Észak-Magyarország, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-24 / 300. szám

E^AK-MAGYARORSZAG 2 1974. uoce.iiber 24.. kedd H a két hónappal ezelőtt az európai kommunista és munkáspártok var­sói konzultatív találkozója még csak elhatározta, hogy a kontinens népei és mun­kásosztálya előtt álló hatal­mas feladatok megoldása és a kommunista mozgalom egységének további megszi­lárdítása érdekében 1975-ben konferenciát hív egybe Ber­linbe, addig a budapesti ta­lálkozó már hozzálátott e fon­tos tanácskozás konkrét elő­készületeihez. A találkozón részt vevő 28 testvérpárt jó­váhagyta a berlini konferen­cia napirendjét: harc az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és társa­dalmi haladásért. A politi­kai enyhülés térhódítása nyo­mán és a békét kívánó tö­megek akaratának hatására a vezető tőkés országok ural­kodó körei is kénytelenek mind reálisabban megköze­líteni az emberiség sorsát érintő politikai kérdéseket. Mindezzel párhuzamosan azonban a kapitalista világ­ban kiéleződött a gazdasági és a politikai válság, fokoz­zák tevékenységüket a hideg­háború hívei. Így hát alig­ha lehet fontosabb feladat, mint megakadályozni, hogy törés következzék be a nem­zetközi enyhülés folyamatá­ban. E cél érdekében a Szov­jetunió tette a legnagyobb erőfeszítést. A legutóbbi hó­napokban került sor az Egyesült Államok, Francia- ország és a Német Szövetsé­gi Köztársaság új vezetőivel a legmagasabb szintű talál­kozókra. A tárgyalások meg­erősítették: a tőkés világ nagyhatalmainak, első számú vezetőinek mind kevésbé van lehetőségük, hogy visszatér­jenek a hidegháború politi­kájához. Persze a reakciós erők mindent megtesznek annak érdekében, ha aláásni nem tudják, de legalább akadá­lyozzák az enyhülés, a békés egymás mellett élés gyakor­lati megvalósítását. Ezt bi­zonyítják az amerikai kong­resszusban a kereskedelmi törvény elfogadása körül folytatott harcok, a közép­európai fegyveres erők csök­kentésével kapcsolatos bécsi tárgyalásokon tapasztalható manőverek, amelyek arra irányulnak, hogy az úgyne­vezett „kiegyensúlyozott csök­kentés” címén egyoldalú elő­nyökre tegyenek szert, de erre mutatnak a NATO erő­feszítései is, amikor fokoz­zák a fegyverkezési hajszát, hogy katonai nyomás alatt tartsák a szocialista orszá­gokat, Európa békeszerető népeit. Ilyen körülmények között az európai kommunista és munkáspártok berlini érte­kezletére az a feladat vár, hogy feltárja a nemzetközi fejlődés új kérdéseit, érté­kelje a megváltozott hely­zetet, körvonalazza azokat a tennivalókat, amelyek nyo­mán valóra válhat Európa népeinek a békére, a bizton­ságra és a társadalmi hala­dásra irányuló törekvése. Kádár elvtárs az európai testvérpártok budapesti ta­lálkozóját köszöntő beszédé­ben kijelentette: „Az erős európai kommunista mozga­lom képes rá, hogy ered­ménnyel küzdjön földrészünk békéjének, biztonságának megszilárdításáért, s ez nö­velni fogja az e harcban részt vevő minden egyes test­vérpártunk becsületét és te­kintélyét saját hazájában”. A szovjet—amerikai közös űrrepülés előkészületei fontos szakaszhoz érkeztek. Képünk egy szovjet űrállomáson ké­szült. Ray Larson (jobboldalt), az amerikai Rockwell-ccg szakembere és Vlagyimir Sziromjatnyikov, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia tagja, a kísérlet egyik vezetője (középen) megbeszélik az összekapcsolás problémáit. Katonai eskütétel a határőrségnél Berlini jelentés Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára Berlinben fogadta Nyikolaj Bajbakovot, az SZKP KB tagját, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, az Állami Tervbizottság elnökét és Nyikolaj Patolicsevet, az SZKP KB tagját, a Szovjet­unió külkereskedelmi minisz­terét. A szívélyes megbeszé­lésen, amelyen részt vett Horst Sindermann, az NSZEP KB PB tagja, az NDK mi- nisztertaná- iák elnöke, megvitatták a Szovjetunió és az NDK közötti kapcsola­tok fejlesztésének fontos kér­déseit, többek között a gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködés további mélyítését. Ünnepi csúcsforgalom a nem­zetközi távbeszélő központ­ban: képünkön a kezelősze­mélyzet egy sora — a sok kö­zül Biztonsági értekezlet Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második szakasza december 23-tól január 17-ig szünetet tart a karácsonyi és újévi ünnepek miatt. valamint azért, hogy a küldöttségek a végzett munkáról beszámol­hassanak kormányuknak. Az értekezlet megbízható pozitív eredményekkel kezdi meg a szünetet. Előreléptek a politikai fődókumentum- tervezet előkészítésében, amely magában foglalja az európai biztonság alapvető kérdéseit és azokat az elve­ket, amelyek kapcsolataik­ban kell, hogy vezéreljék a résztvevő államokat. A hel­sinki indítványokban meg­jelölt 10 elv közül hétnek a szövegét előzetesen rögzítet­ték. A BM Határőrségének mis­kolci magasabb egységéhez tényleges katonai szolgálatra nemrég bevonult fiatal ha­tárőreink — az újonckikép­zés befejeztével — vasárnap délelőtt ünnepélyes katonai esküt tettek. A haza fegyveres szolgála­tának e minden katona éle­tében nagy jelentőségű és ünnepélyes aktusán —, amelyre Szerencsen, a határ­őrlaktanya udvarán került sor — részt vettek a sze­rencsi járás, a nagyközség párt-, állami és társadalmi szervezeteinek képviselői, va­lamint a fiatal határőrök hozzátartozói. Jelen volt Szabó Pál, a KISZ Borsod megyei Bizottságának titká­ra; Acs György, a Borsod megyei Tanács osztályveze­tője, Mitnyán Pál alezredes, Borsod megye hadkiegészí­tési és területvédelmi pa­rancsnoka, továbbá az ideig­lenesen hazánkban állomáso­zó szovjet katonai alakula­tok egyik Komszomol-tit- kára. Az ünnepélyes eskütétel alkalmából Nagy Gyula fő­tiszt mondott ünnepi beszé­det — vázolva a katonai es­kü jelentőségét és a határ­őrök megtisztelő feladatait. Ezután Űjvári László ezre­des, a határőrség miskolci magasabb egységének pa­rancsnoka köszöntötte az es­küt tett határőröket, akik tisztelegve vonultak el az ünnepség résztvevői előtt. (csé) Fotó: Ádám ist tartott a ügyei tanács (Folytatás az 1. oldalról) Borsod lakóinak az életszín­vonala. A megye költségvetése 2 milliárd 520 millió forint fel- használását teszi lehetővé, ugyanakkor fejlesztésre, új létesítményekre, beruházá­sokra is mintegy 2 milliárd 700 ezer forint áll rendelke­zésre. Mi valósul meg ezek­ből az összegekből 1975-ben? Első helyen kell említenünk a lakásépítést. A terv sze­rint az elkövetkező évben Miskolcon és a megyében összesen mintegy 3100 lakás épül. Ebből a megyeszékhely részesedése közel 1700 taná-' esi, illetve szövetkezeti érté- kesítésű lakás. Nő a bölcső­dei és óvodai férőhelyek szá­ma; előbbiből 180-nal, utób­biból 1050 megépítésével szá­molhatunk. Jelentős mérték­ben javul az iskolai, diák­otthoni ellátás; csaknem 1050-nel több általános és középiskolás nyerhet elhelye­zést a következő évben, mint 1974-ben. Ugyanakkor 92 tan­teremmel több áll majd az általános iskolás gyermekek rendelkezésére. örvendetes mértékben fejlődik a lakos­ság egészségügyi és kommu­nális ellátása is, a terv sze­rint ugyanis nem kevesebb, mint 80 kilométerrel bővül az ivóvízvezeték-hálózat, és 16 egészségügyi létesítmény is bekapcsolódik az ellátásba. A költségvetési és fejlesz­tési terv javaslatát a megyei tanács egyhangúlag jóvá­hagyta, a végrehajtó bizott­ság javaslatát határozattá emelte. * A öorsod-Abauj-Zemplén megyei Tanács tegnapi ülé­sén a művelődésügyi osztály vezetődévé Bujdos Jánost, a Sárospataki városi Pártbi­zottság volt első titkárát ne- zeték ki. Bujdos János ^ elvtársat 1968-ban választották meg a Sárospataki városi Pártbi­zottság első titkárának és a közelmúltban — érdemei el- isrríerése mellett — mentet­ték fel e tisztségéből. A kinevezést követően Buj­dos János dr. Ladányi József megyei tanácselnök előtt le­tette a hivatali esküt. A ta­nács elnöke meleg szavakkal köszöntötte a művelődésügyi osztály új vezetőjét. N. 1. Hazánk szerepe a KGST-n belül az elmúlt években je­lentősen növekedett. A meg­alapozott, összehangolt együttműködés következté­ben bővültek gazdasági kap­csolataink a testvéri szo­cialista országokkal, a KGST tagállamaival. A jövőben még inkább arra törekszünk hogy az együttműködés még gyümölcsözőbb, még ered­ményesebb és sokrétűbb le­gyen. Hiszen a sorozatos megállapodások és kétoldalú kapcsolatok bővülései is ezt a célt szolgálják. Ma már szinte hazánk minden me­gyéje, a nagyipari és mező- gazdasági üzemektől, a leg­kisebb termelőegységekig ér­dekelt a fejlesztésben, a kap­csolatok bővítésében. A szövetkezeti iparunkat is mind több szerződés, együttműködési szál köti össze a KGST-országokkal. Az együttműködés érdekes­sége, hogy egyes létesítmé­nyekhez a rendelő vagy szál­lító fél adja azokat a nyers­anyagokat, amelyek neki bő­ségesebben, és olcsóbban áll­nak rendelkezésre. Az ilyen irányú kooperáció nagymér­tékben csökkenti a beruhá­zások összegét. Ebben az írásban csak egy-két példát sorolunk fel abból a szerte­ágazó együttműködésből, ami jellemzi szélesedő kapcsola­tainkat. * A szocialista országok jár­műipari kooperációja kere­tén belül új üzemcsarnokkal bővítik az IKARUS székes- fehérvári gyárát. A nyolc­ezer négyzetméteres gyártó­csarnok építői szocialista szerződés alapján gyorsítják meg a beruházást és így az új üzemrész 1976 helyett, már 1975 közepén megkezd­heti a termelést. Ezzel a be­ruházással csaknem kétsze­resére növeli a termelését a székesfehérvári gyár. Pano­ráma- és városi kisbuszokat gyártanak az új üzemrész­ben. A tervek szerint a jövő évben ötezer új autóbusz hagyja el a fehérvári gyárat. * A Papai Textilgyárat fél­automata szovjet gépekkel korszerűsítik. Két gép pró­baüzemelése már megkezdő­dött, jövőre további 46 dara­bot szerelnek fel. A gyár már elkészítette a modern gépeknek megfelelően az új termékek mintakollekcióját, amelyekből máris keresett cikk a szuperlarmer anyag, amely az eddiginél lényege­sen jobb minőségű és forma­tartó lesz. * Az idén tíz százalékkal több szenet importálunk Len­gyelországból és az NDK- ból. A lakosság körében ked­velt német brikettből 570 ezer tonnát, a központi fű- téses lakások részére pedig u lengyel lángborsó szénből 300 ezer tonnát importálunk. * Az esztergomi Látszerésze- ti Eszközök Gyára a „Gran- visus” az idén meghárom­szorozta termelését, a tervek szerint jövőre még ezt is megkétszerezi. Termékeiből 45 millió forint értékű na- gyotthalló készüléket. — el­sősorban a szemüveg szárá­ba beépített készüléket — exportál a szocialista orszá­gokba, elsősorban az NDK- ba. * Magyar-szovjet műszaki­együttműködéssel hozták lét­re a VIDEOTON színes tele­vízió gyárát. Ennek alapján szovjet dokumentáció és al­katrészek felhasználásával már folyik a Colorsztár ne­vű színes készülék sorozat- gyártása. Az év végéig ösz- szesen 3 ezer készüléket ál­lítanak elő. Az együttműkö­dés eredménye az is, hogy a gyár most már felkészült a teljes hazai alkatrészekből tervezett, új színes készülék, 'a Munkácsy-Sztár sorozat- gyártására is. * A győri házgyár paneléiből a Győr megyei Állami Épí­tőipari Vállalat 1976. szep­tember 30-ig Pozsonyban a Duna-parton, 1300 férőhelyes diákszállót épít, csehszlovák megrendelőknek. A győriek­nek nem ez az első építke­zésük Pozsonyban. Ebben a városban nemrégiben adták át Csehszlovákia legnagyobb szállodáját, a Hotel Bratisla- vát. Az építkezéshez a szer­ződés értelmében a cemen­tet és betonvasat a csehszlo­vák fél adja. 4c Magyar segítséggel épül Kuba első lámpagyára. A több mint kétmillió dollár értékű magyar gépsorokkal a gyár a jövő év nyarán kezdi meg á próbatermelést. A lámnagyár évente 15 millió izzólámpát és fénycsövet ké­szít majd. A gyártáshoz szük­séges alapanyagot a Kubai— Magyar Barátság Kombinát szolgáltatja, amelyet szintén magyar segítséggel építettek fel. A gyár építésében szá­mos magyar szakember vesz részt. * A Mechanikai Mérőműsze­rek Gyára bővíti az olajve­zetékek automatikai eszkö­zeinek termelését. A termé­kek legnagyobb részét a Szovjetunióba szállítják. A nagy orenburgl vezetékhez is magyar berendezéseket szál­lítanak. A szovjet partnerek érdeklődését mutatja, hogy 1975-re, a korábban lekötöttV nél. hárommillió forint rubel értékű termékkel többet vá­sárolnak a magyar vállalat­tól. A gyár a növekvő igé­nyeknek megfelelően felké­szült arra, hogy 1980-ig négy­szeresére növelje az olajve­zetékek alkatrészeinek gyár­tását. ■i Bővül a magyar—lengyel szerszámipari gyártás szako­sítása. A tervek szerint Len­gyelország 11. Magyarország1 15 féle szerszámgénre szako­sodik. 1976 és 1980 között összesen 55 millió rubel ér­tékű szerszámgépipari ter­méket szállít egymásnak a két ország. A számítástechni­kai berendezések forgalmá­nak értéke, az egvü*»műkfc- dés alapján 5 év alatt min- közelíti majd az 50 millió rubelt. Az építőipari' gépek kölcsönös szállításának érté­ke meghaladja a 40 millió forintot. W. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom