Észak-Magyarország, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-25 / 301. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXX. évfolyam, 301. szám Ara: 1,20 forint Szerda, 1974. december 25. 6AZBA6ABB HOLNAPUNKÉRT K arácsony van. A béke és a szeretet ünnepe. Ez az ünnep sokban különbözik más ünnepektől. Nem hangos, nem látványos eseményekből áll, nem az utcákon és nem a tereken zajlik, hanem a meghitt családi otthonokban.' Talán ebből fakad, hogy egyes népeknél a család ünnepének tartják. S ezek a nyugodt, meghitt órák jó alkalmat adnak rá, hogy a család beszélgessen, tervezzen, visz- szatekintsen a múltra és előre nézzen a jövőbe. Tehát egy kicsit a családi, emberi számvetések, latolgatások ünnepe is. De nemcsak a szűk családé, a legkisebb sejté és egységé, hanem a nagy családé, az egész társadalom közösségéé, az országé is. S ha az ország gondjain meditálunk, » családok, egyének sorsára Is gondolunk. Hiszen ez szocialista társadalmunk lényegéből fakad. A szocializmus emberszerető, humanista társadalom. Minden intézkedése, minden megnyilvánulása a családért, az emberért van. Hazánkban nem születik olyan határozat. döntés, ami ne az emberért, ne a családért születne. Bátran elmondhatjuk és büszkén vallhatjuk, hogy így volt ez a felszabadult, életünk elmúlt harminc esztendejében. Ez az esztendő is ezt tükrözi, ezt példázza. Nehéz, gondokkal teli évet hagyunk magunk mögött. A világgazdaságban jelenleg végbemenő folyamatok sok esetben új helyzetet teremtenek számunkra is. A nemzetközi tőkés világ könyörtelen mesterkedései kiélezték a nyersanyag- és encr- giaproblémát. Ebből adódóan nagyarányú árváltozások következtek be a világpiacon. Szocialista terv- gazdaságunknak, a szocialista testvéri országok együttműködésének köszönhető, hogy bizonyos mértékig ki tudtuk védeni ennek hatását, de nem függetleníthetjük magunkat teljesen a világgazdaságban lejátszódó folyamatoktól. A nem várt, nehéz gazdasági problémák ellenére is elmondhatjuk, hogy az idén is gazdag karácsonyunk van. Az ország különböző részeiből kapjuk a híreket arról, hogy új gyárak, kórházak, iskolák, óvodák, bölcsődék épültek. A lakásépítésben sincs megtorpanás. Áruházaink is több százmillió forinttal forgalmaztak többet ezen a héten, mint a múlt év karácsony előtti időszakában. Nőttek a karácsonyfák, nőniük is kellett, hogy több ajándék férjen el alattuk. M indannyian büszkén tekinthetünk a család és az ország karácsonyfáéira. Nem akarunk most szamokat sorolni, de az életszínvonalunkkal kapcsolatos minden egyes statisztikai adat a javuló életformát mutatja, az életszínvonal közvetlen, vagy közvetett emelését bizonyítja. Jóllehet, a jövőben kissé szolidabb lesz az előrehaladás, a fejlődés, de népünk jólétének emelkedése biztos alapokon, megingathatatlan bázison nyugszik. A kongresszusi irányelvek egyértelműen kimondják, hogy az ötödik ötéves tervben 23—25 százalékkal kell a reáljövedelemnek növekednie. Az életkörülmények javulásához nagymértékben hozzájárul a 44 órás munkahét általános bevezetése, a családi pótlék, a gyermekgondozási segély és az átlagnyugdíjak növelése, valamint az egészségügyi ellátás és társadalmi biztosítás minden állampolgárra történő kiterjesztése. Szép ajándék a közös karácsonyfa alatt a nagycsaládosok megkülönböztetett segítése. Ezt az irányelvek így rögzítik: a szocialista társadalomban növekszik a család szerepe. Arra kell törekedni, hogy emelkedjék a több gyermekes családok száma, s e családok élvezzenek megkülönböztetett támogatást, övezze őket közmegbecsülés. S mindezek érdekében megfelelő anyagi támogatásban kell részesíteni Őket. Ne vegye rossz néven az olvasó, ha egy kicsit elkanyarodunk és „átlépvén" az ország határát, idézünk egyes fejlett tőkés kormányok karácsonyi üzenetéből, és lapok ünnep előtti számaiból. Az angol kormány bejelentette, hogy a közeljövőben nem tudja megfékezni a nagyarányú inflációt, amely az évi 25 százalékot is meghaladja. A washingtoni Fehér Ház a munkanélküliek rohamos növekedéséről ad számot karácsonyi üzenetében. Párizsban az alapvető közszükségleti cikkek csillagászati áremeléséről adnak hírt a lapok. A közép-európai országok legtöbbjében a legalapvetőbb közszükségleti cikkek árait emelték. A Newsweek című lap erről így ír: Míg a világ jelentős részén elkeseredett küzdelem folyik a makacs infláció és növekvő munkanélküliség ellen, addig a kommunista országok stabil életszínvonal-politikát folytatnak, és úgy tűnik — írja a lap, hogy ez nem propagandafogás, hanem élő valóság. Például a Szovjetunióban olyan közszükségleti cikkeknek, mint a tej, a kenyér, évtizedek óta nem változott az ára. Más szocialista országokban — Magyarországon, Csehszlovákiában — szintén stabilan tart ják az élelmiszercikkek árait. Olyanokét is, amelyek például az Egyesült Államokban négy év alatt négyszeresére emelkedtek. H azánkban évente mindössze 3,6 százalékos áremelés* sei számolunk. I.ényegében azonban a bérek rendezése és a jövedelmek alakulása ezeket kiegyenlíti. Az irányelvek mindezekkel részletesen és behatóan foglalkoznak. Ahhoz azonban, hogy az irányelvekben meghatározott célkitűzések valóra váljanak, a következő években még jobb munkára van szükség. Hatékonyabb szervezésre, maximális takarékosságra, összehangolt intézkedésekre és végrehajtásra. S ha ezt tesszük, jövőre még gazdagabb karácsonyunk lesz. Kellemes karácsonyi ünnepeket! —/»" ...................................................— .........................................* • 11
