Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-11 / 9. szám

T975. Január IT., siombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A miskolci üveggyárban Ésszerűen, takarékosai! Politikánk szelleméiül Az Üvegipari Művek Mis­kolci Üveggyárának van mi­vel büszkélkednie. Befejező­dött a csaknem 100 millió forintba kerülő rekonstruk­ció: átadták az új nyers­anyagtárolót és keverőüze­met. Fél évre elegendő meny- nyiségű anyagot — körülbe­lül 15 ezer tonna — tárol­hatnak itt, megvédve ezáltal a téli fagyveszélytől és a szennyeződéstől. Az anyaggal való takaré­kosságot fontos feladatuknak tekintik, hiszen a takarékos­ság a dolgozóknak személy szerint is közvetlen érdeke. — A gyár vezetősége — mondja Kardos Imre igazga­tó — a legutóbbi műszaki értekezleten hagyta jóvá a- takarékossági tervet, amit 14 pontban foglaltunk össze. A terv alapján a minőség ja­vítása, a selejt csökkentése az elsődleges célunk. Ebben az évben két százalékkal akarjuk a selejtet csökken­teni. ami több millió forin­tos megtakarítást jelent. Az importanyagok csökkentése érdekében -azt terveztük, hogy a lehető leghatéko­nyabb módon hasznosítjuk a hulladékot is. Száz kilo­gramm üvegcserép és zúzalék felhasználásával például 11G kilogramm alapanyagot nye­rünk. Ezáltal 24 kilogramm szódát tudunk megtakarítani. Ak energiaigényes import­Sok-e, vagy kevés 17 ezer gyermekkocsi? Ha a számot nézzük, mindenképpen sok, de ha az országos szükségletei tekintjük, bizony kevés. Hiszen az országban agy évben több mint 150—160 ezer gyermek születik, s igen sokan vásárol­nak gyermekkocsit. Jelenleg hazánkban Debrecenben, Bu­dapesten és Miskolcon készítenek ebből a fontos gyermek- járműből, összesen mintegy 30—32 ezret, s ennek több mint felét Miskolcon állítják elő. A beszélgetés, amelyet a miskolci gyár igazgatójával, Gállá Ferenccel folytattunk, ezzel a témával foglalkozott. A Vasipari Vállalat ma lé­nyegében ugyanazokkal a be­rendezésekkel és ugyanannyi munkáskézzel ötször annyi terméket állít elő, mint ti- , zenkét éve. A gondok több­sége is ebből adódik. — Nagyon nehéz körülmé­nyeket örököltünk, amikor a vállalatunk egy kisüzemből alakult meg 25 éve — mond­ja az igazgató. — A megala­kulás után évekig ráfizetés­sel dogoztunk, hiszen az üzem alapvetően elavult volt, korszerűtlen, a szociá­lis körülményei sem feleltek meg, s a felügyeleti szerv azokban az években a válla­lat megszüntetésének gondo­latával is foglalkozott. Gyerekkocsira viszont ak­kor is szükség volt, így hát — ha nagyon nehéz körül­mények között is — mi to­vább termeltünk. Az üze­anyagok — szóda, szulfát, földpát — igénybevételének csökkentése népgazdasági szempontból is jelentős. — A „spórolás” természe­tesen nem megy a minőség rovására — mondja. — A minőségrontás éppen olyan társadalmi kár lenne,, mint ha túllépnénk az anyagfel­használási normákat. Arról van szó, hogy mindenki a saját munkaterületén tárja" fel a takarékosabban való termelés lehetőségeit. — Minden módot megraga­dunk, aminek a segítségével takarékoskodhatunk — hang­súlyozza az igazgató, — A felesleges papírzsákokat át­adjuk a MÉH-nek. S ha a visszatérő hulladékok, a zú­zalék és cserép 30 százalé­kát sikerül megmenteni (ami eddig 18 százalék volt) évente 200—250 tonna szóda^ megtakarítást tudunk elérni. Energiaköltségeink is csök­kenthetők voltak azáltal, hogy olajtüzelésű termogeneráto- rainkat átalakítottuk gáztü­zelésűre. Egy év alatt eddig 3—4 millió forintot fizettünk ki importból beszerzett hen­gerekért. Most ezt kohászati termékkel pótoljuk. Az úgy­nevezett U-profiiú henger (kopolitüveg) esetében ezt meg is