Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-11 / 9. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1975. január 11., szombat foelfgaiitlhrai öBSsefogSaíő Hétfőn és még egy-két na­pig az éppen életbe lépett árváltozások keltették a leg­nagyobb érdeklődést, de úgy látszik, az emberek napi­rendre tértek az egyébként már jóval korábban kilátás­ba helyezett árintézkedések fölött. Külön érdekessége a dolognak, hogy viszonylag igen kevés cikk áremelése - nek ténye, avagy mértéke keltett meglepetést, Inkább egyfajta „csalódásról” szól­hatnék, ami az esetek több­ségében abból származott, hogy sokan olyan áruk drá­gulásáig is számítottak, ami­nek az ára változatlan ma­radt — vagy egyik-másik még netán csökkent is némi­leg! —, és. ebben-abban a bejelentettnél nagyobb mér­tékű áremelkedéstől tartot­tak. Erre vallanak a szoká­sost felülmúló év végi bevá­sárlások is, amelyek bizony nem kevés olyan holmira is kiterjedtek, aminek az ára egy fillért sem változott. Más természetű biztató hí­rekhez és talán jogos remé­nyeinkhez tartozik, hogy az egyes iparágak, tárcák sorra nyilvánosságra kerülő ez évi tervei alapján — tagadha­tatlanul nehéz feladataik megoldásán túl — azért az­zal is számolhatunk, hogy például tovább javul a ru­házati cikkek választéka, nö­vekszik a belföldi kereslet. Ami a termelés, a gazdál­kodás említett gondjait illeti, az Anyag- és Árhivatal el­nökének nyilatkozata nem hagy kétséget afelől, hogy nagyon komolyan kell ven- rti egyebek között a takaré­kos energia- és anyagfel­használás követelményét, amire egyébként a termelés vonalán intézkedéseket is hoznak. Ha a háztartásunk­ban is takarékosabban gaz­dálkodunk, a közérdeken túl, a saját hasznunkra is cse­lekszünk. Természetesen, igen sok függ a helyes ösztönzéstől. A SZOT elnöksége a héten az újítások elbírálásáról tár­gyalt és több fontos javas­latot fogadott el. Például akkor is hasznosnak kell ítélni az újítást, ha nem a kiszámítható nyereséget, ha­nem a dolgozók munkakö­rülményeit, életbiztonságát növeli. Az újítási díjak alsó határát és kiszámításának módját pedig messzemenően az újítók érdekeinek figye­lembe vételével, kívánják meghatározni. Azt különben, hogy új év van — ha még el is vétjük olykor írás közben az évszá­mot —, sok egyéb is jelzi. Egyre-másra kerülnek még nyilvánosságra múlt évi ösz- szegezések, beszámolók. Hadd említsük például a társada­lombiztosítási főigazgatósá­gét, amiből kitűnik, hogy 1974-ben már csaknem ki­lenc és fél milliárd forintot fizettek ki különböző címen a gyermekes családoknak, ami valójában akkor értékel­hető, ha hozzátesszük, hogy ez megközelítőleg két és fél milliárddal több, mint a megelőző évi juttatások ösz- szege. Tele is vannak a kór­házak szülészeti osztályai. Amiről nyomban az influen­za is eszünkbe jut, de előbb még hadd szóljunk egyebek­ről. Érdekes megfigyelni, hogy a családi élet, annak támo­gatása, sőt megszépítése is — bár igazán személyes ügy — mennyire foglalkoztatja a társadalmat és a kisebb kö­zösségeket. Jól felszerelt bar- kácsműhelyekeí nyitottak a Nyergesújfalui Viscosagyár- ban, ahol a gyár dolgozói úgyszólván minden „ház kö­rüli” tennivalójukat elvégez­hetik. Eddig is volt ilyen fusi, de nyilván jobb ezt hivatalosan csinálni. A pél­da természetesen követendő. Röviden még: az influen­zát —, amelyet az utóbbi időben már bizony százez­rekkel jelölünk — a legutób­bi jelentések szerint vidéken még terjed — Borsod és Győr-Sopron megyében te­tőzik. Aki beleesik: az per­sze a saját hőmérőjén méri le a bajt, amihez ez esetben csak nagy elővigyázatosságot és mielőbbi gyógyulást kí­vánhatunk. 