Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-04 / 3. szám
"3975, január 4., sxombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 „Vigyáz* I Dől!” 1 öbb szabad idő Érzékenyek vagyunk MELEGFRONT, hidegAz ilyesfajta vészkiáltás hallatán mindenki igyekszik menekülni. Mert veszélyt jelez a kiáltás. A következő másodpercekben súlyosan megsebesülhet, vagy meg is halhat, egy ember. Mondani is fölösleges: az lenne a helyénvaló, a biztonságos' ha az ilyen kiáltásnak egyáltalán nem kellene elhangoznia. Ügyanis elkerülhetőek ezek a veszélyes pillanatok, ha a munkahelyeken az óvó rendszabályokat mindenki betartja. Éppen a közelmúltban ismertettük a Borsod megyei Főügyészség vizsgálatát, melyet megyénk ipari szövetkezeteinél végeztek el az üzemi balesetekkel kapcsolatosan. A vizsgálat tapasztalatai egyáltalán nem kedvezőek. Ipari szövetkezeteinknél a balesetek megelőzésére, a testi épség védelmére jóval kisebb gondot fordítanak, mint például a vállalatoknál, az üzemeknél. Szomorú illusztrációként pár nappal ezelőtt a Miskolci Járásbíróságon dr. Milcita József tanácsa tárgyalt és hozott ítéletet a Miskolci Vasipari Szövetkezetnél történt üzemi baleset ügyében. Eltúlzott magabiztosság Azon a napon a szövetkezet Partizán utcai telephelyén vasúti híd szerkezeti elemeit rakták vagonba. A rakodók hosszú évek tapasztalataival rendelkeztek, sok, hasonló feladatot oldottak már meg baj nélkül; rutinmunkának számított az elemek felrakása. Tudták, mi a tennivalójuk, azt is, hogyan vehetik elejét a balesetnek. Egyiküket-másikukat talán éppen a nagy tapasztalat tett túlzottan magabiztossá. Vagy inkább könnyelművé, meggondolatlanná. A daru beemelte a körülbelül kilenc méter hosszú, több má- zsányi súlyú vucelemet a vagonba. Az óvó rendszabályok értelmében, mielőtt a daruról leakasztanák az elemet, annak két végét rögzíteni kell a vagonhoz- hogy el ne billenhessen. Németh László, a szövetkezet egyik munkása — a tárgyaláson elhangzottak szerint — hozni akarta a drótot, mellyel rögzíthetik a hatalmas vaselemet, társa, M. L. azonban úgy vélte, megáll ez addig, amíg a másik darabot beemelik. Az elemet nem kötötték/ ki, elmaradt a legegyszerűbb biztosítás. Az c'ein megbillen M. L. leakasztotta a daru kulcsáról az emelőkötelet, valamint az irányító kötelet. Az elem azonban nem állt meg, megbillent. Ekkor | hangzott el a kiáltás: „Vigyázz! Dől!’’ A kiáltó ember el tudott ugrani, Németh László azonban — aki ekkor a vagon 'középső ajtajánál tartózkodott — nem. A súlyos elem megütötte, majd a hasra zuhanó emberre esett. Akkor senki nem tudhatta, mennyire sérült meg a munkás. Súlyosan? Végzetesen? Életben marad? Hiszen a legrosszabb is lehetséges. Mindez egy elemi óvó rendszabályi megszegése miatt. Életveszélyes sérülés Németh László hosszú ideig feküdt a kórházban élet- veszélyes sérüléssel. A súlyos baleset következtében talán nem rokkant meg. Remélhetőleg. A bíróság M. L.-t, foglalkozás körében elkövetett- súlyos testi sértést okozó gondatlan veszélyeztetés bűntettében találta vétkesnek, ezért tízszázalékos bércsökkentés mellett egyévi javítónevelő munkára ítélte, melyet a Vasipari Szövetkezetnél köteles letölteni. A ta- nulság pedig feltehetően nyilvánvaló minden más munkahelyen dolgozók számára is. Priska Tibor Mint ismeretes, január elsejével kezdődően ismét több vállalatnál, intézménynél csökkentették a munkaidőt. Ily módon megyénkben is több ezer dolgozónak növekszik meg a szabad ideje. A munkaidő-csökkentés ugyanakkor érthetően sok gonddal, tennivalóval is jár, hiszen a feladatokat továbbra is mindenütt maradéktalanul el kell látni, ennek alapos megszervezése pedig egyáltalán nem könnyű. Idén csökkentik például az egészségügyben dolgozók munkaidejét is, a közismert , szak- emberhiány azonban ennek végrehajtását erősen megnehezíti. A vasutasok munkaidőcsökkentése a miskolci igazgatóság területén nyolcezernél több dolgozónak szerzett örömet, köztük kétezernél több nőnek. Az átállási tervet mindenütt elkészítették, ezt az igazgatóság jóváhagyta, mindenki eszerint végzi munkáját. Az összlétszám 38 százalékának sikerült túlóra nélkül megoldani a 44 órás munkahetet, a többségnek azonban a feladatok maradéktalan ellátása érdekében egyelőre túlórázásra is szükség van. Ugyanis több száz vasutasra lenne még szükség. A túlórák fizetésének biztosítására több millió forint áll rendelkezésre, központi keretből. A rövidebb munkahétre való átállást úgy szervezték meg, hogy a munkaidő csökkentéséből mi, utasok semmit ne vegyünk észre, azaz: fennakadás ne legyen a vasút mindennapos, nagy feladatainak teljesítésében. A VOLÁN 3. sz. Vállalatánál a munkások már hosz- szabb ideje csökkentett munkahéttel dolgoznak, most pedig megteremtették ezt a kedvezményt az alkalmazotti állomány számára is. Ez körülbelül ezer embert érdekel a vállalatnál. Sajnos, az úgynevezett utazó állománynál most is csak a túlmunkaidő csökkentéséről lehet szó. A gépkocsivezető ugyanis kevés, márpedig a jártltokat biztosítani kell, hiszen a feladat a vasútéhoz hasonlóan felelősségteljes. A vállalat nagy erőfeszítéseket tesz a gépkocsivezetők kiképzésére. A pilótáknak mintegy 90 százalékát saját erőből képezik ki, márpedig minden egyes gépkocsivezető kiképzése mintegy tízezer forintjába kerül a VOLÁN-nalc. Ami az alkalmazotti létszám munkaidő-csökkentését illeti, ezt sikerült megoldani jó szervezéssel, belső átcsoportosítással. A Miskolci Közlekedési Vállalatnál négyszáznál töob ember kezdte meg az új évet a csökkentett munkaidő jegyében: a járműkísérők, valamint az alkalmazotti állományban dolgozók. A munkások ennél a vállalatnál is már régebben 44 órás munkahéttel dolgoznak, a gondok azonban hasonlóak az előbbi vállalatok gondjaihoz: az autóbuszvezetők, a villamosvezetők munkaidejét egyelőre még nem sikerül csökkenteni, de amikor a feltételek adottak lesznek, akkor ezen a közismerten nagy figyelmet, az ember minden idegszálát igénybe vevő munkaterületen is lehetővé válik majd a rövidített munkahét bevezetése. Ehhez egyebek között az utánpótlási gondokat kell enyhíteni, hiszen a munkaerőnek ez a vállalat is szűkében van. Az új év kezdetén számos. új jogszabály is hatályba lépett. Egyebek között kiegészítették a vegyipari balesetelháritó és elégség- védő óvó rendszabályt. Egyes szociális és kulturális juttatások módosításáról, valamint a csökkentett munkaképességűek helyzetének rendezéséről miniszteri rendelet lépett életbe. Üj újítási rendelet, valamint országos szakmai bértáblázat is hatályos már, az új óvodai rendtartás, melyet minden óvodának megküldenek, ugyancsak. Az állami gazdaságok nyereségadóját, az érdekeltségi alap képzését, a takarékszövetkezetek jövedelem- és árszabályozási rendszerét miniszteri rendelet módosítja. Ugyancsak sok embert érdekel a mi megyénkben is a lakosság borforgalmi adójáról szóló új rendelet, melynek értelmében a bor, a must, a szőlőcefre, a gyümölcsbor után általában literenként nyolc forintot kell fizetni. És életbe lépett az a törvényerejű rendelet is, mely az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezeléséről szól. front. Ebben az évben bizony nem múlt el hét front- betörés nélkül, egyik napról a másikra gyakran 10—15 fokkal emelkedett, vagy süllyedt a hőmérő higanyszála. Dr. örményi Imre, az ŐREI orvos-meteorológusa mondja: — Több évtizedes megfigyelés, hogy különböző betegségek gyakrabban lépnek fel frontbetöréskor, mint a meteorológiailag esemény- mentes órákban. Nagy általánosságban az jellemző, hogy a melegfrontra érzékenyek könnyebben kaphatnak tüdőgyulladást, vakbélgyulladást és szemgyulladást, gyakoribbá válik a vérzékenység, a gyomorégés, az izgalmi állapot fokozódik és jelentősen emelkedik a vérnyomás. A hidegfrontra érzékenyek esetében a görcsös tünetek fokozódása jellemző elsősorban, így a szívkoszo- rú-érgörcs, a mig-'nes fejfájás. valamint az egyre gyakoribbá váló epe- és vesekőpanaszok, a sűrűsödő asztmás rohamok száma, s a vérnyomás csá.CKenése. Mindkét frontátvonulás legjellemzőbb hatása, hogy csökken a figyelem-koncentrálóképesség, lelassul a cselekvési idő. A két front biológiai hatása között az az alapvető különbség, hogy a melegfront az arra érzékenyekre előbb érezteti hatását, míg a hidegfront később. (Melegfront esetén például már a front átvonulása előtt felszökik a balesetek száma, aztán rohamosan csökken.) Az orvosmeteorológia legfontosabb feladata, hogy a biológiailag hatékony front- átvonulásokat előre jelezze és így bizonyos védő-óvóintézkedéseket lehessen foganatosítani. A Péterfy Sándor utcai kórházban például bizonyos műtéteket attól tesznek függővé, hogy milyen a beteg érzékenységi típusa. A magas vérnyomásban szenvedőkről és a cukorbetegekről kérdőívet vesznek fel. Ez a kérdőív — amelyet Örményi Imre doktor dolgozott ki — az időjárás-érzékenységi típus meghatároz isára szolgál: a betegnek 50 kérdésre kell igennel, vagy nemmel válaszolni, s ennek alapján dől el, hogy az illető meleg-, vagy hidegfrontérzékeny-e. Az ipari üzemeknek, így elsősorban a Nehézipari Minisztériumhoz tartozó nagy- vállalatoknak fizet niök kall az előrejelzésért. Egyébként: az ő segítségükből is épül fel majd jövőre a Rózsadombon, az Orvos-Meteorológiai Laboratórium. Az üzemek és vállalatok a munkahelyi balesetek megelőzése érdekében kérik az előrejelzést, ugyanis ennek alapján biztonsági intézkedéseket lehet tenni. A munkavédelmi előírások betartását ilyenkor rendkívül szigorúan ellenőrzik, egyes dolgozókat pedig pihentetnek. Hogyan lehetne megvalósítani. hogy mindenki tudomást szerezzen a várható frontátvonulásokról? — Ez egyelőre több szempontból is lehetetlen — mondja dr. Örméhyi. — Az időjárás annál sokkal bonyolultabb, hogy egyszerűen ..csak’’ meleg- és hidegfront- átvonulásokról beszélhessünk. Számtalanszor előfordult már. hogy nincs frontátvonulás, mégis feltűnő a balesetek, a rosszullétek száma, egyre többen fordulnak az orvoshoz panasszal. Ennek a légköri elektromosság az oka, a felső légréteg- ben olyan bonyolult fizika.! jelenségek játszódnak le, (napkitörésekről, a fokozódó naptevékenység következményeiről van szó) amelyek megváltoztatják a frontátvonulások biológiai hatását. — EZ PERSZE, nem jelenti azt — hangsúlyozza az orvos-meteorológus —, hogy a meleg- és hidegfront-átvonulás nem befolyásolja életünket. De nem lehet mindent csupán erre fogni, hiszen az emberek azzal már kevesebbet törődnek, hogy milyen életmódot folytatnak. Pedig nem lehet ..büntetlenül’' éjszakázni — a kimerült szervezet ugyanis fokozottabban reagál a fronthatásokra. Pethes Sándor 41 ezer pár cipőt gyártottak a jégkorongozőknak Mezőkövesden, a Cipőipari Ktsz-ben A féghoki-cipőket Nvuéát-Német- országba exportálták. A kts? a jövő évben megkezdi a női műkorcsolya cipők gyártását is. Képeink a cioőkészítés kél mozzanatát és a csomagolást örökítették meg. • Fotó; tsn/ó lózset
