Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-11 / 9. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1975. január 11., szombat foelfgaiitlhrai öBSsefogSaíő Hétfőn és még egy-két napig az éppen életbe lépett árváltozások keltették a legnagyobb érdeklődést, de úgy látszik, az emberek napirendre tértek az egyébként már jóval korábban kilátásba helyezett árintézkedések fölött. Külön érdekessége a dolognak, hogy viszonylag igen kevés cikk áremelése - nek ténye, avagy mértéke keltett meglepetést, Inkább egyfajta „csalódásról” szólhatnék, ami az esetek többségében abból származott, hogy sokan olyan áruk drágulásáig is számítottak, aminek az ára változatlan maradt — vagy egyik-másik még netán csökkent is némileg! —, és. ebben-abban a bejelentettnél nagyobb mértékű áremelkedéstől tartottak. Erre vallanak a szokásost felülmúló év végi bevásárlások is, amelyek bizony nem kevés olyan holmira is kiterjedtek, aminek az ára egy fillért sem változott. Más természetű biztató hírekhez és talán jogos reményeinkhez tartozik, hogy az egyes iparágak, tárcák sorra nyilvánosságra kerülő ez évi tervei alapján — tagadhatatlanul nehéz feladataik megoldásán túl — azért azzal is számolhatunk, hogy például tovább javul a ruházati cikkek választéka, növekszik a belföldi kereslet. Ami a termelés, a gazdálkodás említett gondjait illeti, az Anyag- és Árhivatal elnökének nyilatkozata nem hagy kétséget afelől, hogy nagyon komolyan kell ven- rti egyebek között a takarékos energia- és anyagfelhasználás követelményét, amire egyébként a termelés vonalán intézkedéseket is hoznak. Ha a háztartásunkban is takarékosabban gazdálkodunk, a közérdeken túl, a saját hasznunkra is cselekszünk. Természetesen, igen sok függ a helyes ösztönzéstől. A SZOT elnöksége a héten az újítások elbírálásáról tárgyalt és több fontos javaslatot fogadott el. Például akkor is hasznosnak kell ítélni az újítást, ha nem a kiszámítható nyereséget, hanem a dolgozók munkakörülményeit, életbiztonságát növeli. Az újítási díjak alsó határát és kiszámításának módját pedig messzemenően az újítók érdekeinek figyelembe vételével, kívánják meghatározni. Azt különben, hogy új év van — ha még el is vétjük olykor írás közben az évszámot —, sok egyéb is jelzi. Egyre-másra kerülnek még nyilvánosságra múlt évi ösz- szegezések, beszámolók. Hadd említsük például a társadalombiztosítási főigazgatóságét, amiből kitűnik, hogy 1974-ben már csaknem kilenc és fél milliárd forintot fizettek ki különböző címen a gyermekes családoknak, ami valójában akkor értékelhető, ha hozzátesszük, hogy ez megközelítőleg két és fél milliárddal több, mint a megelőző évi juttatások ösz- szege. Tele is vannak a kórházak szülészeti osztályai. Amiről nyomban az influenza is eszünkbe jut, de előbb még hadd szóljunk egyebekről. Érdekes megfigyelni, hogy a családi élet, annak támogatása, sőt megszépítése is — bár igazán személyes ügy — mennyire foglalkoztatja a társadalmat és a kisebb közösségeket. Jól felszerelt bar- kácsműhelyekeí nyitottak a Nyergesújfalui Viscosagyár- ban, ahol a gyár dolgozói úgyszólván minden „ház körüli” tennivalójukat elvégezhetik. Eddig is volt ilyen fusi, de nyilván jobb ezt hivatalosan csinálni. A példa természetesen követendő. Röviden még: az influenzát —, amelyet az utóbbi időben már bizony százezrekkel jelölünk — a legutóbbi jelentések szerint vidéken még terjed — Borsod és Győr-Sopron megyében tetőzik. Aki beleesik: az persze a saját hőmérőjén méri le a bajt, amihez ez esetben csak nagy elővigyázatosságot és mielőbbi gyógyulást kívánhatunk. 1 Tito jugoszláv államfő Belgrádban fogadta Gough Whltlam ausztráliai miniszterelnököt Ciliiéi iiloiHiiísla ÜorssÉin Tegnap, pénteken Borsod megyébe látogatott Antonio Leál, a Chilei Ifjúsági Kommunista Szervezet Központi Bizottságának tagja, , aki 1974 októberében szabadult a fasiszta junta koncentrációs táborából, melyben egy évig sínylődött. Leál elvtárs Argentínán keresztül érkezett Magyarországra. Miskolcon, a Borsod megyei KlSZ-bizottságon Szabó Pál, a KISZ megyei titkára fogadta a chilei vendéget, s tájékoztatta megyénk ifjúsági mozgalmának helyzetéről. Antonio Leál délután Leninvárosba látogatott. A chilei fiatalember Európa számos országában találkozott már a fiatalokkal, akiket tájékoztatott a chilei eseményekről. Borsodban is több alkalommal találkozik a fiatalokkal Antonio Leál. Ma, szombaton a Lenin. Kohászati Művekben munkás- fiatalokkal, vasárnap a csa- nyiki KISZ-iskolában KISZ- vezetőkkel, hétfőn pedig a Borsodi Szénbányáknál bá- nyászifjakkal találkozik. Ibii szálláshely, janié ellátás (Folytatás az 1. oldalról) belkereskedelmi miniszter, majd arról szólt, hogy a meglevő turistaházak ügyében eredményes tárgyalásokat folytatnak az OTSH vezetőivel* rövidesen rendezik a turistaházak hovatartozását. A következő években javítják az üdülőkörzetek ellátását. Huszár István elismeréssel szólt a kormányhatározat megjelenése óta eltelt időszakban végzett munkáról. Mindkét területen szervezetten fejlődött az idegenforgalom. A jövőben az együttműködés szükséges ahhoz, hogy a meglevő gondokat mielőbb megoldják. 1 A két intéző bizottság kétévenként ülésezik majd, s bevonják a munkájukba a Közép-Tisza- vidéki Intéző Bizottságot is. Szükségszerű a két megye vezetőinek összehangolni a fejlesztési terveket, célkitűzéseket, együttesen felújítani, javítani az úthálózatot, kialakítani az erdei, turisztikai útvonalakat. Ennek különösen akkor lesz nagy jelentősége, ha a Bükköt nemzeti parkká nyilvánítják. A util! és a jelei árnyai Itáliában A z Olaszországból érkezett legfrissebb hírek arról tanúskodnak, hogy a költők által annyiszor megénekelt napfényes Itáliát továbbra is riasztó árnyak népesítik be. A két legfontosabb hírnek látszólag nincs sok köze egymáshoz. De a látszat, mint annyiszor az életben és a politikában. ezúttal is megtévesztő. Az egyik hír az, hogy Giovanni Tamburino pádovai bíró a jobboldal reményei ellenére nem engedélyezte a katonai titkos szolgálat, a hírhedt SÍD vezetőjének, az 1974 októberében letartóztatott Vito tábornoknak a szabadon bocsátását, sőt amúgyis vaskos peranyagát újabb vádemeléssel gazdagította. A másik hír az, hogy Olaszország-szerte sztrájkhullám seper végig. A jelentések szerint ez a hullám ezúttal nem merül ki az immár napirenden levő néhány órás munkabe szüntetésekkel és az úgynevezett „forgósztrájkokkal”. (Hol az egyik) hol a másik üzemrész dolgozói szüntetik be a munkát), hanem érik egy általános sztrájk’ lehetősége is. A három nagy szakszervezeti szövetség tárgyalásain csaknem bizonyossá vált, hogy január végén szinte valameny- nyi dolgozó egyszerre szünteti be bizonyos időre a munkát. Mi köze van ennek a Miceli-ügyhöz? Az, hogy a politikai összeesküvésen ért generális annak, a szélsőjobboldalnak a tekintélyes képviselője, amely azt akarja, hogy a gazdasági bajokat csak a dolgozók érezzék, a terheket csak a tömegek viseljék. Nem véletlen, hogy az. újfasiszta tevékenység — ez kimutatható — akkor élénkült meg, amikor a sokat reklámozott „gazdasági csoda” megtorpant. Azóta követik egymást a gyilkos merényletek, a Milánói Mezőgazdasági Bank provokációs felrobbantása, a Firenze—Róma vasútvonalon elkövetett pokolgépes merénylet és a többi véres gaztett. Az újfasiszták a múlt árnyai, de jelenlegi szerepük nagyon is mai: ők a rohamcsapatai annak az erőnek, amely a gazdasági nehézségeket „nagyobb fegyelemmel”, vagyis a dolgozók elnyomásával akarja „megoldani”. Ez most Itáliában a tét és ugyanennek az éremnek a másik oldala az erősödő sztrájkmozgalom vagy — erről is most kaptunk hírt — az arezzói balodali tömegtüntetés. Az, hogy a hivatalos Itália egyik kulcspozícióban levő személyisége azt tette, amit tett, komoly fenyegetés. De az. hogy a fasiszta tábornok a rács mögé került és —- mint a padovai bíró döntése mutatja —, ott is marad, jól érzékelteti, hogy az antifasiszta erők eredményesen védekeznek. A sztrájksorozat és Arezzo pedig a védekezésnél már többet jelent: ellentámadást... 4z irányaivrak margójára H gazdasági építőmunkáról Pártunk tevékenységében döntő szerepük van a gazdasági kérdéseknek. Ezek jó megoldása egész fejlődésünk alapjait érinti, s meghatározó módon befolyásolja életünk alakulását. Ezért a párt X. kongresszusa — és a kongresszusi irányvonal teliesítését ellenőrző központi bizottsági ülések is — nagy figyelmei fordítottak a gazdasági életre. Ez azt eredményezte, hogy a XI. kongresszus küszöbén az irányelvekben az szerepelhet': » X. kongresszus által jóváhagyott gazdasági feladatok' megoldása folyamatban van, gazdasági munkánk mércéjét, a IV. ötéves tervet időarányosan teljesítjük. Á magyar népgazdaság az elmúlt négy évben az ötéves terv követelményeivel összhangban fejlődött. HOGY MENNYIRE helytálló e sommás megfogalmazás. nézzünk néhány számot. A IV. ötéves terv időszakában a nemzeti jövedelem növekedése a tervezéttnél gyorsabb. 32—34%, évi átlagban 6%. Ez jelentős termelékenységnövekedés és .állóeszköz-gyarapodás eredménye. 1971-ben a nemzeti jövedelem felhasználásában a felhalmozásra fordított hányad meghaladta a tervezettet, de a tervidőszak egészében a fogyasztás és a felhalmozás (75:25%) aránya a tervnek megfelelő. A fogyasztás kismértékben elmarad a tervezettől, 27%-kal emelkedik, a beruházások 10—15%-kal haladják meg a tervezettet. Kedvezően változott és változik a népgazdaság szerkezete. az ipar és a mezőgazdaság termelésnövekedése közötti arány tervszerűen alakul, gyorsult a szolgáltató ágazatok fejlődése. Az energiafelhasználásban a szénhidrogének aránya eléri az 54—55 százalékot. Fokozódott a kemizálás a népgazdaságban, emelkedett a munka gépesítettségi színvonala, jelentősek az eredmények a gyártmányfejlesztésben. A szocialista ipar termelése évi 6,5—7 százalékkal, nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása 7—7,5 százalékkal nő. dinamikusan nőtt az ipari termékek külkereskedelmi értékesítése. A termelés növekedését csaknem teljesen a termelékenység javulása eredményezte. Az ipar ágazati szerkezete a tervnek megfelelően alakul, a vegyipar, a- villamosenergia-ipar és a gépipar aránya növekszik. A termelőeszközök ki- hasz'náltsága nem kielégítő, néhány ágazatban a műszakszám csökkent. A termékszerkezet változása a központi fejlesztési programok. a rekonstrukciók és a vállalati kezdeményezések hatására a korábbinál gyorsabb ütemű és szélesebb körű, de még elmarad a lehetőségektől. Hazánkban az egy főre jutó alumíniumfelhasználás eléri a fejlett országok szintjét. Az összes háztartások 63 százaléka vezetékes, illetve palackos gázzal ellátott. Az autóbuszokat, továbbá a közúti járművek főbb részegységeit európai viszonylatban is gazdaságos sorozatgyártásban gyárDuk. A számítás- technikai eszközök termelése és exportja a szocialista nemzetközi együttműködés bázisán dinamikusan növekszik. A textilruházati ipar rekonstrukciója a termékválaszték folyamatos korszerűsítését eredményezi. Az olefinprogram Szovjetunióval együttműködésben valósul meg. i Az építőipar termelése 1971 —75. között évente átlagosan a tervezett 7;4%-kal szemben 4,5—5 százalékkal emelkedik. Az építőiparban korszerűsödik a termelés szerkezete, fokozódik a gépesítettség, bővül a házgyári kapacitás, kiegyensúlyozottabb az építési anyag- és szerkezetellátás. A munkaerő-ellátottság és a termelési tényezők munkahelyi koncentrációjának javulása ellenére a termelékenység növekedése nem éri el a tervezettet. A MEZŐGAZDASÁGI termelés növekedése a tervezettet meghaladja; évi átlagban 4 százalékkal emelkedett. A termelés — növekvő kivitel mellett — összességében biztosítja a lakosság élelmiszer-szükségletének kielégítését. Kiemelkedő eredményeket értünk el a nagyüzemi gabona- és kukoficater- mesztésben. Terjednek a korszerű agrotechnikai