Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-09 / 7. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1975, január 9.," csütörtök Fi lm jegyzet Bekötött szemmel Nyolc féléven át kötelezői A nyelvtudás a mérnöknek is lehet munkaeszköze A káplán és a halálraítélt (Kozák András és Madaras Jó­zsef). Lehet-e igaznak lenni Szodomában egyedül? — té- pelődik a fiatal, katonai szolgálatra rendelt, káplán, amikor kezdi belátni, hogy eredménytelen a küzdelme a dogmákkal szemben, nem tudja hirdetni az igazságot' s bármennyire biztos igazá­nak tudatában, csak két út áll előtte: vagy együtt hir­detni a mákonyi a többiek­kel, vagy a csendes vissza­vonulás, ami az ő esetében az elmekórház zárt osztályát jelenti. Kovács András új filmjé­ben, a Bekötött szemmel cí­mű, — Thurzó Gábor A szent című regénye egyik részletének felhasználásával készült — művében merül fel ez a gondolat. A káplán roppant katarzis útján jutott eddig a dilemmáig. A fiatal pap Ukrajnában teljesített katonai szolgálatot a máso­dik világháború poklában. Egy Balog nevű katonát szö­késért halálra ítélnek. Az utolsó éjszakáját a siralom­házban vele tölti a káplán. Balog egyszerű ember. Mun­kás. Nem akarja megérteni, miért nem engedik haza őt a feleségéhez, amikor az gyermeket vár. Nem ő akar­ta a háborút, mondja, neki haza kell mennie. A káplán többek között Kaszag Ist­vánhoz, az abban az időben szentté avatás előtt álló egy­kori jezsuita paphoz is imádkozott, akiről sok cso­dás legenda kerengett. S más­nap hajnalban, mielőtt a ki­végző sortűz eldördült, légi­támadás érte a kaszárnyát, s a halálraítélt eltűnt. Meg­erősödött a legenda: Ka- szap István csodát tett. Csak a káplán tudta biztosan, hogy Balogot szétvágta az egyik bomba. De a háború­ban a csodák hitére> legen­dákra volt szükség, és az igazat feltárni akaró, a cso­dákban kétkedő káplán út­jában volt alakulata pa­rancsnokságának, s tulajdon­képpen az egész rendszer­nek. így került Budapestre a kórházba, majd miután megfelelő orvosi és lelki elő­készítés után egyházi bizott­ság elé került, a manipulált jegyzőkönyvben ő is közvet­ve Kaszap István csodatéte- lét volt kénytelen bizonyíta­ni, h'.jzen püspöke is arra intette, hogy „az igazság nem azonos minden jelentéktelen részlettel”. Kovács András nem elő­ször nyúl a magyar múltba önvizsgáló módon, hogy rész­ben közelmúltunk"t elemez­ze, részben pedig a közel­múlt problémáinak tükrében egyes mai gondokat láttas­son. Nagyhírű műve; a Hi­deg napok után szinte szer­ves folytatásnak tekinthető a Bekötött szemmel, amely­ben nemcsak a kivégzőosz­tag előtt álló katonaszöke­vény szemét kötötték be, de valójában bekötött szemmel járt sokáig a káplán is és jártak nagyon sokan. Mit tehet az igazság íel- ismerá-e után egymaga egy fiatal tábori pap, a fasiszta hadigépezet egyetlen kis csa­varja? Lehet-e igaz ebben a XX. századi Szodomában ö. egyedül? A káplán sorsa azt bizonyítja, akkor nem lehe­tett. De rossz úton járnánk, ha a filmnek csak ezt a tör­téneti szálát követnénk. Mert a Kaszap István-le- gendával kapcsolatos több mint 30 év előtti egyházi polémia Kovács András fo­galmazásában általánosabb érvényű: a megmerevedett dogmák és az .igazságkeresés konfliktusait járják körül, azokat, amelyek a világon napjainkban is felbukkan­nak, legfeljebb a körülmé­nyek és az igázságkeresők ereje nem azonos a káplá­néval. A film nagyrészt hagyo­mányos eszközökkel jeleníti meg a történetet, tárja elénk mondandóját. Minden mon­datára oda kell figyelni. De érdemes. Aki könnyű szó­rakozás keresésével ül be a moziba, bizonyára csalódik. Ez a film a racionalizmust keresőkhöz és kedvelőkhöz szól, kristálytiszta logikával vitázik. Keveset látunk a háborúból, jóformán egy kórházvonat az egyetlen. Mégis érezzük a háború nyo­masztó légkörét. Felejthetet­len például az a jelenet, amelyben az egyik ukrajnai vasútállomáson a hazatérő kórházvonat egy frontra in­duló szerelvénnyel találko­zik. A már sebesült, cson­kolt, és a még egészséges, a frontra induló katonák ta­lálkozása döbbenetes erejű. És ahogy a frontra menők énekelnek- „lelkesednek”, tulajdonképpen az egész ma­gyar társadalom és a hábo­rú véleményét fejezi ki. A szereplők közül feltét­lenül, kiemelést kíván a káp­lán szerepében Kozák And rás. Madaras József, a szö­kött katona alakjában, Kol- : fai János orvosa, Avar 1st- j ván püspökje, Horváth ÍSán- j dór idős tábori papja, és I Kútvölgyi Erzsébet ápoló \ apácája. TERMESZETEK, hogy egy műszaki egyetemen a kép­zésben a fő hangsúlyt a mű­szaki tárgyakra helyezik. Mindenekelőtt az alap- és a szaktárgyak, tudományok el­sajátítása a domináló, ame­lyek mellett —, hiszen sok- oldalúan képezzük jövendő műszaki értelmiségünket — szükség van arra is, hogy bi-. zonyos kiegészítő tudomá­nyokban is némi jártasság­ra, ismeretekre tegyenek szert. Ez persze nem a Ne­hézipari Műszaki Egyetem „specialitása”, valamennyi felsőoktatási intézmény sa­játos profiljának megfele­lően igyekszik mind megala­pozottabban felkészíteni hall­gatóit választott szakterüle­tük jó megismerésére. S ugyanakkor az is igaz, hogy napjainkban az egyetemek, felsőoktatási intézmények i szinte az állandó változás | korát élik, amikor is az is- i meretek felhalmozódása, a I tudományok differenciálódá­sa szükségszerűen előírja, hogy a tudományok és a tan­tárgyak keressék a maguk \ helyét az oktatásban, a kép- ! zésben. Visszatérve á Nehézipari Műszaki Egyetemhez, az ide­gen nyelv a kiegészítő jel­legű tantárgyak közé soro­landó, hiszen az oktatás, a képzés elsődleges célja még­iscsak az, hogy jó gépész-, kohó- és bányamérnökök ke­rüljenek majd ki az egye­tem falai közül. Ugyanakkor az is igaz, hogy a társadalmi Igény egyre inkább megköveteli azt is; a diplomás kohó-, gé­pész- és bányamérnökök tudjanak tájékozódni — ép­pen a további fejlődés ér­dekében! — a műszaki iro­dalomban, az idegen nyelvű műszaki irodalomban is. En­nek köre pedig olyan jelen­tős, hogy csupán fordítói apparátussal — beleértve ebbe a fordítógépeket is — szinte megoldhatatlan az időbeli, vagy legalábbis meg­közelítőleg időbeli tájékozó­dás. És mindezekből követ­kezik, hogy a nyelvoktatás­ra, az idegen nyelvek elsa­játíttatására ma és a jövő­ben mind nagyobb figyelmet kell fordítani a felsőoktatási intézményekben. HA ILYEN OLDALRÓL vizsgáliuk a Nehézipari Mű­szaki Egyetem munkáiét — s ezt kíséreltük meg Gárdus Jánossal, az egyetem idegen nyelvi lektorátusának veze­tőjével —■ az alapjában jó­nak ítélhető. Jelenleg a kö­telező orosz nyelv mellett másodikként három nyelv közül — angol, francia, né­met — választhatnak a hall­gatók. Az oktatás feltételei adottak. Jelenleg 15 nyelv­tanár tanít az egyetemen, egy francia vendégoktató is Hogyan mondjam meg gyermekemnek? Az NSZK-ban készült sze­xuális felvilágosító fil.n. Módszereiben a néhány év előtti Helga című. hasonló jellegű művet követi, s ah­hoz kíván a szülőknek taná­csot 3r‘1"i miként válaszol­janak gyermekeiknek a ne­miséggel, a szexuális életül kapcsolatos kérdéseire, mi - Iv"n legven a helyes szexuá­lis nevelés. .A film tét°le'kre Isontva próbál az egyes kér- «léscsoportokra precíz vá­laszt adni, ’ nagy szakszerű­séggel, de valami hiányzik belőle, s ezt a legutolsó koc­kákon egy diáklány meg is fogalmazza: az emberi ér­zés. A film ábrázolásában csak v+ó(l'',-at létrehozót ro botszerű lényekről van szó. Az alkotók elismerik ennek hiányosságát, de attól még az érzések továbbra is hiá­nyoznak a filmből. Benedek Miklós segíti munkájukat, s ezen­kívül több óraadót is foglal­koztatnak. Az , egyetem nyelvtanárait a város leg­jobb nyelvtanárai között tartják számon, akiknek szak­irányú tudományos jellegű munkája is számottevő. Jól ellátott, gazdag idegen nyel­vű könyvtár tartozik a lek­torátushoz, és az oktatást nyelvi laboratórium is segíti. A lektorátus vezetője el­mondotta egyébként, hogy igen - jó a „gépparkjuk ’, magnetofonok, szemléltető­eszközök bőségesen állnak rendelkezésükre, ami persze nem jelenti azt, hogy szem­léltetőeszköz-állományukat nem gazdagíthatnák még tovább. Tulajdonképpen jó­nak ítélhető a tanuláshoz alapul szolgáló jegyzetanyag is. Egy évvel ezelőtt cse­rélték ki például az orosz jegyzetüket. A saját jegyzet hangosítása is elkészült már. s azt a tanulók használják is. Ugyanez a helyzet a fran­cia nyelvjegyzettel és még ebben a tanévben, — elő­reláthatólag májusban —, az angol és a német nyelv oktatásához is új, saját jegyzet áll majd rendelke­zésükre. Különösen a német jegyzet ígérkezik jónak, amelyet az Ottó von Gue­ricke Egyetem nyelvi lekto­rátusával közösen írtak. Ha­sonló, közös munkát — bár más jellegűt — a moszkvai bányamérnöki egyetemmel is készítettek; hézagpótló­nak szánták a fordítástech­nikai kézikönyvet. Mindezideig egyébként az egyetemi karok tanácsai döntöttek arról, hogy hány féléven keresztül kell tanul­niuk a hallgatóknak idegen nyelvet. Az MNME bánya- és kohómérnöki karán ed­dig 8, a gépészmérnöki ka­rán pedig 7 féléven keresz­tül voltak „kénytelenek” idegen nyelvet tanulni a hallgatók. Ugyanakkor a gé­pészmérnöki karon — egye­lőre csak orosz nyelvből — kísérletképpen szakfordítói szakot is beindítottak rnel- lékképzésként. Most. már a második ilyen csoport kez­dett 20—22 fős létszámmal, ‘s ezek az önként jelentkező fiatalok tekintélyes hejti óra­számban sajátítják el az orosz szaknyelvet. Mindezekkel a kezdemé­nyezésekkel az MNME lek­torátusa lényegében véve már igen sokat „előreho­zott” az Oktatási Miniszté­rium napokban megjelent rendeletéből. Mint ismeretes, ezentúl a nem bölcsészettu­dományi egyetemeken, a hallgatók 8 féléven át kö­telezően tanulnak idegen nyelvet. Az új rendelkezés lehetőséget ad arra, hogy a hallgatók elmélyültebben ta­nulják a nyelvet, fokozni Felvételre keresünk, jó kereseti leíietőséggel: esztergályos, marós, kovács, edző, villanyszerelő szakmunkásokat, segédmunkásokat, továbbá 18. életévei betöltött férfi és női betanított munkásokat. A betanított munkásoknak szállást biztosítunk. (Férj—feleségnek is.) JELENTKEZÉS: Magyar Acélárugyár Budapest XIH.. Váci út 95. sz., munkaerő-gazdálkodás. lehessen a nyelvi órák in­tenzitását, azaz összességé­ben véve olyan szintre jus­sanak el a nyelvtanulásban, hogy a nyelvet mint mun­kaeszközt használhassák á Szakirányú műszaki iroda­lom lefordítására, megisme­résére. Lehetőség nyílik pél­dául arra, hogy a jó alapok­kal rendelkező hallgatók akár összevont vizsgát is te­hetnek négy félév anyagából és így egy újabb idegen nyelv elsajátítására több idő áll rendelkezésükre. Kü­lönösen a második idegen nyelv tanulásakor segít a megjelent rendelkezés. Le­hetőséget teremt ugyanis ah­hoz, hogy kezdő, illetve ha­ladó csoportokat szervezhes­senek, ami ismét csak az is­meretek szintjének növelé­sét eredményezheti. Gárdus János megjegyezte: az egye­temek, felsőoktatási intéz­mények lektorátusainak munkája csak akkor lehet igazán eredményes, ha a hallgatók is törekednek nyelvi ismereteik szintjének növelésért’ Hiszen a lekto­rátusok elsősorban a szak­nyelvi képzést segítik, for­dítói szinten. ANNAK ELLENÉRE, hogy természetesen ismét önkén­tes alapon, társalgási tanfo­lyamokon is részt vehetnek a hallgatók. De egy idegen nyelv birtoklása, birtokba vétele a hallgatókon is mú­lik. A Nehézipari Műszaki Egyetemen az a tapasztalat, hogy nemcsak az oktatási intézmény törekszik a jobb feltételek megteremtésére. A hallgatók is érdeklődnek a nyelvtanulás iránt. Csutorás Annamária Szeri) Antal: A Pendragon-leccnda Bátky János budapesti an­golszakos tanár, bölcsész- doktor az 1930-as években angliai tanulmányútra megy. A XVII. századi misztiku­sok írásait tanulmányozza. Egy társaságban megismer­kedik az idős Pendragon gróffal, aki. meghívja ősi várkastélyába, és megnyitja előtte könyvtárát, amelyben a fiatal magyar tudós gaz­dag, XVII. századi forrás­anyagot talál. Miközben fel­fedezi, hogy a Pendragon- ősök tagjai voltak a titok­zatos Rózsakeresztesek tár­saságának, kísérteties jelen­ségekkel párosult bűnügy kellős közepébe kerül. Ve­szélyes és sokszor „termé­szetfeletti” kalandok soroza­ta árán rájön egy háttérbeli bűnszqvetkezet tevékenyke­désére, amely a hatalmas, Pendragon vagyont szeretné megkaparintani. Szerb Antal mesterien szö­vi és bonyolítja a cselek­ményt, adagolja a misztiku­mot, izgalmat, a művelő­déstörténeti ismeretanyagot és a társad alomkritikát. Könyvéből, amely első meg­jelenése óta számos kiadást ért meg, így lesz egyszerre izgalmas bűnügyi, humoros és kalandos regény, s ugyan­akkor mindennek paródiája is. Paródiája a misztikum­kedvelésnek is és szellemes szatírája az angol nemesi-úri társaságnak. A főszereplő Bátky alakjában pedig az, író kitűnően parodizálja ön­magát. A regény filmválto­zatát a közelmúltban, mutat­ták be. (Magvető Kiadó). A PÉTI NITROGÉNMÜVEK KISZ-védnökség alatt épülő nagy kapacitású műtrágyagyárához az alábbi munkakörökre hirdetünk felvé­telt: építészmérnök vagy -technikus, műszerautomatika! mérnök vagy technikus, villamosmérnök vagy -technikus, géplakatos, turbinagépész, kocsirendező, nehézgépkezelő, kazánkezelő és -fűtő, vasúti forgalomirányító, villanyszerelő, műszerész, vegyipara szakmunkás, gimnáziumi érettségivel rendelkező fiúk és lányok, ú elektrikus, betanított. Illetőleg segédmunkások. A betanított és segédmunkások részére különböző vegyipari berendezésekre vállalaton belül tanfolyamot indítunk. Vidékről bejáró dolgozóink részére vonat­hozzájárulást fizetünk. autóbusz­Egyedülálló dolgozók részére térítés ellenében munkás- szállást biztosítunk. Családosok részére lakás megoldására későbbiekben lehetőség van. , .1 E L EN T K E Z E S : a PÉTI NITROGÉNMŰVEK munkaügyi osztályán, személyesen vagy írásban. 8105 Várpalota, Péti Nitrogénművek, munkaügyi osztály.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom