Észak-Magyarország, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-30 / 280. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1974. nov. 30., szombat A teli könyvajánlatból A téli könyvvásár sokszínű választékából most az alábbi négy műre hívjak fel olvasóink figyelmét: Anna Seghers: KARIB-TENGERI TÖRTÉNETEK Anna Segliers, a második világháború alatti kényszerű száműzetése idején ismerkedett meg Latin-Amerika népeinek életével. Az érzékeny írói szellem már ekkor felfedezte a megírhatót és meg- irandót, később azonban számos dokumentumot, forrásmunkát is elolvasott az Írónő a látottak pontos megértése érdekében. A tervezett három Antilla-elbeszé- lés közül elsőként A haiti menyegző született meg, a Toussaint Louverture néger köztársaságának történetéről és bukásáról szóló kisregény. Következőként a rabszolgaság visszaállítása Goudeloupe szigetén című kisregénye írásába kezdett — jó néhány évvel később. Ebben a műben erőteljesen elevenedik meg a napóleoni Franciaország világa, hatása a szigetek életére. A harmadik kisregény A bitófán csillog a fény a legkésőbb keletkezett a sorozat tagjai közül, Jamaica szigetén játszódik. Mindhárom kisregény a gyarmati uralom, az ellene való lázadás, szervezkedés rajza. A szigetvilág embereinek életén át a történelem egyik jól ismert korszakának, a nagy francia forradalomnak egy kevéssé ismert színterét és vetületét, a néger felkeléseket ábrázolja Anna Seghers, mély költői formában. (Kossuth Kiadó) Choury: Jó NAPOT, COURBET UR! Gustave Courbet a világ- viszonylatban is kiemelkedő francia festő nemcsak mint a realizmus elveinek egyik első következetes képzőművészeti megvalósítója, a modern festészet egyik előfutára korszakos jelentőségű, de példamutató egyéniség is, aki eszményeiért, meggyőződéseiért nemcsak művészként, de emberként, közéleti egyéniségként is kiállt, küzdött. A neves francia történész életrajzi munkájában elsősorban e politizáló alkotót mutatja be. Színesen, esz- széisztikusan ír Courbet életének hangos botrányairól, arról a hatalmas harcról, amelyet politikai elveiért, művészetének, újszerű valóságlátásának és ábrázolásának elfogadtatásáért vívott. A könyv bőségesen ismerteti a festő korának nagy történelmi eseményeit, középpontba állítva a legjelentősebbeket, a Kommün időszakát. De széles körképet ad a Második Császárság, III. Napóleon uralkodásának francia társadalmáról is, mindenütt érzékeltetve a mű hősének és korának kapcsolatait. (Kossuth Kiadó) Ürögdi: KARD ÉS TÖRVÉNY A római történelem i. e. 2. századának végét és az 1. század első két évtizedét két politikus és hadvezér neve fémjelzi: Marius és Sulla. Az idősebb, Caius Marius az i. e. 2. század derekán, minden valószínűség szerint a 158. és 156. év között egy la- tiumi kisközségben született, apja a római lovagrendbe tartozó gazdálkodó volt. Az ifjú Marius számára a fel- emelkedés egyedül alkalmas útja a katonai szolgálat lehetett. Becsülettel végigjárta a hadseregbeli ranglétra valamennyi fokát. Elég későn, 35—36 éves korában kezdte politikai pályafutását, qua- nestorként, majd a néppárt támogatásával i. e. 107-ben consullá választották a népből származó homo novust. Ugyanebben az évben választották questorrá a Róma legelőkelőbb nemzetségéből, a gens Corneliából származó Lucius Cornelius Sullát. Sulla mindjárt az Afrikában harcoló hadsereghez került, a főparancsnok Marius beosztottjaként. Ettől kezdve a két férfi sorsa végzetesen összefonódott. Marius a néppárt, Sulla az arisztokratákat képviselő optimaták vezéreként többször is elfoglalja Rómát, ellenfelét és annak híveit menekülésre késztetve. Ürögdi György könyve korabeli források és a modern régészet eredményei alapján rekonstruálja ezt a mozgalmas kort. (Gondolat Kiadó) A HADMŰVÉSZET KÖZÉPKORI ÉS ÚJKORI KLASSZIKUSAI Az összeállítás ízelítőt ad a feudalizmus, valamint a kialakuló kapitalizmus katonai irodalmából. Igyekszik bemutatni a kor hadművészetének valamennyi jelentős áramlatát. A bemutatott szerzők többségének művei még nem jelentek meg magyarul. Mivel a kiadvány a hadművészet fejlődésének fő irányvonalait ismerteti, elsősorban európai szerzők szerepelnek, de a válogatás kiterjed néhány oszmán-török, illetve bizánci katonai íróra is. A szemelvények bemutatják a hadsereg fejlődését — főként a hadseregszervezés, a kiképzés, a hadiépítészet és ostromtechnika, valamint a hadművészet terén. Rázsó Gyula terjedelmes bevezető tanulmánya átfogó képet ad a barbár népek hadművészetétől kezdve a napóleoni háborúkig, bemutatva a társadalom és hadsereg bonyolult mechanizmusának sokoldalú összefüggéseit. I A szemelvényeket negyven szerzőtől válogatták. (Zrínyi Kiadó.) |-A Kedves Vásárló figyelmébe ajánljuk: a hazai és külföldi piacon nagy sikert aratott, KIVÁLÓ ÁRU” kitüntetésre jogosult, a korszerű igényeknek megfelelő 4, 6, 8 LITERES KUKTA GYORSFÖZÖEDÉNYEKET! Fogyasztói ára: 193 Ft-tól 226 Ft-ig. Kapható: szahuzfeteRben, áruházakban. Forgalomba MMtll hozza, a IIUI1II Borsod, Nógrád és Heves megye, valamint Miskolc város fotóklubjai részvételével a Heves megyei Művelődési Központ rendezi meg a VI. észak-magyarországi fotó- művészeti szemlét. A pályázaton fekete—fehér képek és képsorok, színes papírképek és képsorok, valamint színes diák vehetnek részt, s azokat, a zsűri december 7. és 10 között bírálja el. Az elfogadott műveket Egerben 1975 januárjában, Salgótarjánban februárban, Miskolcon pedig márciusban fogják bemutatni. Miskolc város Tanácsának művelődésügyi osztálya es a 2-es számú Általános Iskola igazgatósága december 2-án, hétfőn délelőtt 10 órai kezdettel rendezi meg az iskola új épületének ünnepélyes átadását. Mint ismeretes, a régi, Bársony János utcai iskola helyett az összekötő városrészben, a Bársony J i- nos u. 27 a. alatt épült fel az új, 2-es számú Általános Iskola és Óvoda. A nyitóünnepségen Tolnay Ferenc, a művelődésügyi osztály vezetője köszönti a megjelenteket, majd Tok Miklós, a város tanácselnök-helyettese mond ünnepi beszédet és adja át rendeltetésének az intézményeket. Az úttörőcsapat névadóünnepségén Tóth Ferencné, a megyei úttörőelnökség elnöke szólal fel. A Borsodi Szénbányák Vállalat csapatzászlót ad át a fiataloknak. jubileumi könyvtárak az encsi járásban Tokaj őszi évadja Az év első felében két alkalommal is számot adtunk arról a2 encsi kezdeményezésről, amely azt célozta, hogy javítsák a községi könyvtárak helyzetét, jobb munkakörülményeket teremtsenek e fontos közművelődési tevékenységnek. A felszabadulás 30. évforduló- —jára készülődés jegyében a járási hivatal elnöke felhívással fordult a községek vezetőihez és ennek eredményeként sok jelentős korszerűsítés, s egyéb könyvtárfejlesztés volt várható. A felhívás jó visszhangra talált, s mint Gulyás János könyvtárigazgató most beszámolt róla, az a 18 községi tanács, ahol már 1949- ben megnyíltak a közművelődési könyvtárak, tehát a könyvtárhálózat születésével egyidős a községi könyvtármunka, a felhívás alapján további tervezéssel és a tervek realizálásával segítette a munkát. A jubileum tiszteletére korszerűsítették a könyvtárakat, gyarapították az állományt, a helybenol- vasás lehetőségét teremtették meg, szorgalmazták a külső és belső szépítő munkákat. Segítséget kaptak mindehhez a járási könyvtár dolgozóitól. Az eredmény nem maradt el, több mint 250 ezer forint értékű munka dicséri a jó szervezést, amely a költségvetésből, a fejlesztési alapból és a lakosság társadalmi munkájából tevődik össze. Kiemelkedő eredmény született Baktakéken, Göncön, Halmajon, Novajid- rányban és Aszalón. Természetesen, fel nem sorolt tanácsok is sokat tettek és tenni kívánnak a jövőben is a jobb tárgyi feltételek megteremtéséért, még ha anyagi erőforrásaik szűkebbek is voltak. A közelmúltban készítették elő Encsen a következő évi közművelődési terveket. Ez alkalommal adta át Simaházi Sándor, a járási hivatal elnöke a 18 érintett községi tanács elnökének a jubileumi emléktáblákat, amelyeket a községek felszabadulásának évfordulója napján ünnepélyesen helyeznek el a könyvtárak falain. Hamarosan mind a Í8 községi közművelődési könyvtár falán emléktábla hirdeti majd, hogy 1974-ben a jubileum jegyében eredményesen fejlesztették tovább az adott községben a közművelődési munkát. TOKAJ SZELLEMI tekintélyét mi sem tanúsítja