valósítottuk. Ez Vin- cze Zoltán szocialista brigád­vezető újítása. műnk fejlődése körülbelül 12 év óta tart egyenletesen, 1985-ben már Kiváló válla­lat címet /is kaptunk, azt követően is több ízben nyer­tük el a Kiváló vállalat cí­met, egy ízben a Szocialista munka vállalata címet is. A vállalat 1963-ban 8 mil­lió forint értéket termelt, 1974 év végén 45 milliót. Az üzemnek ma három fő pro­filja van: a gyermekkocsi­gyártás, a különböző típusú fémből készült szekrények, öltözőszekrény, szerszám- és iratszekrények, valamint az egyedi vasszerkezeti beren­dezések és munkavédelmi cikkek, berendezések és osz­lopok készítése. — A vállalat az elmúlt évben 17 ezer gyermekko­csit készített. Az üzem pro­filjában mennyire kifizető ennek a terméknek a gyár­tása ? — Az összes termék közül talán a legkevésbé a gyer­mekkocsi az, amelyik üzle­— Január 1-től a gyártó soroknál a teljesítménybére­zést vezettük be, ahol döntő tényező a selejt- és a törési százalék csökkentése — mondja az igazgató. — Szá­za! éko"an meghatároztuk a törési, beállási veszteségeket s még egy sor egyéb intéz­kedés történt. A lényeg: dol­gozóink is felismerték, hogy gondosabb munkával, a se­lejt csökkentésével havonta 150—300 forinttal több ke­rülhet a borítékba. Ugyan­akkor, ha valaki például megbetegszik és helyette tár­sai elvégzik a munkát, akkor a hiányzó dolgozó bérének 06 százalékát is megkapják. A Miskolci Üveggyár ter­mékeinek 30—35 százalékát exportálja. Bulgáriától az NDK-ig, Ausztriától Dániáig, Svájctól az USA-ig terjed vevőkörük. Az importanya­gok mérlegének javítása ér­dekében az idén azt terve­zik, hogy növelik az expor­tot a tőkés országokba is. Az Üvegipari Műveken belül hamarosan megalakul egy marketingosztály a piacku­tatás érdekében, hiszen a miskolci gyárnak is van még kapacitásfeleslege, amit — nagyon helyesen — szeretné­nek mielőbb lekötni. tét jelent — mondja az igaz­gató, — hiszen a piacunk stabil, valamennyi termé­künk keresett cikk, és szinte egyetlen profilunkból' sem tudunk annyit termelni, amennyire nem akadna ve­vő. Az elmúlt évek szívós munkájával, valamennyi ter­mékünket sikerült annyira gazdaságossá tennünk, hogy a gyermekkocsinál például megszűnt az állami dotáció, és több más termékünknél — például a lemezszekré­nyeknél — az eladási árat csökkenteni is tudtuk. Mind­emellett azt kell mondani, hogy a gyermekkocsik előál­lításánál van a vállalatunk­nak a legkisebb nyeresége. Mi mégis olyan megfonto­lásból, hogy országos keres­letet elégítsünk ki, igyek­szünk minden módon növel­ni a termelést. A TRIAL az elmúlt idő­szakban is többször kérte a vállalatot, hogy növelje a termelését. Szükséges tehát a több gyermekkocsi. Mi vár­ható a jövőben? — A közelmúltban csupán annyi történt, hogy megkap­tuk á közlekedési vállalat felszabadult telephelyét, s ezzel a fejlesztésünkhöz szük­séges mintegy 3 és fel ezer négyzetméternyi terület ren­Tanulmány A Magyar Mezőgazdaság című hetilap e heti számá­ban összhangban a népgaz­daság irányelveivel címmel cikk jelent meg, amely is­merteti a Borsod megyei Tanács által készített, s me­gyénk mezőgazdaságának helyzetét elemző, értékelő ta­nulmányt. A cikkben ismertetett ta­nulmány nagyon sok érde­kes megállapítást tartalmaz. Többek között rámutat, hogy megyénk mezőgazdasága a szűkös feltételek és mostoha természeti adottságok elle­nére a IV. ötéves terv .idő­szakában szüntelenül fejlő­dött A korszerű üzemi fel­tételek kezdenek kialakulni. A folyamatos területi kon­centráció eredményeként a közös gazdaságok száma 1970-től 1974 decemberéig 56-al csökkent. Ugyanakkor az egy szövetkezetre jutó összes terület 1741 hektárról 2341 hektárra növekedett. A megyénk mezőgazdasá­gának helyzetéről készült ta­nulmányt ismertető cikk vé­gül rámutat, hogy Borsod- Abaúj-Zemplán mezőgazda­sága termelésszerkezetét adottságaihoz igyekszik iga­zítani. s ebben a munkában számíthat a népgazdaság és az ágazatvezetés támogatá­sára. delkezésünkre áll. Vannak továbbá kialakult elképzelé­seink, amelyek szerint 1980- ig mintegy 15 millió forin­tos költséggel évi 30 ezerre tudnánk felfejleszteni a gyer­mekkocsi-gyártásunkat. Mi­vel az igények mindenkep­pen megvannak, mi is részt veszünk a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium meghir­detett pályázatán, amely azt célozza, hogy az üzemek bel­ső fejlesztéssel, bővítéssel növeljék az olyan hazai ter­mékek gyártását, amelyekkel importot lehet pótolni. — Az elmúlt időszakban a Miskolci Vasipari Vállalat több terméke sikerrel szere­pelt a különböző kiállításo­kon. Milyen mennyiségben fogják készíteni ezeket a ter­mékeket? — Főleg gyermekszoba- berendezéseket, csőből ké­szült asztalkát, járókát, hin­tát és más eszközöket állí­tottunk ki,' amelyeknek csak­ugyan nagy sikerük volt. Sajnos, jelenleg anyaghiány miatt ezeknek a készítését csak nagyon szűk keretek között tudjuk végezni. Hajdú Gábor A pari vezető, repe. konkrét gyakorlásának,' mechanizmusának egyik fon­tos eleme a dolgozók nagy tömegszervezete, a szakszer­vezet. Lenin tanítása ma is élő: „Nem lehet megvalósí­tani a diktatúrát néhány «hajtószíj»- nélkül, amelyek az élcsapatot összekapcsol­ják az élen járó osztály tö­megeivel”. A szakszervezetek a mun­kásosztály, a bérből és fi­zetésből élők önálló szerve­zetei, amelyek tevékenysé­güket önállóan végzik a párt eszmei, politikai irányításá­val. Munkájuknak változat­lanul két iránya: egyrészt szervezni és nevelni a dol­gozókat társadalmunk poli­tikai, gazdasági erejének nö­velésére; biztosítani a mun­kások anyagi, szociális és kulturális igényeinek kielé­gítését; másrészt védelmezni a dolgozóknak a törvények­ben, rendeletekben biztosí­tott jogait. Megyénkben a pártszervek és szervezetek nagy figyel­met fordítanak a Politikai Bizottság 1966. május 16-i határozatának végrehajtásé-1 ra. A szakszervezetek meg­nőtt társadalmi szerepével összhangban érvényesül a pártirányítás lenini elve. A szakszervezetek betöltik funkciójukat: nőtt a felelős­ségük, tekintélyük, javult a pártirányítás, együttműködés, a munkakapcsolat és a mun­kamegosztás, ami a szak- szervezetek jogkörének, tár­sadalmi szerepének növelését hozta magával. Általános gyakorlattá vált, hogy a pártszervek, a szak- szervezeteknek a dolgozók körében szerzett tapasztala­tait, — az ott dolgozó kom­munisták útján — rendsze­resen összegzik és felhasz­nálják a politika kialakítá­sához. Megyénk pártszervei és szervezetei azonban nemcsak megtárgyalják a szakszerve­zeti munka főbb kérdéseit, hanem állást is foglalnak a tennivalókban. Ezek az ál­lásfoglalások, határozatok a szakszervezetben dolgozó párttagokra kötelezőek. , * A pártirányítás lényeges vonása még, hogy a szak- szervezeti vezetők, aktivis­ták megfelelő információval rendelkezzenek a fontosabb politikai, állami, gazdasági- kérdésekben. A párt által megjelölt elv mindinkább gyakorlattá válik, azonban a lehetőségeket még nem hasz­náljuk ki maradéktalapul. Ezért a pártirányítást szín­vonalasabbá, módszeresebbé, tartalmasabbá kell tennünk. A párt szervezeti szabályza­ta kimondja: „A pártmun­kájukat szakszervezetekben és más tömegszervezetekben, tömegmozgalmakban végző kommunisták felelősek a párt politikájának a tömegek meggyőzése útján történő megvalósításáért, a