Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-23 / 46. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 8 /t975. február 23^ »oscmap A megyei pártértekezlet vitája (Folytatás a 3. oldalról.) években négy üzemet létesí­tettek a Bodrogközben, és még ebben az évben meg­kezdi munkáját Cigándon az ötödik üzemegység. Ezáltal több mint 500 nő foglalkoz­tatására nyílik lehetőség. A negyedik ötéves tervben 792 millió forint értékű áru ter­melését tervezték. A párt- kongresszus tiszteletére vál­lalták, hogy ötéves tervüket határidő előtt befejezik. Örömmel jelentette, hogy e vállalásuknak eleget té­ve, a pártértekezlet napján a szövetkezet teljesitette ne­gyedik ötéves tervét. Ugyan­akkor azt is elmondta, hogy a tervidőszak hátralévő ré­szében 200 millió forint ér­tékkel teljesítik túl a tervet. Tett Jizsef az SZMT vezető titkára 290 ezer szervezett dolgozó nevé­ben köszöntötte a pártérte­kezletet, majd arról beszélt, hogy büszkék lehetünk azok­ra az eredményekre és sike­rekre, amelyek Borsodban születtek. Ezután a szakszer­vezetekben dolgozó kommu­nisták szerepéről és felelős­ségéről szólt, hangsúlyozva, hogy az üzemi, munkahelyi demokrácia kialakításában a szakszervezetek tevékenysége még mindig nem mondható kielégítőnek. E tekintetben a lehetőségek nincsenek kel­lően kihasználva. A szak- szervezeti bizottságok tevé­kenysége, ilyen értelemben nem eléggé következetes. A munkahelyi demokrácia nemcsak jogokból, hanem kötelezettségekből is áll. Ak­kor megfelelő a munkahelyi demokrácia, ha a dolgozók választ kapnak az általuk feltett kérdésekre, s akikre tartozik, azok biztosítják a feltételeket az eredményes munkához. Elmondotta: a szervezett­ség Borsodban 96,5 százalé­kos, ami országosan is jó eredménynek számít. Ez is mutatja, hogy a szakszerve­zeti munka eredményesen fejlődött, de a színvonal to­vábbi növeléséhez elengedhe­tetlen követelmény a párt­irányítás következetesebb megvalósítása és az az igény, hogy tovább javuljon az ' együttműködés az állami szervekkel, a gazdasági egy­ségek vezetőivel. Hangsúlyoz­ta: az elmúlt négy évben megfelelő segítséget kaptak a felsőbb irányító szervektől. Ezt a jövőben is kérik és igénylik. Vincze Géza a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat vezérigaz­gatója felszólalásában a la­kásépítési programvégrehaj­tásával kapcsolatban hang­súlyozta: fontos kérdés ez megyénkben, ahol a fejlődés az ellátottsági mutatók tekin­tetében nem kielégítő, annak ellenére, hogy a most befe­jeződő 15 éves lakásépítési programból a megyei fel­adatokat sikerül teljesíteni. Különösen nagy a fejlődés a negyedik ötéves terv idősza­kában. Több mint 30 száza­lékkal haladja meg a megyei lakásépítés volumene az elű­ző tervidőszakban elért szín­vonalat. Ez az előrelépés nem véletlen. Szerepe van ebben annak, hogy a megyei párt- és állami szervek — jelentőségének megfelelően — kiemelten foglalkoztak a lakásépítéssel. Ennek is kö­szönhető. hogy Miskolcon 60 százalékkal több lakás épül fel, mint a harmadik ötéves terv időszakában. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a házgyár létre­hozása megfelelő technikai hátteret biztosított a lakás- építkezésekhez. Közölte: a házgyár 1969-től az elmúlt év végéig több mint 17 ezer lakáshoz szükséges elemet gyártott. A negyedik ötéves terv végéig 20 ezerre álakul ez a szám és 19 ezer lakást adnak át­őszintén szólt arról is, hogy az elért sikerek és eredmények ellenére a ház­gyár nem volt képes a meg­növekedett minőségi és kor­szerűségi igények kielégíté­sére. Ez mindenekelőtt ab­ban nyilvánult meg, hogy a merev gyártástechnológia csak négy épülettípus gyár­tását tette lehetővé, ami igen gyakran váltott ki jogos bírálatot, nemcsak a szak­emberek, hanem a lakosság körében is. Az is igaz vi­szont, hogy az utóbbi évek­ben e tekintetben is lénye­ges változások történtek. Ifiiri Gyula a Szerencsi járási Pártbi­zottság első titkára hangsú­lyozta: a járás kommunistái és egész lakossága helyesli a párt politikáját, de — mint megfogalmazta — nagyobb következetességet kérnek an­nak végrehajtásában. A já­rás dolgozói gyakran nyilat­koznak elismeréssel a három évtizedes fejlődésről és egyetértéssel a XI. kongresz- szus irányelveiben megfo­galmazott célkitűzésekről. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a mezőgazdaság szocialista üzemei a szeren­csi járásban is gyorsan fej­lődnek. Az elmúlt négy év­ben ezeknek az üzemeknek a termelési értéke megdup­lázódott. Ennek ellenére sok a kihasználatlan lehetőség. Az egyes növények termés­átlaga eléri vagy meg is ha­ladja az országos és a me­gyei átlagot. Az átlagosnál is jobbnak ítélhető a hely­zet a gabonáknál. Szóvá tet­te, hogy a termelés dinami­kus növekedésével arányo­san nem fejlődött a tároló, átvevő és a szállító kapaci­tás. Részletesen elemezte a kukorica termesztésében el­ért eredményeket, különös tekintettel a zárt rendszerű termelésre. Mens János a Hazafias Népfront me­gyei elnöke, a Borsodi Szén­bányák Vállalat igazgatója felszólalása során előbb a népfrontmunka városon és falun egyaránt gyümölcsöző eredményeiről és további terveiről, feladatairól tájé­koztatta megyénk legmaga­sabb szintű politikai fóru­mát. Ezután a borsodi szén­bányák, a bányászok ered­ményeivel és gondjaival fog­lalkozott. Egyebek közt el­mondotta, hogy megyénk bá- nyászsága a X. kongresszus óta évről évre kielégítette azokat az energia- és tüze­lőigényeket, amelyeket várt tőle a népgazdaság és a la­kosság. E feladatnak azon­ban csak kellő politikai és gazdaságpolitikai előrelátás­sal, megfelelő tartalékok képzésével, a kommunisták példamutató helytállásával, s a bányászok olykor megfe­szített, áldozatkész munká­jával tudtak megfelelni. Ezeknek az együttes ered­ménye mindaz, amiről a me­gyei pártbizottság beszámo­lója is elismeréssel szólt Hangsúlyozta azonban: ah­hoz, hogy a borsodi bányá­szok munkájáról a jövőben is elismeréssel szólhassunk, kormányzatunk segítségére, határozott intézkedésére is szükség van. Elsősorban a biztosítóberendezések, a fo­lyamatos anyagellátás meg­szervezésében. Oravecz Bertalan a Tiszai Erőmű Vállalat elektrikusa a fizikai mun­kások és a fiatalok körében a párttaggá való neveléssel, a tömegszervezetek pártirá­nyításával, a szocialista munkaverseny és brigád­mozgalom feladataival fog­lalkozott. Elmondotta; az utóbbi két esztendőben jelen­tős eredmények születtek. Te­rületükön fokozatosan javul a társadalmi szervek pártirá­nyítása, tartalmilag is fej­lődött a politikai munka, s a fiatalok a megnövekedett igényeknek minden tekintet­ben igyekeztek eleget tenni. Ennek is szerepe van abban, hogy például az elmúlt két esztendőben három KISZ- fiatalt vettek fel a pártba, akiknek egyik ajánlója az ifjúsági szervezet volt. ígér­te; hogy a Tiszai Erőmű Vállalat helytállására a hol­nap feladatainak megoldásá­ban ezután is lehet számí­tani. VajÉ isivári az Ózdi városi Pártbizott­ság első titkára az ózdi párt- szervezetek pártépítő tevé­kenységének eredményeiről, a tagfelvételi munka tapasz­talatairól és fontosabb ta­núságairól számolt be a pártértekezleten. Egyebek közt ismertette, hogy Ózdon, a két kongresszus között 500 új tagot vettek fel a pártba, a fizikai munkások aránya azonban — annak ellenére, hogy 1973 óta mérsékelten javuló tendenciát mutat, és az 1974-ben felvett új párt­tagok több mint 80 százalé­ka fizikai munkás volt — valamelyest csökkent. Kitért a törlések és kilépések ta­pasztalataira is, hangsúlyoz­va, hogy távozásukkal nem gyengült, hanem erősödött a párt. Hangsúlyozta, hogy a me­gyei pártbizottság beszámo­lója reálisan mérte fel a pártélet belső kérdéseinek fejlődését a X. kongresszus óta. Megállapításait és kö­vetkeztetéseit az ózdi tapasz­talatok is minden lényeges kérdésben igazolják, a Poli­tikai Bizottság és a Központi Bizottság ismert határozatai­nak következetes végrehaj­tásával pedig