Észak-Magyarország, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-10 / 237. szám
ÉSZAK MAGYARORSZAG 4 1974. okt tO., csütörtök Fi» m jegyzet Szarvassá vált fiúk Egy kocka a filmből (Bcncze Ilona). Az 1944-e& sátoraljaújhelyi börtönkitörés áldozatainak emléke előtt kíván tisztelegni a film. Erre utal a bevezető felirat. A Szarvassá vált fiúk azonban nem erről, vagy inkább nem csak erről szól. Aki a sátoraljaújhelyi kitörés hiteles történetét keresi benne, csalódik. Még akkor is, ha egyes motívumok a valós eseményre emlékeztetnek, ha a helyszín is arra utal. Több ez a film egyetlen esemény felidézésénél: vádirat és requiem. Requiem azokért, akik a világ börtöneiben sínylődnek, meghalnak a szabadságért, s vádirat azok ellen, akik — mint a film utolsó kockáin meg is fogalmazódik — ./ikár kényelem-, akár hata- . nnszeretetükben, akár egyévi boldogulásért, akár elve- : ■miiltségükben megpróbálják értelmetlenné tenni áldozatukat”. Az újhelyi hősi, r ■ tragikus végű esemény a filmalkotóknak inkább csak alkalom ennek a. requiemnek •l-s vádiratnak elmondására, f! imballada versben és pró- :>an megfogalmazott kép- • vainak megalkotására, a -rténetnek Bartók Cantata .'rofana című zeneművéhez . .kalmazására. Bartók hangja is megszólal a filmben, tőle halljuk a szarvassá vált fiúk történetét, akik üldözötten az erdőben váltak szarvassá, nem volt visszaütjük, s akik többé másból nem ihatnak „csak tiszta forrásból”. Gyöngyössy Imre — a fore:'.1 ókönyvet Kabay Barnával közösen írta — rendező harmadik játékfilmjével lépett a közönség elé. A Vi- rcígvasámap — Simon pap balladája — és a cigány té- v májú Meztelen vagy után mind markánsabban érződik ilmalkotói munkásságában a lírai, költői alkat, meg a ’’ o zóművészethez való von- >dús. A Szarvassá vált fiukban — nagyon leegysze- üsítve a történetet — valóan egy bebörtönzött politikai fogolycsoport tragédiáit látjuk. De lehet-e rövi- < sn összefoglalni, vagy egy- : Italán „sztoriba” fogalmazni egy költeményt, egy szimfóniát?! Aligha. Csak megerezni, megéreztetni lehet, még akkor is, ha az alkotás felületi rétegében elmesélhe- i ő történeti váz is kitapintható. E film történeti váza: a börtön politikai foglyai megtudják, hogy a magyar őrségtől átveszi őket a német. SS. Itt az ideje a kitörésnek. De vajon helyes-e a nagyon kockázatos kitörés vállalása, vagy inkább a túlélés kevésbé hősies, de nem kevésbé kockázatos módját válasszák. A kitörés nem sikerül, az üldözők — magyar f egy őrök, katonák, német katonák, magyar urak és a politikai fogolyban ellenséget látó magyar parasztok egyaránt — szörnyű hajszába kezdenek, s mint nagyszabású körvadászaton az erdő kis vadjai, úgy pusztulnak halomra a szőlők közé, majd az erdőkbe menekült rabok, úgy is terítik őket vadászóik elé. De vajon ezzel a tartalmi összefoglalással érzékeltetni lehet-e Gyöngyössy filmjének lényegét? Határozottan: nem! E történeti váz a rendező és nem utolsósorban Kende János operatőr kezében költeménnyé emelkedik. Feszült atmoszférát teremtenek mindvégig, talán csak a j film legvégén lankad a to- J vább már nehezen feszíthető dráma. Tételekre osztott ballada pereg előttünk, csodás színekkel, operatőri bravúrokkal, mindenkor érzékeltetve, hogy túl akar mutatni a konkrét eseményen. Például, a fogoly festő gyakran visszatérő