1 Tito jugoszláv államfő Belgrádban fogadta Gough Whltlam ausztráliai miniszterelnököt Ciliiéi iiloiHiiísla ÜorssÉin Tegnap, pénteken Borsod megyébe látogatott Antonio Leál, a Chilei Ifjúsági Kom­munista Szervezet Központi Bizottságának tagja, , aki 1974 októberében szabadult a fasiszta junta koncentrá­ciós táborából, melyben egy évig sínylődött. Leál elvtárs Argentínán keresztül érke­zett Magyarországra. Miskolcon, a Borsod me­gyei KlSZ-bizottságon Sza­bó Pál, a KISZ megyei tit­kára fogadta a chilei vendé­get, s tájékoztatta megyénk ifjúsági mozgalmának hely­zetéről. Antonio Leál dél­után Leninvárosba látoga­tott. A chilei fiatalember Euró­pa számos országában talál­kozott már a fiatalokkal, akiket tájékoztatott a chilei eseményekről. Borsodban is több alkalommal találkozik a fiatalokkal Antonio Leál. Ma, szombaton a Lenin. Ko­hászati Művekben munkás- fiatalokkal, vasárnap a csa- nyiki KISZ-iskolában KISZ- vezetőkkel, hétfőn pedig a Borsodi Szénbányáknál bá- nyászifjakkal találkozik. Ibii szálláshely, janié ellátás (Folytatás az 1. oldalról) belkereskedelmi miniszter, majd arról szólt, hogy a meglevő turistaházak ügyé­ben eredményes tárgyaláso­kat folytatnak az OTSH ve­zetőivel* rövidesen rendezik a turistaházak hovatartozá­sát. A következő években ja­vítják az üdülőkörzetek ellá­tását. Huszár István elismeréssel szólt a kormányhatározat megjelenése óta eltelt idő­szakban végzett munkáról. Mindkét területen szervezet­ten fejlődött az idegenfor­galom. A jövőben az együtt­működés szükséges ahhoz, hogy a meglevő gondokat mielőbb megoldják. 1 A két intéző bizottság kétévenként ülésezik majd, s bevonják a munkájukba a Közép-Tisza- vidéki Intéző Bizottságot is. Szükségszerű a két megye vezetőinek összehangolni a fejlesztési terveket, célkitű­zéseket, együttesen felújíta­ni, javítani az úthálózatot, kialakítani az erdei, turisz­tikai útvonalakat. Ennek kü­lönösen akkor lesz nagy je­lentősége, ha a Bükköt nem­zeti parkká nyilvánítják. A util! és a jelei árnyai Itáliában A z Olaszországból érkezett legfrissebb hírek arról tanúskodnak, hogy a költők által annyiszor megénekelt napfényes Itáliát továbbra is riasztó árnyak népesítik be. A két legfontosabb hírnek látszólag nincs sok köze egymáshoz. De a lát­szat, mint annyiszor az életben és a politiká­ban. ezúttal is megtévesztő. Az egyik hír az, hogy Giovanni Tamburino pádovai bíró a jobboldal reményei ellenére nem engedélyezte a kato­nai titkos szolgálat, a hírhedt SÍD vezetőjének, az 1974 októberében letartóztatott Vito tábornoknak a szabadon bocsátását, sőt amúgyis vaskos peranyagát újabb vádeme­léssel gazdagította. A másik hír az, hogy Olaszország-szerte sztrájkhullám seper végig. A jelentések szerint ez a hullám ezúttal nem merül ki az immár napirenden levő néhány órás munkabe szüntetésekkel és az úgynevezett „forgósztrájkokkal”. (Hol az egyik) hol a másik üzemrész dolgozói szüntetik be a munkát), hanem érik egy általános sztrájk’ lehetősége is. A három nagy szakszervezeti szövetség tárgyalásain csak­nem bizonyossá vált, hogy január végén szinte valameny- nyi dolgozó egyszerre szünteti be bizonyos időre a mun­kát. Mi köze van ennek a Miceli-ügyhöz? Az, hogy a politikai összeesküvésen ért generális annak, a szélsőjobboldalnak a tekintélyes képviselője, amely azt akarja, hogy a gazdasági bajokat csak a dolgozók érezzék, a terheket csak a tömegek viseljék. Nem véletlen, hogy az. újfasiszta tevékenység — ez kimutatható — akkor élén­kült meg, amikor a sokat reklámozott „gazdasági csoda” megtorpant. Azóta követik egymást a gyilkos merényle­tek, a Milánói Mezőgazdasági Bank provokációs felrob­bantása, a Firenze—Róma vasútvonalon elkövetett pokol­gépes merénylet és a többi véres gaztett. Az újfasiszták a múlt árnyai, de jelenlegi szerepük nagyon is mai: ők a rohamcsapatai annak az erőnek, amely a gazdasági nehézségeket „nagyobb fegyelemmel”, vagyis a dolgozók elnyomásával akarja „megoldani”. Ez most Itáliában a tét és ugyanennek az éremnek a másik oldala az erősödő sztrájkmozgalom vagy — erről is most kap­tunk hírt — az arezzói balodali tömegtüntetés. Az, hogy a hivatalos Itália egyik kulcspozícióban levő személyisége azt tette, amit tett, komoly fenyegetés. De az. hogy a fasiszta tábornok a rács mögé került és —- mint a padovai bíró döntése mutatja —, ott is marad, jól érzékelteti, hogy az antifasiszta erők eredményesen véde­keznek. A sztrájksorozat és Arezzo pedig a védekezésnél már többet jelent: ellentámadást... 4z irányaivrak margójára H gazdasági építőmunkáról Pártunk tevékenységében döntő szerepük van a gazda­sági kérdéseknek. Ezek jó megoldása egész fejlődésünk alapjait érinti, s meghatározó módon befolyásolja életünk alakulását. Ezért a párt X. kongresszusa — és a kongresszu­si irányvonal teliesítését ellenőrző központi bizottsági ülé­sek is — nagy figyelmei fordítottak a gazdasági életre. Ez azt eredményezte, hogy a XI. kongresszus küszöbén az irányelvekben az szerepelhet': » X. kongresszus által jóvá­hagyott gazdasági feladatok' megoldása folyamatban van, gazdasági munkánk mércéjét, a IV. ötéves tervet időará­nyosan teljesítjük. Á magyar népgazdaság az elmúlt négy évben az ötéves terv követelményeivel összhangban fejlődött. HOGY MENNYIRE helyt­álló e sommás megfogalma­zás. nézzünk néhány számot. A IV. ötéves terv időszaká­ban a nemzeti jövedelem növekedése a tervezéttnél gyorsabb. 32—34%, évi át­lagban 6%. Ez jelentős ter­melékenységnövekedés és .állóeszköz-gyarapodás ered­ménye. 1971-ben a nemzeti jövedelem felhasználásában a felhalmozásra fordított há­nyad meghaladta a terve­zettet, de a tervidőszak egé­szében a fogyasztás és a fel­halmozás (75:25%) aránya a tervnek megfelelő. A fo­gyasztás kismértékben elma­rad a tervezettől, 27%-kal emelkedik, a beruházások 10—15%-kal haladják meg a tervezettet. Kedvezően változott és vál­tozik a népgazdaság szerke­zete. az ipar és a mezőgaz­daság termelésnövekedése közötti arány tervszerűen alakul, gyorsult a szolgálta­tó ágazatok fejlődése. Az energiafelhasználásban a szénhidrogének aránya eléri az 54—55 százalékot. Foko­zódott a kemizálás a nép­gazdaságban, emelkedett a munka gépesítettségi szín­vonala, jelentősek az ered­mények a gyártmányfejlesz­tésben. A szocialista ipar termelé­se évi 6,5—7 százalékkal, nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása 7—7,5 száza­lékkal nő. dinamikusan nőtt az ipari termékek külkeres­kedelmi értékesítése. A ter­melés növekedését csaknem teljesen a termelékenység ja­vulása eredményezte. Az ipar ágazati szerkezete a tervnek megfelelően alakul, a vegy­ipar, a- villamosenergia-ipar és a gépipar aránya növek­szik. A termelőeszközök ki- hasz'náltsága nem kielégítő, néhány ágazatban a mű­szakszám csökkent. A ter­mékszerkezet változása a központi fejlesztési progra­mok. a rekonstrukciók és a vállalati kezdeményezések hatására a korábbinál gyor­sabb ütemű és szélesebb kö­rű, de még elmarad a le­hetőségektől. Hazánkban az egy főre jutó alumínium­felhasználás eléri a fejlett országok szintjét. Az összes háztartások 63 százaléka ve­zetékes, illetve palackos gáz­zal ellátott. Az autóbuszo­kat, továbbá a közúti jár­művek főbb részegységeit európai viszonylatban is gazdaságos sorozatgyártás­ban gyárDuk. A számítás- technikai eszközök termelé­se és exportja a szocialista nemzetközi együttműködés bázisán dinamikusan növek­szik. A textilruházati ipar rekonstrukciója a termékvá­laszték folyamatos korszerű­sítését eredményezi. Az ole­finprogram Szovjetunióval együttműködésben valósul meg. i Az építőipar termelése 1971 —75. között évente átlago­san a tervezett 7;4%-kal szemben 4,5—5 százalékkal emelkedik. Az építőiparban korszerűsödik a termelés szerkezete, fokozódik a gé­pesítettség, bővül a házgyá­ri kapacitás, kiegyensúlyo­zottabb az építési anyag- és szerkezetellátás. A munka­erő-ellátottság és a termelé­si tényezők munkahelyi kon­centrációjának javulása el­lenére a termelékenység nö­vekedése nem éri el a terve­zettet. A MEZŐGAZDASÁGI ter­melés növekedése a terve­zettet meghaladja; évi átlag­ban 4 százalékkal emelke­dett. A termelés — növekvő kivitel mellett — összességé­ben biztosítja a lakosság élel­miszer-szükségletének kielé­gítését. Kiemelkedő eredmé­nyeket értünk el a nagyüze­mi gabona- és kukoficater- mesztésben. Terjednek a kor­szerű agrotechnikai eljárá­sok, az iparszerű termelési rendszerek. Az állattenyész­tés a tervnek megfelelően fejlődik, sokévi stagnálás után 1973 óta nő a szarvas­marha-állomány, a sertés- hústermelés nagymértékben emelkedett és egyenleteseb­bé vált. A zöldség-gyümölcs és cukorrépa-termelés nem elégíti ki az igényeket. Az állami gazdaságok élen jár­nak a modern termelési módszerek alkalmazásában és az eredményekben. A szövetkezetek vállalati gaz­dálkodása fejlődött. Növe­kedett a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése, érté­kesítése. A szállítás és hírközlés teljesítménye, technikai fel­szereltsége és a közlekedési ágak közötti munkamegosz­tás fejlődött. A közlekedés a szállítási igényeket mennyi­ségileg kielégíti, de a szol­gáltatás minőségének, a sze­mélyszállítás és a tömegköz­lekedés kulturáltságának színvonala elmarad a köve­telményektől A hírközlés­ben az igények és a lehető­ségek közötti feszültségek nem csökkentek. A beruházások hatékony­sága kismértékű javulást mutat, anyagi -műszaki ösz- szetétele és ágazati meg­oszlása kedvezően változott. A megvalósított fejlesztések eredményeképpen a terme­lőerők területi elhelyezke­dése kiegyensúlyozottabbá vált. A beruházások egy ré­szénél ugyanakkor a gazda­sági-műszaki előkészítettség, a megvalósítás szervezettsé­ge alacsony színvonalú, a kivitelezési idő indokolatla- 'nui hosszú. A nemzetközi gazdasági kapcsolataink dinamikusan bővülnek, a külkereskedel­mi forgalom a tervezettnél gyorsabban növekszik. Szé­lesedik és mélyül gazdasági együttműködésünk a szocia­lista országokkal, minde­nekelőtt a Szovjetunióval, aktívan közreműködünk a szocialista integráció kibon­takoztatásában. A termelési, a műszaki-tudományos, a kereskedelmi kapcsolatok fejlődése elősegíti gazdasá­gunk hatékonyságának növe­lését és szerkezetének kor­szerűsítését. A kölcsönös elő­nyök alapján fejlesztjük kap­csolatainkat a nem szocia­lista országokkal. A népgazdaság távlati fej­lesztésének fő célja, — mint •az irányelvtervezet is hang­súlyozza —, a gazdaság szo­cialista jellegének erősítése, a szocializmus anyagi-mű­szaki bázisának gyarapítása, a szocialista rendszer vonz­erejének növelése. Ennek ér­dekében fokozottabban kell érvényesíteni a munka sze­repét és társadalmi megbe­csülését, az egyén számára az egyenlő fejlődés lehető­ségét és a lakosság életszín­vonalának valamennyi ré­tegre kiterjedő rendszeres emelését. Hazánkban a gazdasági növekedés tényezői és sajá­tosságai a jövőben jelentő­sen változnak, Ü növekedést hosszú távon csak a társa­dalmi termelés hatékonysá­gának eddiginél erőteljesebb javítására alapozhatjuk. Ez megköveteli a termelési struktúra korszerűsítését, a műszaki fejlesztés gyorsítá­sát, a jövedelmezőség foko­zását. Népgazdaságunk fejleszté­sének fontos feltétele a szo­cialista gazdasági integráció komplex programjában ki­jelölt feladatok végrehajtá­sa, az integrációs folyama­tok erőteljes kibontakozta­tása. A TÄJRSADALMI terme- lés hatékonyságának gyor sabb növelése érdekében folytatni kell a termelés é>. a felhasználás szerkezetének átalakítását, fokozni részvé­telünket a nemzetközi mun­kamegosztásban, gyorsítani az élen járó, a tudományos és műszaki eredmények el­terjesztését és meghonosítá­sát a hazai adottságok fi­gyelembevételével, tovább korszerűsíteni a gazdaság- irányítás módszereit, javíta­ni a vezetés és szervezés színvonalát, a beruházások előkészítését, szervezettebbé és gyorsabbá tenni azok ki­vitelezését, növelni a terme­lőegységek kollektívájának és vezetőinek felelősségét és érdekeltségét. A vezetés és a végrehajtás minden szintjén fontos követelmény az ész­szerű takarékosság az erő- fonásokkal és a fejlesztési lehetőségekkel. Elért eredményeink tehát. — gondjaink mellett is nagyok, újabb erőfeszítésünk alapjait szolgálják. Az irány­elvekben a feladatok meg­fogalmazást nyerlek. Most már az kell; mindannyian együtt cselekedjünk végre­hajtásáért. Ezt követeli meg a fejlett szocialista társada­lom megteremtése hazánk­ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom