Észak-Magyarország, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-30 / 280. szám
1974. nov. 30., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Bevált©!« ígéretek 4z eredmények forrásai Igények és feladatok Bányagépesítés Az elmúlt napokban a Volán 3-as számú Vállalatának valamennyi egységében — a vállalat vezetőinek jelenlétében — önértékelést végeztek. A kilenc egység gazdasági, politikai, társadalmi vezetői arról adtak számot, hogy mennyiben valósították, meg a kongresszusi-felszabadulási versenyben az év elején tett ígéreteket. Dr. Valykó István igazgató a beszámolókat így összegezi: az összkép igen kedvező. A vállalati kollektíva a vártnak megfelelő eredményekkel munkálkodik. Lehet négymillió utassal több? Az adatok is a jó szervezésről, nagy összefogásról, közös erőfeszítésekről tanúskodnak. S vannak látszólag ellentmondásos tények. Ott kezdődik, hogy a nagy szállító szervezetben 12 autóbusszal kevesebb van a tervezettnél. Ennek ellenére az év kilenc hónapjában a terven felül vállalt 1 millió 650 ezerrel szemben 4 millió 109 ezer utassal többet szállítottak ... Megyénk minden helységébe jár autóbusz. És csaknem általánosan minden helységben nőnek az igények. Ennek kielégítése végett 247-tel több a munkás-, a tanuló-, a fürdő-, és az egyéb járatok száma. Ennek bizonyos mérvű ellensúlyozására a gazdaságtalan „vonalakon” átszervezést végeztek, s így több mint 20 ezer kilométer utat takarítottak meg. Az eredmények alapján rangsorolták az egységeket. Az első helyre a kazincbarcikai üzemegység került. E kollektíva 6,5 százalékkal több utast szállított a tervezettől, ebben része van a periodikus közlekedés megvalósításának, amely szerint a járatoknál figyelembe veszik a csúcsokat, a különféle vállalatok, üzemek munkakezdését, végzését. Az egység a járatkésések, a mezőkövesdi főnökség pedig a járatkimaradások csökkentésében ért el igen jó eredményt. Kiemelt szállítási feladatok Ez az ősz — közismerten — a szokásostól nagyobb tömegű anyag, termék, áru szállítását kívánta meg e vállalattól is. Külön erőpróbát jelentett az árvíz elleni védekezés, amikor is a Volán dolgozói önmagukat és a gépeket nem kímélve, igyekeztek menteni ,az emberi életeket, az anyagi értékeket. A sok feladat mellett, s közben külön figyelmet fordítottak a kormányprogram alapján kiemelt beruházások, a megyei nagyfuvaroztatók igényeinek kielégítésére. Ezt 873 ezer tonnával több áru szállítása tanúsítja. A különféle települések lakóinak gyakran van szükségük fuvarra. A vállalat e gond megoldására is vállalkozott. Jelenleg 25 községben van e célra kihelyezett gépkocsi, ez év július l-től kezdődően pedig 12 helységben szervezték meg a fuvar- vállalást. Az autóbusz-, valamint a tehergépkocsi-vezetők az év elején vállalták: úgy óvják a gépeket, hogy ritkábban kerüljön sor javításukra. Az eredmény ebben is felülmúlja a vállalást. Erősödött az üzemi . demokrácia Az eredményeknek több forrása van. A vállalásoknál a korábbinál jobban figyelembe vették még a brigádokban is a vállalat egészének célkitűzéseit. Erősödött az üzemi demokrácia, s ez elősegítette a brigádok munkájának összehangolását. Külön figyelmet érdemel, hogy a szállító szervezetben 331 brigád 4230 taggal igyekszik kiérdemelni már sokadszor, vagy éppen először a szocialista brigád címet, s a brigádtagok száma a vállalat összlétszáma 82,2 százalékának felel meg. Az értékelés szerint jó a légkör, javult a hangulat, s ebben természetesen része van annak is, hogy az eredményekkel párhuzamosan nő a dolgozók erkölcsi és anyagi elismerése. A tervezett 6,6 százalék helyett 11,3 százalékkal nőtt a dolgozók személyi jövedelme. Erősödött a vetélkedési kedv, amely megmutatkozik üzemegységek, főnökségek, telepek közötti versengésben is. Az önértékelésnél nyilvánvalóan szó volt a gondok- rol, a tennivalókról is. Vannak gondok, amelyekben csak az óhajokig juthatunk el: jó lenne, ha még több anyagi erőt kaphatnánk az utak korszerűsítéséhez. Jó lenne, ha a Volán 3-as számú Vállalatánál valóban any- nyi, s olyan korszerű autóbusz lenne, amennyit és j amilyet a megye sajátos hely- | zete megkíván. Az adatok arra is engednek következtetni, hogy még mindig van lehetőség a járatkimaradások, késések csökkentésére, a balesetek megelőzésére és több más tevékenység erősítésére. Az önértékelés azt mutatja, hogy ezekben még többet akarnak tenni. Csorba Évente 450—500 darab pajzs készül a Várpalotai Bányák gépüzemében A hazai igények kielégítése mellett főleg az NSZK-nak és Lengyelországnak szállítanak. A kongresszus tiszteletére lett felajánlásban 80 pajzs terven felüli legyártását vállalták, melyből 50 már el is készült. Képünkön: az első munkafolyamatban jelentős része van Domonkos Vilmosnak és az autómat^ lángvágógépnek. Tegnap, pénteken délelőtt tíz órakor Miskolcon a városi könyvtár tanácstermében, a Miskolci Postaigazgatóság területén dolgozó szocialista brigádok vezetői tartottak összevont értekezletet. Elsőként dr. Szccsi Margit, gazdasági igazgató- helyettes számolt be a Miskolc város és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója, valamint a párt XI. kongresszusa tiszteletére tett felajánlások teljesítéséről. Ismertette az egyes üzemek és az igazgatóság vállalásait, külön kiemelve foglalkozott a városi Távközlési üzem eredményeivel. Ezután Triz- ner György, a Postás Szakszervezet területi bizottságának főmunkatársa értékelte a teljesítményeket, majd a legkiemelkedőbb munkasikerek jutalmát Koczka Antal, igazgató adta át 32 brigádnak és 12 dolgozónak. Ezt követően az igazgatóság 150 szocialista brigádjának képviselői szóltak hozzá az elhangzottakhoz. A brigád vezet ói tanácskozás vendégeként a megbeszéléseken részt vett Povo- rai György, a Posta-vezérigazgatóság IV. szakosztályának vezetője is. Zavartalan ellátás A húsipar éves termelési- érték- és sertésvágási tervét december 10—12-re teljesíti, s ezzel eleget tesz a fogyasztói igényeknek — jelentették be a húsipari vállalatok szocialista brigádvezetőinek értekezletén, amelyre pénteken a fővárosban került sor. A húsipar az idén mintegy 6,1 millió sertést vásárolt fel a mezőgazdasági nagyüzemektől és a háztáji állattartóktól. A megfelelő kínálat lehetővé tette a zavartalan, kiegyensúlyozott hús- és hústermékellátást. Üj termékkel is jelentkeztek, egyebek között a népszerűvé vált Tisza kolbásszal, a sajtos párizsival, a Dunai felvágottal, a somogyi sonkával és a somogyi májassal, valamint több hurkafélével. Az eredmények értékét növeli, hogy a termelést a szocialista brigádok hatékony segítségével és mintegy 60 százalékos arányban a termelékenység fokozásával fejlesztették. Öregszenek a gépek is JELENLEG az ország mezőgazdasága csaknem negyedmillió gépet használ. Ezek közül mintegy 65 ezer a traktor, 18 ezer a teherautó, 13 ezer a kombájn, a többi munkagép. Mindez nélkülözhetetlen ma már a mezőgazdaságban és óriási érték. Van azonban a statisztikának egy „szépséghibája”: a gépek egy kicsit öre- gecskék... A népességtudományban szokás úgynevezett „korfát” rajzolni. Valami hasonló ábrát mutatna a mezőgazdasági gépek korfája is, ha megrajzolnánk. A traktorok átlag életkora meghaladja az öt esztendőt. Ez népességtudományi fogalmakkal számolva körülbelül a „tisztes férfikornak” felel meg. Manapság egy traktor öt év alatt nagyjából már el is avul. Gyorsan jönnek az újabb típusok, tehát gyors az erkölcsi kopás is ... 1974 elején a traktorok 16,6 százaléka, a teherautók 10,8 százaléka, az irató-cséplőgépek 10,9 százaléka a leltárban már nulla értékkel szerepelt. Egy új traktor árát általában, tíz részre osztják és tíz év alatt fokozatosan csökkentik a leltári értéket. A tizenegyedik évben már teljes egészében amortizálódott a gép. Lehet, hógy még dolgozik, de egyrészt az állandó javítgatása rengeteg pénzbe kerül, másrészt korszerű feladatok megoldására már aligha alkalmas. Egyre sürgetőbb feladat tehát a mezőgazdasági géppark modernizálása. Ha a statisztikát nézzük, azt látjuk, hogy a magyar mező- gazdaságban néni, vagy alig szaporodnak a traktorok. 1968-ban volt 64 300, az idén pedig van 64 800. Az állomány összetétele azonban más. Ha a különböző teljesítményű erőgépeket átszámítjuk traktoregységre (ez egyenlő 15 lóerő vonóhorog teljesítménnyel), akkor 1968- ban 93 700 traktoregységünk volt, most pedig már 120 500 traktoregységünk van. Tehát a gépek átlagos teljesítőképessége jelentősen megnőtt. MIÉRT KELLENEK a nagyobb gépek? Több szempontból. Először, mert erősebbek. Egy „klasszikus” MTZ—50-es traktor például három ekefejjel, 6 kilométeres sebességgel szánt. Ezzel szemben a Kirovec traktor nyolc ekefejjel és 10 kilométeres sebességgel tud szántani, tehát ennek a gépnek a nyergében egy ember négyszer, /sőt négy és félszer annyi munkát végez. Vagyis emelkedik a termelékenység. Az új gépek azonban többet is „tudnak”. A régi kombájnokon például a szemveszteséget csak meglehetősen bonyolult eljárással, a tarlón lehetett megmérni. A legújabb CLAS kombájnnak viszont a vezetőfülkében van olyan műszere, amely folyamatosan mutatja a szemveszteséget. Nem kell külön magyarázni, hogy ez mekkora előny. Végül a modernebb gépek jobban, kímélik az embert is. A régi, izzófejes, egy hengerrel dolgozó magyar traktorokról még le kellett parancsolni a nőket., mert az állandó rázás néhány év alatt maradandó károsodásokat okozott szervezetükben. Egy modern kombájn, vagy traktor vezetőfülkéjébe akár egy törékeny kislány is beülhet, mert a viszonyok hasonlítanak a személygépkocsiéhoz, sőt a légkondicionáló berendezés állandó hőmérsékletet és páratartalmat tart. Ha ennyi az előny, akkor miért halad ilyen lassan a gépállomány korszerűsítése? Részben, mert tetszés szerinti gépeket, tetszés szerinti mennyiségben még nem lehet kapni. A kilátások azonban biztatóak, mert a KGST-országok ipara is egyre több, minden igényt kielégítő típussal lép piacra. Addig azonban, amíg ezek gyártása felfut, gyakran tőkés devizáért vagyunk kénytelenek nyugati gyártmányokat beszerezni. Szerepet játszik azonban az is, hogy az új gépek nagyon drágák és aránytalanul drágák. A gépesítés kezdetén egy gumikerekes, 25 lóerős Zetor- traktor nagyjából 30 ezer forintba került. A már említett, hagyományosnak számító, 50 lóerős MTZ ára 95 ezer forint. Ezzel szemben egy 200 lóerős traktog — tessék megkapaszkodni! — ára több mint egymillió forint. Mint már említettük, ez a gép 4—4 és félszer „tud” többet, az ára viszont tízszeres. Végső soron persze a korszerűtlen, elhasználódott gépek üzemeltetése a legköltségesebb. A KORSZERŰSÍTÉS halaszthatatlan, de nagy anyagi befektetéseket kíván. A termelőszövetkezetek többek között ezért igyekeznek minden jövedelmi forrást megragadni, hogy legyen anyagi erejük a nagy befektetésekhez. Megküzdőitek a két folyó árvizével Napi 15 ezer (érint illelllsé a irrem®! i mialt A bocsi Haladás Tsz gondjaiból Október utolsó napjaiban helikopterről láttam a bocsi Haladás Tsz határrészeit. Akkoriban a Bőcs, Sajólád és Berzék alkotta háromszögben csak néhány magasabb fekvésű terület emelkedett ki szigetként a Sajó és a Hernád árhullámának valóságos tengeréből. Az áradás elérte a falvak szélső házait, megrongálta a Haladás Tsz sertéstelepét, a bocsi Hernád-hidat. A helikopteres árvízi őrjárat részvevői azt kérdezték akkor, vajon mikor tudják majd letörni a kukoricát, mikor tudnak majd vetni ezeken a két folyó vizével borított hatalmas területeken? Most, alig egy hónap elteltével jóleső érzés volt arról hallani a Haladás Tsz- ben, hogy sikerült már túljutni az árvíz okozta gondok nagy részén. — Nem ment könnyen, sok álmatlan éjszakába, az őszi hidegben is verejtékes, nyújtott műszakba került, tetemes költségtöbblettel járt, de sikerült megbirkózni az őszi munkákkal — mondja Szabó Miklós agronómus. — A tervezett 700 hektárnyi őszi kaláízos vetést már nóvem- ber 16-ra befejeztük. A sok vízborítás ellenére a tervezettnél nemhogy kevesebbet. de 5 hektárnyi területtel még többet is vetettek. Igaz, ez csak gyors, rugalmas intézkedésékkel, gyorsan végrehajtott terü- letcserékkel sikerült. Az 510 hektárnyi kukoricának is a legutólját takarítja be a háromadapíeres kombájn, s nem állnak rosz- szul a mélyszántásokkal sem. A Sajó és Hernád egyszerre érkezett árvize ösz- szesen 2,6 millió forintos karokat okozott a gazdaságnak. És a víz okozta rombolás sajnos, még most is napi mintegy 15 ezer forintos kárt, azaz pontosabban: többletköltséget okoz a tsz-nek. Bőcsön ugyanis megrongálódott a Hernád hídja. A hidat hosszú napokig teljesen lezárták, s akkoriban egy csomó fuvart napi 38 kilométeres kerülővel kellett lebonyolítaniuk. Napi 35—40 ezer forint volt akkoriban a\ fuvarozás többletköltsége. A megrongált hídon még most is korlátozni kell a forgalmat, a nagyobb szállítmányokkal még most is meg kell tenni a 38 kilométeres kerülőt, s ez napi 15 ezer forintos költségtöbbletet jelent. (p. s.) Az árvfz rongálta, csak „óvatosan” használható, bocsi Her- nád-híd. (Fotó: Sz. Gy.)