képein már későbbi idők ismert motívumai is felbukkannak. Az ehhez a képhez való vissza- visszatérés ezt az általánosító tendenciát hangsúlyozottan húzza alá. A börtön realitása és a menekülés képei, a mind irreálisabbá, mesebelivé váló későbbi képsorpk részben bizonyos szándékolt kétarcúságot adnak a filmnek, részben segítenek a valós börtönkitörést az örökél- tü népköltészethez kapcsolni. Természetes például, hogy a menekülő szerelmeseket a tűzhalál után nem keltheti életre semmi, de mégis el kell hinnünk, hogy most már örökéltűek, mint az egyetlen talán megmenekülő fiúnak szarvassá válását is. A rendező bőven él a népmeséi motívumokkal — anya és három fia a börtönben, szerelmesek együttléte stb. —, a börtönéletben viszont már felbukkannak máshonnan ismerős motívumok — túlzottan humánus parancsnok, megértő, öreg őr —, amelyek nem zavarnak ugyan, de más műveket idéznek. Döbbenetes erejűek az üldözés képsorai, a kétféle vadászat képei. A nagyszámú szereplőgárdából elsősorban Törőcsik Marit kell kiemelnünk. Erdei vajúdási jelenete felejthetetlen. Jancsó Sarolta, Gyöngyössy Katalin^ Todor Todorov, Kútvölgyi Erzsébet kívánkozik még a spr legelejére. És ismételten a kitűnő operatőri munkáért Kende János. Töredezett, bonyolult jel- képrendszerrel operáló, de nagyértékű mű. Kár lenne, ha egyes nézőkben csak a I felszíni látvány emléke ma- j radna vissza. Balszerencsés Alfréd Pierre Richard francia filmjének hőse, Alfréd valóban balszerencsés életet élt. Legalábbis addig, amíg meg nem ismertük. Mert attól kezdve — bár sokszor póruljár — mellészegödik a szerencse is. A film apró, kacarászásra ingerlő mozzanatok sorozata, sok önismétléssel, helyenként a morbid i humor elemeivel. A főszere- j pet maga a rendező játssza, | partnernője a vonzó Annie I Duperrey. ■ Könnyed játék, j azonnal el is felejtjük. Benedek Miklós Szárnyaljon a fantázia! A RAJZOSOK Egy tagozat harmadik esztendeje — Az előző órákon mar megfigyeltük, hogyan mozognál. a forma, milyen halasokat vált ki a Ionná elmozdítása ... Próbáljanak most megoldani ezzel a koncepcióval egy városépítészeti feladatot. Kezdjék meg a munkát, szárnyaljon a fantázia ! __ A míg Zsignár István ta- nár úr beszelt, kilenc szem- par szegezódótt ra. A fél osztálynyi harmadikos rajztagozatosoké, mert már a harmadik osztály padjait koptatják a miskolci Zrínyi Ilona UNESCO asszociált gimnázium rajztagozatának első növendékei... A „zrínyisek” egyik legfiatalabb tagozata hamar otthonra talált a régi iskola- épületben. A gimnázium igazgatónője szerint jól beleilleszkedtek az iskola munkájába, a már „hagyományos” nyelvtagozatosok mellé is felzárkóztak. Ma már a rajzosok nélkül elképzelhetetlen lenne az osztálytermek, az iskola dekorációja, s erről bárki meggyőződhet, aki az épületbe belép. A lépcsőfordulónál állandósult például a kiállítás: legjobb munkáikat itt mutatják be a rajztagozat tanulói diáktársaiknak. Most is készül már a következő „bemutató” — a harmadikosok maguk válogatják ki az anyagot, kasírozzák... Ha <jvek múltán mint razjtanárok kerülnek majd vissza esetleg újra valamelyik iskolába már gyakorlatuk is lesz ebben. A tagozat egyik alapvető célja Ugyanis, hogy élőké szítse a tanulókat a pedagól giai főiskolai tanulmányokra. Természetesen rajasza kon... Zsignár Istvá^ I tagozat vezető