Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-09 / 7. szám
isr&ases CSZAK-MAOYARORSZAG wasaamamtm 1973» január 9», csütörtök Jo zárás, io kezdes a begy álfái ásványbányákban EÉiiHal az síi exptrtszáiiítnáiyek Az idén 50 ezer tonna benionltofc ígérő herceg-kővesi külszíni bánya látképe. tonna fölé növelik 1975-ben. Milllripíli: A közelmúltban á. Lenin j Kohászati Művek szakszer- . vezeti tanácsa megtárgyalta, j hogy az 1975-ös évben a j vállalat milyen erkölcsi és j anyagi támogatást biztosít I azoknak a dolgozóknak, akik [ szakmai vagy más területen { tanulnak. Azok a dolgozók, j akik alapfokú — tehát ál- ■ talános — iskolai tanulmányokat végeznek, térítésmentesen kapják a tankönyvet a vállalattól, a nyolcadik osztály elvégzését igazoló l bizonyítvány bemutatása í után pedig egyszeri pénz- | juttatásban részesülnek, egy- j ségesen 500—500 forintban. Különösen nagy gondot fordítanak a második, vagy roivons/aknia megszerzésére. Érthető, hiszen a vállalatnál az elmúlt evekben bekövetkezett gyári ősi és technoi í- gtái változás — a • termelési tényezők javításán túl —, magával hozta, hogy egyes berendezések kezelése, működtetési bonyolultabb, tehát szakmailag megalapozottabb és többoldalú ismeretekkel rendelkező műszaki gárdára van szükség. Azokat a dolgozókat tehát, akik két- esetleg több szakmával rendelkeznek, a munkavégzés forán egy műszakon belül többször is át lehet csoportosítani. A hengerészek és a kovácsok a lakatosszakma megszerzése esetén például egyszeri alkalommal 1000 forintot kapnak, illetve 1,50 Ft/óra szakmai pótlékot a második szakmában, a tmk- milnkáknál ténylegesen eltöltött időre. A lakatos-, illetve a villanyszerelő szakmához szerzett hegesztőszakmánál pedig 700 forint egyszeri jutalom és a második szakmában a ténylegesen végzett munka idejére !0 százalék pótlék jár. Ugyanakkor a lakatos szakmunkások a hidraulikus be- rehdezések megismerése és a kiegészítő tanfolyamok elvégzése után 700 forint jutalomban és a kategória bérhatáron belül órabér-módosításban részesülnek. Különösen nagy gondot fordít a vállalat a dolgozók felsőfokú képzésére. Akik a vállalat gazdasági érdekeinek megfelelően második diplomát szereznek, 2000 forintos juttatásban részesülnek. A felsorolt alap-, szakmai, illetve felsőfokú képzésben részt vevő dolgozók részére ebben az évben mintegy 300 ezer forintot irányzott elő a vállalat. A kedvezmények bevezetése — az állami oktatásban résztvevőknél 1975. szeptember 1-től, a tanfolyamokon tanulók esetében pedig 1975. január 1-től lép életbe. P. T. A hegyaljai ásványbányák értékes nyersanyagait évről évre nagyobb mennyiségben igénylik, kérik a hazai iparágak, s növekszik az itt bányászott és az őrlőművekben előkészített bentonit, kaolin, perlit és ko\>-aföld exportja is. Az elmúlt év ősze, az esős időjárás a mezőgazdasághoz hasonló gondokat okozott a zömmel külszíni bányáknak. Az erőfeszítések, a dolgozók helytállása az év utolsó két hónapjában elért magas termelés eredményeként a tervet így is sikerült teljesíteniük. Az előző évi 190,4 millióval szemben az 1974-es évet 206 millió forintos termelési értékkel zárták. A hegyaljai ásványbányák és őrlőművek dolgozói még számottevőbb eredményt értek el a nyereségterv teljesítésében. Az 1973. évi 37 millió forintos nyereséggel szemben, 1974- ben a kongresszusi és a fel- szabadulási munkaverseny, a milliós nagyságrendű felajánlások eredményeként 44 milliós nyereséget értek el. Az exportszállítások értéke 77-ről 85 millió forintra növekedett. Az idén még nagyobb, mintegy 230 millió forintos termelést vár a népgazdaság a hegyaljai ásványbányáktól és őrlőm övéktől. Bővíteniök kell a bányák és az őrlőművek kapacitását. Mind a belföldi felhasználók, mind a külföldi megrendelők nagyobb mennyiséget várnak az idén. A pálházai perlitbánya kapacitását például 73 500 tonnáról mintegy 80 ezer tonnára kell növelniök. A mádi őrlőrnü termelését ’ a tervek szerint 57 ezerről 64 ezer Az elmúlt év végén megnyitott Rátka-kerektölgyesi lcvarcitbánya is már mintegy 15—20 ezer tonnányi ásványt ad 1975-ben. Szomszédságában a hercegkövesi bentonitbánya termelése 50 ezer tonna körül alakul a tervek szerint. Az új esztendő első műszakjaiban a bányákban és az őrlőművekben nagyon jó ütemben indult be a termelés. Már január 2-án útnak indították az év első export- szállítmányait. 