Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-05 / 4. szám
T975. január 5., vasárnap As ötlettől a tettig' Vasutas szívvel..« Nyirkos József mozdony- vezető sokat utazik. Miskolc és Budapest között. Ismer szinte minden póznát, a pálya legkisebb lejtését is. Behunyt szemmel is — csaknem 100 százalékos biztonsággal — megmondaná, hogy a szerelvény, amely a megszokott, előírt tempóban gurul a síneken, hol, merre jár. S amíg a kerekek zakatolva „nyelik” a kilométereket, Nyirkos Józsefnek — és mindenki másnak, aki mozdonyon teljesít szolgálatot — minden porcikája együtt él a vonattal. Csak akkor nyugodt, ha mindent rendben levőpek talál. Minden idegszálával erre koncentrál és önkéntelenül is rájár a gondolata a töprengésre: mit, hogyan lehet még jobban? Egy napon, ahogy a mozdonyfelvigyázó Katona Lajos ráköszönt, Nyirkos Józsefet nem hagyta nyugton egy aprónak látszó ötlet — s mint kiderült •— nem is lényegtelen „felfedezés”. — Lajos bácsi! — szólt nyomban. — Van egy észrevételem ... S bővebb magyarázatba kezdett. Bebizonyította: ha útközben a pálya — szaknyelven szólva — lejt — — viszonyait okosan és jól kihasználják, akkor egy-egy Miskolc—Budapest közötti útszakaszon — villanymozdonyról lévén szó — annyi energiát tudnak megtakarítani, ami elegendő lenne egy-egy család egész évi szükségletének a kielégítésére. Minden lehetséges módon, minden lehetséges tényezőt figyelembe véve újra és újra számoltak, kalkuláltak és mindig ugyanarra a végeredményre jutottak. A mozdonyfelvigyázó, Katona Lajos bácsi azonnal látta milyen nagy értékek megóvásáról van szó. Hiszen ő is szakmabeli. Ö maga is húsz évet utazott. Ha hirtelen megkérdeznék tőle hány kilométert tett meg mozdonyon, talán nem is vállalkozna egy ilyen számvetésre. •Vállalkozott viszont egyéb számtani feladatokra. — Ha villamos energiából csak azzal, hogy a lejtős pályán okos ésszerűséggel dolgozva haladunk, s ekkora megtakarítást érhetünk el. akkor más területeken is van mód hasonló eredményekre — fogalmazódott meg benne az álláspont. Nyirkos József észrevételét és javaslatát elmondta a főnökeinek, amit kibővített saját elképzeléseivel is. — Ha ez tény a villamosmozdonyoknál, akkor egészen biztos az olajjal és szénnel való helyes gazdálkodásra is van lehetőség. Mert mi lenne, ha ... A mondatot így folytatta: eddig a Diesel-mozdonyokból kikerülő fáradt kenőolaj veszendőbe ment. Jószerével senki sem törődött ezzel. — Viszont ha meglocsoljuk az olajjal a szenet, amit a gözmozdonyok fűtésére használunk, akkor? ... A kérdésként megfogalmazott és egészen be sem fejezett javaslat — éppen azért mert ilyen egyszerűnek tűnik — meghökkentően hatott. — Nőne a kalóriaérték, tehát kevesebb szénnel, ugyanazt, vagy még nagyobb teljesítményt produkálhatnánk — alakult ki az egyöntetű vélemény. S ha egyszer elkezdődik egy ilyen beszélgetés, az egymásba kapaszkodó szavak nyomán újabb és újabb ötletek, javaslatok bukkannak elő. Mint ez alkalommal is. — Ha már a szénnél tartunk, nem ártana jobban odafigyelni a rakodásra is — tette szóvá Katona Lajos. A gőzmozdony ha rakodik — derült ki az eszmecseréből, — a csúszda alá áll. A szerkocsi pillanatok alatt megtelik, de óhatatlan, hogy a sínek közé ne peregjen ebből a fűtőanyagból hol kevesebb, hol több. Aztán ott is marad. Senki nem szedi össze, pedig idővel a sok kicsi nagyon sokra megy. — össze kell gyűjteni! — határozták el. S azóta gyűjtik a szenet, s keresik, kutatják és meg is találják a takarékosság megannyi forrását. — Évente 15—20 millió forintra tehető a megtakarításból eredő érték — mondják. — Ami csaknem egy modern villanymozdony ára — teszik még hozzá. Mindezen lehetőségek ismeretében kért szót Katona Lajos egy összevont taggyűlésen is, ahol kevés beszéddel — inkább a példák erejével — érvelt és vitázott. — Megmondom őszintén — kezdte, — a hatékonyság, a gazdaságos munka — aminek szerves része a takarékosság — csak úgy képzelhető el tartalmasnak és tettekre ösztönzőnek, ha párosul a fegyelemmel. Nem mondott személyekhez kötődő neveket, de kifejtette: — A hatékonyság akkor kezdődik, amikor nem engedik meg Jóskának, Pistának, vagy Pálnak, hogy hét óra helyett — indokolatlanul — nyolc órakor kezdje a munkát. Nem sokat, csak „milliméternyit” emelt a hangján és így folytatta: — Sokaknak jobban feltűnik egy 20 forintos órabérért lazsáló ember,' mint egy veszteglő villanymozdony, amelynek az ..órabére” 12 ezer forint. Tények, tények és újra azok. Figyelmeztető adatok, olyan lehetőségek, amelyeknek kiaknázásához — ezt ígérték a taggyűlésen is — 1975-ben sokkal többet akarnak — és tudnak is — tenni mint eddig. Derekas helytállással, szorgalommal, s ahogy azt egyikük megfogalmazta: vasutas szívvel... Tóth Ferenc A páciensek: az állatok Szegény ló roppant lehangoló látványt nyújtott, amikor belépve az istállóba, felénk fordította bús pofáját. Óriási fején szemei aprónak tűntek. Tekintete betegesnek, szomorúnak látszott. Nem is olyan régen, még az ügető egyik üdvöskéjének tartották, most meg hosszú, futáshoz, vad vágtához szokott lábai arra vannak kárhoztatva, hogy néha az almot kapar- gassák... Keserves sors ez egy olyan angol telivérnek, mint amilyen Árenda. De hát nem tehet ellene semmit, mert ezekben a hetekben az az ő legnagyobb feladata, hogy minél előbb felgyógyuljon és visszanyerje régi kondícióját. Ugyanis Árenda nagy beteg. Sok minden összejött neki. Szirmabesenyőről hozták be pár hónapja sárgasággal, has- hártyagyulladással és egy csúnya, rúgástól eredő daganattal az oldalán. A tsz- ben már lemondtak róla, de azért csak beszállították Miskolcra, az állatkórházba. Amikor bekerült és levették a teherautóról, Árendá- nak jártányi ereje nem volt. Léptei elbizonytalanodtak, erős térde, inas lábai rogyadoztak és az ápolóknak be kellett vonszolniuk a szerencsétlen párát a „kórterembe”. Árenda hosszú ideig nyomta a kórházi szalmát, amíg a gyógyulás első jelei mutatkozni kezdtek. Bár ottjártunkkor a hor- pasztájékán a kifakadt tályogból a genny még mindig csordogált, de amire ezek a sorok megjelennek, talán már csak egy heg mutatja, a valamelyik rakoncátlanko- dó lótárs patája nyomán keletkezett sérülés helyét. — A lényeg, hegy túl van az életveszélyen — mondja mellettem dr. Dudás Gyula, a Miskolci Állatkórház vezető állatorvosa, miközben óvatosan meglapogtatja Árenda oldalát. Még így, leromlott állapotában is látszik, hogy szép állat, pedig a hatalmasra nőtt 6 éves sötét pej kancán alig van valami, amit húsnak lehetne nevezni. Minden porcikája kilátszik: csont meg bőr az egész ló. Árenda csak egy az állatkórház ápoltjai közül, amelyeknek a száma évente eléri a több ezer darabot. A betegek értéke sok-sok millió forintot tesz ki. Dr. Dudás Gyula elmondása szerint a gyógykezeltek többsége a kisállat kategóriába tartozik. A miskolciak gyakorta hoznak be beteg papagájokat, kanárikat, de az állatkórházban aranyhörcsögnek, vagy éppenséggel teknősbékának is adták már vissza egészségét. (Érdekes — figyelték meg az itt dolgozó állatorvosok —, hogy köny- nyebb az állatokat meggyógyítani, mint a gazdik többségével elhitetni, hogy kedvencük egészséges.) A macskák és a kutyák közel azonos számban szerepelnek a kórlapokon. A cirmosok, valamint az ebek nagyobb része mérgezés gyanújával kerül be. Sokukat már nem lehet megmenteni. Pusztulásuk többnyire a „jószomszédok” lelkén szárad, mert nem kevesen vannak olyanok, akik így próbálnak megszabadulni a szomszédból áthallatszó ugatástól, illetve nyávogástól. A gazdik nemritkán állnak elő talán csak nekem furcsa kívánságokkal, ősszel és tavasszal hirtelen megnő azok száma, akik házőrzőjük, vagy cicájuk petefészkét szeretné kiirtani. Az effajta nyugalommegváltás ára 120 forint. Ebben benne foglaltatik a műtétet követő néhány nap költsége is, mivel biztonsági okokból az állatokat kis ideig az operáció után még benntartják. Tavasszal és ősszel jelentkező betegség a kutyáknál a szopornyica. Ezt a betegséget — szerencsére emberre veszélytelen — nehezen lehet gyógyítani. A gyógyítása eléggé költséges, hiszen 300 —400 forintba kerül, és ráadásul az eredmény sem garantált. Az állatkórház orvosai azt ajánlják az ebtulajdonosoknak, hogy előzzék meg a szopornyicát. Először 3 hónapos korában kell beoltani a kiskutyát, aztán 1 éves korig még egyszer. Ezután már elegendő az évenkénti védőoltás. Ennek az „injekciókúrának” az az előnye, hogy olcsó és több betegség ellen is védettséget biztosít. Bár a kutyák között akadnak törzskönyvezettek is, az igazán és valóban értékes állatok — éppen Árenda ESZAK-RÄGTARORSZÄG Konténerházak A konténer-házak építését kezdték meg a Szovjetunió arhangelszki területén a szolginszki házgyárban a Baj- kál-Amúr vasútvonal építői számára, Egy-egy ilyen ház három konténerből áll, melyek közül kettő egy-egy szobát, a harmadik pedig a konyhát és a mellékhelyiségeket foglalja magában teljesen kész állapotban — padlóval, beépített ajtókkal, szekrényekkel’ felszerelt csapokkal; radiátorokkal, stb. A konténerekkel együtt szállítják az előre gyártott verandát és a tetőszerkezetet. A moszkvai lap beszámolt róla, hogy huszonnégy óra alatt összeszerelhetők a házak. Az idén már termel a Hcjöcsabal Cement- és Mészmű. TÁJÉKOZTATÓ n nemzetközi utasforgalomra vonatkozó egyes intézkedésekről A Pénzügyminisztérium ás a Magyar Nemzeti Bank — az utasforgalomban érvényben levő alapvető pénzügyi rendelkezések megváltoztatása nélkül — intézkedéseket hozott. Ismeretes, hogy az utóbbi években — különösen 1973 —1974-ben — számos országban, melyekkel elszámolásainkat konvertibilis valutában bonyolítjuk le, egyre növekvő és országonként változó mértékű infláció következeit be. Ez mutatkozik meg a fogyasztói árszínvonaluk felgyorsult növekedésében, beleértve a turizmussal összefüggő áruk és szolgáltatások árszínvonalát is. Ugyanakkor hazánkban gazdaság-politikai döntésekkel, jelentős költségvetési terheket vállalva, minimális mértékűre korlátoztuk példája bizonyítja — a lovak, a szarvasmarháit és a sertések közül kerülnek ki. Amikor megindulnak az ellesek, szinte minden napra jut egy-két császármetszés. Egyébként a kórházban végzett beavatkozások sorában talán ez a legnehezebb — fizikailag. Egy-egy ilyen műtéthez öt-hat ember szükséges. Ezért retteg minden éjszakai ügyeletes orvos, mert az állatkórházban éjszakai ügyeletet is tartanak, ha komplikált elléssel hoznak be tehenet, hiszen éjjel csak másod-, jó esetben harmadmagával kénytelen a „szülést” levezetni. Nehezíti a helyzetet, hogy ; a kórház állatorvosai közül j csak Dudás doktornak var, j otthon telefonja. Két kollé- , gája, akik Hejőcsabán, illet- : ve Tapolcán laknak, már . évek óta hiába várnak telefonra... Így éjszakánként az ügyeletes csak táviratilag tudja őket értesíteni, ezzel pedig órák mennek veszendőbe és esetleg egy-egy értékes állat élete is. Az' állatkórház közelében lakók sokat panaszkodnak, hogy a kutyabetegek éktelen vonításukkal zavarják a környék nyugalmát. Nos, amint hírlik, a következő ötéves tervben ez az áldatlan áljapot valószínű megszűnik. Tervbe vették ugyanis, hogy Miskolc határában új, nagyobb és jobban felszerelt állatkórházat építenek majd. Végezetül még csak any- nyit, hogy időközben telefonon megtudtam: Árenda gyógyultan távozott a kórházból, és ismét otthon, a szirmabesenyői telivér tenyészetben ropogtatja a szénát. Azóta talán már az első felülvizsgálaton is átesett. Szalipszki Endre a fogyasztói árszínvonal emelkedését. A turizmussal összefüggő áruk és szolgáltatások árszínvonala is csali jóval kisebb mértékben nőtt, mint az említett országokban. Ezen országok valutáinak forintárfolyama ezeket a változásokat nem követte megfelelően. A forint értéke és a fent jelzett valuták forintárfolyama közötti aránytalanság mérséklése érdekében szükségessé vált a forint felértékelése, azaz, a konvertibilis elszámolású valuták pótlékolt forint-árfolyamának csökkentése. Az 1975. január 1-i hatállyal bevezetett, a szerdai lapokban közzétett új pótlékait árfolyamok valutánként változó mértékben, átlagosan 6 százalékkal alacsonyabbak az eddigieknél. Ez az intézkedés azt jelenti, hogy mindazok — magyarok és külföldiek egyaránt —, akik e valutákból beváltanak, az eddigieknél kevesebb forintot kapnak, akik pedig e valutákból vásárolnak, kevesebb forint- összeget fizetnek. A konvertibilis valutaelszámolású országokba (ideértve Jugoszláviát is) turista útlevéllel külföldre utazó magyar állampolgárok továbbra is személyenként és utazásonként 3300 forintért vásárolhatnak valutát, de ezért a forintösszegért az árfolyamcsökkentésekkel arányosan nagyobb valutaösszeget kapnak, mint eddig! (Például az eddigi 141 dollár helyett 151 dollárt.) Jugoszláviai turista utazáshoz ez ideig előzetes valutaigénylésre nein volt szükség. Miután Jugoszláviával két év óta ugyancsak konvertibilis valutaelszámolásunk van, a népgazdaság devizális érdekeinek érvényesítése céljából 1975. január 1-től a Jugoszláviába szóló turista-útlevélkérelem benyújtásához a kérelmezőnek rendelkeznie kell a Magyar Nemzeti Bank előzetes valutakiutalási engedélyével. Ilyen engedély a jövőben kétévenként igényelhető. Jugoszláviába irányuló turistautazások (egyéni vagy csoportos) között legalább egy naptári érnek kell eltelnie, amelyben az utazni kívánó magyar állampolgár magáncéllal (egyéni vágj’ csoportos) turistaként, illetve látogató útlevéllel konvertibilis valutaelszámolúsú országba nem utazott. 1975-ben nem igényelhet jugoszláviai turistautazáshoz valutát, aki 1973-ban és 1974-ben, tehát mindkét évben turistaként járt Jugoszláviában, valamint az, aki 1974-ben tőkés országban volt turistaúton. Azok a magyar állampolgárok. akik 1974. december 31. előtt kiadott, jugoszláviai turistautazásra jogosító kiutazási engedéllyel rendelkeznek, a valutát úgy vásárolhatják meg, hogy az IBUSZ és az OTP erre felhatalmazott fiókjainál 1975. január 31-ig előzetes valutakiutalási engedélyt kérnek. Ezeket az engedélyeket a Magyar Nemzeti Bank külön eljárás nélkül adja ki az érdekelteknek. A jugoszláviai turistautazásra napi 250 Ft-ért, összesen legfeljebb 3300 Ft-ért lehet valutát igényelni. Változatlanul forintért vásárolhatók meg a turistaútlevél birtokában a különböző menetjegyek, a személygépkocsival utazó turisták pedig üzemanyag-vásárlás céljára külön valutaellátásban részesülnek. Egyéb konvertibilis valutaelszámolású országokba irányuló turistautazáshoz az eddigi rendszernek megfelelően az útlevélkérelem be- nyújtása előtt valutát kell igényelni a Magyar Nemzeti Banktól. Ezekhez az utazásokhoz változatlanul akkor lehet valutát igényelni, ha a kérelmező két egymást követő naptári évben nem járt magáncéllal ilyen országban. Jugoszláviai magánutazás után azonban egy naptári év elteltével lehet valutaigényléssel a Magyar Nemzeti Bankhoz fordulni. A konvertibilis valutaelszámolású országokba (ideértve Jugoszláviát is) látogatóként kiutazók valuiael- látásának javítása érdekében utazásonként az eddigi 300 forint helyett 500 forint értékű valuta vásárolható (így például az eddigi kereken 13 dollár helyett, figyelembe véve a pótlékolt árfolyam változását is, kereken 23 dollár.) Akik látogató-útlevéllel utaznak Jugoszláviába, 1975. január 1-től forintért csak Volán-autóbuszjáratra, vagy MALÉV repülőgépjáratra vehetnek menetjegyet. Vasúti menetjegy forintért csak a magyar határig vásárolható. Módosulnak 1975. január 1-től egyes útlevélilletékek is. A turistaútlevél illetéke konvertibilis valutaellátás esetén — ideértve a Jugoszláviába érvényes útlevél illetékét is — egységesen 600 forint. A tőkés országokba érvényes látogatóútlevél illetéke minden alkalommal 450 forint. A Jugoszláviába szóló látogató kiutazási engedély illetéke alkalmanként 100 forint. A rubel-elszámolású országokba utazó magyar állampolgárok valutaellátásainak rendje és mértéke nem változik. A? évi valutakeret ezekbe az országokba továbbra is 8000 forintnak megfelelő összeg.
