Észak-Magyarország, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-03 / 231. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1974. okt. 3., csütörtök FUmjegyzet Üvegház N' ..V.-..,.. í .......... V ic Morrow, mint Slocum, a börtönmaffia vezére. Megnyílt az állandó kiállítás Hetvenöt éves a Herman Ottó Mtízeum Megkezdődött az országos múzeumi és műemléki hónap Több film is elénk idézte már az elmúlt egy-két évben a kapitalista országok börtönviszonyait, az igazságszolgáltatás leple alatt végzett jogsértéseket és a börtönökön belül bizonyos érdekszövetségek, maffiák működését. A fogoly ítéletre vár, vagy A vizsgálat lezárult, felejtse el! című olasz filmek voltak a legutóbbiak ebben a sorban. Most Truman Capote, a nálunk is ismert amerikai író és mások forgatókönyvéből Tom Gries rendezte az Üvegház című, amerikai filmet, amely drámai képet ad egy amerikai börtön életéből. Érdekesség, hpgy a főszerepeket alakító színészek mellett valódi foglyok játsszák a több száz főnyi bebörtönzöttet. Aki nem szívesen látja filmen az erőszakot, a brutalitást, nem szereti mindezeknek naturális ábrázolását, viszolyogva fogja ezt a filmet fogadni. De azt a kegyetlen világot, ami a filmbeli amerikai börtönben létezik, még a legművészibb átfogalmazás sem tudja szelídre, kevéssé brutálisra és erőszakosra hangolni. Arról ad képet ez a film, hogy a különböző köztörvényi bűnözők milyen hierarchiát alakítanak ki a börtönön belül, a maguk választotta vezér hogyan tart kézben mindent, beleértve a fegyőröket is, s az államhatalmat képviselő börtönigazgató kényelemszeA filmbaráti körök mozijainak műsorán kétrészes magyar dokumentumfilm szerepel. Ifj. Schiffer Pál rendező két filmje szervesen összefügg. Égetően időszerű kérdésre, a cigánykérdésre irányítja a közfigyelmet. E filmről szólva két szempontból közelíthetjük meg a témát, illetve az alkotást. Először a téma társadalmi vonatkozásai oldaláról, másrészt a filmnek, mint művészeti alkotásnak az oldaláról. A két kérdés természetesen nem választható el mereven egymástól. A téma igen sokoldalú társadalmi vizsgálódást igényel, mi itt elsősorban a megvalósult filmmel, mint műalkotással tudunk foglalkozni. A két rész közül az első, a Faluszéli házak című éppen megyénkből, Szendééről meríti a példát. A nyomorúságom putrisor visszataszító képeinek kontrasztjaként megmutatja a cigányok részére épült új Cs-lakásokat, és az új körülmények közé rétéiből miként huny szemet minden fölött. Aki pedig Don Quijote módjára szembe mer szegülni a börtönön belüli, ököljogra épülő szokásokkal, annak bukása elkerülhetetlen. Eegyen az akár rab, akár őr. A rendező már az első képsoroktól érzékeltetni tudja ennek a csupa acél, csupa üveg börtönépületnek az atmoszféráját. Ahogyan végigvonultatja az új foglyokat a régiek között, már érezzük, mit várnak a rabok az újonnan érkezettektől. Farkastörvények uralkodnak ebben a börtönben, amely tágabb értelemben érvényesíthető az ugyanilyen berendezkedésű szélesebb társadalomra is, s ott nincs humánum, nincs megértés és nincs igazság. El kell pusztulnia szörnyű kínok között a rabnak, akire a maffia vezére kimondja a halálos ítéletet, el kell pusztulni a másik rabnak, aki fel akarja fedni a maffiavezér és az őrök közös titkait, és szörnyű halála lesz a lányos külsejű fiatal fogolynak, akire a szexuálisan deformált, régi fogolytársak szemet vetnek. S tragikus halált hal a bebörtönzött egyetemi tanár, s az egyetlen becsületes gondolkodású őrnek is távoznia kell innen. Sokkoló hatású, döbbenetes erejű film, igen emlékezetes színészi alakításokkal. került cigányok életét. A szembeállítás maga is hatásos és beszédes, sajnos a rendező keveset tömörített, öt-hat Cs-lakás gazdáinak életútja, amely igen sok hasonlóságot mutat, nem erősíti az állítást, a hatszori el- ismétlése ugyanannak a tételnek, nem mond többet, mint egy jobb, tömörebb, egyszerű megfogalmazás. Hasonló a gond a második résznél, amelynek címe Mit csinálnak a cigánygyerekek?. mert a cigánygyerekek iskolai lemorzsolódásának tíz kérdéskörbe!"! megfogalmazott, és igen súlyos társadalmi problémákat rejtő gondolatsoraiban is feltűnően sok volt az átfedés, ismétlés és igen kevés volt a filmalkotók rákérdezése bizonyos kérdésekre, nem ritkán helytelen tételekre. Feltétlenül érdeme a filmnek az anyag összegyűjtése, néhány kitűnő pillanat elkapása. S az, hogy ismételten ráirányítja a figyelmet erre a nagyon súlyos társadalmi problé- I mára. Rangos esemény színhelye volt. tegnap, október 2-án délelőtt 11 órakor a miskolci Herman Ottó Múzeum nagyterme. A 75. születésnapját ünneplő múzeum adott otthont ugyanis a múzeumi és műemléki hónap országos megnyitó ünnepségének. A nagyszámú érdeklődő közönséget dr. Szabadfalvi József megyei múzeumigazgató köszöntötte, s az ünneplő közönség soraiban ott volt Ga- ramvölgyi József kulturális miniszterhelyettes, Varga Gá- borné, az országgyűlés alel- nöke, a Borsod megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Havasi Béla, a Borsod megyei Pártbizottság titkára, Moldo- ván Gyula, a Miskolci városi Pártbizottság titkára. Tok Miklós, Miskolc város Tanácsának elnökhelyettese, valamint a megye és Miskolc város párt- állami és tömeg- szer1 vezeteinek. több. jelentős képviselője. Garamvölgyi József kulturális miniszterhelyettes emelkedett először szólásra az ünnepségen, hogy megnyissa az egyhónapos rendezvénysorozatot. Megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy több mint egy évtizedes hagyománya van már ennek, a kulturális életünkben jelentős helyet elfoglaló rendezvénysorozatnak, mely néhány éve nemcsak a múzeumügy, hanem a műemlékvédelem területére is kiterjedt. Ez természetes is, hiszen a múzeumnak és a műemlékvédelemnek is a nemzeti kultúra ápolása, megőrzése legfőbb célja, s ezt teszik a nagyközönség számára is jobban hozzáférhetővé, közkinccsé, a hónap rendezvényei. — Hagyomány már, hogy az országos múzeumi és műemléki hónapot kiállítással nyitjuk meg. De itt, Miskolcon, a Herman Ottó Múzeumban értnél többről van szó. Arról, hogy az ország ezen igen fontos ipari központja egy korszerűbb, méltóbb közművelődési intézménnyel gazdagodott és egy hosszú kényszerszünet után nyitja meg" új, állandó kiállítását. A kulturális miniszterhelyettes szólt arról, hogy múzeumaink munkája megújutóban van, s egyre erősebb, számottevőbb közművelődési tevékenységünk is, mindinkább figyelembe veszik munkájukban azt, hogy kik számára gyűjtik, védik az évszázadok örökségét, s ezt az örökséget mind élőbb kapcsolatba hozzák a széles néptömegekkel. Tízmilliónyit számlál évente a múzeumlátogató közönség, s így a múzeumok kiállításai közművelődésünknek, kultúránknak mindinkább ható részesei. A Herman Ottó Múzeum múzeumi hétfőivel, ismeretterjesztő rendezvényeivel jó példáját adja annak, hogyan lehet beépíteni a közművelődés egészébe ezt a sajátos tevékenységet. Ennek elismerése is az — mondotta Garamvölgyi József —, hogy a Kulturális Minisztérium úgy döntött, hogy Kondor Béla hagyatékának egy részét (mintegy 160 alkotást) a Herman Ottó Múzeumnak adományozza. Így a Miskolci Képtár reprezentálhatja legjobban a századunk második felében élt jelentős alkotó művészetét. A kulturális miniszterhelyettes a jubiláló múzeumnak gazdag és sikeres munkálkodást kívánva nyitotta meg az országos rendezvénysorozatot, majd egy miniszteri dicséretet és egy kiváló dolgozó kitüntetést adott. át. Varga Gábomé, az ország- gyűlés alelnöke, a megyei tanács elnökhelyettese értékelte a XIII. Istvánffy Gyula néprazi és honismereti gyűjtőpályázat eredményeit. Ebben az esztendőben több mint 50 pályamunka érkezett be és nemcsak a hagyományos témákból készítettek dolgozatokat a pályázók, hanem mindinkább a nagyüzemi munkások életkörülményeire, szokásaira is figyelmet fordítottak. A felnőtt kategóriában Vass Tibor és Nagy Géza pályamunkája kapott első díjat. Két második és három harmadik díjat adtak ki. Az ifjúsági kategóriában Kovács József pályamunkáját jutalmazta első díjjal a bíráló bizottság. Két második és két harmadik díjat ítéltek oda. Tízen kaptak oklevelet és pénzjutalmat, tizenöt pályázó pedig könyv- jutalomban részesült. Az ünnepségen emlékeztek meg Herman Ottó halálának 60. évfordulójáról. A nagy tudós életének főbb állomásait, életművének tanulságait dr. Balassa Iván, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgató-helyettese vonta meg. A 75 éves Herman Ottó Múzeum történetének főbb állomásairól, jelentősebb eseményeiről dr. Szabadfalvi József megyei múzeumigazgató emlékezett meg. A megnyitó ünnepséget követően a múzeum régi épületében Varga Gáborné nyitotta meg az Ember és munka című állandó kiállítást, valamint a Szlovákia népművészete című időszaki kiállítást. A reprezentatív, rendkívül gazdag anyagot felvonultató állandó és időszaki kiállítás minden bizonnyal sokak érdeklődését kelti fel és hasznos szolgálatot tesz múzeumunk gazdag anyagának közkinccsé tételében. Tegnap délután megkezdődött az a tudományos ülés, amely a szlovák—magyar néprajzi kapcsolatokat dolgozza fel. A Szlovák Nemzeti Múzeum részvételével megtartott tudományos ülésen tegnap négy előadás hangzott el, és ma délelőtt folytatódik á tanácskozás, magyar kutatók előadásaival. Egy brigád — egy osztály Egy brigád — egy osztály elnevezéssel mozgalmat indítottak a sárospataki ipari és mezőgazdasági üzemek, vállalatok szocialista brigádjai egy-egy általános iskolai osztály patronálására. Elsősorban a női brigádok a kezdeményezői ennek az újszerű vállalkozásnak. Időnként meglátogatják az általuk patronált osztályt és különféle tanszerek, szemléltetőeszközök készítésével segítik ők(jt a tanulásban. Az iskolák diákjai szintén ellátogatnak az üzemekbe, megismerkednek az ott folyó munkával, s. ünnepi alkalmakkor műsoros szereplésekkel járulnak hozzá az üzemi ünnepségek megrendezéséhez. NDK kulturális napok a Szovjetunióban A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 25. évfordulója alkalmából NDK kulturális napok kezdődtek a Szovjetunióban. A sokszínű rendezvénysorozatot a Kreml Kongresszusi palotájában megtartott ünnepi hangverseny vezette be. Berlinből népes küldöttség érkezett a Szovjetunióba, hogy részt vegyen az NDK kulturális eredményeit bemutató rendezvénysorozat lebonyolításában. Mezők ereszt esi konfekcióüzemünkbe ruhaipari technikusi képzettséggel üzemvezető, termelésirányító, szalagvezeíő munkakörbe gyakorlott munkaerőket felveszünk. Jelentkezés személyesen, vagy levélben. Konfekció Szövetkezet, Budapest, XIII. Lehel u. 14. Gs. A. Botrány a nyaralóban Konsztantyin Voinov hangulatos, kedves, nem nagyigényű vígjátékot alkotott. A szovjet filmben egy vidéki nyaralót vásárló házaspár kényelmetlen kalandjának — elvesztik a nyaraló vásárlására szánt, összegyűjtött pén- | züket —■ tükrében kellemes, j szellemes, bár kevés emlé- j két hagyó, derűs játék élve- j zői lehelünk. (benedek) i HÍVJUK ES VAKJUK AZ ÉRDEKLŐDŐKET rendezvényeire. AGGTELEKEN ^ 1974. október 6-án, vasárnap & Baradla cseppkőbarlang hangversenytermében 11 órakor VTDAM, zenés műsor Közreműködnek: KIBEDI ERVIN HLATKY LASZÓ ANGYAL JÁNOS VIDÁM FIUK a PANNÓNIA EGYÜTTES, VARGA ZOLTÁN vezetésével SZTEVANOVITY ZORÄN ARADSZKY LÄSZLÖ SEBESTYÉN ÁGI MONYÓK GABI payer andras Kísér: IDRÄNYI IVAN A műsort vezeti: KELETI PÄL A Borsodi Vendéglátóipar! Vállalat rendezvényén a Cseppkő-szálló parkjában 9 órától PASZTORÉTELEK a szabadban főzve-sütve HELY ARAK: a hangversenyre; 50, 45, 40, 35 Ft, barlangi rövidtúrával együtt. JEGYEK ELŐVÉTELE: a BORSOD TOURIST Idegenforgalmi Hivatalban (Miskolc, Széchenyi u. 56. Telefon: 14-876.) Aggteleken a barlang bejárata előtt levő pavilonban. IDEGENFORGALMI HIVATAl MIS K O L. C A Magyar Nemzeti Bank B.-A.-Z. megyei Igazgatósága közgazdasági és revizori munkakörbe felvesz közgazdasági egyetemi, vagy pénzügyi számviteli főiskolai végzettséggel rendelkező munkaerőket. Jelentkezés: részletes önéletrajzzal és fizetési Igény megjelölésével Hősök tere 3. sz. alatt, a munkaügyi előadónál. Építkezik figyelmébe! November 30-ig árengedménnyel hozza forgatómba valamennyi MÉH-telepünk a „Kunsági” és „Lepke” típusú vaskapukat, kerítéselemeket. Ugyancsak beszerezhető új alumíniumból készített, új drótfonat is telepeinken és Miskolcon, a József Attila út 15. sz. alatti olcsó áruk boltjában. 'mess. Eszak-magyarország] Nyersanyag-hasznosító Vállalat Miskolc, Sajó-park Mit csinálnak a cigánygyerekek?
