Észak-Magyarország, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-04 / 232. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 232. szám Ara: 80 fillér Péntek, 1974. október 4. Megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka Törvényt alkottak a külkereskedelemről Napirenden a tanácstörvény végrehajtásának tapasztalat^ Leonvid Erezstyev az NOK-ba látegal A Német Demokratikus Köztársaság fővárosa ünnepi köntösbe öltözve várja a köztársaság kikiáltása 25. évfordulójának ünnepségeire érkező külföldi személyiségeket és küldöttségeket, különösképpen pedig Leonyid Brezsnyevet, az SZKP főtitkárát. Brezsnyev október 5- én, szombaton kora délután érkezik Berlinbe, s előreláthatólag 3 napig marad a Német Demokratikus Köztársaságban. lami-dijas elnöke volt, a gazdaságot 17 éven át vezette. A megye szövetkezeti mozgalmában végzett példamutató munkája mellett, mindvégig közmegelégedésre látta el képviselői és más közéleti tevékenységét is. Az országgyűlés néma felállással adózott dr. Zsidai Lászlónak és Szabó Mátyásnak, emléküket jegyzőkönyvben is megörökítette. Apró Antal ezután bejelentette, hogy a Miniszter- tanács megbízásából dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter benyújtotta az országgyűlésnek a külkereskedelemről szóló törvényjavaslatot. Az elnök javaslatára ezután az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend: 1. A külkereskedelemről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolója a tanácstörvény végrehajtásáról. Ezt követően napirend szerint megkezdődött a külkereskedelemről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. f Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékezett meg az elhunyt dr. Zsidai László és Szabó Mátyás országgyűlési képviselőkről. Dr. Zsidai László képviselőtársunk — mondotta — Nógrád megyei munkáscsalád szülötte volt. Mezőgazda- sági mérnökként állami gazdaságokban dolgozott, minden energiáját a szocialista, a nagyüzemi mezőgazdaság szolgálatába állította. 1962 óta vezette a Mező- nagymihályi Állami Gazdaságot, fejlesztésében igen jelentős eredményeket ért el. Példás emberi magatartásáért, kommunista helytállásáért munkatársainak, választóinak megbecsülése övezte. Szabó Mátyás képviselőtársunk a bólyi Kossuth Tsz nyugalmazott AlDr. Bíró József expozéja Létfontosságú érdekünk Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter bevezetőben hangsúlyozta: A felszabadulás óta eltelt immár három évtized tanúsítja, hogy létfontosságú érdekünk fűződik a nemzetközi munka- megosztásban való részvételhez. A nemzeti jövedelem és a társadalmi termék növekedésének ütemét a felszabadulás utáni években hamarosan meghaladta a külkereskedelmi forgalom növekedése és ezt azóta is évről évre megállapíthatjuk. Ma már kivitelünk értéke a nemzeti jövedelem mintegy 40 százaléka. A nemzeti jövedelem minden 1 százalékos növekedése pedig a külkereskedelmi forgalom 1,5 százalékot meghaladó bővülésével jár együtt. Külkereskedelmi forgalmunk gyors ütemben növekszik. Adottságaink miatt, behozatalunk kiegyenlítéséhez, a szükséges fizetőeszközöket lényegében kivitelünk révén kell megszerezni. A külkereskedelem egzisztenciális kérdés számunkra. Ahhoz, hogy az ország külkereskedelme megfeleljen a követelményeknek, szabályozni kell számos tevékenységet. A törvényjavaslatban szükségszerűen a népgazdasági és a külkereskedelmi érdekek egysége jut kifejezésre. A törvény megalkotása azért is fontos, mert eddig nem volt olyan jogszabály, amely ezt a fontos népgazdasági ágat jogilag egységbe fogta volna, és biztosította volna az egységes végrehajtást és értelmezést. A miniszter a továbbiakban kiemelte: a törvényjavaslat. megerősíti a külkereskedelem állami monopóliumát. A külkereskedelmi monopólium kizárólag az államot illeti meg. Az állam feladata, hogy kialakítsa a külkereskedelem nemzetközi feltételeit, létrehozza a külkereskedelem szervezeti rendszerét, jogot adjon külkereskedelmi tevékenység folytatására, irányítsa és ellenőrizze a tevékenységet. A külkereskedelmi monopóliumot a Külkereskedelmi Minisztérium gyakorolja. Természetesen a Minisztertanács bármely kérdésben a hatáskört magának tarthatja fenn, magához vonja, vagy más szervre ruházza. A külkereskedelmi politika az általános gazdaságpolitika része. A törvényjavaslat leszögezi, azokat az elveket, amelyeken külkereskedelmi politikánk alapul. Hazánk jelenleg 144 országgal tart fenn kereskedelmi kapcsolatot, 83 országgal van államközi szerződésünk. Szocialista viszonylati! kereskedelmünk a népgazdasági tervek összehangolásán alapuló államközi szerződésekkel szabályozott keretek között bonyolódik le. A szocialista országok gazdasági együttműködésének új. rendkívül fontos szakaszát jelenti a KGST-tagorezágok gazdasági integrációja. Hazánk a KGST-tagor- szágok komplex programjának és a szocialista gazdasági együttműködés megvalósításának tevékeny részese. A kölcsönös előnyök alapján sokoldalú gazdasági kapcsolatot alakítottunk ki a fejlődő országokkal. Kivitelünkben továbbra is a gépek, a fejlődő országok kibontakozó iparának szükségleteit biztosi tó félkésztermékek domináltak, míg a behozatal döntő többségét a népgazdaság számára fontos nyersanyagok és mezőgazda- sági termékek képezték. A fejlődő országokkal folytatott gazdasági kapcsolataink politikai feltételei tovább javultak, államközi kapcsolatainkban a kedvező tendenciák voltak túlsúlyban. A fejlődő országok számára vámkedvezményeket nyújtunk. A békés egymás mellett élés politikájának valóra váltása érdekében, a kölcsönös érdekek figyelembevételével, a teljes egyenjogúság biztosításával fejlesztjük kereskedelmi, gazdasági kapcsolatainkat a tőkés országokkal. Ma már hosszú lejáratú megállapodások sora van érvényben. A kölcsönös érdekek elismerését jelenti a legnagyobb kedvezmény elve szerinti elbánás alkalmazása. Ezt még nem minden országtól kaptuk meg. Nem rajtunk múlik tehát, hogy mi sem tudjuk valamennyi országnak biztosítani- Az általános vám- és kereskedelmi egyezményhez, a GATT-hoz történt csatlakozásunk előrelépést jelent ezen a téren. Biztosítja, hogy a magyar gazdálkodó szervezetek, külkereskedelmi tevékenységüket a világkereskedelemben általában érvényesülő feltételek mellett folytassák. Kétoldalú kapcsolatainkban és a nemzetközi fórumokon egyaránt határozottan fellépünk a kivitelünket hátrányosan érintő megkülönböztető intézkedések ellen. Szükségesnek tartjuk, hogy az Európai Gazdasági Közösség vonja vissza azokat az érdekeinket sértő intézkedéseket, amelyek megakadályozzák olyan hagyományos termékeinknek, mint az élőmarha és marhahús, az Európai Gazdasági Közösség tagországaiba történő kivitelét. Az Egyesült Államok — politikai megfontolásokból — eddig nem tette lehetővé, hogy vállalataink a legnagyobb kedvezmény elve alapján kereskedjen USA-beli vállalatokkal. A nehézségek ellenére a tőkés országokkal folytatott kereskedelem kilátásai kedvezőek. Dr. Bíró József ezután arról beszélt, hogy a törvény- javaslat a külkereskedelmi jog megadásának csupán legfontosabb feltételeit határozza meg. Könnyítést tartalmaz a javaslat a termelésiegyüttműködési és szakosítási szerződésekkel kapcsolatban. A külkereskedelmi vállalatok és a termelő vállalatok szerződéses kapcsolataiban pedig azok a formák váltak elsődlegessé, amelyek megteremtik a szervezetek gazdasági érdekazonosságát. A külkereskedelem irányítása harmonikusan illeszke(Folytatás a 2. olétalon) Dr. Bodnár Ferenc vezetésével Megyei párfkiilillség utazott Neubrandenburgba Az NDK-beli Neubrandenburg és Borsod megye között kialakult szoros, testvéri, baráti kapcsolatok jegyében, a több éves hagyományoknak megfelelően rendszeres és kölcsönös látogatásokra kerül sor. Ez alkalommal a Neubrandenburgi megyei Pártbizottság és megyei tanács meghívására, az NDK negyedszázados jubileumi ünnepségeire pártküldöttség utazott Borsodból Neubran- denburgba. A delegációt dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára vezeti. Tagjai: dr. Ladányi József, a Borsod megyei Tanács elnöke és Amriskó Gusztáv, a megyei pártbizottság munkatársa. A küldöttség tegnap, csütörtökön utazott el Borsodból. * Ugyanezen a napon Sárospatakról is küldöttség indult Neubrandenburgba. A delegáció tagjai: Bujdos János, a Sárospataki városi Pártbizottság első titkára, Tóth József, a Sárospataki városi Tanács elnöke és Major János, a Sárospataki városi Pártbizottság tagja. Az NDK-beli testvérvárosba utazott sárospataki küldöttség részt vesz az ország megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. Szovjet tudások Miskolcon A magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködés 25. évfordulója alkalmából szovjet tudósdelegáció tartózkodik hazánkban. A küldöttség tegnap, október 3-án, csütörtökön Miskolcra látogatott. A szovjet vendégek — A. J. Islinszkij akadémikus, a MTESZ szovjet testvérszervezetének elnöke, a delegáció vezetője, valamint K. G. Szilujanov és Sz. M. Szolov- jov, a delegáció Tagjai — a délelőtti órákban Miskolc nevezetességeivel ismerkedtek, A küldöttséget elkísérte P. P. Bicskov, a Szovjetunió budapesti Nagykövetségének tanácsosa is. A MTESZ képviseletében dr. Pásztor Pál, a Borsod megyei szervezet elnöke és dr. Szaladnya Sándor, a Borsod megyei szervezet titkára fogadta a szovjet vendégeket. A delegáció délután a Nehézipari Műszaki Egyetemre látogatott. Itt dr. Kozák Imre, tanszékvezető egyetemi tanár, az NME tudományos rektorhelyettese fogadta a delegációt. Az egyetem vezetői és a szovjet vendégek kölcsönösen tájékoztatták egymást intézményeik tevékenységéről. Ezt követően Islinszkij akadémikus nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott a kozmikus rakéták irányításával kapcsolatos mechanikai problémákról. A szovjet vendégek csütörtökön este találkoztak a MTESZ borsodi szervezete elnökségi tagjaival. Megalakult a Megyei líttörovezelői Tanács Tegnap, csütörtökön délelőtt Miskolcon, a megyei pártbizottság tanácstermében értekezletet tartottak megyénk úttörövezetői, amelyen megjelent Siska András, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályénak helyettes vezetője,, Járai János, a Borsod megyei KISZ-bizottság titkára és Nagy Sándor, az Országos Űttörővezetói Tanács tagja. A Magyar Úttörők Szövetsége működési szabályzata értelmében a demokratikus nevelési elv alapján létre kell hozni a megyei úttörővezetői tanácsokat Tóth Ferencivé, megyei úttörőelnök szóbeli kiegészítést fűzött az írásos anyaghoz. A tanácskozás részvevői Tóth Ferencnét választották meg a Megyei Ottörővezetői Tanács elnökének, Pál Ildikót pedig a Megyei Úttörő- vezetői Tanács és az úttörő- elnökség titkárává választották, majd megtárgyalták az 1974. II. félévi munkaprogramot.
