Észak-Magyarország, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-04 / 232. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1974. okt. 4., péntek Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) dik tervgazdálkodásunk rendszerébe. Az irányítás egyik fontos feladata, hogy biztosítsa minden államközi kötelezettségünk maradéktalan teljesítését. A külföldi vállalatok számára eddig is lehetővé tettük, hogy a magyar piacon üzleti tevékenységet fejtsenek ki. A külföldi vállalatok növekvő piaci aktivitása indokolttá tette helyzetük törvényi rendezését. A jövőben Magyarországon képviseletet létesíthetnek külföldi cégek, és irodákat állíthatnak fel. Ez a vállalati képviselet létesítése a külföldiek számára azonban nem korlátlan jog. Akkor engedélyezik, ha a népgazdasági érdekkel és a külkereskedelmi politikával összhangban áll. Dr. Bíró József befejezésül kérte az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. Szünet után Varga Gábor- né elnökletével megkezdődött a törvényjavaslat fölötti vita. Gácsi Miklós: Magasabb igéiteket támaszt Huszár István Döntő szerepe van a KGST-nek Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese parlamenti beszédében aláhúzta törvényhozásunk folyamatos és tervszerű törvényalkotó tevékenységét. Ezt a sort gazdagítja most az országgyűlés, amikor a tanácsokról alkotott törvény végrehajtásának ellenőrzése, tapasztalatainak elemzése mellett napirendre tűzte a külkereskedelemről szóló törvényjavaslat megtárgyalását. A külkereskedelem az export és az import útján ösz- szekapcsolja népgazdaságunkat a világgazdasággal, hozzájárul hazánknak a nemzetközi munkamegosztásban betöltött szerepének kiszélesedéséhez. Ezáltal segíti a népgazdaság szükségleteinek mind teljesebb kielégítését, s így szolgálja társadalmi céljainkat, a gazdasági fejlődés ügyét. A külkereskedelemnek jelentős - szerepe van népgazdaságunkban, hiszen Magyarországon minden negyedik dolgozó közvetlenül olyan árut termel, amelyet külföldön értékesítünk és közvetve, szinte kivétel nélkül minden dolgozó részese a kivitelre szánt termékek előállításának. Ha végiggondoljuk ezenkívül, hogy mennyien dolgoznak külföldön vásárolt nyersanyaggal, gépekkel, hogy mi a szerepe a fogyasztásban az importcikkeknek, bátran állíthatjuk: a külkereskedelmi tevékenység áthatja egész életünket. Huszár István, a Minisztertanács - elnökhelyettese ezután szólt arról a hihetetlen áremelkedési hullámról, amely a tője és piacot az utóbbi egy évben elárasztotta. Azoknak a termékeknek az ára, amit mi exportálunk, mintegy egynegyedével lett magasabb a nem szocialista piacokon, mint egy esztendővel ezelőtt volt. Ugyanakkor a tőkés piacról vásárolt nyersanyag, vegyicikk és gép ára 40 százalékkal emelkedett. A cserearányoknak ez az aránya gondot jelent. Ezzel szemben a szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünk tervszerűen alakult. i A népgazdaságunkat ezernyi szál fűzi össze a világ- gazdasággal. A „Made in Hungary” felirat szerte a világon a magyar munkások alkotómunkájáról ad hírt. és állít ki mind elismerőbb bizonyítványt. . Éppen ezért kötelez is becsületre, a minőség védelmére és állandó javítására. Külkereskedelmünk elviszi hírünket az egész világba azáltal is, hogy pontosan szállítunk, határidőre eleget teszünk fizetési kötelezettségeinknek. Megbízható partnernek ismernek bennünket. Hazánk minden országgal szívesen kereskedik. Külkereskedelmünkben döntő szerepe van a KGST-nek. A megvalósulás útján