Észak-Magyarország, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-23 / 248. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1974. október 23., szerda \ Az iskola nem lehet magában ✓ — Az iskola nem lehet csak úgy, magában, ezer szállal kell kapcsolódnia környezetéhez, kell, hogy sugározzon kifelé, s kell az is, hogy befogadja a külső tényezőket ... Varga János, a hejőcsabai, Szeretet utcai iskoia igazgatója ezt a hitvallását akár mottóként is kiírhatná szobája falára. Hiszen már jó néhány éves hagyományai vannak ebben az iskolában annak, hogy a környezet, a környező üzemek, gyárak és nemkülönben a szülők segítségét kérik a még eredményesebb pedagógiai munkához. Azt mondják ebben az iskolában: a szülők közreműködése a világ legtermészetesebb dolga. Hiszen nem mindegy nekik, hogy gyermekeik milyen körülmények, milyen feltételek között tanulnak. A tanévet kezdő szülői értekezleteken mindig felteszik a kérdést: „Szeretnénk, ha segítenének nekünk, akinek van ideje és kedve hozzá. Ki vállal valamit?” És a szülők közül ilyenkor sokan felteszik a kezüket. Van aki apró-cseprő munkák elvégzésében segít, van aki a dekoráció elkészítésében vállal munkát, mások kisdobos-foglalkozások patronálásából kívánják kivenni a részüket. — Az elmúlt tanév végén 70 szülőnek adtunk át köszönőlevelet — mondta az iskoia igazgatója. Nekik csak ezzel tudjuk kifejezni hálánkat azért, hogy segítettek nekünk, együttműködtek velünk. Egyszer, kétszer, vagy többször... Kinek hogy engedte ideje, elfoglaltsága, mert csak az önként vállalt és adott segítség az, ami eredményt hozhat. Persze, nemcsak a szülők segítségét kérték és kapták már eddig is. Miskolc II. kerületének, Hejőcsabának két nagyüzeme is van, a cementgyár és a Cementipari Gépjavító. S az elmúlt két esztendőben ezek á kapcsolataik is egyre erősebbek. S most már nem is csak úgy, hogy sok szülőnek munkahelyet is /ad ez a két üzem. A szocialista brigádok — sokszor minden családi kötöttség nélkül — egyre többször kopogtatnak be az iskolába a kérdéssel: „Hol segíthetnénk. miben . segíthetnénk?”. Ebben az esztendőben például az alig két hónapja tartó tanév ideje alatt már vagy öt szocialista brigád kopogtatott be Varga János igazgató szobáját«. S mindez igen jól tükrözi, hogy az 1972-ben megjelent oktatáspolitikai párthabt'o- zat hatására az iskola, a nevelés ügye valóban társadalmi üggyé válik. Ezt bizonygatta Varga János igazgató is, mert ebben az iskolában konkrétan is megmutatkozik, hogy az oktatáspolitikai határozat nyomán mind szélesebb a társadalom segítsége. — Látta az udvarunkon a kosárlabdapályát? Ugye, nagyon szép? Igaz, a bitumen még hiányzik róla, azt a tanács anyagi támogatásából csináltatjuk meg, de a gyerekek már így is birtokukba vették. Látni kellett volna az örömüket, amikor az idő megengedte, és kint játszottak! No hát, ezt a kosárlabdapályát a szocialista brigádok és a szülők készítették nekik. Mert igaz ugyan, hogy van egy tornatermünk, de a 950 tanulónak heti három testnevelés- órában bizony kevés. Sokan szorgoskodtak a pálya építésén. Ott volt többek között a Cementipari Gépjavító Kilián- és Széchenyi- brigádja. meg a cementgyáriak Kilián-brigádja, s olyan szülők, mint Fejtő Sándor, Palocsánvi Dezső és Ficsor Gyula. Szervezték, irányították a munkát, kézbe fogták a lapátot ,és az eredmény ... Azt mondják, ez a kosáriabdapálya legalább 150 ezer forintot ér. Ha már úgy számolnak, hogy mennyiért tudta volna megcsináltatni az iskola. Mert azt, hogy mit jelent a gyerekek számára, nem lehet pénzben kifejezni. Az udvaron egyébként van még pingpong- asztal is, azt még korábban a szülők készítették. Most azt tervezik, hogy fokozatosan sportudvarrá fejlesztik fel az