Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-11 / 9. szám
SSZAK-MAGYARORSZÄ© 4 Kondor Béla újra közöttünk f975. január 11^ §E@mSb®e LS A Miskolci Galéria előcsarnokában már szembetalálkozunk vele. Néhány munkája sorakozik a bal Oldali paravánon, a bejárattal szemközt pedig az életnagyságú fénykép, meg egy festmény kompozíciója. Töprengve ül, homloka mögé nem látunk. Talán újabb, meg újabb rézkarcok, litográfiák, verssorok fogannak ott éppen, talán a múlt valamely megrázó emléke viaskodik a rettegett vészterhes jövő víziójával. Kondor Béla újra köztünk van. Ha nem is testi valójában, amire már sohasem lesz mód, de hetven alkotása, versei, néhány maga készítette kedvenc hangszere ideidézi öt közénk, ide Miskolcra, ahol olyan sok időt töltött alkotással, művészbará- tokkal, ahová ezernyi szál kötötte. Itt, a Miskolci Galériában ő volt az első gyűjteményes kiállító 1965-ben, a kiállítóterem nyitásakor. Mint az 1963-as miskolci országos grafikai biennale nagydíjának nyertese, 1965- ben önálló gyűjteményes anyaggal kellett, hogy jelentkezzen. A III. biennále nyitotta meg a Galéria tárlatainak sorát,' s most a tizedik esztendő kezdetén ismét Kondor Béla munkái várják itt a képzőművészet barátait, Kondor Béla tisztelőit. Kondor Béla emlékkiállítása — hirdeti a meghívó, meg a plakát. Emlékkiállítás. Két év telt el tragikusan váratlanul bekövetkezett halála óta, s bár már 1973 nyarán Tihanyban, majd utána Budapesten is emlék- kiállításként láthattuk a sajnálatosan korán lezárult életművet reprezentáló tárlatot, itt Miskolcon mégis nehéz elhinni, hogy Kondor Béla már nincsen, hogy a Galériában sorakozó művek nem egy folyamatos munlta számadását , jelentik, hanem emlékeztetnek. (Tizenhárom hónappal ezelőtt, az utolsó grafikai biennálén társai már részben adóztak emlékének, most, az emlékkiállítás Miskolc és környéke lakosságának, Kondor Bélát tisztelő művészetbarátainak tisztelgése is lehet.) A nagyteremben az első grafika a falon a Litográfiái műhely című lap. Itt készült a miskolci művésztelepen, itteni hangulatot idéz. „Falra köpni tilos” olvasható egy felirat a kép műhelyében, &• máris belénk villan Kondor Béla sajátos humora, művésztársaival, barátaival való kritikus évődése. S úgy járjuk végig a nagytermet, a másik kisebbet is, mintha csak arra várnánk, hogy valahonnan előkerüljön az alkotó. Huszonnyolc rézkarc, tizennégy litográfia, tizenhárom monotípia, három olajpasztell, egy szénrajz, egy ikonosztáz, tíz festmény, néhány hangszer, meg verssor idézi közénk Kondort. Eny- nyi látható itt életművéből, amely — bár negyvenegy esztendősen zárult — teljes volt. „Én folytonosan a jó halálra gondolok; mint / rézlemezbe mart jegy létezem névtelenül” írja egyik versében. Ez a „jó halál”-vízió sok képén jelentkezik. Féltette a világot, rettegte a puszulást, a maga módján, ecsettel és rézkarcoló-tűveí emelt szót az oktalanság, a pusztítás ellen. S közben nagyon gyakran gondolt a halálra, készülődés, önmagával vívódás látszik képein. Kesernyés jóslata — „Az életünk igaztalan, ferde látomás.-/ Majd indulnak, az árva, fogva tartott gépek / hétrét görnyed a mafla halál, végleg / törött a Icasza- nyél. Elhagylak benneteket” — csak részben igazolódott, mert bár nagyon korán jött érte a „mafla halál”, életműve beérett, nem pusztán ferde látomás volt és élete nem volt igaztalan. Már éleiében is foglalkoztatta munkássága a művészettörténészeket, halála természetszerűen felfokozta a két végén) égetett gyertya módjára elmúlt művész munkássága, alkotó pályája, ars poeticája és egész művészi egyénisége iránti érdeklődést. Dávid Katalin, aki immár harmadszor rendezi meg emlékkiállítását, s a miskolci tárlat katalógusának előszavát is ő írta, többek között ezt írja róla: „Azok közé tartozott, akik határkövet jelentettek a magyar művészet történetében, s ezt már indulása pillanatában tudtuk róla. Első kiállítása után, amikor úgy illik, hogy a bemutatót követő kritika a fiatal művész mesterére utaljon, már őt nevezték islcolát teremtő mesternek. S bár mindössze másfél évtizedet ölel fel munkássága, mégis: horizontja, mélysége olyan hatalmas és gazdag, hogy hitetlenül állunk a szűkén mért évek száma és az alkotások nagyszerűségének ellentmondása előtt. Akik látták napjait és éveit, tudják, és értik ezt: olyan fegyelem, olyan gigantikus erőfeszítés volt, amire rákényszerítette magát, hogy ha ebben a fi* zikum el is pusztult, felőrlődött, de ez volt az egyetlen lehetősége a művek megszületésének.. Az az élmény, amelyet átélt, amelyen átvezetett bennünket, igazi művészetet teremtett, megragadta a dolgok egészét, hogy megnyissa a lét végtelenségét. Müveiben az esztétikai élmény már egyben értékélményt is magában ötvöz: a dolgok megítélésének képességét, az ember világának vállalását. Ez a belső magatartás tette kiforrottá az életművet, amelyre úgy tekintünk, mint egyikre a legjelentősebbek közül.” Láttam az 1973-as tihanyi első emlékkiállítást. Annak anyaga, meg a most Miskolcon látható, némileg csökkentett tárlati anyag egyértelműen igazolja Dávid Katalin idézett méltatását. Tisztelettel átszőtt érdeklődéssel járjuk végig a tárlatot, tekintjük meg újra, meg újra Kondor Béla munkáit. Biblikus témák, középkort idéző mozzanatok, az ember békéjét féltő, a pusztítás ellen lázadó alkotások és nyomasztó víziók tekintenek le ránk a falakról. Végletes ellentétek, romantikus pátosz, a káoszból rendet formálás akarata. Őszintén sajnáljuk, hogy nem látható itt egyik, legutolsó alkotása, a Gyilkosság az olimpián című 1972-es munkája, amelyen az ismert tragikus eseménysorozat Kondor Béla tükröz- tetésében, korábbi gyilkos emlékekkel asszociálódik. Kondor Béla már nin.cs, de műveiben újra itt van közöttünk. őszinte örömmel nézzük műveit és fájdalommal tölt el, hogy emlékkiállításon . járunk. A kiállítás pénteken este nyílt meg a Miskolci Galériában. Nagy László költő megnyitóját M. Szilágyi Lajos, a Miskolci Nemzeti Színház tagja olvasta fel. A nyitó ünnepségen közreműködtek a Zrínyi Hona Gimnázium- Kondor Béla nevét viselő rajztagozatos osztályának tanulói. A tárlat feb/- ruá.r 9-ig látogatható. Benedek Miklós Feledy Gyula rajza Felvétel a balettintézetbe A hivatásos együtteseit utánpótlásának biztosítására néptáncos képzést indít sx 1975/76-os tanévben az Állami Balett Intézet. Azok a lányok és fiúk jelentkezhetnek felvételre, akik az 1974/ 75. évi tanévben fejezik be az általános iskola 8. osztályát, s kedvet éreznek a táncos pálya iránt. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek, melynek időpontjáról és követelményeiről az Állami Balett Intézet írásban értesíti a jelentkezőket. A felvételi vizsgára jelentkezők budapesti elhelyezéséről a szülőknek kell gondoskodni, ugyanis az újonnan felvett diákok számára csak korlátozott számban tud diákotthoni elhelyezést biztosítani az intézet. A jelentkezési kérelmet február 1-ig kell eljuttatni az Állami Balett Intézet címére. si Tizenkét milliós beruházással épült Tizennégy szakma iskolája Sátoraljaújhely kö£ nyéke ipari üzemei számára a 117. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet neveli a szakmai utánpótlást, immár negyedszázada, közmegelégedésre —, de csak alig negyed- esztendeje saját iskolaépületében. Addig „albérletben” élt az intézet: 1964-ig általános iskolákban, azóta pedig tíz éven át a Kossuth Gimnázium épületében, a délutáni és az esti órákban folytathatta csupán oktató- és nevelő munkáját. Hogy menynyivel nehezebb a nap második felében a tanítás és a tanulás, mint délelőtt, amikor még frissebb, fogékonyabb az agy, éberebb a figyelem — azt szükségtelen bővebben bizonygatni. — Csakhogy nekünk ez volt az egyetlen lehetőségünk, s a szükségállapotot mindennapi realitásként kellett elfogadnunk — jellemzi a hosszú „tegnapot” Deme Andor, az intézet igazgatója. — Most annál .inkább tudja értékelni tanuló, tanár, szakoktató a saját otthont, a minden tekintetben kedvezőre fordult iskolai körülményeket. Külső képében és belső szerkezetében, berendezésében az új szakmunkásképző iskola épülete a legkorszerűbb ma Sátoraljaújhely oktatási intézményei között. A 12 millió forintba került iskolában tizenegy szaktanterem, egy remekül felszerelt tornaterem, önálló könyvtár, hat szertár, — s minden egyéb szükséges helyiség hathatósan szolgálja a szakmunkásképzés ügyét. Tizennégy szakmának elméleti tudnivalóit, s a teljes emberséghez nélkülözhetetlen közismereti alapokat tanulja itt meg, összesen 540 tanuló. A három évfolyam 19 osztályra tagolódik. S mivel a szakmunkástanulók elméleti képzésére hetente három napot fordítanak, a tantermek bőségesen elegendők ahhoz, hogy minden osztály délelőttönként, a legkedvezőbb napszakban foglalkozzék az elméleti ismeretekkel. Az új épület peäS! giai lehetőségeit teljes mértékben ki is használja a tantestület 26 főhivatású tanára, szakoktatója, s a hét óraadó tanár egyaránt. — Mennyivel könnyebb, érdekesebb így a tanítás, tanulás . oktatónak, diáknak egyformán — melegszik bele a szíve szerint való témába Deine Andor. — A műszaki ismeretek elsajátítását például olyan vetítőberendezés segíti, amely nemcsak rajzolt, fényképezett ábrákat jelenít meg a képernyőjén, hanem a belehelyezett tárgyakat, eszközöket is a kívánt nagyításban vetíti d tanulók szeme elé. S ez a berendezés teljes nappali világításnál működtethető, nem kell elsötétíteni a termet, tehát a tanulók zavartalanul jegyezhetnek is az órán. A saját otthon tette lehetővé a korszerű testi nevelés megvalósítását is. De nyeresége az új tornaterem az egész város sportéletének. Más iskoláknak is készséggel rendelkezésére bocsátja az intézet, és szívesen látják itt a sportkedvelő felnőtteket is. Sőt már — társadalmi munkában — új sporthelyiséggel is bővült az iskola. Az épület telkén meghagyott régi pincében, a Magyar Honvédelmi Szövetség közreműködésével, fedett légpuskalőtért alakítottak ki. A szellemi torna sokféle módjára is tér nyílt az új iskolában. A szakjellegű körök mellett kedvelik a lányok, fiúk az irodalmi színpadi foglalkozásokat, s az énekkart is. Tervezik a néptáncegyüttes toborzását, hiszen a tanulók többsége a környék falvaiból jár be, otthonról hozták magukkal a hagyományos tánckészséget. Szívesen tökéletesítenék itt tovább, s az sem mellékes, hogy ezzel intézetük hírét is terjesztenék — már az idén esedékes pataki diáknapokon például. Elsősorban “be*nMSe„6 tanulók felkészülésének a segítésére az iskola délután, háromtól ötig tanulószobát is működtet. A tartalmas szórakozás lehetősége is bővül hamarosan: két helyiségben pinceklubot rendez be az intézet tanulóinak. — S már előbbre is tekintünk. Bár még alig melegedtünk meg, már azt szorgalmazzuk, annak a megvalósítható módját keressük, hogy a szellemi otthonhoz kollégiumi otthont is kapcsoljunk. Ez tenné teljessé a képzés korszerűségét — említi befejezésül szíves házigazdánk. — Elvileg sikerült megállapodnunk, hogy a más „gazdához” tartozó élelmiszeripari tanulóintézet növendékeinek az elméleti képzését itt folytassák, a mi jól felszerelt Iskolánkban, s az ott felszabaduló helyiségeket pedig alakítsuk át kollégiummá. Így mindkét érdekelt intézmény kölcsönösen előnyösebb helyzetbe kerülhetne, s a legmesszebb eső helyekről való tanulóink megszabadulnának a körülményes bejárás fáradalmaitól. Berecz József Felveszünk LAKATOS SZAKMUNKÁSOKAT és SEGÉDMUNKÁSOKAT űs&gaa kereseti lehetőséggel. ■ Minden héten szabad szombat. Szállást, külszolgálat] díjat biztosítunk. Jelentkezés: Gép- és Felvonószerelő Vállalat kirendeltségén, Miskolc, Széchenyi u. 28. Felvételre keresiak j jókereseti lehetőséggel: esztergályos, marós, kovács, edző, villanyszerelő - szakmunkásokat, segédmunkásokat, továbbá 18. életévet betöltött férfi és női betanított munkásokat. A betanított munkásoknak szállást biztosítunk. (Férj—feleségnek is.) JELENTKEZÉS: Magyar Acélárugyár Budapest XIII.. Váci át 93. sz„ munkaerő-gazdálkodás. Az AGROKONZUM SZKV miskolci kirendeltsége leni miskolci inttelyre felvesz: «— női segédmunkásokat, — szakközépiskolát végzett, gyakorlattal rendelkező villanyszerelőket, — vízvezeték-szerelőt, — takarítónőket, — gyakorlott gépíró-adminisztrátort, — női, alkalmi munkavállalókat. Űtiköltséget 60 kin-es körzeten belül térítünk. Csoportos alkalmi, női munkavállalók jelentkezése esetén az utazást saját autóbusszal, térítésmentesen eszközöljük. JELENTKEZNI LEHET: a vállalat miskolci kirendeltségén; (Fonoda út. 8-as busz), a munkaügyi csoportnál. I