ékesebben, mint hogy ide készséggel küldik kiállításra műveiket, s szívesen jönnek személyesen is a tőle távoli országrészeken élő alkotó- művészek, s működnek közre az itt rendezett irodalmi és zenei alkalmakon legjava előadóművészeink. Példa erre Tokaj idei őszi évadja is. A Zilahv György Művészet- barát Kör társadalmi buzgól- kodásánalc jóvoltából ezen az őszön először Pécs városa és Baranya megye képzőművészei, országosan becsült költői, kitűnő előadóművészei mutatkoztak be Tokaj- Hegyalja kilenc évszázados névadó településén. A rendezvényekSsorát Kelle Sándor festőművész kiállítása nyitotta meg. A most hatvanéves alkotó a mediterrán dél-dunántúli táj elkötelezettjének vallja magát. Munkásságáért elnyerte Pécs város és Baranya megye művészeti díjait. Eddig 17 egyéni kiállításon vívott ki elismerést művészetének. Képeit az erős belső szerkezet, s a pasztózus festésmód együtt jellemzi. Különösen kedveli a vegyes technika szinte kimeríthetetlenül variálható lehetőségeit. Művészi hitvallásaként fogalmazta meg: A természet és az ember együttélését, együtt gazdagodását igyekszem kifejezni. Ezt a törekvését összegezve sikerült megvalósítania a Tokaji Galéria birtokában maradt Baranya napsütésben című, monumentális hatású képén. A pécsi iskola másik jeles íestőegyénisége, Haraszti Pál egyidős Kelle Sándorral. Igazi beérésének korszaka a legutóbbi évtized. Ebben az időszakban bontakozott ki, mint murális festő,, s mint mozaikművész is, s ekkor kapott képességeihez méltó feladatokat. készítette el nagy méretű épületmozaikjait, falképeit. Tokaji kiállításán kisebb méretű alkotásaival is érzékeltette egyéni látású komponáló készségét. Faintarziá- in, mozaiktervein pontosan nyomon követhették a szemlélők, miként alakulnak át 'a természeti valóságból merített formák, színek a valóság belső bonyolultságát szuggesztíven kifejező látomásokká. Haraszti Pál művészi rangját a tiazai tárlatokon kívül svédországi és dániai tárlatai is dokumentálják. VELE EGYÜTT szerepeit Tokajban Gazder Antal keramikus iparművész —, akit működésének egy korábbi korszaka közvetlenül is hozzáköt a zempléni tájhoz, hiszen néhány évig a Hollóházi Porcelángyárnak volt tervező keramikusa. Most a más karekterü pécsi Zsolnay Porcelángyárban dolgozik. Az új feladatok határozzák meg alkotói törekvéseit. A nagyüzem sokoldalú technikai lehetőségeit szerencsésen használja ki müvei formai, technikai megoldásainak változatosságában. A hagyományos dísztárgyak mellett kialakította a szabadtéri, gyakorlati funkciójú monumentális kerámiát. S kerámia asztalai, székei nem tűnnek kuriózumoknak, hanem szervesen illeszkednek a kerti környezetbe. Gazder Antal úttörő érdeme, hogy alkotásaival a kerámia fel- használásának, gyakorlati alkalmazásának új lehetőségeire irányította a figyelmet. A képzőművészeti ízelítőket hatásosan egészítette ki dr. Varga Gyula fotóművész Pécsett bemutató bensőséges hangulatú diasorozata. S emlékezetes művészi élmény- nyél gazdagította Tokaj legifjabb lakóit, s velük együtt a legigényesebb felnőtteket is a méltán nemzetközi hírre jutott, közvetlenségével a nézők szívét és értelmét egyaránt meghódító Bobita- bábegyüttes. Személyes jelenlétével tisztelte meg Tokaj és Hegyalja irodalombarátait a Pécsett élő, Baranyában gyökerező — de mindig az egész országhoz szóló két József Attila-díjas költő: Csorba Győző és Pákolitz István. Műveik megszólaltatásában, „léiektől-lélekig" való közvetítésében szép szolgálatot teljesítettek a pécsi Doktor Sándor Művelődési Ház amatőr színpadának tagjai. Stílusosan működött közre estjükön a Tamási-trió. dél-magyarország zenei előadóművészetéböl adott igényes ízelítőt a Tokajban rendezett pécsi napokon a Mecsek Fúvósötös, Palantz Tamás klarinétművész és Balalinecz Márta énekművész. Pécs megyei város művelődésügyének irányítói, áldozatos munkásai példamutatóan készségesek voltak az idei tokaji ősz sikerre segítésében — az országunk legdélibb tájának értékeit hitelesen bemutató túriatok, irodalmi és zenei estek mintaszerű megszervezésével, rendezésével. Bcrccz József VI. észak- magyarországi fotóművészeti szemle Iskolaavatás
