Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-24 / 20. szám

ESZAK-MAGYARORS2AG 4 1975. január 24., péntek A folyamatos munka éve — Ex az év nem a látvá­nyos kezdeményezések esz­tendeje, hanem a folyama­tos munka időszaka lesz — mondta többek között Var­ga Gáborné, a Borsod me­gyei Tanács elnökhelyettese, amikor az 1975-ben, a me­gye vezetése előtt álló mű­velődési teendőkről beszél­gettünk. Valóban. 1975 művelődési munkában is szerves folyta­tása az előző évnek és évek­nek, a korábban megkezdett munkák folytatódnak, bizo­nyos időszakaic után mérleg­re is kerülnek, más teendők pedig — mintegy folytatás­ként — ezekre a korábbi munkákra épülve kezdődnek, indulnak a megvalósulás fe­lé. De mert ez az esztendő egyben a IV. ötéves terv zá­ró szakasza is, érdemes meg­nézni, hogy az egyébként folyamatos munka, a koráb­bi művelődési jellegű párt­ós állami határozatok meg­valósításának mindennapos teendői közben mik a legki­emelkedőbb, legfontosabb momentumok, az egész esz­tendei művelődési munká­nak profilt adó feladatok. Távlati fejlesztési tervek Elkészült és a napokban kerül a tanács végrehajtó bi­zottsága elé megvitatásra a megye tizenöt éves távlati közoktatás-fejlesztési terve. Ugyancsak elkészül, s előbb a közművelődési bizottság, majd a végrehajtó bizottság elé terjesztik a megye köz­művelődési távlati fejlesztési tervét. Nem tanácsi szerv, hanem az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága vitatja meg először, de a megye ta­nácsi művelődési feladatai­tól elválaszthatatlan a kö­zépfokú oktatás távlati terve. Az egész évi művelődési munkának természetszerűen meghatározója az MSZMP XI. kongresszusa, az arra va­ló felkészülés és az ott ho­zandó határozatok megvaló­sításának kezdeti szakasza, valamint a felszabadulásunk harmincadik évfordulójának méltó megünneplése. Mind­két eseményhez sokféle mű­velődési jellegű feladat, te­endő kapcsolódik, s ad a na­pi gyakorlati munkának sa­játosan ünnepi jelleget, kö­vetel fokozottabb felelősse­get. Ebben az évben lesznek negyedszázadosak a szak­munkásképző intézetek. Elő­reláthatólag áprilisíól több megemlékezés lesz ezzel kap­csolatban, de a jubileum egyben alkalom az eddigi út felmérésére, a munka mérle­gelésére, a korszerűsítésre, a szakmunkásképzésnek a mű­velődési élet egészében tör­ténő vizsgálatára. A nevelés kezdetének, az óvodai mun­kának nagyobb szabású fel­mérése is ez évre esik. Az űj óvodai rendtartással, áz egész óvodai neveléssel kap­csolatban felolvasó ülést tar­tanak Kazincbarcikán, ugyan­ott bemutató foglalkozásokat is szerveznek. A felolvasó ülés az óvodai nevelés tudo­mányos megalapozottságát és a tudományos munka jelen­létének, szükségességét kí­vánja demonstrálni. Iskolai közérzet Az 1972-es közoktatási párthatározat nyomán mind­inkább előtérbe került az is­kolai munkában a nevelés. Bár ebben a munkában sin­csenek. és az év során sem várhatók mulatós problémák, hanem állandó, folyamatos és igen fontos feladatok van­nak, akad kiemelt figyelmet érdemlő teendő. Ilyen példá­ul az a felmérés, vizsgálat, amelynek során a Pedagógu­sok Szakszervezete és a me­gyei tanács művelődésügyi osztálya a pedagógusok élet- körülményeit, közérzetét, kí­vánja elemezni. Az óriási feladatokat, amelyek a ne­velésben jelentkeznek, csak jó hangulatú, kedvvel dol­gozó emberekkel lehet meg­oldani. A pedagógusok éle­tére, magatartására a gyer­mekek igen intenzíven re- .agálnak, figyelnek, s ezért ez a pedagógusi közérzet kü­lönösen fontos. Az úttörő- és diákparlamentek számos ész- - revétele is erre utal és ezt a vizsgálódást sürgeti, indokol­ja. (Több ilyen parlamenten elhangzott például észrevé­telként, hogy „rosszkedvűek a pedagógusok”.) Nem jó jel a nevelők körében a táppén­zes napok számának emel­kedése, elemzést kívánnak a nevelők emberi, szakmai, ál­talános műveltségi, egyéb vonásai. És mindehhez szo­rosan kapcsolódik, elválaszt­hatatlan az iskolai közérzet vizsgálata. Kiemelkedő feladat lesz ez évben a folyamatos felada­tok eddigi végrehajtási sza­kaszának elemzése, az ered­mények összegzése. Vannak A Volán 3. sz. Vállalat azonnali belépéssel felvételt Úriét c nagy gyakorlattal rendelkező gyors- és gépíró, autóbuszvezető, gyakorlott és gyakorlat nélküli tehergépkocslvezető, karosszéria-lakatos, autómotor szerelő, autóvillamossági szerelő, gumijavftó szakmunkás, betanított és segédmunkás, szállítómunkás (rakodó) x és takarító munkakörökbe. FELVESZ TOVÄBBÄS autóbuszra kalauzokat Miskolc, Önöd, Ragály 6s_TiszapaIkonya telephelyekre. JELENTKEZÉS: Miskolc. József Attila a. 70. szám alatt, (bejárat a Tüzér utca felől), a munkaügyi osztályon. kiváló eredmények is, pél­dául a szaktantermi hálózat fejlesztésében, nagy az elő­relépés az általános iskolai kollégiumi helyek bővítésé­ben, különösen jó eredmé­nyek jelentkeznek az iskolai könyvtárhálózat fejlesztésé­ben, de minden eddigi ered­mény valójában csak a fo­lyamatos munka egy-egy ál- lobiása, s nem lezárt munka vége. Együttműködés A közművelődésben ki- émelkedő teendők vannak például a könyvtárak tekin­tetében. A megye erről a te- ’ rületről az év során a Kul­turális Minisztériumnak is számot kell, hogy adjon, s az előbb említett iskolakönyv tári eredményekkel van mit büszkélkedni. Ugyanakkor megoldásra vár még több he­lyen a járási könyvtárak helyzete, ez intézmények és a székhely, nagyközségek és városok kapcsolata. Alighanem korszaknyitó­ként üdvözölhető az a kezde­ményezés, amely a három északi megye — Borsod, He­ves, Nógrád — sokoldalú művelődési együttműködését szolgálja. Ebben az együtt­működésben a színházi, kép­zőművészeti, közművelődési' kapcsolatok fejlesztésén túl, olyan feladatok is szerepel­nek, mint a pedagógusto­vábbképzés egybehangolása, összevonása, közös kiállítási intézmény létesítése, igen sokféle együttes közművelő­dési alkalom teremtése. Ezt az együttműködési törekvést támogatja a Kulturális Mi­nisztérium is. Már folynak az előkészületek mindhárom megyében és Miskolcon. A megállapodás aláírása feb­ruárra várható. Egyébként ez az együttműködés nagymér- tékben aláhúzza Miskolc ve-) gionális szerepét, művelődési életének kisugárzó erejét és hatását. Nem a látványos kezdemé­nyezések, hanem a folyama­tos munka éve lesz 1975., felszabadulásunk jubileumi, pártkongresszusunk ünnepi esztendeje. De a folyamatos munlca is csupa megújulás, csupa új feladat, eddigi ered­ményeink továbbvitele, fej­lesztése. Benedek Miklós Bozsik István rajza Az óvodák feladatáról A január 1-én életbe lépett óvodai rendtartás volt a té­mája annak a tanácskozás­nak, amelyet tegnap, csü­törtökön délelőtt tartottak Miskolcon, a megyei könyv­tár tanácstermében. A kibő­vített értekezleten Borsod megye járási és városi mű­velődésügyi osztályainak ve­zetői, óvodai felügyelői, az óvodákat fenntartó üzemek képviselői és óvónői vettek részt. Ladányi Tiborné megyei óvodai felügyelő tartott be­vezetőt, majd Bury László- né, az Oktatásügyi Miniszté­rium óvodai csoportjának vezetője szólalt fel. Az óvodai rendtartás be­vezetésének eddigi feladata­it, tapasztalatait Pethő Géza, a Pedagógusok Szakszerveze­tének osztályvezető helyette­se összegezte. Sárospatak tudományos és művészeti tervei Sárospatakon a közműve­lődési alaphelyzet változat­lan az új esztendőben is: aládúcolva várja sorsát a szükségből „művelődési ház­nak” kinevezett roskatag épület nagyterme. A rendel­tetése szerint központi fel­adatok ellátására hivatott in­tézményben csak két klub- helyiség maradt használható. A várost azonban a kedve­zőtlen objektív körülmények szorításában is igényes tu­dományos és művészeti tel­jesítményekre kötelezi meg­különböztetett művelődés- történeti szerepe, az iránta megnyilvánuló országos köz­figyelem. A szükség, a számításba vehető valamennyi kisegítő lehetőség teljes hasznosításá­ra sarkallja a művelődésügy irányítóit, főhivatású és ön­kéntes munkásait. — S az idén még inkább serkent bennünket az a szán- i dék, hogy minden akadály ' ellenére is Patak híréhez méltó kulturális események­kel tegyük igazán emlékeze­tessé legújabb kori történel­Sátoraljaújhely, Kossuth tér 10. sz. alatti, 400. ss. Zöldség-gyümölcs és vegyes élelmiszerboltunkba 1 fö szakképzett boltvezető; Leninváros helységben az 512. ss. csemegeboltunkba 1 ÍS szakképzett boltvezető állás betöltésére Csak szakképzett és 5 éves szakmai gyakorlattal ren­delkezők pályázhatnak. Erkölcsi és működési bizonyítvány szükséges. RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁS: AGROKONZGM Miskolc, Baross G. a. 15. munkaügyi osztály. műnk jubileumi esztendejét, — mondja Földházi István, a városi tanács közművelő­dési felügyelője, aki Nováko- vits Istvánnal, a művelődési ház igazgatójával együtt tá­jékoztat a varas ez évi mű­velődési terveiről. A történelmi tavaszokra emlékeztető forradalmi ifjú­sági napok idei rendezvényei a felszabadulási ünnepségso­rozatban csúcsosodnak. Ám nevezetes esemény tanúsítja majd azt is, hogy ebben a városban milyen mélyen gyökereznek a forradalmi hagyományok; március 15-én avatják fel Petőfi Sándor szobrát, a róla elnevezett új általános iskola előtti téren. Az a költő kap 6zobrot itt. aki a legszebben határozta meg Sárospatak jelentőségét a magyar szabadságmozgal­makban. A hagyományos patalei tu­dományos és művészeti he­tek az idén az ország fel- szabadulásának ünnepén ve­szik kezdetüket. A Petőfi is­kola aulájában megnyíló fej­lődéstörténeti kiállításon a város helytörténeti kutatói, a művelődési ház honismere­ti és néprajzi szakkörei mu­tatják be a korszakfordítú évtizedek dokumentumait, a díszítőművész, a fafaragó és a kerámia szakkörök pedig a legjellemzőbb alkotásokkal tanúsítják a\ zempléni nép­művészet megújulását. Példamutatóan követi a város valamennyi kulturális intézménye a közművelődési irányelvek útmutatásait, a tevékenységi formák össze­hangolásában. Az egész évi terv kialakításában, megva­lósításában sajátos feladatai érvényesítésével, lehetőségei arányában vállal részt a köz- művelődési munkában is sokoldalúan érdekelt tanító­képző intézet, a nagy múltú gimnázium, valamennyi ál­talános iskola, a terebélye­sedő szerepkörű szakmun­kásképző intézet, a zeneis­kola, a Rákóczi Múzeum, a nagyon becses történeti do­kumentumokat őrző Tudo­mányos Gyűjtemények, a városi könyvtár. Készséggel segítik mindenben a műve­lődésügyi osztály és a várasi művelődési ház közérdekű munkáját. A tudományos és művészeti hetek rendezvé­nyeiből a tudományos prog­ram lebonyolítását például javarészt a tanítóképző inté­zet vállalta magára. Az itt megrendezendő pedagógiai napokon az oktatási intéz­mények és a közművelődés kapcsolatának bonyolult té­makörét vitatják meg az ér­dekelt tudományos' kutatók és gyakorlati szakemberek. E témakör napirendre tű­zését az indokolja, hogy me­gyénkben Sárospatak egyik színhelye annak a kísériet­sorozatnak, amely az oktatá­si intézetek és a közművelő­dési intézmények együttes munkájával törekszik már az általános Iskolás korban mi­nél jobban kibontakoztatni a fiatalok természettudomá­nyos érdeklődését, s a köte­lező tantervi kereteken túl, kiművelni ez; irányú tehet­ségüket. Ezt a célt szolgálják itt, Patakon is az általános iskolák, és a művelődési ház által közösen működtetett matematika, fizika, kémia, biológia és földrajz szakkö­rök. A művészeti jellegű ese­mények közül Időrendben az idén is első , helyre kerül a faragó népművészek immár negyedik országos allcotó tá­bora, amelyre összesen öt­ven résztvevő jelezte érke­zését. A faragó népművészek legszebb műveit a Rákóczi Múzeum mutatja majd be, az Erdélyi János teremben rendezett, nagyszabású kiál­lításon. A legnépesebb rendezvény rangja viszont minden bi­zonnyal a diá-lcnapolcat il­leti. Erre a kétévenkénti ne­vezetes találkozóra —, amely­ről már érdeme szerint kü­lön is hírt adtunk lapunk­ban — kétezernél több fiatal gyűlik össze öt megye, s há­rom nagyváros — Budapest, Debrecen, Miskolc — közép­iskoláiból, szakmunkásképző intézményeiből. A Rákóczi Múzeum önálló rendezvényeit is szervesen beilleszti a város tudomá­nyos és művészeti tervébe;. Tavasszal folytatja a múze­um a Pályám emlékezete cí­mű sorozatát, amelynek ke­retében Patakról indult jeles közéleti emberek, tudósok, művészek találkoznak, be- szélgethek a város mai nem­zedékeivel. A kulturális együttműkö­dés az idén túlterjed a vá­ros határain is. Biztató elő­jel, hogy sikerült összehan­golni a két „szomszédvár” — Patak’és Űjhely — köz- művelődési munkájának több lényegi tényezőjét. A két vá­ros közösen, váltott színhe­lyeken rendezi meg az idén az ifjúsági klubvezetők to­vábbképzését. A tanítóképző intézetben rendezett amatőr néptáncoktató tanfolyamon pedig az újhelyi Hegyalja Népi Együttes táncpedagó- gusai is közreműködnek ok­tatókként. Együtt hívta meg a két város előadóestekre Sinkovits Imre és Bitskey Tibor színművészeket Is. Remélhető, hogy a kölcsö­nösen előnyös együttműkö­dés a jövőben mind több kulturális területre kiterjed, mindkét város közművelődé­sének javára. Berccz József

Next

/
Oldalképek
Tartalom