Észak-Magyarország, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-01 / 281. szám

T974. dec. 1., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Tizenegv hánap, tizenegy cselekedet „ 7 et t&Mé &i készüiüak a párt ML kongresszusára '* Beszélgetés Török Lászlóval, a KISZ Borsod megye! Bizottsága eisö titkárával Dunántúl legnagyobb diólermclő ferüleíe a somogyi lankákon, a Balatonboglári Állami Gazdaságban van. A Milotai Magone dió rajta már Somogybán is megterem, s ebből exportra — Ausztriába — is szállítanak. Képünkön: dió válogatása és csomagolása ex­portra. Beszámoló taggyűlésen Miskolc „éléskamrája” „A KISZ tagjai és a fiata­lok tömegei a napi felada­tok megoldásával ugyancsak becsületesen részt vállalnak a kongresszusi célkitűzések­ből. .4 KISZ Központi Bi­zottsága április 17-i határo­zata alapján a kommunista jelleg erősítésén, a fiatalok eszmei-politikai nevelésén és a meg tartalmasabb alap- szervezeti munka kialakítá­sán fáradoznak, miközben részt vesznek a kongresszu­si munkaversenyben.” Újhe­lyi Tibor, a megyei pártbi­zottság titkára több mint egy hónappal ezelőtt mondta e szavakat, amikor arról ér­deklődtünk, hogyan készül az ifjúság a pártkongresz- szusra. Ez jutott eszembe most, amikor Török László­val, a KISZ Borsod megyei Bizottságának első titkárával hasonló témáról beszélget­tünk. Szavai nyomán felele­venedett mindaz, amit Bor­sod megye ifjúsága a koráb­bi hónapokban tett pártunk XI. kongresszusa és a fel- szabadulási jubileum tiszte­letére és kirajzolódott az is, ami a közeli és a távolabbi júvö. tervei között szerepel. — Külön út és külön fel­adat nincs a KlSZ-szerveze- tek előtt. Tudjuk, akkor kö­szöntjük méltóképpen a XI. kongresszust és felszabadu­lásunk 30. évfordulóját, ha a mindennapi munkában be­csülettel helytállunk, úgy élünk és dolgozunk, ahogy ezt elvárja a KISZ, teljesít­jük akcióprogramjainkat — mondta Török László. (Legelemibb követelmény, amit egy fiatal a KISZ-lag- sággal vállal, hogy a közös­ség es saját érdekében tisz­tességgel elvégzi mindennapi munkáját: legjobb tudása, képességei szerint tanul, dol­gozik és készül a haza vé­delmére. KISZ KB április 17-i határozata.) — Az áprilisi határozatból kiérzódilc az, hogyan gyako­rolhatna nagyobb politikai hatást tagjaira a KISZ, ho­gyan nevelhetné az ifjúság mind nagyobb hányadát kommunistává? — kérdezem. — Tettekkel köszöntjük pártunk XI. kongresszusát és felszabadulásunk 30. évfor­dulóját — válaszol a me­gyei első titkár. — Minden KISZ-alapszervezet és KISZ- tag tizenegy hónap alatt ti­zenegy cselekedettel készül a XI. kongresszusra. Ennek ke­retén belül megvitatjuk a jobb politikai felkészülés le­hetőségeit, szembeszállunk minden olyan téves nézettel, szemlélettel, életfelfogással, mely összeegyeztethetetlen a fiatalok kommunistává ne­velésével, harcolunk azok felszámolásáért környeze­tünkben. Ügy dolgozunk, hogy a marxista—leninista felfogást minél többen érez­zék magukénak és vállalják a párt politikáját. Azt akar­juk, hogy 1975. április 4-ig minden KISZ-alapszer veze­tünk vegye fel a szocialista hazánk létének megteremté­séért vívott harcban kiemel­kedő hősök, mártírok közül valamelyik nevét. Tavasszal ismét megrendezzük az ifjú­sági fórumokat, ahol a fia­talokat foglalkoztató témák­ról, mint például a forradal- miság, internacionalizmus, szocialista hazafiság, váltunk Szót. (A dolgozó KISZ-tag mun­kaszeretetével, szakértelmé­vel és tudásának szüntelen gyarapításával tűnjön ki! A szövetség a védnökségi — munkaverseny-mozgalmaiban és társadalmi munkaakciók­ban bizonyítsa, hogy a nyil­vánvaló állampolgári kötele­zettségeknél többet vállal az ötéves terv teljesítéséért.) — Borsod ifjúsága eddig is példásan helytállt a szo­cialista épitőmunkában. Mi­lyen konkrét tettek fémjelzik mostani tevékenységét? — A fiatalok is csatlakoz­tak a kongresszusi verseny­hez. Számos helyen kezde­ményeztek kommunista mű­szakokat. Ezekkel is szeret­nénk a nagyberuházások ha­táridőre történő megvalósu­lását segíteni. Igen jól sike­rült kezdeményezéseknek voltunk szemtanúi a Tiszai Vegyikombinát olefinművé­nek építésénél, ahol több esetben tartottak — hozzá- tehetem, kitűnő eredmények­kel — kommunista műszako­kat. A Borsodi Vegyikombi­nátban a PVC III. létesítését segítették hasonló módon. A Diósgyőri Gépgyárban, a Le­nin Kohászati Művekben és Özdon az oktatás fejleszté­séhez és a vietnami ezer­személyes szakmunkásképző intézet létesítéséhez nyújtot­tak nagy anyagi segítséget a kommunista szombatok be­vételéből. Ezenkívül ugyan­csak Özdon, az új rúd-drót- hengermű beruházásánál is ott vannak a fiatalok. A Bor­sodi Szénbányáknál egyetlen műszak alatt 400 ezer forint értékű munkát végeztek el, és 100 ezer forintot befizet­tek a vietnami számlára. Részt vesznek az ifjúsági brigádok olyan helyi felada­tok megoldásában, mint pél­dául a termelékenység foko­zása és a minőség javítása, üzemi tervek teljesítése, és így tovább. Faluhelyen a tsz és a lakóterületi szerveze­tekben, elsősorban a község­fejlesztési tervek megvalósí­tásán fáradozik az ifjúság. Az ózdi járás a 30. évfor­duló tiszteletére minden köz­ségben felszabadulási emlék­parkot hoznak létre társa­dalmi munkával. Csaknem minden tsz-ben és állami gazdaságban konkrét válla­lásokat tettek a KISZ-esek az őszi munkák meggyorsításá­ra. A tokaji borkombinát és az állami gazdaság KISZ-esei példásan segítették a nehéz szüretet. Súlyban, a Bülck- alja Tsz-ben a gyümölcs­szedésen kívül az őszi mun­kákból vállalt részt az ifjú­ság. Fancsalban a KISZ-ta- gok szabad idejüket felál­dozva szedték az almát. — A védnökségeknek nagy tradíciója van Borsodban. Nyilván folytatják most is e szép, naladó hagyományt? — Megyénk fiataljai részt vesznek a központi védnök­ségekben, különös tekintettel a leninvárosi ipari koncent­rációra, a Tisza II. vízlépcső és öntözési rendszer építésé­re, hasznosítására, valamint a húsprogram teljesítésére. Ez utóbbinál, a miskolci hús­kombinát létesítésénél konk­rét feladataink vannak. Ugyancsak vannak tenniva­lóink a védnökség keretén belül a fásítási mozgalomban és az oktatási-nevelési felté­telek javításában. Folytatjuk ezenkívül az olyan megyei védnökségeinket, mint a He- jőcsabat Cement- és Mészmű nagyberuh ázása, vagy a ka­zincbarcikai PVC III. léte­sítése. A védnökségi mun­káknál is törekszünk a KISZ tömegbefolyásának, szerve­zettségének javítására csak­úgy, mint a fiatalok érdekei­nek képviseletére. Védnöksé­gi vállalásaink általában konkrétak, megalapozottak, tehát végrehajthatók. Az operatív bizottságok Lenin- varosban, Kazincbarcikán és Hejőcsabán úgynevezett véd­nökségi napokat tartottak, s ezek is egybeesnek kong­resszusi vállalásaikkal. (Mindenkinek, aki az új társadalmat, a szocializmust tudatosan építők útját akar­ja járni, korszerű általános műveltségre, marxista—leni­nista gondolkodásra, szakér­telemre, szorgalomra és al­kotó munkaszeretetre van szüksége.) — A fiatalság egyik igen fontos feladata a tanulás. Ez­úttal nem szorosan a diákif­júságra gondolok, mert ne­kik ez a munkájuk. Általá­ban az ifjúságra jellemző a politikai képzés és önképzés, a szakmai továbbképzés és így tovább. Milyen tapaszta­latok vannak Borsodban? — kérdezem. — Elöljáróban hadd mond­jam el, csatlakoztunk a KISZ Központi Bizottság által kez­deményezett „Ne legyen olyan KISZ-tag, aki nem vé­gezte el az általános iskola nyolc osztályát” országos ak­cióhoz. Ebben segítjük és el­lenőrizzük is az alapszerve­zeteknél, valamint a bizott­ságoknál folyó munkát. A patronáló mozgalom kiszéle­sítésével hozzájárulunk a szakmunkástanulók és pálya­kezdő fiatalok beilleszkedésé­hez. Fiatal értelmiségiek be­vonásával segítséget nyújtunk az ifjúmunkások továbbkép­zéséhez, tanulásához. Ered­ményesen halad szinte min­den bizottságunknál a KISZ politikai oktatás, jó dolog az is, hogy az egyetemisták és a főiskolások tevékenyen se­gítik a középiskola' KISZ- szervezetek munká. .1 egész odáig, hogy oktatási körök­ben irányító szerepet vállal­nak. — A kongresszusi felkészü­lés során éppen pártunk mun­káspolitikájának értelmében a KISZ is egyre nagyobb gondot fordít a fizikai dol­gozók tehetséges gyermekei­nek továbbtanulására — ve­tem közbe. — Ez olyan téma, amely- lyel mi is sokat foglalko­zunk. Ügy érzem, felsőfokú tanintézeteink KlSZ-bizottsá- gai egyre jobban szélesítik azt a segítséget, melyet a fi­zikai dolgozók tehetséges gyermekei részére nyújthat­nak. Növeljük az egyetemis­ták és főiskolások a szak­munkásképzésért akcióban részt vevők számát, hatáskö­rünket pedig kiterjesztjük több szakmunkásképző inté­zetre, szakmai és általános ismereti tárgyakra egyaránt. A főiskolákra és az egyete­mekre bekerült munkásfiata­lok útját tovább is figyelem­mel kísérjük, igyekszünk át­segíteni őket az első akadá­lyokon — válaszolta Török László elvtárs. Borsod ifjúsága, megyénk KISZ-tagsága az elmúlt há­rom évtizedben számos eset­iben bebizonyította, hogy mindenütt ott van, ahol a fiatalságra jellemző lendület­re, kezdeményező készségre és tenpi akarásra van szük­ség. Tulajdonképpen ezt te­szi most is pártunk XI. kongresszusára és felszaba­dulásunk 30. évfordulójára készülve. Konkrét tettekkel, nagyszerű cselekedettel járul hozzá mindennapi feladata­ink megoldásához, a kisebb- és a nagyobb közösségek gyarapodásához. S mindezzel nemcsak egy-egy vállalást teljesít, hanem azon az úton halad, melyei a KISZ Köz­ponti Bizottság áprilisi ülé­sén emelt „törvényerőre". Paulovits Ágoston A Miskolci Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat I. szá­mú pártalapszervezetében azok az elvtársak dolgoznak, akiknek alapvető feladatuk a megyeszékhely — Miskolc — zavartalan élelmiszer-el­látásának biztosítása, a csak­nem 200 ezer lakosú „mun­kásváros” egyre növekvő igé­nyeinek folyamatos kielégí­tése. És azok, akik e nagy feladat megoldását, a válla­lat központjában munkájuk­kal nap mint nap segítik. Ennél fogva alapszerveze­tük négyéves számvetése bi­zonyos értelemben bepillan­tást enged Miskolc „élés­kamrájába" — a város élel­miszer-ellátásának fejlődésé­be, megoldott és megoldásra váró gondjaiba is. A vállalat központjában dolgozó kommunisták fele­lősségét növeli, hogy munká­juk minden tekintetben ki­hat a város lakosságának élelmiszer-ellátására, s a bolthálózatban működő alap­szervezetek tevékenységére. Mindezeknek tudatában van az I. számú alapszerve­zet vezetősége és tagsága. Erről győződhettünk meg a minap beszámoló taggyűlé­sükön is. * A vezetőség gondosan elemző és értékelő beszámo­lójából — amelyet Tóth Bar- náné, az alapszervezet titká­ra ismertetett a taggyűlésen — a város élelmiszer-ellátá­sának négyéves fejlődését reprezentáló számos ténnyel, sok-sok „beszédes” adattal megismerkedhettünk. Mindenek előtt megtudhat­tuk, hogy a vállalat köz­pontjában dolgozó kommu­nisták az elmúlt négy esz­tendő alatt hatás- és feladat­körükben igen sokrétű, cél­tudatos és következetes mun­kát végeztek a X. pártkong­resszus határozatainak végre­hajtásáért — lényegében Miskolc élelmiszer-ellátásá­nak fejlesztéséért. Feladata­ik megoldása közben figye­lembe vették a Központi Bi­zottság 1972. novemberi út­mutatásait, a munkásosztály helyzetéről szóló és más, nagy fontosságú párthatáro­zatok követelményeit — pár­tunk életszínvonal-politiká­jának célkitűzéseit. A válla­lat több mint 230 boltegysé­ge, egyre növekvő számú korszerű ABC-áruhúza — a „konkurrens” kereskedelmi vállalatokkal együtt — lé­nyegében zavartalanul bizto­sította a város élelmiszer-el­látását, a szüntelenül növek­vő fogyasztói igényke kielé­gítését. Eközben a vállalat­nak számos olyan gonddal és problémával kellett meg­küzdenie, amely jórészt a városfejlesztés természetes velejárója. A ..szanált” üzlet- helyiségek pótlása, a korsze­rű ABC-áruházak szaporítá­sa, az elavult — jórészt pe­riférikus boltok felújítása, a kifejezetten munkáslakta körzetek jobb áruellátása éppúgy sok gondot okozott, mint a szakképzett munka­erő krónikus hiánya, vágj’ az esetenként jelentkezett „hiánycikkek” körének áthi­dalása. illetőleg szűkítése. A Miskolci Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat tavaly — 1970-hez viszonyítva — több mint 200 millió forint­tal nagyobb frogalmat bo­nyolított le, a vállalat idei forgalmi terve pedig már meghaladja az egymilliárd forintot. (Egymilliárd 140 millió forint!) Ekkora „vásárlási kedv”, s a fogyasztók differenciált — olykor egészen extrém — igé­nyek folyamatos kielégítése — bizony nem könnyű fel­adat! Különösen, ha figye­lembe vesszük, hogy ez az óriási mennyiségű áru csak jól átgondolt szervezd és irá­nyító, nem kevésbé nehéz fizikai munka árán jut el a fogyasztókhoz. S, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a több, mint egymilliárdos ösz- szeg jórészt „filléres” téte­lekből áll össze... Abban, hogy Miskolc élel­miszer-ellátása az elmúlt évek során kedvezően ala­kult, sőt sokat fejlődött, nem kis szerepe volt és van a vállalat pártszervezeteinek, csúcsvezetőségének és három alapszervezetének. Az utób­biak között éppen az l. szá­mú alapszervezet kommu­nista kollektívájának, amely­nek beszámolója alapján szólhattunk Itt — ha csak vázlatosan is — az élelmi­szer kiskereskedelmi forga­lom növekédéséről, a fo­gyasztók igényeinek mind jobb kielégítéséről. Mert az itt dolgozó kommunisták po­litikai tevékenysége minde­nek előtt erre irányuL Az alapszervezet vezetősé­gének munkája azonban a gazdaságpolitikai irányító te­vékenységen kívül kiterjed a vállalatnál dolgozók élet- és munkakörülményeinek ja­vítására, a tömegszervezetek pártirányítására, a szocialis­ta brigádmozgalom segítésé­re, és nem utolsó sorban a pártélet belső rendjének szervezésére, a pártmunka tervszerű programjának ki­alakítására, a határozatok végrehajtásának megszerve­zésére és a végrehajtás el­lenőrzésére is. Ennek során a vezetőség különösen nagy gondot for­dított az alapvető párthatá­rozatok követelményeinek ér­vényesítésére: a nők és az ifjúság helyzetének javítására, a szocialista brigádmozgalom és munkaverseny fejlesztésé­re — állapíthattuk meg a beszámolóból és az ezt köve­tő tartalmas, konstruktív vi­tából. Azt is megállapíthattuk, hogy a pártszervezet vezető­sége nagy figyelmet fordít a kommunisták politikai és szakmai felkészültségének növelésére, a propaganda- és az agitációs munka fejlesz­tésére, a közművelődés vál­lalati kérdéseinek megoldá­sára, a tájékoztatás, a párt- és az üzemi demokrácia to­vábbfejlesztésére, továbbá a pártépítésre, a pártfegyelem erősítésére, s a pártcsoportok munkájának irányítására is. A párttagság politikai ak­tivitását és felelősségét jól érzékeltette a beszámoló tag­gyűlés vitája is, amelynek során 16 elvtárs fejtette ki véleményét, mondta el ész­revételeit és javaslatát a ve­zetőség beszámolójában el­hangzottakról, az elmúlt négy év tapasztalatairól, il­letőleg a vállalat jeenlegi gondjaival, s a határozati ja­vaslatban is megfogalmazott további tennivalókkal kapcso­latosan. A felszólalások mindegyi­kére nem térhettünk ki. Azonban ide kívánkozik Ve­res Gyulának, a csúcsvezető­ség titkárának felszólalása, aki többek között — megál­lapította, hogy „az alapszer­vezet vezetősége és tagsága töretlenül haladt azon az úton, amelyet az 1970-es ve­zetőségválasztó taggyűlésen célul tűzött ki, s a feladatok megoldása során minden lé­nyeges kérdésben a X. párt- kongresszus határozatait vet­ték figyelembe". S ide kí­vánkozik Mátyás Lajosnak, a vállalat igazgatójának fel­szólalása is, aki több, a be­számolóban és a felszólalá­sokban elhangzott probélma érintése után, meleg szavak­kal köszönte meg az alap­szervezet vezetőségének és tagjainak a gazdasági veze­tés számára az elmúlt négy év során nyújtott — mint mondotta — igen értékes és nélkülözhetetlen segítséget. Végezetül ide kívánkozik még egy megjegyzés: a be­számoló érezhetően gondos előkészítő munka után, min­den tekintetben kulturált kö­rülmények, csaknem ünne­pélyes keretek közt bonyolí­tották le. Igaz, az utóbbi nem igen érintette a lén»\- get. De bizonyos értelemben kifejezte a lényeg — a tar­talom igényességet is. Csépányi Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom