Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-23 / 46. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 8 /t975. február 23^ »oscmap A megyei pártértekezlet vitája (Folytatás a 3. oldalról.) években négy üzemet létesítettek a Bodrogközben, és még ebben az évben megkezdi munkáját Cigándon az ötödik üzemegység. Ezáltal több mint 500 nő foglalkoztatására nyílik lehetőség. A negyedik ötéves tervben 792 millió forint értékű áru termelését tervezték. A párt- kongresszus tiszteletére vállalták, hogy ötéves tervüket határidő előtt befejezik. Örömmel jelentette, hogy e vállalásuknak eleget téve, a pártértekezlet napján a szövetkezet teljesitette negyedik ötéves tervét. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a tervidőszak hátralévő részében 200 millió forint értékkel teljesítik túl a tervet. Tett Jizsef az SZMT vezető titkára 290 ezer szervezett dolgozó nevében köszöntötte a pártértekezletet, majd arról beszélt, hogy büszkék lehetünk azokra az eredményekre és sikerekre, amelyek Borsodban születtek. Ezután a szakszervezetekben dolgozó kommunisták szerepéről és felelősségéről szólt, hangsúlyozva, hogy az üzemi, munkahelyi demokrácia kialakításában a szakszervezetek tevékenysége még mindig nem mondható kielégítőnek. E tekintetben a lehetőségek nincsenek kellően kihasználva. A szak- szervezeti bizottságok tevékenysége, ilyen értelemben nem eléggé következetes. A munkahelyi demokrácia nemcsak jogokból, hanem kötelezettségekből is áll. Akkor megfelelő a munkahelyi demokrácia, ha a dolgozók választ kapnak az általuk feltett kérdésekre, s akikre tartozik, azok biztosítják a feltételeket az eredményes munkához. Elmondotta: a szervezettség Borsodban 96,5 százalékos, ami országosan is jó eredménynek számít. Ez is mutatja, hogy a szakszervezeti munka eredményesen fejlődött, de a színvonal további növeléséhez elengedhetetlen követelmény a pártirányítás következetesebb megvalósítása és az az igény, hogy tovább javuljon az ' együttműködés az állami szervekkel, a gazdasági egységek vezetőivel. Hangsúlyozta: az elmúlt négy évben megfelelő segítséget kaptak a felsőbb irányító szervektől. Ezt a jövőben is kérik és igénylik. Vincze Géza a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat vezérigazgatója felszólalásában a lakásépítési programvégrehajtásával kapcsolatban hangsúlyozta: fontos kérdés ez megyénkben, ahol a fejlődés az ellátottsági mutatók tekintetében nem kielégítő, annak ellenére, hogy a most befejeződő 15 éves lakásépítési programból a megyei feladatokat sikerül teljesíteni. Különösen nagy a fejlődés a negyedik ötéves terv időszakában. Több mint 30 százalékkal haladja meg a megyei lakásépítés volumene az elűző tervidőszakban elért színvonalat. Ez az előrelépés nem véletlen. Szerepe van ebben annak, hogy a megyei párt- és állami szervek — jelentőségének megfelelően — kiemelten foglalkoztak a lakásépítéssel. Ennek is köszönhető. hogy Miskolcon 60 százalékkal több lakás épül fel, mint a harmadik ötéves terv időszakában. A továbbiakban arról beszélt, hogy a házgyár létrehozása megfelelő technikai hátteret biztosított a lakás- építkezésekhez. Közölte: a házgyár 1969-től az elmúlt év végéig több mint 17 ezer lakáshoz szükséges elemet gyártott. A negyedik ötéves terv végéig 20 ezerre álakul ez a szám és 19 ezer lakást adnak átőszintén szólt arról is, hogy az elért sikerek és eredmények ellenére a házgyár nem volt képes a megnövekedett minőségi és korszerűségi igények kielégítésére. Ez mindenekelőtt abban nyilvánult meg, hogy a merev gyártástechnológia csak négy épülettípus gyártását tette lehetővé, ami igen gyakran váltott ki jogos bírálatot, nemcsak a szakemberek, hanem a lakosság körében is. Az is igaz viszont, hogy az utóbbi években e tekintetben is lényeges változások történtek. Ifiiri Gyula a Szerencsi járási Pártbizottság első titkára hangsúlyozta: a járás kommunistái és egész lakossága helyesli a párt politikáját, de — mint megfogalmazta — nagyobb következetességet kérnek annak végrehajtásában. A járás dolgozói gyakran nyilatkoznak elismeréssel a három évtizedes fejlődésről és egyetértéssel a XI. kongresz- szus irányelveiben megfogalmazott célkitűzésekről. A továbbiakban arról beszélt, hogy a mezőgazdaság szocialista üzemei a szerencsi járásban is gyorsan fejlődnek. Az elmúlt négy évben ezeknek az üzemeknek a termelési értéke megduplázódott. Ennek ellenére sok a kihasználatlan lehetőség. Az egyes növények termésátlaga eléri vagy meg is haladja az országos és a megyei átlagot. Az átlagosnál is jobbnak ítélhető a helyzet a gabonáknál. Szóvá tette, hogy a termelés dinamikus növekedésével arányosan nem fejlődött a tároló, átvevő és a szállító kapacitás. Részletesen elemezte a kukorica termesztésében elért eredményeket, különös tekintettel a zárt rendszerű termelésre. Mens János a Hazafias Népfront megyei elnöke, a Borsodi Szénbányák Vállalat igazgatója felszólalása során előbb a népfrontmunka városon és falun egyaránt gyümölcsöző eredményeiről és további terveiről, feladatairól tájékoztatta megyénk legmagasabb szintű politikai fórumát. Ezután a borsodi szénbányák, a bányászok eredményeivel és gondjaival foglalkozott. Egyebek közt elmondotta, hogy megyénk bá- nyászsága a X. kongresszus óta évről évre kielégítette azokat az energia- és tüzelőigényeket, amelyeket várt tőle a népgazdaság és a lakosság. E feladatnak azonban csak kellő politikai és gazdaságpolitikai előrelátással, megfelelő tartalékok képzésével, a kommunisták példamutató helytállásával, s a bányászok olykor megfeszített, áldozatkész munkájával tudtak megfelelni. Ezeknek az együttes eredménye mindaz, amiről a megyei pártbizottság beszámolója is elismeréssel szólt Hangsúlyozta azonban: ahhoz, hogy a borsodi bányászok munkájáról a jövőben is elismeréssel szólhassunk, kormányzatunk segítségére, határozott intézkedésére is szükség van. Elsősorban a biztosítóberendezések, a folyamatos anyagellátás megszervezésében. Oravecz Bertalan a Tiszai Erőmű Vállalat elektrikusa a fizikai munkások és a fiatalok körében a párttaggá való neveléssel, a tömegszervezetek pártirányításával, a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom feladataival foglalkozott. Elmondotta; az utóbbi két esztendőben jelentős eredmények születtek. Területükön fokozatosan javul a társadalmi szervek pártirányítása, tartalmilag is fejlődött a politikai munka, s a fiatalok a megnövekedett igényeknek minden tekintetben igyekeztek eleget tenni. Ennek is szerepe van abban, hogy például az elmúlt két esztendőben három KISZ- fiatalt vettek fel a pártba, akiknek egyik ajánlója az ifjúsági szervezet volt. ígérte; hogy a Tiszai Erőmű Vállalat helytállására a holnap feladatainak megoldásában ezután is lehet számítani. VajÉ isivári az Ózdi városi Pártbizottság első titkára az ózdi párt- szervezetek pártépítő tevékenységének eredményeiről, a tagfelvételi munka tapasztalatairól és fontosabb tanúságairól számolt be a pártértekezleten. Egyebek közt ismertette, hogy Ózdon, a két kongresszus között 500 új tagot vettek fel a pártba, a fizikai munkások aránya azonban — annak ellenére, hogy 1973 óta mérsékelten javuló tendenciát mutat, és az 1974-ben felvett új párttagok több mint 80 százaléka fizikai munkás volt — valamelyest csökkent. Kitért a törlések és kilépések tapasztalataira is, hangsúlyozva, hogy távozásukkal nem gyengült, hanem erősödött a párt. Hangsúlyozta, hogy a megyei pártbizottság beszámolója reálisan mérte fel a pártélet belső kérdéseinek fejlődését a X. kongresszus óta. Megállapításait és következtetéseit az ózdi tapasztalatok is minden lényeges kérdésben igazolják, a Politikai Bizottság és a Központi Bizottság ismert határozatainak következetes végrehajtásával pedig újabb eredményeket érhetünk el a pártépítő munka területén. Hallás Tiborié az ÉGSZI tudományos munkatársa a miskolci kutató tagozat nevében köszöntötte a pártértekezletet. Em- lékezetetett a Központi Bizottság 1971. decemberi — a vállalati üzem- és munka- szervezés korszerűsítésére vonatkozó — határozatának fontosabb követelményeire. Egyebek közt arra, hogy a gazdaságpolitikai célok elérésében döntő szerepe van: a vállalatok termelő és szolgáltató tevékenységüket miként szervezik meg, hogyan gazdálkodnak munkaerővel, anyaggal, állóeszközökkel. A határozat megjelenése óta nőtt az érdeklődés a számítógépes kultúra iránt, szervezési intézetek alakultak, a vállalatok szervezési osztályokat, illetőleg csoportokat hoztak létre. Intézetük munkája is sokat fejlődött a Központi Bizottság határozatának megjelenése óta. örülnének és megtiszteltetésnek vennék, ha az ÉGSZI munkatársai a megyei és városi pártbizottságok munka- bizottságaiban mint szervezési szakértők is aktívan részt vehetnének — mondotta többek között. Kertész MillÉssí a Hejőmenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet (Szakáid) állattenyésztője felszólalása során a nőpolitikái határozat végrehajtásának mezőcsáti járási eredményeiről, és termelőszövetkezetük nőbizottságának. tevékenységéről számolt be a pártértekezleten. Egyebek közt elmondta, hogy e fontos határozat végrehajtásában járásszerte figyelemre méltó eredményeket értek el. Egyre több helyen és alkalommal elemzik a végrehajtás tapasztalatait, a dolgozó nők helyzetét és helyzetük javításának lehetőségeit. Egyre nagyobb arányban igénylik a nők részvételét a választott vezető testületekben és meghatározott feladatok végrehajtásában. Bővültek a nők foglalkoztatásának lehetőségei is, főként a termelő- szövetkezetek mellék- és segédüzemági tevékenysége által. A tiszakeszi tsz-ben létesült cipőüzem jelenleg mintegy 600 nőt, a tiszado- rogmai tsz-ben létrehozott csecsemőruházati szövetkezet kihelyezett részlege három község nődolgozóit foglalkoztatja, — mondotta. Felszólalásának további részében pedig a termelőszövetkezet nőbizottságának munkáját ismertette. Seós Olló az Ózdi járási Pártbizottság első titkára felszólalásában az alapszervezeti munka fontosságáról beszélt. Elmondta, hogy az ózdi járásban az elmúlt négy évben a fő figyelmet a pártalap- szervezeti munka színvonalának emelésére fordították. Különösen az irányítással kapcsolatos feladatok kerültek előtérbe. A járási párt- bizottság e munka során arra törekedett, hogy valamennyi üzemi, községi és termelőszövetkezeti alapszervezet alkalmassá váljék a hozzá tartozó terület politikai irányítására. A felszólaló jelentős eredménynek könyvelte el, hogy a párttagok között élénk véleménycsere bontakozott ki, főként az elmúlt évi beszámoló taggyűléseken. Szólt arról is, hogy a dolgozókat még jobban be kell vonni a közügyekbe. Lehetőséget kell adni rá, hogy részt vegyenek községük, a különböző gazdasági egységek fejlesztési terveinek kidolgozásában és végrehajtásában. Már eddig is jelentős eredményeket értek el azáltal, hogy a pártnapokon kívül a dolgozók érdeklődési körének megfelelő fórumokat szerveztek a járás községeiben. Sváb lilái a szikszói általános iskola igazgatója felszólalásában a falusi értelmiség helyzetét és feladatait taglalta a községekben folyó termelési munka, a társadalmi viszonyok szocialista jellegének továbbfejlesztése érdekében. Mint elmondotta, a települési viszonyok és az egyéb adottságok tekintetében kedvezőtlen encsi járásban különösképpen fontos az, hogy a gazdasági-termelési fejlődéssel kölcsönhatásban, összhangban emeljék lakosságunk politikai-, szakmai-, általános műveltségét. Községeink kulturális felemelkedésének egyik fontos tényezője a pedagógus-ellátottság. A gyerekek, de a felnőttek oktatása és nevelése igen fontos feladat. Ezért is hátrányos helyzet az, hogy megyénkben még mindig 180 képesítés nélküli nevelő van és ennek egyharmada az encsi járásban dolgozik. Hasonlóan kritikus a helyzet az egészségügyi ellátás területén, hiszen járásunkban hét üres körzeti orvosi állás van.' Ez a helyzet vezetett minket ahhoz, hogy minden erőnkkel' segítsük, támogassuk a munkás és a paraszt származású fiatalok szakemberré válását, és juttassuk őket vissza szüleik lakóhelyére. Pillér Gyula a Mezőkeresztesi Konfekció Szövetkezet műszerésze üzemének életéről, munkájáról szólt. Elmondta, hogy ebben a fiatal üzemben Idle ne brigád dolgozik, mely közül nyolc már kiérdemelte a szocialista címet. A munkássá válás folyamata jól megfigyelhető ebben a mindössze 200 dolgozót, főként nőket foglalkoztató szövetkezetben is. Erre a munkahelyre is érvényes az a megállapítás, hogy az ipar fejlődésével együtt megváltozik az emberek élete, gondolkodásmódja. Évről évre növekszik a dolgozók jövedelme, a havi átlagkereset ma már eléri a 2000 forintot. Nagyobbak lettek az igényeik, az emberek több gondot fordítanak az öltözködésre, a lakásra, növekszik kulturális igényük. Egyszóval jobban élnek, mint korábban. Br. Beák András a Borsod megyei Főügyészség vezetője felszólalását azzal kezdte, hogy hazánkban és megyénkben — mint ahogy az MSZMP XI. kongresszusára kiadott irányelvek, illetve a megyei párt(Folytatás az 5. oldalon) Apa és fia Az apa, a 61 éves id. Madarász György pedagógus, nyugalomba vonulása előtt tizenkét esztendőn keresztül a pártapparátusban dolgozott, így hivatásos pártmunkásként szervezte és vett részt három, az 1962-es, a,z 1966-os és az 1970-es megyei pártértekezlet munkájában. Most meghívottként részese a tanácskozásnak. A fia. a 27 éves ifj. Madarász György pedagógus, a miskolci 8-as számú Általános Iskola tanára, alapszervezeti titkár, a város küldötte a megyei pártértekezleten. — Egész hátralevő életemre szóló emlék lesz az, — mondotta az apa —, hogy megértem, miszerint a fiammal együtt vehetek részt a megye kommunistáinak ezen a magas szintű tanácskozásán. Nyugdíjba kerülésem előtt aktív pártmunkásként vettem részt a X. kongresszus határozatainak megvalósításában. És most, a munka értékelésénél jó hallani, . látni, tapasztalni, hogy az utóbbi négy esztendőben a tőlünk telhető legtöbbet Id. Madarász György és ifj. Madarász György tettük a reális célok eléréséért. Jó hallani, látni, tapasztalni itt, a pártértekezleten. hogy igyekezetünk, törekvésünk, munkánk nem volt hiábavaló., Jó látni itt, a tanácskozáson a fiatal arcokat, hallgatni értelmes, okos érvelésüket. És jó tapasztalni, hogy a fiatalabb generáció együtt halad az idősebb nemzedékkel, merít tapasztalatainak kincsestárából. Az idősebbeknek pedig ilyenkor óhatatlanul az jut az eszükbe, hogy érdemes volt igy élni, dolgozni, hogy nem volt hiábavaló a harcunk ... Apa és fia. Azonosságok, hasonlóságok és különbségek. Azonosság az élet értelmezésében, céljában, a hivatás kiválasztásában és gyakorlásában, a munkaszeretetben, az embertisztelel- ben és a hűségben a munkásosztály, a nép ügye iránt. Hasonlóságok testalkatban, arcvonásokban, mozdulatokban. És — természetesen — különbségek az életkorban, az életformában, az életmódban, ízlésben, szokásokban. Ve nem a különbségek az érdekesek. Az azonosságok a lényegesek, amelyek az a.pákat és a fia-kat összekötik. egy cél irányába fordítják. — Apám egy életre szóló emlékként említi ezt a megyei pártértekezletet — mondotta a fiú. — Nekem egy életre szóló élmény. Mi, fiatalok elsősorban tanulni jöttünk ide, tapasztalatokat gyűjteni. Lassan átvesszük apáinktól, anyáinktól a stafétabotot. És ez óriási felelősséget jelent. De mi bizalommal tekintünk a jövőbe. Mert jó tanítómestereink voltak és vannak, és mert mi valóban jó tanítványok akarunk lenni... O. J. i
