Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-24 / 20. szám

WS, fanuőr 241,, pénfefe ISSZÁK-MAGYARORSZAG 3 Beszélgetés a szocialista brígádmozgalomról Az orsózó üzem ben Van valami jelképes ab­ban, ahogy ez a beszélgetés folyt. Ahogyan a bonyolult vegyi folyamatokat érzé­keny műszerekkel irányít­ják, úgy hat a szocialista brigádmozgalom is a társa­dalom egészére. Erre gon­doltunk, amíg Németh Gá­borral, a Borsodi Vegyikom­binát műszerészüzemében az Úttörő brigád múltjáról és jelenéről beszélgettünk. Egy vegyipari üzemben a műsze­részek munkája hatalmas jelentőségű. A technológia láncszemeit, a vegyi folya­matok részleteit a kezelők csak a műszerek jelzésein át észlelhetik, hiszen vala- mennyi folyamat zárt rend­szerben történik. 1961-ben, amikor néhányan elhatározták, valahogy köny- nyebbé, biztonságosabbá kel­lene tenni a munkát, csak homályos sejtéseik voltak az útról, amelyen elindultak. A megalakult brigádnak az Út­törő nevet adták, amely 11 taggal a Borsodi Vegyikom­binátban elsőként alakult. — Akkor csak arra gon­doltunk — mondja a brigád vezetője —, hogy jobban ki­használjuk a munkaidőt, megszüntetjük a késést, és egymást segítve könnyebbé tesszük a munkát. A brigád megalakulásáig mindenki csak magának dolgozott. Az már senkit sem érdekelt, hogy mi történik a műszak befejezése után. Ahogy hírt hallottunk a szocialista bri­gádmozgalom első sikerei­ről, bennünk is egyre tisz­tábban kirajzolódott: a moz­galom elképzelései nagyon is azonosak a mieinkkel. A műszerészüzemben azok­ban a hónapokban sorra ala­kultak a brigádok. 1963-ban már célul tűzték ki, hogy részt vesznek a szocialista üzem mozgalomban. A brigádmozga'iom első évei nem voltak könnyűek s az Úttörő brigád a nevé­hez hűen mindig az elsők között haladt, s ott van ma is. Valamennyi célkitűzésü­ket teljesítették. S ezt az utat jelzi az elismerés is. 1963-ban már aranykoszorús jelvényt kaptak, s ezt a ki­tüntetést az elkövetkező években négyszer nyerték el. 1972-ben első ízben az 1973. évi munkájuk alapján pedig másodízben mondhatták ma­gukénak a Vállalat kiváló brigádja címet. — Ezt természetesen nem volt könnyű elérni — mond­ta a brigád vezetője. — Nemcsak a mozgalom hár­mas jelszavának megfelelően kellett élni és dolgozni, ha­nem újra és újra bizonyítani kellett. Az elmúlt években 9 brigádtagunktól kellett meg­válnunk, valamennyien kü­lönböző szintű vezető beosz­tásba kerültek és az újonnan jöttékkel ugyanazt a szín­vonalat kellett biztosítani. Nyugodt szívvel mondha­tom, fejlődésünk töretlen volt és az ma is. S az előt­tünk levő feladatokat siker­rel megoldjuk. A brigád a kaprolaktám gyáregységben dolgozik. Az üzem építésétől, szerelésétől kezdve a kollektíva legöre­gebb tagjai a gyáregységben dolgoznak, s annak szinte minden csavarját ismerik. Mi mindnyájan azon fárado­zunk, hogy a legszorosabban együttműködjünk az üzeme­lő kollektívával, hisz a cél közös, a termelőegységek hi­bátlan működése és a jobb termelési szint elérése. A brigád valamennyi tagja azt tartja legfontosabbnak, úgy dolgozzon, hogy az megha­ladja a napi feladatkör elő­írásait. S ezt a magasabb mércét, mindennapi munka­kötelességükké tették. Az üzemben a napi munka köz­ben 35—40 féle műszert kell felülvizsgálni, ellenőrizni. Azok pontos működése szin­te létkérdés, nemcsak a tér­fi „litezinetta” gyöngyösi nevelnek .A szerencsi Lenin Tsz egyik új, évente több milli­ós nagyságrendű áruterme­lést adó ágazata a baromfi- telep. Megyénk legtöbb me­zőgazdasági nagyüzemében a baromfi pecsenyecsirkét vagy a tojóállományt jelenti. Itt a liba, mégpedig a májliba ápviseli” az aprójószágot. Nagyüzemi méretekben a szerencsi tsz-ben kezdtek elsőnek kísérletezni liba-, il­letve májlibahizlalással. Ez még 19.2 második felében történt, amikor a tsz veze­tői olyan ágazatot, olyan ol­csó, kis befektetést igénylő és gyorsan megvalósítható beruházási lehetőséget keres­tek, ami hónapok, sőt, hetek alatt megkezdi a „forintter­melést”. A próbálkozás — a kor­szerűtlen körülmények elle­nére is — bevált. Az ered- r- -'nyék biztatóak voltak. Gyorsan megépült a kis tö­mőtelep és a libaólak' is. A t.sz néhány nődolgozója is megtanulta az ;ij „szakmát”. Mert a Ír-atömést a háztáji­ból ugyan ismerték már, de a nagyüzemi hizlalás mód­szereit, a szigorú állategész­ségügyi követelményeket ala­posan meg kellett tanulni, ..a , eredményt akartak elér­ni az új ágazatban. Ma már mintegy 40 főnyi szakképzett, hozzáértő liba­tömő gárdával rendelkezik ■ a tsz. Az elmúlt év elejére már a tömőtelepet is kibő­vítették, kapacitását újabb beruházással kétszeresére nö­velték. 1974-ben csak a BOV-nak több, mint 22 ezer 7,5—3 kilós, hízott májlibát adott ol a Lenin Tsz, A telep, szá­mításaik szerint szép hasz­not hozott. Elsősorban a li­bamájért kapott prémium teszi kifizetődővé a hizlalást. Egy-egy libánál éves átlag­ban sikerült elérni a 40 de- lcás májsúlyt, s ez rotáció­ként 100—120 ezer forint kü­lön „májprémiumot” jelen­tett. A libafelvásárlás nyári szü­netében sem maradt kihasz­nálatlanul a telep. A „liba­szünetben” 30 ezer gyöngyös csirkét hizlalnak fel olaszor­szági exportra. Az idén már 26 ezer máj­libára köiöttek szerződést, s a háromhónapos „szünetben”, amikor a BOV feldolgozójá­ban pályafelújítást végeznek, ismét 30 ezer gyöngyöst hiz­lalnak. a melói -technolőgi ai munka, hanem az üzem biztonsága szempontjából is. — A munkából eredően egymásra vagyunk utalva, nemcsak egyszerű munkatár­si kapcsolatok kötnek össze minket, annál melegebb, ba­rátibb kapcsolatban vagyunk egymással. Az elmúlt években a bri­gád tagjai közül igen sokan tanultak, és sokan fejlesztik i tudásukat ma. is. Néha, fő- j leg a vizsgaidőszakban a sok j helyettesítés problematikus, j de a gondjainkat mindig si- j került megoldani. A több-1 letfáradtság megéri, hogy j tagjaik szakmailag' egyre ma­gasabb szintre emelkedjenek. Jelenleg' például öten ké-1 szülnek technikusi minősítő1 vizsgára, egy brigádtagunk gimnáziumba, három pedig szakmai továbbképzésre jár.! A fiatal szakmunkásaink kö-I zül 11-en a Szakma ifjú j mestere büszke cím birto- I kosai, s várható, hogy a kö-1 zeljövőben megtartandó SZIM-vizsgán űjabb fiatalok nyerjék majd el ezt a cí­met. , A 22 fős Úttörő brigád nevéhez hűen a munkában és a tanulásban, valamint a brigádéletet kiteljesítő vál­lalásokban a vállalat egyik legösszeforrottgbb, legtöbbet vállaló brigádja. Az elmúlt évek munkáját további ki­tüntetéseik is jelzik. 1967- ben a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfor­dulójára emléklapot kaptak. A Tanácsköztársaság kikiál­tásának 50. évfordulójára alapított zászlót — mint a vállalat legjobb brigádja — az Úttörő brigád nyerte el. 1974-ben pedig az Országos Béketanács emlékplakettjét kapták meg. Sikeres 14 év a brigád eddigi története. Valamennyien bíznak abban, hogy a következő évek is hasonlóak lesznek. Hajdú Gábor A Miskolci Pamutfonó orsózó üzemrésze állítja elő a fonoda végtermékét, mely a szö- vödékbe kerül. Ez a munka nagy figyelmet és szorgalmat igényel, és az egyik legnehe­zebb munkák közé tartozik a fonodában aEtti5SBS5SÍ I fitiprríiS A Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége csütörtökön ülést tartott. Tóth Tiborné, a szak- szervezet főtitkára i974 év eredményeiről és az 1975-ös év gazdasági és társadalmi feladatairól tájékoztatta a központi vezetőség tagjait. Elmondotta, hogy az iparág­ban 1974-ben javult a ter­melés szerkezete, nőtt a ter­melőkéi. :;ég. Teljesülnek az évenként betervezett bérfej­lesztések, évről évre javul­nak és bővülnek a piaci kap­csolatok, a legutóbbi ellen­őrzés is bizonyította, hogy szociálpolitikai terveik is fo­lyamatosan megvalósulnak. Még nem végleges adatok szerint a ruhaipar 1974-ben 5,6 ^milliard forint értékű terméket gyártott, ez 9 szá­zalékkal több, mint az 1973- as évben volt. maros Ez is takarékosság! A gépkocsiéin amők ékszíjának feszítőpajzsáí készíti Kádár fmre marós, a XV!. számú AFKT Besenyői úti telepének forgácsoló spűhclyébt® Fotó: ifj. Hoüósy Endre A nyersanyaggal, az ener­giával való takarékos gazdál­kodás számos ütemben, mun­kahelyen már a kongresszu­si irányelvek megjelenése előtt foglalkoztatta a dolgo­zókat. Amióta azonban a tő­kés világ kirobbantotta a nyersanyag- és energiahábo­rút, a takarékosság még in­kább előtérbe került hazánk­ban is. Erre hívnak fel a Központi Bizottság kongresz- szusi irányelvei, amelyek hangsúlyozzák: „ ... A nyers­anyagok, az energiahordo­zók növekvő felhasználása és a nehezebb beszerzési felté­telek miatt fokozott gondot kell fordítani a . takarékos­ságra .. Sok még a tennivaló ezen a téren, azonban nagyok a lehetőségek is a jól átgon­dolt, ésszerű gazdálkodásra. Mivel lehet takarékoskodni? Úgyszólván mindennel. Nincs olyan munkahely, ahol ne lehetne valami újat, a régi­nél jobb megoldást, mód­szert kidolgozni. A Tiszai Vegyikombinát termelő üzemei már elindul­tak ezen az úton. Például, a műanyaggyárban —, ahol évenként több száz tonna huLladékanyag keletkezik po­lietilén fóliából — tavaly egy elmés berendezést helyeztek üzembe, amely regenerálja a temérdek hulladékot. A vál­lalat vezetői ugyanis nagyon helyesen felismerték, hogy amit eddig részben meg­semmisítettek, regenerálással hasznosítani lehet. Vagyis, bizonyos költségráfordítással —. amely később sokszoro­san megtérül — a hulladé­kot is alkalmassá lehet ten­ni arra, hogy az említett el­járás után használható ter­mék váljak belőle. Különö­sen nagy jelentőséggel bír ez nap,; ónkban, hiszen köz­tudott, hogy olyan műanyag- f .ségrői van szó. amit mé­regdrága etilénből, illetve az ebből készült polietilén-gra­nulátumból kell előállítani. Az így elért megtakarítás a műan- aggyár esetében milli­ókra tehető. Megemlíthetünk egy másik példát is. A festékgyár szo­cialista brigádjainak válla­lásaiban előkelő helyen sze­repel a gyártási veszteség csökkentése. Hogy miért? A festékgyártáshoz köztudottan igen sok iihport-alapanyag szükséges, amelynek nagy ré­szét tőkés országokból lehet beszerezni. Egyik-másik alap­anyag ára az utóbbi egy-két év alatt sokszorosára emel­kedett Tehát egyáltalán nem közömbös, hogyan gazdál­kodnak a készlettel. A szak­emberek kiszámították, ha csak egy tized százalékkal csökkentik a gyártásból szár­mazó veszteséget, ez éven­ként egymillió forint ered­ményjavulást jelent a vál­lalat, illetve a népgazdaság számára. Hallottunk arról is, hogy a festékgyárban a termelés során nagy mennyiségű szennyezett oldószer kelet­kezik, amit eddig elégettek. A közelmúltban azonban ki­dolgoztak egy módszert a szennyezett oldószerek hasz­nosítására, amit a műanyag­gyári példához hasonlóan, egy speciális regeneráló gép végez el. Ezzel az eljárással az idén mintegy 100 tonna oldószert takarítanak meg. Kettős célt érnek el vele: egyrészt a szennyezett oldó­szert a megfelelő regenerálás után többször is fel tudják használni a gépek, berende­zések tisztításához, másrészt csökkentik a levegő szennye­zettségét. Ugyanis nem kell elégetni az anyagot. A kombinát gépgyárában nagy mennyiségű vaskohá­szati terméket — ’ különböző lemezeket, öntvényeket, stb. — használnak fel a gépek és berendezések, valamint a tartalék alkatrészek gyártásá­hoz. Ezért a gyárvezetés, az itt dolgozó szocialista brigá­dokkal együtt nagyon komo­lyan veszi a takarékossá sót. A dolgozók találékonvsága már eddig is jelentős össze­gű megtakarítást eredménye­zett. Például a terme1 ési osz­tály dolgozóiból álló Pattan­tyús szocialista brigád az el­múlt évben 241 ezer forint értékű anyagot takarítót! meg azáltal, hogy üj anvaa- normát d-' ozott ki és mó­dosította az eddig aik 2;r ,- zott sr áste-vet. A lakatos­üzem József Attila szocia­lista brigádja, kömkor ' r,.;> szerűsftésekkel 1IC ezer ?e- rintos anyagmestak a rí í á ? t *rt el. míg a hőkezelő mű­helybe; a Kékacéi brigád tagjai 25 ezer köbméterrel kevesebb földgázt használtak fel az előírt munkáknál. I Jirsili Veifinlisif iliri brigádjának Ufa Kifizettük Szerencsen a iiájiila liizlaEása

Next

/
Oldalképek
Tartalom