újabb eredmé­nyeket érhetünk el a párt­építő munka területén. Hallás Tiborié az ÉGSZI tudományos munkatársa a miskolci ku­tató tagozat nevében köszön­tötte a pártértekezletet. Em- lékezetetett a Központi Bi­zottság 1971. decemberi — a vállalati üzem- és munka- szervezés korszerűsítésére vonatkozó — határozatának fontosabb követelményeire. Egyebek közt arra, hogy a gazdaságpolitikai célok el­érésében döntő szerepe van: a vállalatok termelő és szol­gáltató tevékenységüket mi­ként szervezik meg, hogyan gazdálkodnak munkaerővel, anyaggal, állóeszközökkel. A határozat megjelenése óta nőtt az érdeklődés a számí­tógépes kultúra iránt, szer­vezési intézetek alakultak, a vállalatok szervezési osztá­lyokat, illetőleg csoportokat hoztak létre. Intézetük mun­kája is sokat fejlődött a Központi Bizottság határo­zatának megjelenése óta. örülnének és megtisztelte­tésnek vennék, ha az ÉGSZI munkatársai a megyei és vá­rosi pártbizottságok munka- bizottságaiban mint szerve­zési szakértők is aktívan részt vehetnének — mondot­ta többek között. Kertész MillÉssí a Hejőmenti Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezet (Sza­káid) állattenyésztője felszó­lalása során a nőpolitikái határozat végrehajtásának mezőcsáti járási eredményei­ről, és termelőszövetkeze­tük nőbizottságának. tevé­kenységéről számolt be a pártértekezleten. Egyebek közt elmondta, hogy e fontos határozat végrehajtásában járásszerte figyelemre méltó eredményeket értek el. Egy­re több helyen és alkalom­mal elemzik a végrehajtás tapasztalatait, a dolgozó nők helyzetét és helyzetük javí­tásának lehetőségeit. Egyre nagyobb arányban igénylik a nők részvételét a válasz­tott vezető testületekben és meghatározott feladatok vég­rehajtásában. Bővültek a nők foglalkoztatásának lehe­tőségei is, főként a termelő- szövetkezetek mellék- és segédüzemági tevékenysége által. A tiszakeszi tsz-ben létesült cipőüzem jelenleg mintegy 600 nőt, a tiszado- rogmai tsz-ben létrehozott csecsemőruházati szövetkezet kihelyezett részlege három község nődolgozóit foglalkoz­tatja, — mondotta. Felszóla­lásának további részében pe­dig a termelőszövetkezet nő­bizottságának munkáját is­mertette. Seós Olló az Ózdi járási Pártbizott­ság első titkára felszólalásá­ban az alapszervezeti munka fontosságáról beszélt. El­mondta, hogy az ózdi járás­ban az elmúlt négy évben a fő figyelmet a pártalap- szervezeti munka színvona­lának emelésére fordították. Különösen az irányítással kapcsolatos feladatok kerül­tek előtérbe. A járási párt- bizottság e munka során ar­ra törekedett, hogy vala­mennyi üzemi, községi és termelőszövetkezeti alapszer­vezet alkalmassá váljék a hozzá tartozó terület politikai irányítására. A felszólaló je­lentős eredménynek köny­velte el, hogy a párttagok között élénk véleménycsere bontakozott ki, főként az elmúlt évi beszámoló tag­gyűléseken. Szólt arról is, hogy a dol­gozókat még jobban be kell vonni a közügyekbe. Lehe­tőséget kell adni rá, hogy részt vegyenek községük, a különböző gazdasági egysé­gek fejlesztési terveinek ki­dolgozásában és végrehajtá­sában. Már eddig is jelentős eredményeket értek el azál­tal, hogy a pártnapokon kí­vül a dolgozók érdeklődési körének megfelelő fórumo­kat szerveztek a járás köz­ségeiben. Sváb lilái a szikszói általános iskola igazgatója felszólalásában a falusi értelmiség helyzetét és feladatait taglalta a közsé­gekben folyó termelési mun­ka, a társadalmi viszonyok szocialista jellegének to­vábbfejlesztése érdekében. Mint elmondotta, a telepü­lési viszonyok és az egyéb adottságok tekintetében ked­vezőtlen encsi járásban kü­lönösképpen fontos az, hogy a gazdasági-termelési fejlő­déssel kölcsönhatásban, össz­hangban emeljék lakossá­gunk politikai-, szakmai-, általános műveltségét. Köz­ségeink kulturális felemelke­désének egyik fontos ténye­zője a pedagógus-ellátottság. A gyerekek, de a felnőttek oktatása és nevelése igen fontos feladat. Ezért is hát­rányos helyzet az, hogy me­gyénkben még mindig 180 képesítés nélküli nevelő van és ennek egyharmada az encsi járásban dolgozik. Ha­sonlóan kritikus a helyzet az egészségügyi ellátás terüle­tén, hiszen járásunkban hét üres körzeti orvosi állás van.' Ez a helyzet vezetett min­ket ahhoz, hogy minden erőnkkel' segítsük, támogas­suk a munkás és a paraszt származású fiatalok szak­emberré válását, és juttas­suk őket vissza szüleik la­kóhelyére. Pillér Gyula a Mezőkeresztesi Konfek­ció Szövetkezet műszerésze üzemének életéről, munkájá­ról szólt. Elmondta, hogy ebben a fiatal üzemben Id­le ne brigád dolgozik, mely közül nyolc már kiérdemelte a szocialista címet. A mun­kássá válás folyamata jól megfigyelhető ebben a mind­össze 200 dolgozót, főként nőket foglalkoztató szövetke­zetben is. Erre a munkahely­re is érvényes az a megál­lapítás, hogy az ipar fejlő­désével együtt megváltozik az emberek élete, gondolko­dásmódja. Évről évre növek­szik a dolgozók jövedelme, a havi átlagkereset ma már eléri a 2000 forintot. Na­gyobbak lettek az igényeik, az emberek több gondot for­dítanak az öltözködésre, a lakásra, növekszik kulturá­lis igényük. Egyszóval job­ban élnek, mint korábban. Br. Beák András a Borsod megyei Fő­ügyészség vezetője felszóla­lását azzal kezdte, hogy ha­zánkban és megyénkben — mint ahogy az MSZMP XI. kongresszusára kiadott irány­elvek, illetve a megyei párt­(Folytatás az 5. oldalon) Apa és fia Az apa, a 61 éves id. Ma­darász György pedagógus, nyugalomba vonulása előtt tizenkét esztendőn keresztül a pártapparátusban dolgo­zott, így hivatásos pártmun­kásként szervezte és vett részt három, az 1962-es, a,z 1966-os és az 1970-es me­gyei pártértekezlet munká­jában. Most meghívottként részese a tanácskozásnak. A fia. a 27 éves ifj. Ma­darász György pedagógus, a miskolci 8-as számú Általá­nos Iskola tanára, alapszer­vezeti titkár, a város kül­dötte a megyei pártértekez­leten. — Egész hátralevő éle­temre szóló emlék lesz az, — mondotta az apa —, hogy megértem, miszerint a fi­ammal együtt vehetek részt a megye kommunistáinak ezen a magas szintű tanács­kozásán. Nyugdíjba kerülé­sem előtt aktív pártmunkás­ként vettem részt a X. kong­resszus határozatainak meg­valósításában. És most, a munka értékelésénél jó hal­lani, . látni, tapasztalni, hogy az utóbbi négy esztendőben a tőlünk telhető legtöbbet Id. Madarász György és ifj. Madarász György tettük a reális célok eléré­séért. Jó hallani, látni, ta­pasztalni itt, a pártértekez­leten. hogy igyekezetünk, tö­rekvésünk, munkánk nem volt hiábavaló., Jó látni itt, a tanácskozáson a fiatal ar­cokat, hallgatni értelmes, okos érvelésüket. És jó ta­pasztalni, hogy a fiatalabb generáció együtt halad az idősebb nemzedékkel, merít tapasztalatainak kincsestárá­ból. Az idősebbeknek pedig ilyenkor óhatatlanul az jut az eszükbe, hogy érdemes volt igy élni, dolgozni, hogy nem volt hiábavaló a har­cunk ... Apa és fia. Azonosságok, hasonlóságok és különbsé­gek. Azonosság az élet ér­telmezésében, céljában, a hi­vatás kiválasztásában és gyakorlásában, a munkasze­retetben, az embertisztelel- ben és a hűségben a mun­kásosztály, a nép ügye iránt. Hasonlóságok testalkatban, arcvonásokban, mozdulatok­ban. És — természetesen — különbségek az életkorban, az életformában, az élet­módban, ízlésben, szokások­ban. Ve nem a különbségek az érdekesek. Az azonossá­gok a lényegesek, amelyek az a.pákat és a fia-kat összekö­tik. egy cél irányába fordít­ják. — Apám egy életre szóló emlékként említi ezt a me­gyei pártértekezletet — mon­dotta a fiú. — Nekem egy életre szóló élmény. Mi, fia­talok elsősorban tanulni jöt­tünk ide, tapasztalatokat gyűjteni. Lassan átvesszük apáinktól, anyáinktól a sta­fétabotot. És ez óriási fele­lősséget jelent. De mi biza­lommal tekintünk a jövőbe. Mert jó tanítómestereink voltak és vannak, és mert mi valóban jó tanítványok akarunk lenni... O. J. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom