Észak-Magyarország, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-25 / 301. szám

É5ZAK-MAGYAR0RSZAG 2 1974. dec. 25., szerda Az éhség korbácsa ESEMÉNYEKRŐL röwiä@ii Egy régi afrikai mondás szerint a dolgok iegrosszab- bika, amikor lesújt az éhség korbácsa. Rómában, az Egye­sült Nemzetek Szervezetének minap véget ért élelmezési világértekezletén az egyik delegátus (százharminc or­szág ezeregyszáz képviselő­je vett részt az üléseken) úgy fogalmazott, hogy „az emberiség legősibb tragédiá­ja, ha az anya nem tud en­ni adni gyermekeinek”. Saj­nos, ez a tragédia az atom- kox-szakban is jelen van, még­hozzá aggasztó méretekben. A FAO, az ENSZ élelme­zési és mezőgazdasági szer­vezete a földkerekség har­minckét országát számítja az éhségövezethez: a világon csaknem egymilliárd ember rendszeresen éhezik. Az élelmezési világkonfe­rencia novemberben logiku­san követte az ENSZ augusz­tusi népesedési világértekez­letét: a két téma kétségte­len kölcsönhatásban van. A földgolyón félmillió évnek kellett eltelnie ahhoz, amíg egymilliárd ember népesítet­te be. A mai adatok szerint tizenöt (!) év alatt születik egymilliárd ember és 2000- től — ha addig nem törté­nik változás — kilenc esz­tendőnként egymilliárd új lakost mond a prognózis. Malthus mégis tévedett, méghozzá az egyik legfonto­sabb vonatkozásban: nem számolt azzal, hogy bizonyos gazdasági, civilizációs és kul­turális szint elérése döntő mértékben visszaszorítja a növekedési rátát. A két né­met állam összesített sta­tisztikájában például a szü­letési és halálozási arány nagyjából egyensúlyban van; Ausztriában, Belgiumban, Finnországban évi 0,3 száza­lék a gyarapodás. Kínában 1,8 százalék, az éhségzónák­ban viszont több mint há­rom százalék. Nemrég még úgy tűnt, hogy az élelmiszer-termelés lépést tart a népességrobbanással. A lakosság növekedésének vi­lágátlaga 1950 és 1970 között 2.5—2,7 százalék volt, az élelmiszertermelés növekedé­sének évi rátája pedig el­érte a 3,1 százalékot. Még­hozzá nem elsősorban az eke alá kerülő új területek­kel, hanem a módszerek kor­szerűsítésével. Két évtized alatt negyven százalékkal (!) nőtt a világ öntözött területeinek nagy­sága. A világon 1938-ban tíz­millió, 1970-ben 80 millió tonna műtrágyát használtak fel. Az amerikai és a kana­dai kormányzat prémiumot fizetett azoknak a farmerek­nek, akik parlagon hagyták földjeiket. A hatvanas évek­ben úgy tűnt, a fejlődő or­szágok jó részében hódít a „zöld forradalom”, a mező- gazdaság eredményes kor­szerűsítése. Abban az idő­szakban a világ élelmiszer­tartalékai 125 és 154 millió tonna közötti mennyiséget képviseltek, vagyis a glóbusz évi gabonaszükségletének mintegy 18 százalékát. Ez annyit jelentett, hogy az emberiségnek abban az évtizedben 66 napi élelem- tartalék állt rendelkezésére. Aztán megváltozott min­den. Mindenekelőtt az idő­járás. Elmaradtak az aranyat érő monszunok; Afrikában, elsősorban a Szaharától dél­re. a Szahel-övezetben sok éves szárazság következett. 1973-ra az árak kétszeresük­re emelkedtek, majd még tovább nőttek, amikor kide­rült, hogy az időjárás rnég az észak-amerikai mezőgaz­daságot is komolyan sújtot­ta (a kukoricatermelés 16, a szójababé húsz százalékkal esett vissza). A fejlődő országok költ­ségvetését megrázkódtattak a magas élelemárak, Észak- Indiában és Közép-Afriká- ban kitört az éhínség. Aztán jött az olajválság és az áremelkedések lánc­reakciója. A fejlődő orszá­gok óriási áldozattal végre­hajtott „zöld forradalmához” a mezőgazdaság korszerűsí­téséhez energiaforrásra, mű- í trágyára volt szükség és , korszerű vegyszerekre is — j hirtelen mindez elérhetetlen­né vált az éhségzóna orszá- ' gai számára. A világ nagy területein újra megjelent és ősi kegyetlenséggel sújtott le az éhség korbácsa. | Ilyen körülmények között ült össze november 5. és 16. között a római konferencia. ; Melyek voltak az ott elhang- j zott lényegesebb javaslatok? ' 1. Hárommilliárd dolláros pénzalapot kell létesíteni azonnali gabonavásárlásra a legínségesebb körzetek szenvedői számára. 2. Felszólítják a kormá­nyokat; növeljék beruházá­saikat a fejlődő országok me­zőgazdaságaiban. 3. Állandó nemzetközi „ga- bonatartalék-bankot” kell létrehozni és katasztrófák esetén azonnal segíteni. 4. Felszólítják Kanadát és az Egyesült Államokat, hogy „gyökeresen változtassa meg eddigi önző agrárpolitikáját, a szűkölködőkre is gondol­va”. Ma még nem lehet meg­mondani, mi lesz ezeknek a javaslatoknak a sorsa. Szá­mos országban korrupció, társadalmi korlátok, struktu­rális akadályok légiója teszi nehézzé a legelemibb javu­lást is. A segítség nem utol­sósorban rengeteg pénzbe ke­rül. A Szovjetunió nemegy­szer javasolta, hogy a nagy­hatalmak fordítsák az éhe­zők megsegítésére a fegy­verkezési verseny megállítá­sával felszabaduló összegek jó részét. lehet, hogy Vlagyivosztok után ez sem elérhetetlen álom többé? Ilarmat Endre A kairói sajtó ismerteti a Chicago Daily News-nek adott interjút, amelyben Szadat egyebek között elis­merte. hogy még mindig szi­lárdan hisz Kissinger ame­rikai külügyminiszter foko­zatos. lépésről lépésre hala­dó diplomáciai módszerében. „Ha valamilyen elfogadható előrelépés történnék a Sí- nai-félszigeten, a Golan-tna- gaslatokon és Ciszjordániá- ban, akkor elmehetnénk a genfi békeértekezletre” — mondta. A továbbiakban közölte, hogy már 1975 elején meg lehetne nyitni a Szuezi-csa- tornát, de előbb Izraelnek vissza kell vonulnia a hajó­zás biztonsága érdekében. MEGEMLÉKEZÉS ® A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége kedden bensőséges ünnepségen em­lékezett meg a 30 évvel ez­előtt mártírhalált halt új­ságírókról: dr. Stollár Bélá­ról és Kóródy Béláról. Új­ságírók és nyomdászok he­lyeztek el koszorút annak a háznak a falán, amelyben 1944. december 25-én dr. Stollár Béla, a Pesti Hírlap volt munkatársa, az egykori magyar szabadságmozgalom Klotild-csoportjának tagja. 23 baj társával hősi halált halt. NINCS ÍNYÉRE 9 Pekingben nem rejtik vé­ka alá, hogy nem nézik jó szemmel az európai földré­szen kibontakozó enyhülési folyamatot. A maoistáknak nincs ínyére az európai biz­tonsági és együttműködési értekezleten történt előreha­ladás. I lazánkba érkezett N. K. Bajiakev Lázár György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke meghívására kedden baráti látogatásra Magyarországra érkezett N. K. Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, a Szov­jetunió Állami Tervbizottsá­gának elnöke és kísérete. Fogadására a Keleti pá­lyaudvaron megjelent Lázár György. Jelen volt V. J. Pav­lov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Különös ötlet A növekvő energiagondok igen érzékenyen érintik az amerikai lakosságot is. Kü­lönböző ötletek születnek a takarékosság, illetve a kiadá­sok csökkentése érdekében. Képűnkön az egyesült álla­mokbeli Aaaan városban & Stahovee család háza lát­ható, amit a család műanyag fóliával burkolt be abban a reményben, hogy így keve­sebbet kell költeni a fűtésre. Télapó a pályamunkások kö­zött. OLAJ 9 A venezuelai bánya- és kőolajügyi minisztérium ál­tal nyilvánosságra hozott adatok szerint 1974 első ki­lenc hónapjában napi 9 034 000 barreles mennyiség­gel világviszonylatban a Szovjetunió állt első helyen a kőolajkitermelésben. A má­sodik helyen álló Egyesült Államok napi kőolajkiterme­lése 3,8 százalékkal csök­kent és 8 869 000 barrel volt. ELLENTÉTEK 9 Élesedő ellentétek mutat­koznak a nemrég hatalomra jutott Miki Takeo japán mi­niszterelnök és saját kon­zervatív pártjának vezetői között. Az első nyilvános összetűzésre a monopóliu­mok tevékenységét korláto­zó törvény megszigorításá­nak lényeges kérdésében ke­rült sor az új miniszterei nők és pártjának jobboldali vezetői között. ÜJ FŐNŐK • Aldo Moro miniszterel­nök elnökletével pénteken ülést tartott az olasz kor­mány és kinevezte a vezér­kari főnökök bizottságának új főnökét, aki a február 1-én lelépő Eugenio Henke tengernagy tisztségét veszi át. Olaszország új vezérka-, rí főnöke február 1-től And­rea Viglione tábornok. Kein küldenek segélyt Az Egyesült Államok kül­ügyminisztériumának szóvi­vője hétfőn cáfolta azokat a híreket, hogy az Egyesült Államok politikája megvál­tozott volna a Vietnami De­mokratikus Köztársaságnak nyújtott segélyekkel kapcso­latosan. Az amerikai sajtó hírül ad­ta ugyanis, hogy egy ameri­kai magánszervezet mintegy 10 tonna súlyú gyógyászati segédeszközt küldött Hanoi egyik legnagyobb kórházá­nak. Ezt a kórházat bom­bázta le az amerikai légi­erő 1972 karácsonyán. Henry Kissinger, az Egye­sült Államok külügyminisz­tere december 3-án kijelen­tette, hogy a kormánynak nem áll szándékában a kö­zeljövőben hivatalos segé­lyeket küldeni a VDK-nak (holott a párizsi békeszerző­Karácsonyi kép Betlehemből dés 21. cikkelye előirányoz­za a szükséges segélyek szál­lítását Vietnam sebeinek begyógyításához. Karácsonyi kép az izraeliek által megszállt Betlehemből: felfegyverzett izraeli katonai járőr egy mellettük elhaladó arab férfit figyel. A háttérben az a templom látszik, ahol a legetida szerint Jézus született i Etiópia: Szakítópróba és szilárdsa A legutóbbi etiőpiai ese­mények arról tanúskodnak, hogy ebben az ősi afrikai országban, amely az idén ősszel új úton indult el, éle­ződik a feszültség és folyta­tódik a kormányzattal szem­benálló körök aknamunkája. Rövid idővel azután, hogy a kormánynak —, mint az Addisz Abbebában kiadott hivatalos közlemény erről beszámolt — sikerült egy el­lenforradalmi puccskísérletet felszámolnia, a katonai hely­zet kiéleződött. A helyszín ezúttal Eritrea tartomány, aiiol az Etiópiától való el­szakadást követelő mozgalom éppen azóta erősödött meg feltűnő módon, amióta az or­szág új vezetői a társadalmi haladás programját hirdet­ték meg. Több jelentés arról számol be, hogy az elszaka­dási mozgalom egyes vezetői kapcsolatban állnak bizonyos NATO-országok katonai kö­reivel. A legutóbbi komman­dó-akciók színhelye Eritreá- nak stratégiailag legfonto­sabb része, Assab város kör­zete:, itt működnek azok az olajfinomítók, amelyeknek az egész ország energiaellátása szempontjából kulcsszerepük van. A bonyolult, belpolitikai és katonai helyzetben is, a je­lek szerint, a kormányzat kezében tartja az ország pe­tének irányítását és ellenőr­zését, ■— noha a legutóbbi események sorozata a szakí­tószilárdság komoly próbáját jelentik., A hatalmat gyakorló testület, a 120 tagú ideigle­nes katonai tanács, az e’ső plebejus töltésű hatalmi szerv az ország történetében. A tanácsnak nincs egyetlen arisztokrata tagja sem, rang­ban legidősebb tagja őr­nagy. (Az etióp tábornoki kar nagy része a feudális arisztokrácia tagjaiból áll.) A tanács összetételét úgy ala­kították ki, hogy tagjainak mintegy harmada-fele köz­katona. más szóval általában egyenruhába öltözött föld­nélküli zsellér. A tanácsban — különösen a közkatonák között — képviselve vannak az országot alkotó nemzeti­ségek is. (Korábban minden Hatalmi szervben kizárólag az amhara népcsoport — a viszonylag legfejlettebb etni­kai egység — tagjai voltak jelen). Az ideiglenes katonai ta-, nács szociális és nemzetisé..! összetétele jó lehetőséget ad ahhoz, hogy a szerv hosz- szabb-rövidebb ideig betölt­se politikai vezető szerepét ébben az országban, ahol a történelmi körülmények kö­vetkeztében pártok nem ala­kultak ki. Hosszabb távon a katonai tanács sikeres mű­ködésének lehetősége két té­nyezőn múlik. Az első: sike­rül-e biztosítani saját torai egységét, az egységes politi­kai koncepciót a helyes sor­rendiséget a megoldásra vá­ró legfontosabb feladatokra vonatkozóan. (E feladatok kö­zött nvi. ,nvalóan első he­lyen áll a földreform és az éhség elleni küzdelem.) A má­sodik tényező: mennyire si­kerül a bizottságnak maga körül tömörítenie az ország valamennyi, változást kívá­nó, haladó elejét. Szadal nyilaitaia

Next

/
Oldalképek
Tartalom