tanára _ i6i ismert egyénisége a miskolci képzőművészeti életnek — nem kis büszkeségül ™ K tatja a tanítványok"’ _mu" káit... Rajzokat’' stúa™Un" tanulmányokat, ’ kert™£ a gyerekek műhelv^rűh°^y tatásban részesülje*^0 °k_ az legyen választási ív az~ Ségük, s olyan anyagb^ot gozzanak, amely egyéniségüknek a legjobban megfelel. Azt szeretném, ha szárnyalna a fantáziájuk... Hiszen, ha a jövőben is lesz közük a képzőművészethez, bármilyen területre is kerüljenek, sokféle anyaggal foglalkozhatnak, sokféle tervet szőhetnek ... Amit én el szeretnék velük élni, az az, hogy legyen véleményük a valóságról, ismerjék meg a valóságot, s használják is fel azt. Papírlapokat mutat. Egy napraforgóvirág keresztmetszetét rajzolta le rá a tanuló, te mellette kinagyított részletek, s továbbmenve, annak lehetséges változatai — mint dekorációs elemek. — Hát néni szép, ahogy felfedezik a természet csodálatos harmóniáit, törvényeit ... A rajzterem falát szinte beborítják a város kiállításainak plakátjai. Mert ezek a gyerekek nemcsak heti órarendbe iktatottan foglalkoznak a rajzzal, a képző- művészettel, de elmennek valamennyi kiállításra, járnak képzőművészeti ismeretterjesztő előadásokra — s nemcsak ők maguk, hanem szervezik a többieket is... A nem rajzosokat... S talán ők még fel sem mérik, milyen sokat tanultak már. Újabban ugyanis nemcsak kerámiával, kisplasztikával foglalkoznak, még ko- rongolnak is ... S a kis tárgyak egyre tökéletesebbre sikerülnek ... Az órán és a szakköri foglalkozásokon készült kerámia tárgyak egy része épp akkor égett ki a kemencében... Amikor lehűltek, az újabb „adagot” rakták bele ... — Sokat kísérleteztünk, kudarcok is értek, hiszen magunk kárán tanultuk meg a helyes eljárásokat.... de Sárospatakon harmadik díjat szereztünk már... S lesz ez még jobb is ... Mert a gyerekek örömmel dolgoznak, s öröm velük dolgozni, tervezni, alkotni... S bár a lehetőségek szerények, az iskola igyekszik biztosítani a feltételeket a tagozat munkájához. S a tagozat egyik érdekessége — nemcsak az, hogy fiatal még —, hogy hazánk középiskoláiban kevés ilyen működik. Többségükben azok kerülnek ide, akik megfeleltek ugyan a képzőművészeti szakközépiskolai felvételi vizsgán, de hely hiányában mégsem jutottak be. S az elsőben heti négy, később heti két órában foglalkoznak a rajzzal... a képzőművészettel, ... Folyamatosan, jó kedvvel... Ahogy Marika, az egyik harmadikos kislány mondja: nagyon szeretik csinálni... S talán jó rajztanárok is lesznek egyszer, majd... Mert a többség az szeretne lenni... De ha nem is sikerül, akkor Is gazdagabbak lesznek, mert jobban megértik a művészeteket, a valóságot... Úgy. ahogy a teremben függő Gorkij-idézet is vallja, hogy a rajz segít a valóság mélyebb megismerésében. I Ou torás Annamária Műszaki könyvnapok és az ismeretterjesztés Októberben gazdag program várja az érdeklődőket, mindenekelőtt a MÁV dolgozóit a miskolci Vörösmarty Mihály Művelődési Házban, ahol a műszaki könyv- napok keretében több előadás hangzik majd el. Október 14-én Oswald Lóránt, a Műszaki Könyvkiadó fószerkesztője látogat Miskolcra. Október 21-én Bokor József iparművész lesz a művelődési intézmény vendége, míg október 24-én Stréda András, a MÁV vezérigazgatóság főmérnöke a korszerű vasúti biztosító berendezések megvalósításáról tájékoztatja a hallgatóságot. Tanuló munkások Ma már egyre több az olyan munkás, aki nem elégszik meg az iskolában szerzett tudással, hanem a mindennapi munkája mellett igyekszik tovább képezni magát. Leninvárosban, elsősorban a telepített üzemekben — mint amilyen a TVK és a Tiszai Erőmű — megfigyelhető egy olyan tendencia, hogy a szakmunkások egy része középiskolában bővíti ismereteit. A munkások előtt az idén újabb lehetőség nyílt arra, hogy magasabb iskolai végzettségre, nagyobb elméleti tudásra tegyenek szert. Ez év őszén ugyanis beindult a dolgozók 3 éves szakközépiskolája. A szervező munkában igen nagy részt vállalt a helyi 10G. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet» amely egyúttal az oktatás tárgyi és személyi feltételeiről is gondoskodik. — A párthatározat szellemében Jártunk el, amikor ebben a városban is beindítottuk a dolgozók szakközépiskoláját — mondta kérdésünkre Tirkala Ferenc, az Ipari Szakmunkás- képző Intézet igazgatója. — Már hónapokkal előtte gondosan felmértük az igényeket. Ebben a munkában jelentős támogatást kaptunk a TVK-tól és a Tiszai Erőmű Vállalattól, amelynek vezetői messzemenően egyetértettek elképzeléseinkkel. — Tulajdonképpen kik Jelent- . kezhettek a dolgozók szakközépiskolájába? tettük fel az újabb kérdést. — Mindenki, aki nyolc általános iskolai végzettséggel, valamint szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezett. Ez a továbbtanulási forma a munkások számára azért is előnyös, mert sikeres érettségi esetén a tanulók egyetemi felvételüket is kérhetik. — Milyen létszámmal indult ez az iskola? — Összesen 141 szakmunkás- hallgatója van a dolgozók 3 éves középiskolájának. Külön örömömre szolgál, hogy közülük nyolcvanketten éppen a mi szakmunkásképző intézetünkben végeztek. Jóleső érzés tapasztalni, hogy milyen elevenen él ezekben a fiatalokban a nagyobb tudás, a magasabb műveltség iránti vágy. Bizonyosra veszem, hogy ezen az újabb akadályon is sikeresen túljutnak. Tríkala Ferenc a továbbiakban elmondta, hogy az osztályok szervezésénél tekintettel voltak azokra a szakmunkásokra Is, akik váltóműszakos beosztásban dolgoznak munkahelyükön. Ezért részükre egy levelező osztályt szerveztek. Ez abban különbözik a másik két esti osztálytól, hogy hetenként csak egy alkalommal kötelező a konzultáción részt venni. A beszélgetés során megtudtuk, hogy a szakmunkásképző- intézet igazgatója a legjobb tanárokat bízta meg a munkások tanításával. Ezenkívül, az oktatáshoz szükséges technikai felszerelés, szemléltetőeszköz egyaránt az iskola rendelkezésére áll. I- L. Ismét egy helyen HUNGEXPO 1974. október 9—16, BÜDATRANSPACK 3. NEMZETKÖZI CSOMAGOLÁSI ES ANYAGMOZGATÁSI KIÁLLÍTÁS A korszerű csomagolás, raktározás, anyagmozgatás és a kulturált kereskedelem nagy nemzetközi bemutatója. 17 ország 108 kiállítója! 1974. október 9—16. LIMEXPO TEXTIL-, RUHÁZATI-, BÖR-, ES CIPŐIPARI GÉPEK. MOSODAI ÉS TISZTÍTÓBERENDEZÉSEK NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁSA A könnyűipari rekonstrukció és a nemzetközi kooperáció jegyében. 12 ország 106 kiállítója! NYITVA: naponta 10-től, 17 óráig. BEJÁRAT: a II. sz. kapun. CÍM: Budapesti Nemzetközi Vásárközpont, „A” pavilonja. Budapest X., Albertirsai út 10. Telefon: 470-990. RENDEZŐ: a HUNGEXPO Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Iroda
