Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-23 / 46. szám

1975. február 23., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A megyei pártértekezlet vitája (Folytatás az 1. oldalról) szeríteni — mondotta töb­bek között. Felhívta a fi­gyelmet a határidők foko­zottabb betartásának szük­ségességére is. Hangsúlyozta azonban, hogy az előforduló fogyatékosságok ellenére is a tanácsi ügyintézés megyénk­ben a törvényes keretek közt folyik. Jrtísz Ferenc MÁV-művezető, a miskol­ci csomóponton dolgozó 13 ezer vasutas nevében köszöntötte a küldöttér­tekezletet. A vasutas dolgo­zók mindennapos helytállás­sal, sokszor igen nehéz kö­rülmények között tettek ta­núbizonyságot arról, hogy he­lyeslik pártunk politikáját és megvalósításáért keményen dolgoznak — mondotta, majd arról szólott, hogy a vasutas dolgozókra a személy- és áruszállítás zavartalan lebo­nyolításában minden időben, de az elmúlt év őszén külö­nösen nehéz feladatok há­rultak. A kongresszusi és a jubileumi munkaverseny új lendületet adott mindennapi tevékenységüknek és a terv­szerűbb munka- és üzem- szervezéssel a verseny múlt évi szakaszában a miskolci vasútigazgatóság dolgozói ki­magasló eredményeket értek el. A továbbiakban elmon­dotta, hogy a nemzetközi vasúti forgalom emelkedése számottevő mértékben növeli a miskolci vasutasok felelős­ségét is. Péter Siréii az' ináncsi termelőszövetkezet tagja megállapította: a dol­gozó parasztság élet- és mun­kakörülményei jelentősen ja­vultak, ami a tsz-ek meg­erősödésének a nagyüzemi gazdálkodásnak az eredmé­nye. Szólt arról a nagyfokú fejlődésről, ami — többek között — a gépesítés színvo­nalában is lemérhető. Ilyen célokra 2 és fél millió fo­rintot fordítottak a termelő- szövetkezetben. A technikai színvonal emelkedése egyben azt is jelentette, hogy köny- nyebbé vált a munka, ami különösen a nők számára előnyös, hiszen arányuk a termelőszövetkezetben eléri a 60 százalékot. Megnöveke­dett a termelőszövetkezet iránti érdeklődés, ami abban is kifejezésre jut, hogy ed­dig harmincán kérték felvé­telüket a tsz-be. A jelent­kezők közül mindössze húsz új tagot tudtak felvenni, s főként férfiakat. Nőket azért nem, mert — mint mondta — egyelőre nem tudnak szá­mukra megfelelő foglalkozta­tást biztosítani. Elismeréssel beszélt arról, a sokféle kez­deményezésről, amely a nők fokozottabb megbecsülését je­lenti. Erre utal az is, hogy megnőtt a nők aránya a kö­zös gazdaság vezetőségében, ott találhatók a nők a tanács, a HNF és más társadalmi és tömegszervezetek vezető tes­tületéiben is. Kifogásolta vi­szont, hogy esetenként hát­rányos megkülönböztetéseket tesznek a nőkkel szemben. Előfordult, hogy ugyanolyan minőségű munkáért a férfiak magasabb órabért kaptak, mint a nők. Méltatta a gyer­mekgondozási segélyen lévő kismamákról és a nyugdíja­sokról való szeretetteljes gondoskodást. • Paíaki István Mezőkövesd tanácsának el­nöke elmondotta: megnöve­kedett a városban a közmű­velődés iránti igény, ami ösz- szefügg azzal, hogy 1970. óta az iparosodás, a városiaso­dás hatására kedvezően vál­toztak az élet- és munka­körülmények. Ez kifejezésre jut — többek között — ab­ban is, hogy csökkent az el­járók, és megnövekedett a Mezőkövesdre bejárók szá­ma. A városban foglalkozta­tottak 75 százaléka az állami iparban, illetve az ipari szö­vetkezetekben dolgozik. Mind­inkább érvényesül az a fel­ismerés is, hogy az aktív tu­dás hatékonyan 'szolgálja a termelést, a szocialista szem­lélet kialakítását. Adatokkal illusztrálta, hogy mind ke­vesebb azoknak a száma, akiknek nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsége, viszont mind többen vannak olyanok, akik érettségivel rendelkeznek. Elismeréssel szólt a fiatalok közéleti te­vékenységéről és a közmű­velődés iránti fokozott igé­nyükről. Mint mondotta, a fiatalok közül kerül ki a leg­több olvasó, színházlátogató. Kifejtette: a nők körében is megnövekedett a közművelő­dés iránti igény, bár a fel­sőbb fokú képzésben még mindig nem kielégítő az ará­nyuk. Mezőkövesden is az a cél, hogy a közművelődés össztársadalmi üggyé váljék. Sefpesi József a Diósgyőri Gépgyár esz­tergályosa a pártdemokrá­cia érvényesüléséről beszélt. Többek között elmondotta, hogy jelentősen nőtt a tag­gyűlések látogatottsága, s ez­zel együtt a párttagok akti­vitása is. Egyre több azok­nak a kommunistáknak a száma, akik állandó jelleggel vállalnak és végeznek párt­munkát. Felszólalása továb­bi részében hangsúlyozta, hogy a vállalat gazdasági és politikai életét alapvetően meghatározó döntések előké­szítésében a párt, a társa­dalmi szervek, és a tömeg­szervezetek rendszeresen részt vesznek, ami a demok­ratikus centralizmus érvé­nyesülésére vall. A gondok között említette, hogy egyes párttagok magatartásából hiányzik a meggyőződésen alapuló, harcos kiállás, a kö­telességekkel együtt járó, pártos magatartás. Hí r László a Borsodi Vegyikombinát fiatal szakmunkása — töb­bek között — arról szólt; a pártértekezleten, hogy a BVK a X. kongresszus óta dinamikusan fejlődött. Évi termelését 1970-hez viszonyít­va 1,3 milliárd forinttal nö­velte. Ezt a termelés haté­konyságának növekedésével érték el. Gazdasági eredmé­nyeikben tavaly nagy szeré­pet játszott a XI. kongresz- szus és felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére kibon­takozott szocialista munka­verseny, melyet 1975-ben to- váb folytatnak, s a kommu­nisták példamutató helytál­lásával mindent elkövetnek azért, hogy a Központi Bi­zottság kongresszusi irányel­veiben vázolt feladatokat, a rájuk vonatkozó mértékben maradéktalanul megoldják. Részletesebben szólt a szo­cialista brigádok vállalásairól és azok teljesítéséről, a KISZ-fiatalok verseny moz­galmának eredményeiről és arról a csaknem 160 ezer társadalmi munkaóráról is, amelyet a BVK dolgozói, szo­cialista brigádjai jórészt Ka­zincbarcika, első szocialista városunk fejlesztése érdeké­ben teljesítettek. Seres Isiimé az ÉMÁSZ 'Vállalat terve­zője a lakosság és az ipar egyre növekvő villamosener- gia-igényéről, s az ezzel kap­csolatos feladatokról szólt. Elmondotta, hogy Borsod me­gyében az utóbbi négy év során 40 százalékkal növe­kedett a • villamosenergia-fo- gyasztás. Beszélt arról is, hogy az igények kielégítése érdekében az ÉMÁSZ jelen­tős beruházásokat valósított meg megyénkben- Miskolcon megépítették a nyugati 120 kilovoltos transzformátorállo­mást, amely megoldotta a di­ósgyőri városközpont új la- kóteleoének energy ^látását. A vállalatnál e*lért szociálpo­litikai eredmények közé tar­tozik, hogy az ÉMÁSZ üzem­egységeiben és kirendeltsé­gein 80 lakást kaptak a mun­kások. Dréies László az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első titkára a város 22 ezer kommunistája nevében köszöntötte a megyei pártértekezletet, annak min­den résztvevőjét. — Mindenekelőtt a városi pártértekezletünkön is meg­fogalmazott szilárd meggyő­ződésünknek adok kifejezést, hogy pártunk XI. kongresz- szusának irányelvei helye­sen jelölik meg a magyar nép előtt álló soron követke­ző feladatokat — mondotta. — Egyetértünk azzal, hogy pártunk XI. kongresszusa erősítse meg az eddig folyta­tott politika fő irányait. A párt eddigi és jelenlegi poli­tikájával, a kongresszusi cél­kitűzésekkel mi, Miskolc vá­ros dolgozói, a város kommu­nistái nemcsak egyetértünk, hanem készek vagyunk ezért — mint eddig bármikor — becsülettel dolgozni és har­colni. Azt javasoljuk és kér­jük a kongresszustól, hogy ezt a politikát még követke­zetesebben, még fegyelmezet­tebben hajtsuk és hajtassuk végre mindenütt, s a végre­hajtásban legyenek igénye­sebbek a párt vezető szervei. A városi pártbizottság első titkára felhívta a figyelmet a politikai munka színvona­lának emelésére. — A poli­tikai munkában nem elég csak az értelemre hatni — amit írásos anyagokkal töb- bé-kevésbé el lehet érni —, ennél több kell — mondotta. — Az érzelmi hatást a sze­mélyes kapcsolat, érvelő, vi­tázó eszmecsere, az élő szó, a hittel, meggyőződéssel agi­táló ember varázsa biztosit- hatja. Itt, Miskolcon azt is tapasztaltuk, hogy hiába a legszebb alkotás, szolgáltato- ház, Vagy lakótelep, új ABC- áruház, vagy akármilyen, az emberek javát szolgáló léte­sítmény vagy intézkedés, kel­lő politikai, hangulati felké­szítés nélkül sokan csak tu­domásul veszik azt, vagy-na­gyon gyakran hibáit keresik, nem örülnek, hanem inkább bosszankodnak miatta. Ezért is nagyon fontosnak tartjuk a lakóterületi politikai mun­ka feltételeinek megteremté­sét és igényes megvalósítását. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy párttagjaink ne csak munka­helyükön legyenek közéleti emberek, * hanem a műszak után is gyakorolják a párt­tagságukkal járó jogaikat, kötelezettségeiket. Ebben a vonatkozásban még sok ten­nivalónk van. — A mi pártunk minden cselekedetét, minden erőfe­szítését az emberek boldo­gabb, gondtalanabb életének megteremtése vezérli. Sok múlik rajtunk, a végrehajtás­ban részt vevő politikai mun­kásokon, valamennyi pártta­gon, hogy pártunk program­ját minél többen megértsék, érzelmileg is minél jobban azonosuljanak vele, s legye­nek készek ezért önzetlen cselekedetre — mondotta vé­gezetül Drótos László­írói Dezsődé a Kesznyéteni községi Ta­nács elnöke felszólalásában a tanácstörvény érvényesülé­séről, a tanácsi munka fejlő­déséről adott számot. — A törvény megalkotása óta el­telt, csaknem négy év tapasz­talatai arra utalnak, hogy a tanácstörvény elvei és szabá­lyai helyesek — mondotta'. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a tanácsok munkája társadalmi fejlődésünk köve­telményeinek megfelelően alakult. Javultak a munka feltételei, korszerűsödött a tanácsok területi beosztása, s igazgatási szervezete. Török László a KISZ Borsod megyei Bizott­ságának első titkára megyénk egész ifjúsága nevében kö­szöntötte * a pártértekezlet résztvevőit. Elmondotta, hogy megyénk KISZ-tagsága nagy lelkesedéssel és aktivitással készült a megyei pártérte­kezletre 'és készül pártunk XI. kongresszusára. Az üze­mek ifjú kommunistái a kongresszus és felszabadulá­sunk jubileumának tisztele­tére kibontakozott szocialista versenymozgalomban számos ötlettel, akcióval, védnökség­gel, kommunista műszakkal és mindennapos példamutató helytállással vesznek részt- If jóságunk más rétegekkel együtt jelentős mértékben hozzájárult az elmúlt ősz ne­hézségeinek leküzdéséhez. Megyénk ifjúságának helyt­állása hűen jellemzi az if­júság többségének magatar­tását, a szocialista hazáért és társadalomért érzett felelős­ségét. A továbbiakban részlete­sebben szólt ifjúságunk poli­tikai aktivitásáról és helyt­állásáról, a forradalmi ifjú­sági napok, az ifjúsági par­lamentek és az ifjúsági szer­vezetek jellegét meghatáro­zó taggyűlések tapasztalatai­ról. Hangsúlyozta, hogy az utóbbiak nyomán egyre töb­ben értékelik helyesen, hogy a KISZ a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt ifjúsági szeri vezete. Beszámolt továbbá az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának megyei ta­pasztalatairól és felhívta a pártértekezlet figyelmét a to­vábbi tennivalókra. Megkö­szönve a párt, az állami és a gazdasági szervek segítségét, biztosította pártunkat, hogy megyénk ifjúsága a jövőben is becsületes munkával, tisz­tességes magatartással és ha­tározott politikai tudatosság­gal igyekszik eleget tenni kö­telességének. Csépányi Sándor a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója arról szólt, hogy a negyedik ötéves terv első négy esztendejében a vállalat teljes termelési ér­téke egyenletesen fejlődött, s 1974-ben — értékben kifejez­ve — 28,6 százalékkal fokoz­ta termelését 1970-hez ké­pest- Részletesen beszélt a különféle termékek arányá­nak változásairól, és azokról az ellentmondásokról, ame­lyek ennek kísérői voltak. Kifejezésre juttatta, hogy a termelő munkával elért fej­lődéshez szorosan kapcsolódik a vállalat dolgozóinak maga­tartásában és munkájában a szocialista életforma egyre erőteljesebb kibontakozása. Megmutatkozik ez a szocia­lista brigádmozgalom alaku­lásában is. A gyárban jelen­leg 1154 szocialista brigád dolgozik, melyek közül 22 a vállalat kiváló, 136 az arany,' 274 az ezüst és 504 a bronz fokozatú kitüntetést érte el. Hasonló a helyzet az újító­mozgalomban is, ahol az évenkénti megtakarítás a négy év előtti 29 millió fo­rintról 34 millió forintra nö­vekedett. A továbbiakban azt ele­mezte, milyen ellentmondá­sok érzékelhetők a magyar vaskohászatban, melynek oka, hogy a magyar ipar mindennapi életében nincs összhang a gépipar, valamint más feldolgozó ágazatok, a külkereskedelem acéligénye, a magyar kohászat által meg­termelt és rendelkezésre álló acélmennyiség között. Ezzel kapcsolatban kérte és java­solta a kellően meg nem ala­pozott viták megszüntetését, s azt, hogy reális célt tűzze­nek a magyar vaskohászat fejlesztése elé. Ugyanakkor igényelte, hogy az ellentmon­dásokból adódó hiánygazdál­kodás megszüntetését ne bíz­zák a vállalatokra, hanem az ilyen jellegű feladatok meg­oldásába avatkozzanak be az arra hivatott irányító szer­vek. Dome Jézsefné a Hegyalja Ruházati Szö­vetkezet dolgozója a megye ipari szövetkezeteinek 14 000 tagja nevében köszöntötte a pártértekezletet és elmond­ta: e szövetkezetek évente egymilliárd forint értéket termelnek. Kifejtette: a Hegyalja Ruházati Szövetke­zet jelentősen hozzájárult a munkát kereső nők foglal­koztatásához. . Az elmúlt (Folytatás a 4. oldalon.) Hárman a UMiitek közül Munkások. A borsodi ipar­vidék legjellemzőbb ipar­ágainak, legszebb, legharco­sabb munkásmozgalmi ha­gyományainak gyakorlói, hordozói. Bányász, kohász, gépgyári munkás. Vájár, elő- hengerész, szerelőlakatos. Történelmünk formálói, ko­runk hősei. Kommunisták. Soltész István, a párt Köz­ponti Bizottságának tagja, a szocialista munka hőse, a Mákvölgyi Bányaüzem al- berttelepi aknájában dolgo­zik. A többszörösen kitün­tetett Kinizsi szocialista frontbrigád vezetője, tanító- mestere, nevelője. Életének egyharmadát a föld mélyé­ben, sokszor veszélyes kö­rülmények között, rossz le­vegőben, az elemi erőkkel dacolva, nehéz fizikai mun­kát végezve, mesterséges megvilágításban töltötte el. Talán ezért szereti annyira mindazt, ami él, a természe­tet, a napfényt, a friss leve­gőt és az embereket. Mun­kájáról, elhivatottságáról, társadalmi kötelezettségvál­lalásáról csak szenvedéllyel tud beszélni. Ahogy dolgoz­ni, cselekedni, tevékenyked­ni is. — Azt tettük és tesszük — mondotta —, amit a párt kíván tőlünk. Dolgozunk, és Soltész István, Zofcsák Mihály és Simkó István ha kell, meg is védjük mun­kánk eredményét, értel­mét ... Simkó Istvánnak — bár még nem töltötte be az 50. életévét — már galambősz a haja. Az Özdi - Kohászati Üzemek finomhengerműi elő- hengerészének zakóját is arany csillag, a Szocialista Munka Hőse magas kitünte­tés díszíti. Az erős kézszorí- tású munkásember több év­tizede dolgozik a hengerek szorításában formálódó óriás „tüzes kígyók” között. Olyan helyen, ahol egy pillanatra sem figyelhet másra, csak a munkájára. Szocialista kol­lektívája már a Szakma Ki­váló Brigádja címet is el­nyerte. i — Örülök annak, hogy részt vehettem a kommunis­ták e magas szintű tanács­kozásán — mondotta. — Ha szót kaptam volna, arról is beszámoltam volna, hogy a brigádunk már túlteljesítet­te a pártkongresszus tiszte­letére tett vállalását.,. Zofcsák Mihályt, a Diós­győri Gépgyár kábelgép- gyártó gyáregységének sze­relőlakatosát, az Állami Díj­jal kitüntetett Lenin szo­cialista brigád vezetőjét nagy megtiszteltetés érte. A párt­értekezlet második napjának délelőttjén a tanácskozás részvevőinek egyhangú sza­vazatával, mint elnök, ő ve­zette az értekezlet munká­ját. — Tudom, hogy ez a nagy megtiszteltetés nem egysze­rűen személyemnek, hanem gyárunk kommunistáinak is szól — mondotta a tanács­kozás végén. — És azt is tu­dom, és tudtam, hogy a nagy megtiszteltetés nagy felelős­séget is jelent. Furcsa és szokatlan volt középen állni, egy' ilyen tekintélyes ta­nácskozás munkáját vezetni, irányítani. De azután elfe­lejtkeztem mindenről, ahogy’ elfoglalt a munka, ahogy le­foglaltak az elnöki teendők, amikor egyre inkább azt ta­pasztaltam, hogy pontosan azokban a kérdésekben vi­tatkozik, tanácskozik a kül­döttértekezlet, amely'ek min­ket, munkásembereket a leg­inkább érdekelnek... o. j.

Next

/
Oldalképek
Tartalom