1975 első napjaiban az NDK-ba több vagon bentonitot, Ausztriába kovaföldszállítmányt, az NSZK-ba pedig perli ttel teli vagonokat indítottak útnak. S. — Sx. Gy.) MiSSiök tervet.i fmíil! f iüÉísliííeltm érdeme Néhány évvel ezelőtt országos igényként jelentkezett a silókombájnokhoz használatos, úgynevezett felhordó ponyvák gyártása. Számos vállalat megpróbál kozott a szóban forgó termék előállításával, de nem sok sikerrel. Eljutott ennek híre a MEZŐGÉP Vállalat mező- csáti gyáregységéhez is. — Sokat töprengtünk, belevágjunk-e vagy sem ebbe a munkába — emlékezik vissza Törő Sándor gyáregységvezető. — Főként azért érdeklődtünk a termék gyár- íása iránt, mert tervbe vettük, hogy előre lépünk az üzem termelési profiljának hosszabb távra szóló kialakításában. Alapos felmérő munka után úgy döntöttünk, hogy meg tudunk birkózni a feladattal. — Ebben közrejátszott az a, számunkra igen kedvező körülmény is, hogy gyáregységünk rendelkezik egy kárpitos- és asztalosműhellyel is, mely nélkülözhetetlen ennek a terméknek sikeres előállításához. így kettős célt értünk el: biztosítottuk a kárpitos és asztalos részleg egyenletes, gazdaságos kihasználását, másrészt olyan termelési profilt sikerült kialakítanunk, amely által stabillá vált gyáregységünk tevékenysége. — Persze, nem ment egyik napról a másikra. Rendkívül sok került, míg í1végeztük a gazdaságossági számításokat és kidolgoztuk a p"nva*»ű gyártásának technológiáját. Ennek már negyedik esztendeje, azóta folyamatosan gyártjuk a sn„.,ombáj;. speciális alkatrészét. S aminek még külön örülünk, hogy az utóbbi három évben egyetlen minőségi reklamáció sem érkezett a megrendelőktől. A példát nem véletlenül ragadtuk ki. A mezőcsáti gyáregység helyes irányban halad a vállalatvezetés által kijelölt úton. Visszavonhatatlanul a múlté az az időszak, amikor bizony eléggé tisztázatlan volt az üzeni jellege, termelési profilja, egyáltalán a gyáregység jövője. Ennek következtében fásultság lett úrrá a dolgozókon is. S mi a helyzet ma? A gyáregység az utóbbi néhány esztendőben kiegyensúlyozottan gazdálkodik, munkáját tervszerűség, tudatosság jellemzi. Erről vallanak a múlt- évi termelési sikerek is. Jóllehet. pontos adatok csak január közepén állnak rendelkezésre, azt azonban már most meg lehet állapítani, hogy a gyáregység jő munkát végzett 1974-ben is. Mit mond erről Törő Sándor gyáregyságvezető ? — Múlt évi tervünket a vállalat vezetői 36 millió forintban határozták meg. A pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére dolgozóink vállalták, hogy. az előirányzott árbevételt az év végéig 10 százalékkal túlteljesítik. Elmondhatom, hogy a szocialista brigádok, a műszaki dolgozók irányításával határidő előtt eleget tettek felajánlásuknak. Az év utolsó hónapjában egy kis ,,ráadás” következett, ugyanis további 2 és fél millió forint termelési többletet értünk el. Ez azt jelenti, hogy eredeti tervünket hatmillió forinttal túlszárnyaltuk. — Minek köszönhető ez a siker? — Mindenekelőtt a gyáregység munkáskallektívójá- nak, mely a dolgos hétköznapokon. nem hétköznapi tettekkel bizonyította, hogy kimagasló teljesítményekre képes. Ennek eredménye — a mi esetünkben — milliókban mérhető. 1 L» L. | A társadalmi tulajdon leghatékonyabb védelme, ha az ipari, a mezőgazdasági üzemekben, s az egyéb gazdasági vállalatoknál — de a nem elsődlegesen gazdasági feladatú intézményeknél is — a munkahelyi közösségek >. gazda szemével ügyelnek minden értékre. A közvagyon védelmében parthatározat és minisztertanácsi határozat szabja meg a belső ellenőrzés megnövekedőit feladatait. Hivatalos intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy mindenütt a helyt adottságoknak leginkább megfelelő olyan formákat, módszereket alakítsanak ki, amelyek a gazdálkodás állandó és teljes körű ellenőrzését' biztosítják. Mind több területen terjed az a korszerű felismerés, hogy a belső ellenőrzés alapvető célja a megelőzés. Közhasznú társadalmi feladatkört töltenek be a közvagyon védelmében a népi ellenőrzési bizottságok. Társadalmi vizsgálataik hathatósan támogatják az üzemi, vállalati, intézményi belső ellenőrök, s a törvényességi felügyeletre kötelezett hatóságok munkáját. Hogy menynyire közérdekű a tevékenységük, azt számos mulasztás felderítése, s jelzéseik nyomán a hibák elhárítására hozott intézkedések egész sora tanúsítja. Ilyen közcélú volt az az átfogó vizsgálat is, amelyet a sátoraljaújhelyi járási-vá- roli Népi Ellenőrzési Bizottság folytatott a legutóbbi időszakban a város és a járás területén működő kilenc különféle üzemben és vállalatnál, annak megállapítására, hogy az állami vállalatok, ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi szövetkezetek vezetői milyen intézkedéseket tettek a belső ellenőrzés hatékonyságának fokozására az 1973-ban megjelent minisztertanácsi határozat óta. A tüzetes vizsgálat jó néhány megszívlelni való tanulsággal szolgált. Jó példát mutat az átfogó. minden területre kiterjedő ellenőrzés szervezett gyakorlásánál a Sátoraljaújhely és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. A szövetkezet vezetősége a minisztertanácsi határozat megjelenése után közgyűlésen vitatta meg a belső ellenőrzés helyzetét, s ezt követően módosította alapszabályát, valamint szervezeti és működési szabályzatát. A szövetkezetben négy- főnyi belső ellenőri csoport működik. Tagjai ötéves szakmai gyakorlatukra alapozhatják ellenőrző munkájukat. A gazdálkodási ügyvitel, s a leltári eredmények rendszeres figyelemmel kísérésén túl például külön cél- vizsgálatokat végeznek s v esztesegesnek mutatkozó egységeknél, feltárják a veszteség okait, s megfelelő intézkedéseket javasolnak a hibák felszámolására. Megalapozott javaslataik hatékonyan segítik az áfész eredményeinek javítását, A szövetkezeti felügyelő bizottság is következetesen gyakorolja a „tulajdonosi ellenőrzést”. Rendszeresen figyelik a vásárlók bolti bejegyzéseit, véleményeit, észrevételeit is — és ezek alapján készítenek javaslatokat a kereskedelmi tevékenység kívánatos fejlesztésére. A felügyelő bizottság — az. u.i rendelkezéseket érvényesítve — ellenőrzéseihez külső szakértőket is igénybe vesz. Felkérésére a MÉSZÖV Revizori Irodája tartott átfogó vizsgálatot a szövetkezetnél. Ennek a vizsgálatnak a szakmai észrevételeit is jól hasznosította az újhelyi Áfész, A sátoraljaújhelyi Űj Erő Termelőszövetkezetnél vi-. szont az ellenőrzés elégtelensége tette lehetővé a közösségi vagyon megkárosítását. A pénztári bizonylatok, nyomtatványok rendeltetés- szerű felhasználását nem ellenőrizték hosszú időn át, s emiatt az egyik alkalmazott 48 ezer forintot sikkaszthatott. Pedig a városi-járási Népi Ellenőrzési Bizottság már egy korábbi — 1973. évi — vizsgálatakor javasolta a belső ellenőrzés körültekintő megszervezését, s a külső szakértői vizsgálat igénybevételét a szövetkezeti gazdaság vezetőinek. Ugyanerre írásban is figyelmeztette a szövetkezet elnökét — a törvényességi felügyeletre illetékes tanácsi felügyeleti osztály is. B ár as utólag felderített károk, mulasztások & valóban hatékony, a minisztertanácsi határozatnak mindenben megfelelő megoldást sürgetik — a szövetkezet vezetősége csak szükségmegoldásokkal próbálkozik. Például egy — nem számszaki képzettségű! — nyugdíjas férfi fél munkaidőben való foglalkoztatásával kívánja megoldani a teljes körű belső ellenőrzést. Ilyen módon a megye egyik legnagyobb területű — és tetemes értéket termelő — szövetkezeti gazdasága nem kaphat szavatolta» helytálló információkat a számviteli és a bizonylati rend betartásáról, a gazdaságossági követelmények érvényesüléséről. S ilyen körülmények között a belső ellenőrzés nem járulhat hozzá érdemlegesen a gazdálkodási tartalékok felderítéséhez, az esetleges veszteségforrások megszüntetéséhez. Márpedig ez szorosan hozzá tartozik a közvagyon, a társadalmi tulajdon aktív védelméhez. Berecz József A Sátoraljaújhelyi Dohánygyárban feldolgozás előtt megfelelő mértékben nedvesítik a dohányt. Ezt a műveletei a gyai előkészítési osztályán végzik, korszerű berendezések segít, ségével I közvagyon ráteliÉeii