eljárások, az iparszerű termelési rendszerek. Az állattenyésztés a tervnek megfelelően fejlődik, sokévi stagnálás után 1973 óta nő a szarvasmarha-állomány, a sertés- hústermelés nagymértékben emelkedett és egyenletesebbé vált. A zöldség-gyümölcs és cukorrépa-termelés nem elégíti ki az igényeket. Az állami gazdaságok élen járnak a modern termelési módszerek alkalmazásában és az eredményekben. A szövetkezetek vállalati gazdálkodása fejlődött. Növekedett a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése, értékesítése. A szállítás és hírközlés teljesítménye, technikai felszereltsége és a közlekedési ágak közötti munkamegosztás fejlődött. A közlekedés a szállítási igényeket mennyiségileg kielégíti, de a szolgáltatás minőségének, a személyszállítás és a tömegközlekedés kulturáltságának színvonala elmarad a követelményektől A hírközlésben az igények és a lehetőségek közötti feszültségek nem csökkentek. A beruházások hatékonysága kismértékű javulást mutat, anyagi -műszaki ösz- szetétele és ágazati megoszlása kedvezően változott. A megvalósított fejlesztések eredményeképpen a termelőerők területi elhelyezkedése kiegyensúlyozottabbá vált. A beruházások egy részénél ugyanakkor a gazdasági-műszaki előkészítettség, a megvalósítás szervezettsége alacsony színvonalú, a kivitelezési idő indokolatla- 'nui hosszú. A nemzetközi gazdasági kapcsolataink dinamikusan bővülnek, a külkereskedelmi forgalom a tervezettnél gyorsabban növekszik. Szélesedik és mélyül gazdasági együttműködésünk a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval, aktívan közreműködünk a szocialista integráció kibontakoztatásában. A termelési, a műszaki-tudományos, a kereskedelmi kapcsolatok fejlődése elősegíti gazdaságunk hatékonyságának növelését és szerkezetének korszerűsítését. A kölcsönös előnyök alapján fejlesztjük kapcsolatainkat a nem szocialista országokkal. A népgazdaság távlati fejlesztésének fő célja, — mint •az irányelvtervezet is hangsúlyozza —, a gazdaság szocialista jellegének erősítése, a szocializmus anyagi-műszaki bázisának gyarapítása, a szocialista rendszer vonzerejének növelése. Ennek érdekében fokozottabban kell érvényesíteni a munka szerepét és társadalmi megbecsülését, az egyén számára az egyenlő fejlődés lehetőségét és a lakosság életszínvonalának valamennyi rétegre kiterjedő rendszeres emelését. Hazánkban a gazdasági növekedés tényezői és sajátosságai a jövőben jelentősen változnak, Ü növekedést hosszú távon csak a társadalmi termelés hatékonyságának eddiginél erőteljesebb javítására alapozhatjuk. Ez megköveteli a termelési struktúra korszerűsítését, a műszaki fejlesztés gyorsítását, a jövedelmezőség fokozását. Népgazdaságunk fejlesztésének fontos feltétele a szocialista gazdasági integráció komplex programjában kijelölt feladatok végrehajtása, az integrációs folyamatok erőteljes kibontakoztatása. A TÄJRSADALMI terme- lés hatékonyságának gyor sabb növelése érdekében folytatni kell a termelés é>. a felhasználás szerkezetének átalakítását, fokozni részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban, gyorsítani az élen járó, a tudományos és műszaki eredmények elterjesztését és meghonosítását a hazai adottságok figyelembevételével, tovább korszerűsíteni a gazdaság- irányítás módszereit, javítani a vezetés és szervezés színvonalát, a beruházások előkészítését, szervezettebbé és gyorsabbá tenni azok kivitelezését, növelni a termelőegységek kollektívájának és vezetőinek felelősségét és érdekeltségét. A vezetés és a végrehajtás minden szintjén fontos követelmény az észszerű takarékosság az erő- fonásokkal és a fejlesztési lehetőségekkel. Elért eredményeink tehát. — gondjaink mellett is nagyok, újabb erőfeszítésünk alapjait szolgálják. Az irányelvekben a feladatok megfogalmazást nyerlek. Most már az kell; mindannyian együtt cselekedjünk végrehajtásáért. Ezt követeli meg a fejlett szocialista társadalom megteremtése hazánkban.
