAGYÄRORS2AG 5 rromr V-'.'i. rsnKs A megyei pártértekezlet vitája (Folytatás a 4. oldalról) bizottság beszámolója is megállapítja —, a szocialista törvényesség megfelelően ér­vényesül. A közrend, és a közbiztonság helyzete jónak értékelhető. A rendőri, bí­rói és ügyészi szervek kom­munistái és párton kívüli dolgozói a saját területükön igyekeztek megtenni min­dent annak érdekében, hogy a törvényesség, a közrend és a közbiztonság tovább szi­lárduljon. Indokolt, hogy a rendőrség, az ügyészség és az igazságügyi szervek kap­csolata bővüljön a társadal­mi szervekkel, üzemekkel. A főügyész ezt követően elemezte a bűnözés adatai­nak alakulását, mint a tör­vényesség, a közrend és a közbiztonság egyik fokmé­rőjét. Megállapította, hogy a A megyei pártbizottság Fegyelmi Bizottságának el­nöke, a Munkásőrség me­gyei parancsnoka felszólalá­sának bevezetőjében a párt­fegyelem erősítésében elért eredményeket elemezte. Megállapította, hogy a X. pártkongresszus óta Borsod megyében is magasabb szint­re emelkedett a pártszerve­zetek, a párttagok felelős­ségvállalása és aktív cselek­vése a társadalmi és gazda­sági élet minden területén. A párttagok többsége egy­ségesen vesz részt a párt po­litikájának végrehajtásában. Példamutatóan élnek, be­tartják a párt alapvető er­kölcsi normáit. A pártszer­vezetek belső helyzete, a párttagok többségének pél­damutatása biztosítja, hogy megyénkben megvalósul a párt irányító, vezeiő szerepe. Ezt a fejlődést elősegítette a központi intézkedéseken kí­vül az, hogy a megyei párt- bizottság és párt-végrehajtó­bizottság külön figyelmet bűnözés megyénk területén az előző négy év során az országos tapasztalatoknak megfelelően alakult. Felhív­ta a figyelmet arra, hogy a bűncselekmények megelőzé­sével kapcsolatos teendők nemcsak a bűnüldöző szer­vek feladatát képezik, ha­nem a társadalom összehan­golt tevékenységére van szükség ahhoz, hogy ered­ményeket érjünk el. A társadalmi tulajdon sé­relmére elkövetett bűncse­lekményekkel kapcsolatban a főügyész megállapította, hogy az utóbbi időben külö­nösen a termelőszövetkeze­tek területén voltak ilyen problémák. Befejezésül a jogászután- pótlás problémájával foglal­kozott, amely Észak-Magyar- ország területén megoldatlan. fordított a pártszervezetek vezető szerepének erősítésé­re, egységének további szi­lárdítására, a kommunista morál érvényesülésének elő­segítésére, a pártfegyelmi munka hatékonyságának ja­vítására. Az ezekkel kap­csolatos X. pártkongresszusi határozatok, a jelen időszak­ban is hatnak. Ezeken kívül a megyei pártbizottság elvi, irányító és módszertani se­gítő munkája biztosította, hogy a járási jogú pártbi­zottságoknál és fegyelmi bi­zottságoknál a párt egysé­gét, fegyelmét erősítő, neve­lő tevékenység állandósul­jon. Megyénk kommunistái­nak példamutatása növelte a párt iránti bizalmat, ami lemérhető a párton kívüliek politikai aktivitásában, gaz­dasági és politikai tevékeny­ségük fokozódásában. A felszólaló hangsúlyozta, hogy amikor a pártszerveze­tekben, a párttagok maga­tartásában végbemenő fejlő­dést, ennek megyénk társa­dalmi életére gyakorolt ked­vező hatását elismerjük, szükséges azokra a jelensé­gekre is kitérni, amelyek a pártszervezetek életében idő­közönként és esetenként visszahúzó erőként jelent­keznek, továbbá a párttagok által elkövetett — arányai­ban nem nagy számú, de po­litikai hatásukat tekintve je­lentős kárt okozó — fegye­lemsértésekre is. Nem min­denütt veszik kellően szám­ba azokat a hatásokat, ame­lyeket a kispolgári ideológia, szokások és életfelfogás ma­radványai gyakorolnak a párttagokra. Legszembetű­nőbben jelentkezik ez ak­kor, amikor az egyéni érde­keket, vagy a csoportérdeke­ket a társadalmi érdek fölé helyezik, ami gyakran elve­zet a jogtalan anyagi előny- szerzéshez, egészen a törvé­nyekkel való összeütközésig. De jelentkezik ez esetenként az erkölcstelen magánélet­ben, az iszákosságban, a munka- és szolgálati fegye­lem, a társadalmi együtt­élés szabályainak megsérté­sében. Több esetben előfor­dult, hogy világnézeti kérdé­sekben nem éléggé kérik számon a megnövekedett követelmények betartását. Egyes pártszervezeteknél a felvételre kerülők kiválasz­tásánál nem vették kellően figyelembe a pártépítés el­veit, így néhányan érdem­telenül kerültek a párt so­raiba. A fegyelemsértések vizsgálata során ' gyakran feltárult, hogy nem kutatják a fegyelemsértések kiváltó okait, hogy ezekben az ese­tekben hiányzik a pártszerű bíráló légkör, a rendszeres és következetes ellenőrzés, a kollektíva felelősségérzete. Esetenként figyelmen kívül hagyták, hogy a pártetilca szigorúbb normákat állít a párttagok elé, mint állami törvényeink. Mindenesetre a fegyelemsértések esetében a felelősségre vonások megtör­téntek. Elmondható, hogy a pártfegyelmi munka állandó és folyamatos jellegű fel­adata marad továbbra^ is minden pártszervezetnek és párttagnak. Felszólalásának másik ré­szében a munkásőrök fe­gyelméről, helytállásáról szólt. Jelentette a pártérte­kezletnek, hogy az elmúlt négy évben az irányító párt- szervezetek segítő, ellenőrző munkájának hatékonyabbá válása, a parancsnoki mun­ka színvonalának javulása eredményeként tovább erő­södött a megye munkásőri állományának politikai, er­kölcsi, fegyelmi helyzete, harckészültségi állapota. A munkásőrök többsége aktív közéleti ember és ugyanak­kor a munkahelyén is kifo­gástalanul látja el feladatát. A fáradalmakkal és meg­próbáltatásokkal járó párt­megbízatásukat meggyőző­désből. önként, és ellenszol­gáltatás nélkül teljesítik. Továbbra is fontosnak tart­juk, hogy a párt- és KISZ- szer vezetek parancsnokságai nagy gondot fordítsanak az új munkásőrjelöltek kiválo­gatására, felkészítésére, a munkásőri szolgálat ellátá­sára. * A megyei pártértekezlet vitájának lezárása után is­mét Újhelyi Tibor elnökölt, aki felkérte dr. Bodnár Fe­rencet, a megyei pártbizott­ság első titkárát az első na­pirend összefoglalására. Dr. Kállai László elvtárs felszólalása A megyei pártértekez!et határozata A megyei pártértekezlet részvevői egyhangú szava­zással az alábbi határozatot fogadták el: 1. A pártértekezlet — egyetértve a megyei pártbi­zottság írásban és szóban beterjesztett beszámolójá­val, a küldöttek hozzászólásaival és az azokra adott válasszal — megállapítja, hogy megyénkben alapve­tőén megvalósultak a párt X. kongresszusának és a megyei pártértekczlctnok a határozatai. 2. A pártértekczlct megállapítja, hogy a hozzászó­lások a megye politikai, társadalmi, ideológiai, gaz­dasági, szociális és kulturális életének valamennyi lényeges területét érintették; a beszámolási időszak­ban végzett munka értékelése és a jövőbeni feladatok kijelölése összhangban van a Központi Bizottság kongresszusi irányelveivel, a párt politikájával való teljes egyetértést tükrözi. 3. A pártértekezlet megbízza az új megyei pártbi­zottságot, hogy a XI. kongresszus és a megyei párter- tekczlct határozatainak feldolgozása, ismertetése cs végrehajtása érdekében dolgozzon ki öt évre szóló feladattervet. 4. A pártértckczlet egyetért a megyei pártbizott­ságnak a Központi Bizottság kongresszusi irányelvei­vel és a Szervezeti Szabályzat módosításával kapcso­latban előterjesztett állásfoglalásával, és megbízza az új megyei pártbizottságot, hogy továbbítsa azt a Köz­ponti Bizottsághoz. A megyei páriériekeziei állásfoglalása A megyei pártértekezlet részvevői egyhangú szava­zással megerősítették a me­gyei pártbizottság állásfog­lalását a XI. kongresszus irányelveiről és a szervezeti szabályzat-tervezetről. Az ál­lásfoglalás kimondja: me­gyénk kommunistái nagyra értékelik a párt Központi Bizottságának azt az egyre inkább általánossá váló munkamódszerét, munkastí­lusát, hogy nagy horderejű társadalompolitikai kérdések eldöntése előtt igényt tart a párttagok véleményére. A két dokumentum vitáját nagy aktivitás és felelősség- érzet jellemezte, tovább erő­sítette megyénk pártszervei­nek és szervezeteinek esz­mei, politikai, cselekvési egy­ségét. Bebizonyosodott a do­kumentumok vitája során, hogy megyénk párttagsága egyetért a párt következetes politikájával, igényli az ed­digi irányvonal folytatását, a kétfrontos harc további al­kalmazását. Helyesli és tá­mogatja a Központi Bizott­ságnak azt a szándékát, hogy minden szinten még követ­kezetesebbé akarja tenni a politikai célkitűzések végre­hajtását, megvalósítását. A továbbiakban leszögezi az állásfoglalás, hogy a kong­resszusi irányelvek reálisan tükrözik a X. kongresszus óta eltelt időszak eredmé­nyeit, tárgyilagosan utalnak a munka fogyatékosságára, és megvalósítható, cselekvés­re sarkalló feladatokat kör­vonalaznak a jövőre vonat­kozóan. Egyetértünk az irányelvek által rajzolt, alap­vetően optimista helyzetkép­pel, mert a szocialista építő­munka eredményei, tapasz­talatai megyénkben is ezt igazolják meggyőző erővel. Pozitívnak és munkánk ja­vítása szempontjából is ta­nulságosnak tartjuk azt , a határozott magatartást, amely megyénk párttagsága részé­ről a szocialista tendenciák erősítése és a szocializmustói idegen jelenségek visszaszo­rítása iránt megnyilvánult. Biztos alapot látunk ebben jövőbeni feladataink sikeres megoldásához — hangsúlyoz­za az állásfoglalás, amely javasolja a Központi Bizott­ságnak. hogy az irányelvek képezzék a XI. kongresszus munkájának alapját és a kö­vetkező időszak fő politikai irányvonalát is ennek szelle­mében jelölje meg a kong­resszus. A szervezeti szabályzat módosítására vonatkozó ja­vaslatokkal foglalkozva az állásfoglalás kifejti: a java­solt módosítások által még világosabb, egyértelműbb és a növekvő követelmények­nek pontosabban megfelelő szervezeti szabályzat alapján dolgozhatunk és élhetünk. A szervezeti szabályzat módo­sítására vonatkozó javasla­tokban a párt élcsapat jelle­gének, vezető szerepének, a pártélet demokratizmusának, egyben a kommunisták fele­lősségének erősítését látjuk. Szavaznak a küldöttek

Next

/
Oldalképek
Tartalom