iskola udvarát. — A számtalan segítséget igyekszünk mi is viszonozni — mondja az iskola igazgatója. A különböző ünnepségekre, összejövetelekre kis műsorával mindig ellátogat az iskolai kultúresoport. A héten például a cementgyárban a kisgyermekes mamák találkozóját szervezik meg. Szinte természetes, hogy ott leszünk. De három csoportban esti iskola is működik a cementgyárban, amelyet a mi tanáraink tartanak. És nemcsak anyagi segítséget adnak az iskolának. Együttműködnek a nevelésben is. Családlátogatásokon vesznek részt, sötétedéskor hazakísérik a kisebbeket. Egyik szülő segít a másiknak, segítenek az iskolának, mert hát való igaz, hogy az iskola nem lehet meg önmagában ... Csutorás Annamária Novemberi filmkaleidoszkóp November filmműsora érdekes választékot kínál játékfilmekben és fövidfil- mekben egyaránt. Tizenöt íilm a premiermozikban A játékfilmek között kiemelkedő helyet íoglalnaks.el a már hagyományos novemberi szovjet filmnapok, illetve a szovjet filmek fesztiváljának. újdonságai. Három új film szerepel az országos bemutatóprogramban, ezek között találjuk Mark Donsz- koj Krupszkájáról szóló Na- gyezsda című alkotását, amely Lenin feleségének ifjúkorát eleveníti fel, Leo- ayid Gajdaj munkáját, a Bulgakov színműve nyomán készült, Halló, itt Ivan cár! című filmet, valamint Hja Averbah érdekes lélektani drámáját, a Monológot. Érdemes megemlíteni, hogy november 7-re a filmbarátok köre mozijaiban is szovjet filmeket újítanak fel, itt kerül programba az Iván gyermekkora. valamint az Elfelejtett ősök árnyai. Mindkettőre igen sokan emlékeznek vissza a korábbi mozilátogatók közül. Már nem a szovjet filmek fesztiváljához tartozik a később bemutatandó Piknik, a sasok hegyén című, 1919-ben játszódó kalandos film. valamint A mostohaanya című, mai témájú szovjet filmalkotás. A magyar filmművészetet két igen jelentős bemutató képviseli. November 14-én kerül a premiermozikba Örkény István Macskajáték- jrínak Makk Károly rendezte filmváltozata, s ugyanazon a napon, a filmbaráti körük mozijaiban Kertész Ákos ismert regénye, a Makra alapján készült, Ré- nyi Tamás rendezte film is közönség elé Kerül. A film- baráti körök mozijaiban nemrégiben bemutatott Hószakadás című magyar film november 28-án kerül a nagyközönség elé. A hónap további filmbemutatói között találjuk a Robbanás című román, a Magas, szőke férfi felemás cipőben című francia, a Rejtett forrás című csehszlovák, a Váltságdíj egy halottért című amerikai, és a Penny Gold című angol filmet. A filmbaráti körök mozijának negyedik bemutatója A sakál című chilei film. Kísérőműsorok Volt egyszer égy Viharsarok címmel, a történelem távlatából műtatja be a fel- szabadulást és a tájék történelmi múltját Lakatos t^ince, aki egy másik filmmel is szerepel a novemberi kisfüm-programban. Fennek' címe Bölcs mesterék, okos szerkezetek. Czigány Tamás a legkülönbözőbb korú' és foglalkozású asszonyokat és lányokat mutatja be Nők a holnapok felé című munkájában, Bodrossy Félix megyénk egyik legszebb részét ismerteti meg a nézővel. Zempléni-hegység című filmjében. Szijj Miklós Szabolcs- Szátmár megyét bemutató, Búvá örökség című doku- menUimfilmjét felújításban láthatjuk, s ugyancsak felújítás Imreit István bábfilmje, a Cserebere. A korábban a filmbaráti kör mozijaiban vetített Vendégjáték című dokumentumfilm, amelyben Zolnay Pál. a 25. Színház vidéki bemutatóját , ismerteti, a nagyközönség elé kerül. A külföldi kisfilmeseket A kék kupolák városa című szovjet dokumentumfilm, valamint a Ferdinand és a vadállatok című rövid NDK- játékfilm képviseli. Kőmálijából és Lengyelországból Romániában és Lengyelországban járt a közelmúltban magyar filmátvételi delegá- : ció. Romániából megvásá- | rolt'ik hazaijforgalmazásra a Tölgy, sürgősen válaszolj! című, az 1944-es antifasiszta felkelés 30. évfordulójára készült filmet, továbbá A nyestfiak című történelmi művet, és gz Egy rendőrfelügyelő vádol című bűnügyi filmet. Lengyelországból hat filmet vettünk át. A legnagyobb szabású Sienkiewicz regényének kétrészes filmváltozata. az özönvíz. Átvettük a Jánosilc című, a legendás hegyi szegénylegények életét feldolgozó kalandfilmét, a Dijak és kitüntetések című, a felszabadulást követő hónapokban játszódó művet. Mai társadalmi dráma A gyümölcsös fölött jársz, egy tavalyi gyilkosság hiteles története A gyilkosság leírása, s végül a hatodik film a* ötvenes évek elején játszódó vígjáték, amelynek cím«: Tavasz van, őrmester úr. A könyvtár másik arca Az olvasó csak véletlenül találkozhat velük. Pedig ott dolgoznak ők is, igaz, nem a kölcsönző termekben. De azért mégiscsak az olvasókért. A megyei II. Rákóczi Ferenc Könyvtár ugyanis „szolgáltató tevékenységet” is végez. Szocializmus és áruviszonyok Párt- és állami oktatásunk \ sokszorosító részlegbon különböző kiadványok készülnek, s nemcsak a könyvtár kiadványai. Nagy József technikus dolgozik a sokszorosító gép meilett Fotó: Szabados György A reprográfiai részlegben dolgozik például Bodnár Barnabás, aki éppen fénymásolathoz készít „reprót”. Egy-egy ki nem kölcsönözhető folyóiratról, könyvoldalról készülnek így másolatok — az olvasó kívánságára rendszerében — az egyetemeken* főiskolákon, esti egyetemeken stb. — sokan tanulmányozták es tanulmányozzák a szocializmus politikai gazdaságtanának alapvető kérdéseit. Ezek sorában egyik legfontosabb és legidőszerűbb problémakör az áruviszonyok fejlődése a szocializmusban. Az áruviszonyok problémái az iskolai oktatáson kívül is sok-sok közgazdászt, gazdasági vezetőt foglalkoztatnak. Figyelmükbe szeretnénk ajánlani a Kossuth Könyvkiadó gondozásában két szovjet szerző, Valovoj és Lapsina magyarul is megjelent Szocializmus és áruviszonyok című kötetet. A szerzők bevezetőben ismertetik és történelmileg elemzik azokat á vitákat, amelyek a Szovjetunióban folytak és folynak a gazdaságirányítás tudományos alapjaival kapcsolatban, s állást is foglalnak a vitatott kérdésekben. A kötet hat fejezetben fejtegeti az áruviszonyok problémáit a szocializmusban. A kommunista termelési mód és a gazdasági törvények című részben a szerzők ismertetik a szovjet közgazdászoknak a témával kapcsolatos nézeteit. A szocialista társadalom irányítása es szabályozása című fejezet a gazdaságirányítás adminisztratív és közgazdasági módszereivel kapcsolatos vitákat tekinti át. Ez a rész tartalmazza az európai szocialista országok irányítási rendszereinek általános leírását is. Igen érdekes fejtegetés a szocialista termelés szabályozásáról szóló elmélettörténeti rész, amelyben a szerzők azt vizsgálják, hogy a szocialista gazdaság működésében milyen objektív gazdasági törvény jjátsza a főszerepet : a tervszcrüség-c, vagy az ertéktörvény? A tervszerűség, arányosság és a tervezés című fejezetből különösen a direkt és indirekt irányítás problémáinak elemzése érdemel figyelmet. Az. árutermelés és értéktörvény a szocializmusban című fejezetben talán az árutermelést ma is tagadó egyes szovjet közgazdászok nézeteinek kritikai elemzése a legérdekesebb. Az árképzés tökéletesítése és az önelszámolási viszonyok fejlesztése című rész áttekintést nyújt a szovjet árrendszer fejlődésének és az értéktörvénnyel kapcsolatos vitáknak az összefüggéseiről, s a vállalati gazdálkodás problémáiról. A szocializmus politikai gazdaságtanának tudományos rendszere című összefoglaló rész pedig a tudományág művelői és az egyetemi-főiskolai oktatók számára is több újszerű megállapítást tartalmaz.