haladó integráció komplex programjának teljesítése a további fejlődés jelentős emelője. Külkereskedelmünk kétharmadát bonyolítjuk le a szocialista országokkal, s ézen belül 50 százalékát a Szovjetunióval. Igen örvendetes, hogy egyre több gyártmányszakosítás, mind több termelési kooperáció segíti elő a fejlődést. A szocialista országok piaca mentes az árhullámzásoktól, válságoktól. A biztonság és a stabilitás azonban arra kötelez, hogy állandóan javítsuk termékeink minőségét. Felszólalásom nem lenne teljes, mondotta Huszár István, ha nem tennék említést azokról a tárgyalásokról, amelyeket éppen az elelmúlt napokban Moszkvában Magyarország és a Szovjetunió mindenre kiterjedő politikai, gazdasági, kulturális és tudományos-műszaki kapcsolatairól folytattunk. Küldöttségünk minden tagja átérezte ennek a látogatásnak jelentőségét. Számunkra küldetés volt ez az út, népünknek a Szovjetunió iránti megbonthatatlan barátsága és testvéri ragaszkodása jegyében. Nem szeretném a Központi Bizottság és a kormány értékelését megelőzni, de azt bizton kijelenthetem, hogy küldöttségünk eredményes munkát végzett. A közös közlemény részletesen összefoglalja tárgyalásaink témáit és eredményeit. örömmel állapítottuk meg, hogy a két ország közötti külkereskedelmi forgalom megállapodásaink szerint növekszik. Elhatároztuk, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítunk a szocialista gazdasági integráció komplex programjában előirányzott gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési formák szélesebb körű alkalmazására. A magyar és a szovjet nép barátságának, Magyarország és a Szovjetunió éppen harminc esztendeje kezdődött sokoldalú együttműködésének kiemelkedő eseménye volt ez a látogatás. Gácsi Miklós, Borsod megyei képviselő, kohó- és gépipari államtitkár felszólalásában kifejtette, hogy Borsod az elmúlt évben a hazai vaskrihászat termelésének közel felét adta, melynek negyedrészét exportáltuk. A megye vegyipari üzemei, a szakágazat termelésének csaknem 40 százalékát biztosítják és Borsodban épül az olefinprogram bázisa is, amelyre a jövőben jelentős szerep hárul a nemzetközi munkamegosztás további elmélyítésében. Emellett Borsod nagy szerepet vállal a népgazdaság más, kulcsfontosságú feladatainak teljesítésében is. 1973-ban például 7 és fél milliárd forint értékű terméket exportáltak, és 1974 első felében ez az összeg már meghaladta a 4,4 milliárd forintot. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy Borsod megye a magyar ipar és mezőgazdaság egyik tekintélyes bázisa és termékeivel a kereskedelmi forgalom számottevő reprezentánsa is. Az új törvénytől ezért: a borsodiak azt várják, hogy elsősorban a KGST keretein belül és mindenekelőtt a Szovjetunióval kialakult külkereskedelmi kapcsolatok fejlesztése mellett folyamatosan tovább formálja a nemzetközi kooperációk, a szakosítások, valamint a külföldi gazdasági vállalkozások feltételeit és fejlessze azok hatékonyságát. A törvényjavaslat a termelő vállalatokkal szemben magasabb igényeket, támaszt az eddigieknél. A jövőben exportunkban nagyobb súlyt kell biztosítani azoknak az eladásoknak, amelyek révén nagyobb lehetőség nyílik szellemi termékeink értékesítésére. Felül kellene vizsgálni a műszaki szolgáltatások helyzetét. A törvénytervezetnek az a része, amely a külkereskedelmi joggal nem rendelkező vállalatok számára is lehetővé teszi a külföldi piaci kapcsolatpk kiépítését, egyszersmind biztosítja azt is, hogy e vállalatok is birtokába