tömegek körében szerzett tapasztala­tok hasznosításáért...” A szakszervezetekben dolgozó párttagokat ez arra kötelezi, hogy saját vezető testületük előtt a párt politikájának szellemében hasznosítsák ta­pasztalataikat. A szakszervezetek párt irá­nyításának még meglevő fo­gyatékosságai egyben a ten­nivalókra is rámutatnak. A pártszerveknél még nem vált általánossá a szakszervezeti jogok és kötelességek együt­tes érvényesítése, a párt- és a szakszervezeti határozatok számonkérése. Az állami, gazdasági szervek és a szak- szervezetek együttműködése megfelelő irányban fejlődött, de még elmarad a lehető­ségektől és a követelmé­nyektől. A szakszervezeti mozgalom pártirányítása minden kom­munistától igényli, hogy job­ban értsék és értékeljék 'a szakszervezetek helyét, sze­repét, felelősségét a szo­cialista építömunkában. Meg kell érteni, hogy nélkülöz­hetetlen a szakszervezetek érdekvédelmi, mozgósító és nevelő tevékenysége, mert ezzel a párt politikájának eredményesebb vágrehaj fá­sét segítik. Arra kell irányítani a kommunisták figyelmét, hogy fokozottan támaszkod­janak a gazdasági-termelési feladatok megoldásában a szakszervezetekre, mint a szocialista építőmunka fele­lős segítőjére. A szakszerve­zetek fontos hivatása kibon­takoztatni a munkások, a dolgozók aktivitását, mozgó­sítani a jobb és fegyelme­zettebb munkára, a népgaz­dasági tervek teljesítésére. A pártkongresszus és felsza­badulásunk 30. évfordulója tiszteletére kezdeményezett munkaverseny és a szocialis­ta brigádmozgalom fejlődése igazolja, hogy a munkamoz­galmak jól segítik a szak­szervezetele, a dolgozók ér­dekvédelmét, a munkásosz­tály érdekét is. Megyénkben a párttagság 25—30 százaléka a szakszer­vezetekben végez pártmun- kát és ott jól teljesíti fel­adatát. Példás munkájukkal kivívják a tagság elismerését és bizalmát. Azonban az ed­diginél nagyobb gondot kell fordítani munkájuk rendsze­res segítésére, irányítására. A pártszervezetek jobban figyelembe kell vegyék véle­ményüket, javaslataikat. A pártszerveknek rendszereseb­ben, tartalmasabban kell foglalkozniuk a vezető tes­tületek ülésein, a titkári értekezleteken a párt szak- szervezeti politikájának idő­szerű feladataival. A járási, városi pártbizottságoknak pe­dig arra kell ösztönözniük egy-egv jelentősebb üzem szakszervezetében dolgozó kommunistákat, hogy az ed­digieknél jobban összponto­sítsák figyelmüket az ellen­őrzésre. A szakszervezetek a ká­derutánpótlás bázisai is. A legjobb tisztségviselők párt­taggá nevelődnek. Éppen ezért a szakszervezeti akti­visták legjobbjaival rendsze­resen kell foglalkozni á párt szerveinek erősítése érdeké­ben. A pártirányítás fontos eleme továbbá, hogy ösztö­nözni kell a szakszervezeti tisztségviselőket a dolgozók törvényekben biztosított jo­gainak és érdekeinek védel­mére. Szükség esetén meg kell védeni őket. de egyben ösztönözni is. hogy határo­zottabban lépjenek fel a jogtalan, meg nem alapo­zott követelésekkel szemben. A szakszervezeti munka döntő láncszeme a szakszervezeti demokrácia erősítése, továbbfejlesztése. A szakszervezeti demokrácia, a szakszervezetek belső, élete a tagság, a szervezett dolgo­zók számára a demokratiz­mus iskolája. A szakszerve­zeti demokrácia továbbfej­lesztése ezért azt is jelenti, hogy a szakszervizt alap- szervezeteinek munkáját, a taggyűlések és a bizalmiak tevékenységét javítani kell. Sólyom József. MSZMP megyei bizottsága politikai munkatársa B. Gy. Gondok li tervek a Miskolci Vasipari Vállalatnál A szakszervezetek pártiránvításának néhánv íapasztaígfa Sorsod iwvéíien

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom