Észak-Magyarország, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-24 / 300. szám

IW. d®cemb*r 24., k*dd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 kikeres esztendő ! A minap rövid hírben már beszámoltunk róla, hogy tel­jesítette éves tervét a Bod- roglceresztúri Kerámiaipari Szövetkezet. Ebben az esz­tendőben a termelési érté­kük 3 millió forinttal növe­kedett, és együttesen elérte a 22 millió 500 ezer forintot. Az év elején tett kong­resszusi felajánlásukban sze­repel, hogy az idén 20 szá­zalékkal kívánják a szövet­kezet exporttevékenységét fokozni. Most, hogy csak pár nap választ el bennünket az új évtől, számot lehet adni a vállalások teljesítéséről. Bodrogkeresztúron járva a minap megtudtuk, hogy a szövetkezet idei exportjának értéke megközelíti a 4 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók eleget tettek fel­ajánlásuknak, hiszen lavaly az exportból származó bevé­telük csak 2,7 millió forint volt. Egyébként a kú*fó'dön értékesített termébe1'; nagy részét a nyugati tőkés orszá­gokban adták el. örvendetes, hogy a szö­vetkezetben immár hapvo­mánnyá vált a szocialista brigádok és a munkabrigá­dok versenymozgalma. A legjobb dolgozók valameny- nyien szocialista brigádta­gok, és elsősorban nekik kö­szönhető, hogy a kis üzem már évek óta ilyen szép eredményeket érhet el. A szövetkezetben különösen a Miskolci Antalné vezette Március 8. szocialista brigád munkájával elégedettek, de nincs panasz az ifjúság kép­viselőire sem, mert a fiatal lányok Martos Flóra szoci­alista brigád ja is egész éven át egyenletesen, jól dolgo­zott. Ottjártunlckor Zelenák Já­nosáé személyzeti vezető ar­ról számolt be, hogy a Ke­rámiaipari Szövetkezetben a dolgozók élénk társadalmi tevékenységet is kifejtenek. Az elmúlt évben egy főre 16,3 társadalmi munkaóra ju­tott. Ezzel szemben ebben az esztendőben ez a szám 20 órára növekedett. Látszólag ez nem sok, de ha arra gon­dolunk, hogy a szövetkezeti tagok, illetve alkalmazottak nagy része családanya, aki­ket otthon is vár a munka, akkor ez a 20 óra mindjárt többnek tűnik. Az évek során a szocialis­ta brigádok sok és szoros emberi kapcsolatot alakítot­tak ki más üzemek dolgozói­val. Például gyakorta kerül sor tapasztalatcserére a bod- rogkeresztúriak és a DIGBP, vagy a Szerencsi Csokoládé­gyár diósgyőri gyáregységé­nek munkásai között, akik tanácsaikkal segítik, hogv a munka verseny-mozgalom to­vábbra is sikeresen fejlődjön a szövetkezetben. A gönci leánynevelő inté­zetből nyaranta néhány kis­lányt meghívnak, hogy az állami gondozott gyerekek a szünidejük egy részét csalá­di környezetben tölthessék. Ezenkívül a gönci kollégi­umba társadalmi munkában különböző dísztárgyakat ké­szítettek. és a gyermeknapo­kon is ajándékokkal kedves­kednek a gyerekeknek. A KISZ-fiatalok pedig a magv­as zó i fiúotthon lakóit patro­nálják. Sz. E. ■MillMMIHBIMMMMMMMIMaHNnaniMBmHnMHMMMffaHMMMniMMMHnMMaiMnr Hasznosításra várnak A központi laboratóriumban Herczeg Lászlóné vegyészmérnök és Grespik Lászlótlé laboráns a BVK vegyi laborató­riumában. analitikai vizsgálatokat végez. - Fotó: Sz. Gy. ifjúságpolitika a hegyaljai szövetkezetekben Az 1974-ben végzett NEB- vizsgálatok megállapították: a nyugati országokban a fel­használt papírmennyiség 25 nzázalékát nyerik vissza be­gyűjtések során, ugyanakkor nálunk csak mintegy 15 szá­zalékát. Mindez nagyrészt annak tudható be, hogy a MÉH Vállalat megszüntette a papírbegyűjtés premizálá­sát. 1972-ben megjelent egy rendelkezés, amely szerint a vállalatok pénztárába kell befizetni az értékesített hul­ladékok teljes árát. Innen a begyűjtést végző dolgozók ju­talmazására már nem kerül­het vissza, illetőleg csak a vállalati bérszínvonalat ter­helő bérköltség formájában. A hivatalokban, üzlethá­lózatban igen jelentős meny- nyiségű papírhulladék kelet­kezik, amelynek folyamatos összegyűjtése az anyagi ösz­tönzők hiányában akadozik, pedig minden tonna begyűj­tött papír 0.8 tonna import­cellulózt pótolna! Sajnos, egyes vállalatokon belül nincs konkrét gazdája ennek a területnek, pedig az áruforgalmi osztályok fel­adatkörébe tartozna a nyers­anyagok és hulladékok nor­mális körbeforgásának bizto­sítása. De nincs megoldva az urbanizáció folytán a lakos­ság körében felgyülemlő nagy mennyiségű papírhulladék összegyűjtése sem. Gondol­juk csak végig: a boltokban mindent csomagolva, véko­nyabb, vagy vastagabb pa­pírba csavarva kapunk kéz­hez. A napi sajtótermékek áradata, a különböző, dobo­zokba csomagolt cikkek, mind-mind csak növelik a lakájokban felgyülemlő mennyiséget. A hagyomá­nyos fűtésnél még megoldóit volt a probléma: a felesle­ges papírokat eltüzelték. De ez most lehetetlen. Egy jár­ható út van: a szemétgyűj­tő edények. Viszont ott. ahol a városokban összegyűlt hul­ladékokat tárolják, elterítik, nem foglalkozhatnak a hasz­nos hulladékanyagok kiválo­gatásával. Marad tehát a le­hetőség: a begyűjtésre ille­tékes MÉH Vállalatnak kell megkeresni a módját annak, hogy a bérházi lakásokban felgyülemlő nagy mennyisé­gű hasznos papírt módsze­resen összegyűjtse. * Ki ne figyelt volna már föl az országban, de me­gyénkben is bármerre utaz­va az országutak mellett el­hagyottan heverő autógumik­ra?! Lefutott récékkel, si­mára kopva jutottak ilyen sorsra. Néhány évvel ezelőtt indultak kezdeményezések az összegyűjtésükre, felhaszná­lásukra. Köztudott, hogy a vászon-, vagy drótperemes gumiabroncsokat újra fel­használni szinte lehetetlen. Ezért a felgyülemlett meny- nyiséget legtöbbször vala­melyik mészégetéssel foglal­kozó termelőszövetkezet, vagy állami gazdaság vásá­rolta fel. Megoldást azonban ez sem jelentett. A begyűj­tők belefáradtak a küzde­lembe, de csökkent a vásár­lás mértéke is. Legegysze­rűbb megoldás volt: a lefu­tott, használhatatlan gumit egy óvatlan pillanatban el- hagvni az országút szélén, a mezőn, vagy egyszerűen az árokban. Néhány évvel ezelőtt az a hír járta: felvásárolják a ja­vítóműhelyektől. nagvobb pa­rázstelepektől az abroncso­kat, bezúzzák őket és gumi­szőnyegeket. sportpályát bo­rító anyagokat készítenek belőlük. Aztán ezen a vona­lon is elcsendesedett min­den. Azóta ki. ahol tudja, ott hagyja cl a kiszolgált autó­gumikat. PMig számoljunk csak utána, megyénkben hány vállalati, üzemi gépkocsi fut, hány gumit koptatnak el évente? Szintén a közlekedéssel függ össze, de a környezet- védelmet is nagyban érinti a fáradtolaj, aminek az ösz- szegyűjtése és visszanyerése nincs megoldva. Egyes he­lyeken nagyobb, másutt ki- ' sebb mennyiség keletkezik, de egész éves viszonylatban sok kicsi sokra megy! Nép- gazdasági szinten ebből je­lentős megtakarítást lehetne elérni! Ezen a területen 1968- ban változott meg a helyzet. Addig ugyanis minden be­szolgáltatott liter után jutal­mat fizettek, ösztönözve ez­zel a gépkocsivezetőket a takarékosságra. Az így nyert mennyiséget, regenerálva is­mét fel lehetett használni a kisebb Igényű motorom ke­nésére. De adott a lehetősét, fűtőolajjá való átalakításra is. Most, amikor a világpia­con, de hazánkban is epvre nagyobb problémát okoz az ásványolaj-termékek beszer­zése. árusítása, nem volna érdektelen foglalkozni ezzel a lehetőséggel is. * A sok százból mindössze három példával foglalko­zunk. Ezek azok, melyek a legjelentősebb iparágak problémáinak megoldásához nagyban hozzásegíthetnék gazdaságunkat. A felvetett problémák országos jellegű­ek. különböző szinteken bi­zottságok, munkacsopor lók keresik a lehetőségeket, vizs­gálják a viszonyokat. Me­gyénkben a Népi Ellenőrzé­si Bizottság munkatársai foglalkoztak egy éven ke­resztül ezzel a témakörrel. Eredményeiket, tapasztala­taikat jelentésben összefog­lalva, javaslatokkal kiegé­szítve megküldték az illeté­kes szerveknek. Vásárhelyi István Egyszerre társadalmi és gazdasági érdek, hogy növe­kedjék a fiatalok száma a mezőgazdasági szövetkeze­tekben, hatékonyabbá vál­jék részvételük a közös gaz­daságok munkájában: Az if­júságpolitikai párthatározat és az ifjúsági törvény hiány­talan megvalósítása érdeké­ben a Tokaj-hegyaljai Ter­melőszövetkezetek és Szak- szövetkezetek Területi Szö­vetsége minden lényeges té­nyezőre kiterjedő ajánlást dolgozott ki a közös gazda­ságok részére, a helyi konk­rét intézkedési tervek elké­szítéséhez. Ezenkívül a KISZ megyei bizottságával együtt­működési megállapodásban rögzítette az ifjúság ügyében végzendő feladatokat. A szö­vetkezetek alapszabályukban is megfogalmazták az ifjú­sági törvényből fakadó ten­nivalóikat. A fiatalok ügyében tett számos helyi intézkedés ked­vező hatását tanúsítja, hogy négy év alatt 2396 fiatal fér­fi és nő lépett be a hegyal­jai mezőgazdasági szövetke­zetekbe. A jövőt illetően különösen biztató, hogy a szövetkezetekben dolgozó 26 éven aluli tagok, s alkalma­zottak 53 százaléka szak­munkás. A fiatalok tanulá­sát, továbbképzését a gaz­daságok ösztöndíjak alapítá­sával, tanulmányi segéllyel, munkaidő-kedvezménnyel serkentik. A területi szövetség átfogó vizsgálata szerint egyre in­kább képességeiknek megfe­lelő teret kapnak a fiatalok választott vezető testületek­ben, s a szakvezetőben. A közgyűlési bizottságok min­den tizedik tagja innen van a harmincadik életévén. A szakvezetésben a felső szintű vezetők 22 százaléka tarto­zik ehhez a korosztályhoz, a középszinten pedig már a 30 even aluliak vannak több­ségben — 72 százalék az arányuk! Közgondolkodás-alakító hatásúak a szövetkezetekben sorra megrendezett ifjúsági parlamentek. Az idén össze­hívott 19 ilyen tanácskozáson 1400 fiatal vett részt, s mondta el felelősségtudattól áthatott véleményét, ézrevé- telét közössége, munkahelye» ügyében. A szövetkezetekben jótéko­nyan növekszik az ifjúsági szervezet szerepe. A közös gazdaságok anyagi és szelle­mi segítséget adnak ahhoz, hogy a szövetkezeti munka­helyeken önálló KlSZ-szer- vezetek működjenek. Toka.i- Hegyalja termelőszövetkeze­teiben és szakszövetkezetei­ben már 21 önálló KISZ- szervezet tevékenykedik. A KlSZ-vezetők részt vesznek a szövetkezeti testületek munkájában is. A területi szövetség leg­utóbbi küldöttgyűlése az if­júsági törvény végrehajtásá­nak eddigi tapasztalatait is megtárgyalta. Az elért ered­mények elismerésével együtt szükségesnek tartotta figyel­meztetni is azokat a szövet­kezeteket, ahol az ifjúság- politikai határozat és az if­júsági törvény végrehajtá­sát csak az anyagi, techni­kai feladatokra szűkítik, s a politikai, nevelési tenniva­lók háttérbe szorulnak. Meg­szívlelendő az a figyelmez­tetés is, hogy az ifjúság ügyében hozott intézkedési terveknek mindenütt a helyi lehetőségekhez kell igazod­niuk. Akkor segítik igazán hatékonyan az ifjúsági tör­vény folyamatos megvalósí­tását.- - ■ i ii ii inim---------------------------------------—— K ELLEMES ÜNNEPEKET és BOLDOG ŰJ ÉVET KÍVÁN A wmmm KERESKEDELMIII A LLALRT

Next

/
Oldalképek
Tartalom