jussanak a külföldi piaci ismereteknek. Megítélésem szerint — fejezte be felszólalását Gácsi Miklós — a törvényjavaslat eredményesen szolgálhatja nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlesztését. Miután több felszólaló nem jelentkezett, Apró Antal megadta a szót dr. Biró József külkereskedelmi miniszternek, aki válaszolt a képviselői hozzászólásokra, javaslatokra. Az országgyűlés előbb a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a kereskedelmi bizottság jelentésében foglalt módosító javaslatokat, majd a külkereskedelemről szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a megszavazott módosító indítványokkal — részleteiben egyhangúlag elfogadta. Apró Antal elnöki zárszavával berekesztette a csütörtöki ülést. Az országgyűlés pénteken 10 órakor foly- | tatja munkáját. Megtárgyalja a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolóját a tanácstörvény végrehajtásáról. rr ESEMÉNYEKRŐL Fwide@i Púja Frigyes, külügyminiszter szerdán találkozott Buteflika, algériai külügyminiszterrel, az ENSZ-közgyű- lés 29. ülésszakának elnökével és Abdel Halim, Khad- dam, szíriai miniszterelnökhelyettes, külügyminiszterrel. Az olasz kormány szerda esti ülésén határozatot fogadtak el a kormány lemondásáról. Dr. Ladányi József, a Borsod megyei Tanács elnöke csütörtökön délelőtt hivatalában fogadta dr. Bánk József egri érseket, akivel a megye időszerű kérdéseiről folytatott szívélyes beszélgetést. A fogadáson jelen volt Pólónkul Imre, a megyei tanács vb egyházügyi titkára és Czakó István, az egri érseki iroda igazgatója. Vasco Goncalves dandártábornok, a portugál ideiglenes kormány miniszterelnöke (bal oldalt) felkereste Costa Gomes tábornokot, Portugália új köztársasági elnökét és a kormányban végrehajtott változtatásokról tárgyalt vele. Kapcsolatunk a világgazdasággal Üj törvény született, olyan törvény, amelynek létrejöttét fejlődésünk sürgette. Az országgyűlés tegnap a külkereskedelemről szóló törvény- javaslatot vitatta meg és fogadta el. Napjainkban a kelet—nyugati kereskedelemnek új és kedvező távlatai nyílnak meg. Tovább szélesítjük kapcsolatainkat a szocialista és a nem szocialista országokkal is. Hazánk a világ csaknem valamennyi országával tarf fenn kereskedelmi kapcsolatot. Szükségessé vált, hogy kiterjedt külkereskedelmünket törvény szabályozza. Azt gondolhatnánk, a külkereskedelem olyan valami, amivel kizárólag csak a külkereskedelmi szakemberek foglalkoznak. A törvényjavaslat parlamenti vitája azt bizonyítja, hogy ez a kérdés szélesebb körben tart igényt az érdeklődésre. A borsodi képviselők különösen figyelték dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter szavait, hiszen megyénk igen nagymértékben részt vesz a nemzetközi munkamegosztásban. Ütvén országba A szünetben arról beszélgettünk dr. Havasi Bélával, a megyei pártbizottság titkárával, megyénk országgyűlési képviselőjével, hogyan is kapcsolódott Borsod a külkereskedelembe és hol tartunk most. — Megyénk legnagyobb ex- porthagyomanyokka. rendelkező üzemei, a diósgyőri Lenin Kohászati Művek, az Özdi Kohászati Üzemek, valamint a Diósgyőri Gépgyár — mondotta dr. Havasi Béla. A külkereskedelem ösztönzőleg hatott új iparágak létesítésére is. Fejlődés van az élelmiszeripar, a mezőgazda- sági termékek vonatkozásában is, az elmúlt évben kivitelünk 15 százaléka mező- gazdasági termék volt. — Hány országgal van kereskedelmi kapcsolata megyénknek? — Több mint 50 országba exportálnak üzemeink. Termékeink a KGST-országokon kívül eljutnak Európa legtöbb országába, azonkívül Dél-Amerikába, Argentínába, Brazíliába, sőt Indiába is. Alkalmazkodni — Ügy tudom, megyénk exportjában igen nagy helyet foglal el a tőkés piac, míg az országos arány kétharmad szocialista piac és egyharmad tőkés piac, Borsod export- termékeinek 90 százalékát tőkés piacon helyezte el. Mi ennek az oka? — Ez megyénk ipari struktúrájából adódik. Iparunk zömét a kohászat teszi ki. A kohászati üzemek viszont tőkés export orientációjúak. Üzemeink színvonalát dicséri, hogy jól tudnak alkalmazkodni ma már a tőkés piac igényéhez. Versenyképesek. Mint említettem, mezőgazdaságunk is él az exportlehetőségekkel. Eddig például kukoricát nem tudtunk exportra termelni, ma már tudunk. A szocialista országokba élő állatot viszünk ki. Görögországba juhhúst, Franciaországba borjút szállítunk. — Hogyan kapcsolódik megyénk ipara a KGST komplex programjához? — A komplex program keretéhez az olefin program végrehajtásával kapcsolódunk. De nemcsak ezzel. Gépipari vonatkozásban a húzó- és kábelgyártásra szakosodik például a Diósgyőri Gépgyár. Többször esett már szó arról, hogy miként értékeljük némely vállalatunknak azt a törekvését, hogy mind több úgynevezett tőkés bérmunkát vállaljon. Most kínálkozott kedvező alkalom, hegy magát dr. Bíró József külkereskedelmi minisztert kérdezzük meg erre vonatkozóan. A miniszter válaszol — Hogyan értékeli miniszter elvtárs az úgynevezett tőkés bérmunkát? — Ez sok mindentől függ — mondotta dr. Bíró József. — A magam részéről mellette is vagyok, meg esetenként ellene is. Nem lehet körültekintő mérlegelés nélkül sem teljesen elvetni, sem mindenáron pártfogolni. A meglevő szabad kapacitások levezetésére a legcélszerűbb felhasználni A foglalkoztatási gondban minden további nélkül munkát kell vállalni. De nem szabad megfeledkezni, hogy egy iparilag fejlett ország nem rendezkedhet be tartós bérmunkára. Eltekintve természetesen a kooperációs tevékenységtől, ami lehet tartós. Tehát ahol szabad kapacitás van, a piaci előnyök kihasználása érdekében helyeseljük. Sok előnye lehet például a változó piaci áraknál, mert ez a változás nem érinti a munkát vállaló üzemet, nem kell alapanyagról, értékesítésről gondoskodnia. Még kényelmes is. öszszegezve, a külkereskedelem támogat minden olyan bérmunkát, amely a világpiac maximális előnyeit kihasználva, a belföldi pénzügyi viszonyokkal összhangban a népgazdaságnak is előnyös. — Előfordult olyan eset, hogy bizonyos áruból belföldön hiány volt, a termelő vállalat mégis exportra dolgozott. Nem lehetne ezen változtatni? — Nem. Miért kellene változtatni ? Nagyon furcsán nézhettem a válaszra, mert Bí'ó elvtárs kedélyesen elmosolyodott. — Nézze, arról van szó — magyarázta —, hogy mi is hozhatunk be fogyasztási cikket, ezáltal bővül a választék. Azután, ha ez jobb, mint az itthoni, versenyre készteti a hazai ipart, a hazai piacért. — És ez minden termékre vonhtkozik? — Nem. Bizonycs cikkekből kötelesek a termelők a hazai piacot elsősorban kielégíteni. így például alapvető élelmiszerekből. Más fogyasztási cikkeknél érthető. ihogy a megszerzett exportpiacot tartani kell olvan átmeneti időszakban is. ami alatt esetleg itthon hiánycikk jelentkezik. Nem vonatkozik ez természetesen például a hengerelt árura. Az ebédszünet végét jelző csengő az ülésterembe szólította a minisztert, hiszen a felszólalások zöme a délutáni órákban hangzott el, neki ott, azokra is válaszolnia kellett. Adamovics Ilona
