Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-24 / 20. szám
WS, fanuőr 241,, pénfefe ISSZÁK-MAGYARORSZAG 3 Beszélgetés a szocialista brígádmozgalomról Az orsózó üzem ben Van valami jelképes abban, ahogy ez a beszélgetés folyt. Ahogyan a bonyolult vegyi folyamatokat érzékeny műszerekkel irányítják, úgy hat a szocialista brigádmozgalom is a társadalom egészére. Erre gondoltunk, amíg Németh Gáborral, a Borsodi Vegyikombinát műszerészüzemében az Úttörő brigád múltjáról és jelenéről beszélgettünk. Egy vegyipari üzemben a műszerészek munkája hatalmas jelentőségű. A technológia láncszemeit, a vegyi folyamatok részleteit a kezelők csak a műszerek jelzésein át észlelhetik, hiszen vala- mennyi folyamat zárt rendszerben történik. 1961-ben, amikor néhányan elhatározták, valahogy köny- nyebbé, biztonságosabbá kellene tenni a munkát, csak homályos sejtéseik voltak az útról, amelyen elindultak. A megalakult brigádnak az Úttörő nevet adták, amely 11 taggal a Borsodi Vegyikombinátban elsőként alakult. — Akkor csak arra gondoltunk — mondja a brigád vezetője —, hogy jobban kihasználjuk a munkaidőt, megszüntetjük a késést, és egymást segítve könnyebbé tesszük a munkát. A brigád megalakulásáig mindenki csak magának dolgozott. Az már senkit sem érdekelt, hogy mi történik a műszak befejezése után. Ahogy hírt hallottunk a szocialista brigádmozgalom első sikereiről, bennünk is egyre tisztábban kirajzolódott: a mozgalom elképzelései nagyon is azonosak a mieinkkel. A műszerészüzemben azokban a hónapokban sorra alakultak a brigádok. 1963-ban már célul tűzték ki, hogy részt vesznek a szocialista üzem mozgalomban. A brigádmozga'iom első évei nem voltak könnyűek s az Úttörő brigád a nevéhez hűen mindig az elsők között haladt, s ott van ma is. Valamennyi célkitűzésüket teljesítették. S ezt az utat jelzi az elismerés is. 1963-ban már aranykoszorús jelvényt kaptak, s ezt a kitüntetést az elkövetkező években négyszer nyerték el. 1972-ben első ízben az 1973. évi munkájuk alapján pedig másodízben mondhatták magukénak a Vállalat kiváló brigádja címet. — Ezt természetesen nem volt könnyű elérni — mondta a brigád vezetője. — Nemcsak a mozgalom hármas jelszavának megfelelően kellett élni és dolgozni, hanem újra és újra bizonyítani kellett. Az elmúlt években 9 brigádtagunktól kellett megválnunk, valamennyien különböző szintű vezető beosztásba kerültek és az újonnan jöttékkel ugyanazt a színvonalat kellett biztosítani. Nyugodt szívvel mondhatom, fejlődésünk töretlen volt és az ma is. S az előttünk levő feladatokat sikerrel megoldjuk. A brigád a kaprolaktám gyáregységben dolgozik. Az üzem építésétől, szerelésétől kezdve a kollektíva legöregebb tagjai a gyáregységben dolgoznak, s annak szinte minden csavarját ismerik. Mi mindnyájan azon fáradozunk, hogy a legszorosabban együttműködjünk az üzemelő kollektívával, hisz a cél közös, a termelőegységek hibátlan működése és a jobb termelési szint elérése. A brigád valamennyi tagja azt tartja legfontosabbnak, úgy dolgozzon, hogy az meghaladja a napi feladatkör előírásait. S ezt a magasabb mércét, mindennapi munkakötelességükké tették. Az üzemben a napi munka közben 35—40 féle műszert kell felülvizsgálni, ellenőrizni. Azok pontos működése szinte létkérdés, nemcsak a térfi „litezinetta” gyöngyösi nevelnek .A szerencsi Lenin Tsz egyik új, évente több milliós nagyságrendű árutermelést adó ágazata a baromfi- telep. Megyénk legtöbb mezőgazdasági nagyüzemében a baromfi pecsenyecsirkét vagy a tojóállományt jelenti. Itt a liba, mégpedig a májliba ápviseli” az aprójószágot. Nagyüzemi méretekben a szerencsi tsz-ben kezdtek elsőnek kísérletezni liba-, illetve májlibahizlalással. Ez még 19.2 második felében történt, amikor a tsz vezetői olyan ágazatot, olyan olcsó, kis befektetést igénylő és gyorsan megvalósítható beruházási lehetőséget kerestek, ami hónapok, sőt, hetek alatt megkezdi a „forinttermelést”. A próbálkozás — a korszerűtlen körülmények ellenére is — bevált. Az ered- r- -'nyék biztatóak voltak. Gyorsan megépült a kis tömőtelep és a libaólak' is. A t.sz néhány nődolgozója is megtanulta az ;ij „szakmát”. Mert a Ír-atömést a háztájiból ugyan ismerték már, de a nagyüzemi hizlalás módszereit, a szigorú állategészségügyi követelményeket alaposan meg kellett tanulni, ..a , eredményt akartak elérni az új ágazatban. Ma már mintegy 40 főnyi szakképzett, hozzáértő libatömő gárdával rendelkezik ■ a tsz. Az elmúlt év elejére már a tömőtelepet is kibővítették, kapacitását újabb beruházással kétszeresére növelték. 1974-ben csak a BOV-nak több, mint 22 ezer 7,5—3 kilós, hízott májlibát adott ol a Lenin Tsz, A telep, számításaik szerint szép hasznot hozott. Elsősorban a libamájért kapott prémium teszi kifizetődővé a hizlalást. Egy-egy libánál éves átlagban sikerült elérni a 40 de- lcás májsúlyt, s ez rotációként 100—120 ezer forint külön „májprémiumot” jelentett. A libafelvásárlás nyári szünetében sem maradt kihasználatlanul a telep. A „libaszünetben” 30 ezer gyöngyös csirkét hizlalnak fel olaszországi exportra. Az idén már 26 ezer májlibára köiöttek szerződést, s a háromhónapos „szünetben”, amikor a BOV feldolgozójában pályafelújítást végeznek, ismét 30 ezer gyöngyöst hizlalnak. a melói -technolőgi ai munka, hanem az üzem biztonsága szempontjából is. — A munkából eredően egymásra vagyunk utalva, nemcsak egyszerű munkatársi kapcsolatok kötnek össze minket, annál melegebb, barátibb kapcsolatban vagyunk egymással. Az elmúlt években a brigád tagjai közül igen sokan tanultak, és sokan fejlesztik i tudásukat ma. is. Néha, fő- j leg a vizsgaidőszakban a sok j helyettesítés problematikus, j de a gondjainkat mindig si- j került megoldani. A több-1 letfáradtság megéri, hogy j tagjaik szakmailag' egyre magasabb szintre emelkedjenek. Jelenleg' például öten ké-1 szülnek technikusi minősítő1 vizsgára, egy brigádtagunk gimnáziumba, három pedig szakmai továbbképzésre jár.! A fiatal szakmunkásaink kö-I zül 11-en a Szakma ifjú j mestere büszke cím birto- I kosai, s várható, hogy a kö-1 zeljövőben megtartandó SZIM-vizsgán űjabb fiatalok nyerjék majd el ezt a címet. , A 22 fős Úttörő brigád nevéhez hűen a munkában és a tanulásban, valamint a brigádéletet kiteljesítő vállalásokban a vállalat egyik legösszeforrottgbb, legtöbbet vállaló brigádja. Az elmúlt évek munkáját további kitüntetéseik is jelzik. 1967- ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára emléklapot kaptak. A Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulójára alapított zászlót — mint a vállalat legjobb brigádja — az Úttörő brigád nyerte el. 1974-ben pedig az Országos Béketanács emlékplakettjét kapták meg. Sikeres 14 év a brigád eddigi története. Valamennyien bíznak abban, hogy a következő évek is hasonlóak lesznek. Hajdú Gábor A Miskolci Pamutfonó orsózó üzemrésze állítja elő a fonoda végtermékét, mely a szö- vödékbe kerül. Ez a munka nagy figyelmet és szorgalmat igényel, és az egyik legnehezebb munkák közé tartozik a fonodában aEtti5SBS5SÍ I fitiprríiS A Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége csütörtökön ülést tartott. Tóth Tiborné, a szak- szervezet főtitkára i974 év eredményeiről és az 1975-ös év gazdasági és társadalmi feladatairól tájékoztatta a központi vezetőség tagjait. Elmondotta, hogy az iparágban 1974-ben javult a termelés szerkezete, nőtt a termelőkéi. :;ég. Teljesülnek az évenként betervezett bérfejlesztések, évről évre javulnak és bővülnek a piaci kapcsolatok, a legutóbbi ellenőrzés is bizonyította, hogy szociálpolitikai terveik is folyamatosan megvalósulnak. Még nem végleges adatok szerint a ruhaipar 1974-ben 5,6 ^milliard forint értékű terméket gyártott, ez 9 százalékkal több, mint az 1973- as évben volt. maros Ez is takarékosság! A gépkocsiéin amők ékszíjának feszítőpajzsáí készíti Kádár fmre marós, a XV!. számú AFKT Besenyői úti telepének forgácsoló spűhclyébt® Fotó: ifj. Hoüósy Endre A nyersanyaggal, az energiával való takarékos gazdálkodás számos ütemben, munkahelyen már a kongresszusi irányelvek megjelenése előtt foglalkoztatta a dolgozókat. Amióta azonban a tőkés világ kirobbantotta a nyersanyag- és energiaháborút, a takarékosság még inkább előtérbe került hazánkban is. Erre hívnak fel a Központi Bizottság kongresz- szusi irányelvei, amelyek hangsúlyozzák: „ ... A nyersanyagok, az energiahordozók növekvő felhasználása és a nehezebb beszerzési feltételek miatt fokozott gondot kell fordítani a . takarékosságra .. Sok még a tennivaló ezen a téren, azonban nagyok a lehetőségek is a jól átgondolt, ésszerű gazdálkodásra. Mivel lehet takarékoskodni? Úgyszólván mindennel. Nincs olyan munkahely, ahol ne lehetne valami újat, a réginél jobb megoldást, módszert kidolgozni. A Tiszai Vegyikombinát termelő üzemei már elindultak ezen az úton. Például, a műanyaggyárban —, ahol évenként több száz tonna huLladékanyag keletkezik polietilén fóliából — tavaly egy elmés berendezést helyeztek üzembe, amely regenerálja a temérdek hulladékot. A vállalat vezetői ugyanis nagyon helyesen felismerték, hogy amit eddig részben megsemmisítettek, regenerálással hasznosítani lehet. Vagyis, bizonyos költségráfordítással —. amely később sokszorosan megtérül — a hulladékot is alkalmassá lehet tenni arra, hogy az említett eljárás után használható termék váljak belőle. Különösen nagy jelentőséggel bír ez nap,; ónkban, hiszen köztudott, hogy olyan műanyag- f .ségrői van szó. amit méregdrága etilénből, illetve az ebből készült polietilén-granulátumból kell előállítani. Az így elért megtakarítás a műan- aggyár esetében milliókra tehető. Megemlíthetünk egy másik példát is. A festékgyár szocialista brigádjainak vállalásaiban előkelő helyen szerepel a gyártási veszteség csökkentése. Hogy miért? A festékgyártáshoz köztudottan igen sok iihport-alapanyag szükséges, amelynek nagy részét tőkés országokból lehet beszerezni. Egyik-másik alapanyag ára az utóbbi egy-két év alatt sokszorosára emelkedett Tehát egyáltalán nem közömbös, hogyan gazdálkodnak a készlettel. A szakemberek kiszámították, ha csak egy tized százalékkal csökkentik a gyártásból származó veszteséget, ez évenként egymillió forint eredményjavulást jelent a vállalat, illetve a népgazdaság számára. Hallottunk arról is, hogy a festékgyárban a termelés során nagy mennyiségű szennyezett oldószer keletkezik, amit eddig elégettek. A közelmúltban azonban kidolgoztak egy módszert a szennyezett oldószerek hasznosítására, amit a műanyaggyári példához hasonlóan, egy speciális regeneráló gép végez el. Ezzel az eljárással az idén mintegy 100 tonna oldószert takarítanak meg. Kettős célt érnek el vele: egyrészt a szennyezett oldószert a megfelelő regenerálás után többször is fel tudják használni a gépek, berendezések tisztításához, másrészt csökkentik a levegő szennyezettségét. Ugyanis nem kell elégetni az anyagot. A kombinát gépgyárában nagy mennyiségű vaskohászati terméket — ’ különböző lemezeket, öntvényeket, stb. — használnak fel a gépek és berendezések, valamint a tartalék alkatrészek gyártásához. Ezért a gyárvezetés, az itt dolgozó szocialista brigádokkal együtt nagyon komolyan veszi a takarékossá sót. A dolgozók találékonvsága már eddig is jelentős összegű megtakarítást eredményezett. Például a terme1 ési osztály dolgozóiból álló Pattantyús szocialista brigád az elmúlt évben 241 ezer forint értékű anyagot takarítót! meg azáltal, hogy üj anvaa- normát d-' ozott ki és módosította az eddig aik 2;r ,- zott sr áste-vet. A lakatosüzem József Attila szocialista brigádja, kömkor ' r,.;> szerűsftésekkel 1IC ezer ?e- rintos anyagmestak a rí í á ? t *rt el. míg a hőkezelő műhelybe; a Kékacéi brigád tagjai 25 ezer köbméterrel kevesebb földgázt használtak fel az előírt munkáknál. I Jirsili Veifinlisif iliri brigádjának Ufa Kifizettük Szerencsen a iiájiila liizlaEása
