Észak-Magyarország, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-08 / 287. szám
1974. dec. 8., vasárnap ÉSZAK - M AGYAROR5ZAG 5 A mezőgazdas szolgálata han A dohány pa (Iá ban «Ä. 1 7 «Í äifcÄ'Ä / áS^8^ÉI Húsz hektárnyi teriileleii termesztett az. idén is dohányt az edelényi Alkotmány Termelőszövetkezet. A nyár sem volt kedvező az ipari növényre, de az őszi sok csapadék különösen sok kárt tett a dohányban, illetve annak betakarításában. A közös gazdaság elsősorban azért foglalkozik dohánytermesztéssel, hogy több tíz asszonynak biztosítson munkaalkalmat az esztendő nagy részében. Borsod községben, a régi tsz-központ irodaházából átalakított dohánypajtában húszán, Balajton pedig tízen csomózzák a dohányt. Szín és minőség szerint osztályozzák, aztán 18— 20 levelet egy bábuba, avagy csomóba összefogva összekötnek. Ezeket a csomókat aztán 40—15 kilogrammos bálákba összeállítva szállítják el. Mint Parádi Károly, a dohányosok brigádvezetője elmondta, az asszonyok 15—16 kilogramm dohányt válogatnak, illetve csomóznak fejenként a 10 órás munkanap alatt. ABC-áruház, termálkút, lakásuk Mezőcsát jövő évi tervéből Hét esztendővel e]"L' alapították meg a Borsodi Vegyikombinát agrokémiai kísérleti telepét; azzal a rendeltetéssel, hogy az itt végzett tudományos kutatómunka, a gyakorlati kísérleteit alapján a telep dolgozói nyújtsanak segítséget a mezőgazdaság kemizálásához. összegezzék a kísérletek tapasztalatait és a gyártóüzemeknek adjanak segítséget a gyártmányok korszerűsítéséhez, a mezőgazdaságban tegyék kedveltté, illetve bizonyítsák be a BVK nitrogénipari termékeinek hasznos és jó tulajdonságait. Hét esztendő számszerű adatai bizonyítják a telep „életképességét ’, a tervszerű, elmélyült tudományos kutatómunka eredményeit. Számos mezőgazdasági tudományos kutatóintézettel, egyetemmel, több száz állami gazdasággal, termelőszövetkezettel teremtettek gyümölcsöző munkakapcsolatot; es a kutatómunka eredményeit tekintélyes hazai és külföldi szaklapokban publikálták, tették közkinccsé. — Közülük két szakcikkre vagyok különösen büszke — mondja dr. l_iss A. Sándor, a kísérleti telep vezetője. — Az egyik a Szovjet Tudományos Akadémia évkönyvében jelent meg, a másik egy svájci szaklapban. E két publikációra, túlzás nélkül mondhatom, felfigyeltek a szakemberek. Az írásban ugyanis kísérleteink lényegéről volt szó. Nevezetesen arról, hogy a kémiai elemzés és a matematikai formula segítségével előre meg lehet határozni a növények magnéziumhiányra való érzékenységét. így állapítottuk meg, hogy a cukorrépa rendkívül magnéziumigényes, azaz bőséggel „meghálálja" a magnéziumos műtrágyázást. Nem titok, hogy megyénk az ország egyik legszennyezettebb területe, bármilyen szempontot veszünk is figyelembe. Annak ellenére, hogy a felújítás alatt levő és újonnan épülő üzemeink mind nagyobb összegeket fordítanak védelmi berendezések építésére, mégis ijesztően megnövekszik egy-egy terület szennyezettsége. lények és lehelőséoek Megyénkben a Sajó vízgyűjtő területén 48, míg közvetlenül a Sajó völgyében 30 olyan üzem van, mely kisebb vagy nagyobb mértékben szennyezi a vizet, ami a Tiszába ömlik. Ez annál is nagyobb probléma, mivel a kiskörei duzzasztómű fölötti víztömeg szennyezése igen veszélyes lehet. A Sajó vizát négy nagyüzem „veszi ki” és használja fel termelési folyamataiban. A kivánt mértékig minden üzem kénytelen megtisztítani a vizet, amit a felhasználás során többé-kevésbé újra elszennyez, és jól-rosszul meg- tiztítva visszajuttat a folyóba. Ugyanez az összefüggés érvényesül a Szinva és a Bód- va mellett is. Ez utóbbinál például az edelényi szennyvízbevezetés alatt — szerencsére megfelelő távolságban — ivóvizet készítenek belőle. A Hernád mellett szintén ivóvízművek vannak, parti szűrésű vízbázisra telepítve. Ezt a vízfolyást magyar területen jelentős szennyezés nem éri Bebizonyítottuk, hogy a BVK-ban gyártott agronit műtrágya jelentősen megnöveli a cukorrépa terméshozamát. Nemrégiben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tett látogatást a kísérleti telepen. A magas rangú vendég — mezőgazdasági szakember lévén — mélyrehatóan érdeklődött a telepen folyó tudományos munkáról, milyen eredményeket értek el munkájuk során? — Örömmel adhattunk számot sikereinkről — mondotta a telep vezetője. — Jelentős eredményként könyvelhetjük el a fehérjedúsító plantprotam és a takarmányozási karbamid sikerét, széles körű használatát a mezőgazdaságban. E két termékkel a BVK elnyerte a Budapesti Nemzetközi Vásár nagydíját is. A különféle publikációkon túl, munkánk eredményeiről számos hazai és külföldi konferencián tartottunk beszámolót, amelyekben a műtrágyázáson kívül szó esett a környezetvédelmi és a fehérjenöveléssel kapcsolatos témákról, feladatokról is. Az ország első cseppfolyós ammóniával műtrágyázó állami gazdasága az Ongai Állami Gazdaság, ahol a kísérleti telep dolgozóinak szakvezetésével és a BVK anyagi támogatásával használták először műtrágyázásra a cseppfolyós ammóniát. Jelenleg a Bábolnai Állami Gazdasággal tartanak igen szoros kapcsolatot a telep dolgozói. A Kukoricatermelő Közös Vállalkozás irányítói, vezetői gyakorta kérnek szaktanácsot a kísérleti telep kutatóitól. — Eddigi kutatómunkánk bizonyítja — folytatja dr. Kiss A. Sándor —, hogy a pvc-fólia n am csak tartósabb, mint a polietilén fólia, hanem azonos körülmények Az ilyen egységes vízgazdálkodási területeken az a fő feladat és cél, hogy megtaláljuk, vagy helyreállítsuk az egyensúlyt a várható gazdasági lehetőségek segítségével, hiszen Miskolc ivóvízigénye lí)85-re a jelenleginek mintegy háromszorosára emelkedik. Ehhez még hozzá kell számítani, hogy a nagyüzemek egész sora lép be időközben a termelésbe, melyek mint vízigénylők, de mint szennyezők sem jelentéktelenek. E beruházások ma igen korszerű és költséges tisztító berendezésekkel valósulnak meg. Ennek eredményeképpen előzetes számítások szerint annyi elérhető, hogy a Sajó középső és alsó szakaszán egy kategóriával javuljon a vízminőség. k«\ orvoscsoport tapasztalatai A megyében jelenleg 385 olyan ipari, mezőgazdasági, illetve köz- és kommunális üzem, valamint intézmény van, melyek napi szennyvízkibocsátása 50 köbméternél nagyobb. Két évvel ezelőtt a kivetett bírságok együttes összege „csak” 21 millió forint körüli volt, tavaly viszont már meghaladta a 25 millió forintot. A legtöbb bírságot a BVK, az Észak-magyarországi Vegyiművek és a Bor- sodnádasdi Lemezgyár, valamint a Miskolci Vízmű fizette. kozott, kevesebb fdtőener- giával biztosítható alatta a kívánt hőmérséklet; ugyanakkor fűtés hiányában, a pvc-fólia alatt nehezebben „fázik meg” a növény. Úttörő jelentőségű az úgynevezett résszelepes pvc-csö- ves altalajöntözés, a csepegtető öntözés, amelyet a szőlő- és gyümölcstermesztésben már több éve igen eredményesen alkalmaznak. Napjainkban két ellentétes irányú kísérletet végzünk pvc- vel. Az kutatjuk, milyen anyagokkal lehet fokozni a pvc élettartamát a mikroorganizmusokkal szemben, míg a másik: milyen adalékanyag hatására bomlik el használat után a pvc. Ez a kísérlet elsősorban a környezetvédelem tekintetében bír nagy jelentőséggel. A m-ii sikereken túl * szakmai a telepvezető igen büszke arra, hogy a kísérleti telep kis létszámú kollektívája lelkiismeretesen, a kutatómunka kívánalmainak megfelelően, pontosan, szorgalmasan dolgozik. Valamennyien tagjai a négy esztendeje alakult Tessedik Sámuel szocialista brigádnak. A brigád vezetője Ré- dei Józsefné szinte anyáskodva gondoskodik a brigád tagjairól, segíti munkájukat. E gondoskodáson nem kell csodálkozni, hiszen Rédeiné nemcsak agronómusi képesítéssel, hanem tanári oklevéllel is rendelkezik és mellesleg kétgyermekes családanya. A kutatómunkából is kiveszi a részét, egyike a telep legrégibb dolgozóinak. A telepen mindenki tanul. Béki Irma, aki a telep létesítésétől kezdve az első kapavágástól a telepen dolgozik, a kollektíva segítségével szerzett mezőgazdasági szakmunkás-bizonyítványt, és most esti tagozaton szerez magasabb képesítést. S.z D, Tavaly megyénkben a levegőtisztaság-védelmi bizottság felkérésére egy orvoscsoport vizsgálta a levegőszeny- nyezettség hatását az emberi szervezetre. A vizsgálat megállapította, hogy például Óz- don és Kazincbarcikán csaknem hatszor annyi az idült légcsőhurutban szenvedő férfiak száma, mint Sátoraljaújhelyen. A nem poros munkahelyeken dolgozó nőknél az arány megközelítően négyszeres. Az. asztmatikus megbetegedések vizsgálatánál is hasonló megállapításokra jutottak a kutatók. Külön vizsgálták a levegőszennyezettség hatását a csecsemőknél és a gyermekeknél is. A légzőszervi megbetegedésekben szenvedő fiatalok száma aggasztóan magasra növekedett. A rendelkezésre álló mért, számolt és becsült adatok alapján megállapítható: a megye legszennyezettebb települése Ózd. Időjárási és földrajzi viszonyai nem kedvezőek és ezt a helyzetet még súlyosbítja, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek a völgy és a város központját foglalják el. A gyenge szélmozgás miatt a füstköd a zárt völgyet gyakran megüli. mintegy kupolát képezve fölötte. A megye egész területére elkészítették a szakemberek azt a tervezetet, mely szerint szennyezettség! fokok szerint kategóriákba lehet — és kell! — sorolni az egyes településeket. Ez a besorolás az 1875. január 1-től életbe lépő légszennvezési bírság alapját is képezi. Miskolciaké az első díj A Tokaj étteremben rendezték meg december 4-én, délután a vendéglátók országos ifjúsági csapatversenyét, öt megye vámsaiból érkezett felszolgálók, cukrászok es szakácsok mérték össze erejüket. A négytagú csapatoknak saját tájjellegű gasztronómiai szokásait kellett bemutatni a zsűri előtt. A verseny első díját a Miskolci Vendéglátó Vállalat dolgozói nyerték „matyó- asztal” kompozíciójukkal. A második és harmadik helyen a csongrádi, illetve a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat végzett. A díjakat Sebestyén Miklós. a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője adta át. A megyében a szennyeződé, seket jelenleg két hálózat j méri. Ennek megteremtésére, a mérésekre és a műszerekre több millió forintot fordítottak. Az eddigi vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy megyénk levegőjének szeny- nyezettsége különösen az ipari régiókban meghaladja az országos átlagot. A jelenlegi helyzet javítására a megyei tanács megbízása alapján az ÉSZAKTERV egy olyan nagyszabású levegőtisztaság-védelmi terv kialakításán dolgozik, amely alapján megoldható lesz ez a mindnyájunk egészségét nagyban veszélyeztető probléma. Hasznos kezdeményezés A környezetvédelem és az! urbanizációs ártalmak kutatásával az utóbbi évek fokozott problémáinak hatására országszerte mind több és több intézmény és szakember foglalkozik. Kialakultak a megfigyelő és vizsgáló háló- ! zatok, létrejöttek a képzési rendszerek. Lassan minden egyetemünkön, főiskolánkon indítanak környezetvédelmi tagozatot. Az innen kikerülő szakemberek szakmai felkészültségétől függ további „sorsunk”. Miskolcon, a Gábor Áron Kohó- és öntőipari Szakközépiskola próbálkozik a középfokú szakemberképzés megoldásával. Az elmúlt évben általános tagozaton mintegy húsz fiatal végzett a különböző üzemek küldötteként. Ebben a tanévben a tavalyi tapasztalatok alapján már szakosítva, egy-egy területre koncentrálva szervezik a tanfolyamot. A hasznos és elismerésre méltó kezdeményezés úgy tetszik, valamelyest ezen a szinten is megoldást jelent majd. Vásárhelyi István Régi óhaj valóra váltását kezdték meg néhány nappal ezelőtt Mezőcsáton: megjelentek az építők és hozzáláttak a községi csatornahálózat kiépítéséhez. Ropognak a légkalapácsok, bontják az aszfaltot, hordják a szükséges anyagokat — egyszóval vegre teljesül a több ezer lakó kérése. A csatornázás jó néhány éve szerepel már a tanács tervében, ám a megvalósításra — részben anyagi okok miatt — eddig nem kerülhetett sor. Sürgette a megoldást, hogy az esősebb évszakokban megállt a víz az utcákon, rongálta azok állapotát, gátolta a falu tisztán tartását. Ami pedig a lakosság kérését illeti: az utóbbi esztendőkben igen sok családi ház, korszerű lakás épült a községben. Vízvezetékes, modern, fürdőszobás otthonok ... És bizonyára még több épülhetett volna, ha van csatornahálózat, ha nem okoz egyre nagyobb gondot a szennyvíz elvezetése. A napokban megkezdett csatornaépítés több éves munkát jelent. A beruházás három ütemben készül, az elsőben a község főutcájában fektetik le á vezetéket és a csapadék-, illetve szennyvíz- gyűjtő medencét készítik el. A munka első szakasza a jövő év végére fejeződik be, s nem kevesebb, mint 12 millió 750 ezer forintba kerül. A szükséges pénzt teljes egészében a nagyközségi tanács biztosítja. Az idei esztendőből hátralevő egy hónap és az 1975-ös év emellett jó néhány más, ugyancsak régóta várt létesítménnyel örvendezteti meg a község közel hétezer lakóját. Befejezés előtt áll, s az év végére minden bizonnyal el is készül az a termálkút, amelyet most fúrnak a község határában, s amely egy később megvalósuló melegvizű strand építését teszi lehetővé. Igaz, meglehetősen költséges beruházás ez — a kút létesítése több mint 2 millió forintba kerül —, ám rövid idő alatt megtérülhet. A járás és a község vezetői ugyanis a termálvíz másirányú, például mezőgazdasági hasznosítására is számítanak, ez pedig a lakosság jobb ellátásában gyümölcsözik majd. Lakossági ellátás! Szorosan kapcsolódik ehhez a témához egy másik létesítmény. Jövő évben megnyílik az áfész új üzlete, egy 1000 négyzetméter alapterületű ABC-áruház, ami nemcsak a mezőcsátiak, de a járás úgyszólván valamennyi lakója számára fontos. Jobb áruellátást, a vásárlói igények színvonalasabb, kulturáltabb kielégítését jelenti. Korábban már szóltunk arról, hogy az utóbbi években örvendetesen fejlődött Mező- csát; sok új, modern otthon -épült a községben, rendezettebb, takarosabb lett a falu képe. A lakásépítést a jövő évben is egyik legfontosabb feladatának tartja a nagyközségi tanács. 1975-ben — célcsoportos beruházásként — 12 lakás átadásával számolnak, az épület várhatóan a jövő év decemberében készül el. Ennek átadásával szeretnék zárni a negyedik ötéves tervet. megvalósítani a nagyközség jövő évi fejlesztésére kimunkált elképzeléseket. Ügy tűnik, sikerrel teljesítik majd a sok községgyarapító célkitűzést. N. 1. Műszeres szigetelés-vizsgálatnak vetnek alá minden gázcsövet a Miskolci Mélyépítő Vállalat telephelyén, mielőtt az avas! lakótelepen beépítenék Eotó: Laczó JózsefTapa szia latok, feladatok Védj ük körn yezeí ünket Mi a helyzet Borsodban ?
