Észak-Magyarország, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-23 / 248. szám

1974. október 23., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A kritikára érzékenyen... A KÖZÉLETI és munka­helyi demokratizmus jelenlé­te, status quo-ja az üzemek, hivatalok mindennapos tevé­kenységében elengedhetetlen társadalmi követelmény. Ör­vendetes, hogy napjainkban — országosan és szűkebb pátriánk: megyénk területen is — egyre több és karakte­risztikusabb jegyével talál­kozunk a demokratizmusnak. Ezt az üzemi-munkahelyi kollektív vezetés gyakorlása, a tanácsi és más választott testületek aktív tevékenysé­ge mellett azon is mérhetjük, hogy egy-egv nyilvános ész­revételre. bírálatra aránylag gyorsan és a legtöbb esetben cselekvőén reagálnak üzemi, vállalati, intézményi vezetők. Az érzékeny reagálásban es az intézkedésekben érezni a szocialista demokratizmus, a szocialista emberi humanitás tényét, jeleit, a rugalmassá­got es a helyes differenciált­ságot egyaránt. Megítélésem szerint ez ma a meghatáro­zóan jellemző életünkre. Ezen túl. találkozunk azonban fél­reértésekkel, a bírálatra ér­zékenyen reagálás helyett a túlzott, irreális érzékenység­gel is. És ez ellen mind az egyes embernek, mind a tes­tületeknek és adott intézmé­nyeknek tennie kell. Nemrégiben lapunkban észrevételeztük, hogy az egyik villamos-ellenőr meg­ítélésünk szerint túlzott fel­lépést, jogtalan pénzbünte­tést alkalmazott egy diákkal szemben. Feltétlenül dicsérni kell a Miskolci Közlekedési Vállalat illétékes -.vezetőit, hogy az ügyben gyorsan és határozottan intézkedtek, az ügyet megvizsgálták. A for­galmi osztály vezetője és a jegyellenőri csoport vezetője néhány nap elteltével rész­letes levélben számolt be az intézkedésről. Ezt követően a Miskolci Közlekedési Vállalat igazgatója írt ez ügyben. A válaszok részletessége bizo­nyítja, hogy sok időt és erőt áldoztak arra, hogy a kriti­kára reagáljanak. Mindezek dicsérete mellett azonban a válaszban két olyan momen­tum is fellelhető, amelyek­kel vitázni kell és lehet. (Nem a közlekedési vállalat­tal, hanem „egy” kritika, egyoldalú értelmezésével, il­letve félreértésével.) A forgalmi osztály vezető­je által írott válasz mottója, hogy: az iksz-per-iksz rende­let szerint akinek nincs ér­vényes (kezelt) menetjegye, azt meg kell büntetni, tehát az ellenőr helyesen járt el. Ezt az ellenőr meghallgatá­sával tisztázták. A válaszban csupán annyi az ellentmon­dás, hogy: egyértelműen az utas vétkességét igazolja. Pe­dig tény. hogy a diáknak nem volt ideje a jegyét kezelni, amely már a kezében is volt, mert az ellenőr „rácsapott”. Amit különben több utas is szóvá tett. A vállalat igazgatója az üggyel kapcsolatban válaszá­ban úgy véli: a bírálat ne­hezítette a jegyellenőriik helyzetét, mert az utas párt­jára állt. Két szocialista bn­Bitrom ti hizlalás A bükkábrányi Béke Tsz- ben az előző években ráfi­zetéses volt a korszerűtlen körülmények között folyta­tott sertéshizlalás. Ezért el­határozták, hogy a gazda­ságtalan. az elmúlt évben 400 ezer forint ráfizetéssel járó ágazatot felszámolják, s helyette baromfineveléssel, illetve -hizlalással foglalkoz­nak. Az idén a tsz még 600 hí­zott sertést, is értékesített, de már jelentős mennyiségű ba­romfit is küldtek a piacok­ra. Csirkéből 37 ezer darabot nevelteké fel. Ennek mintegy gád tiltakozását is kifejezte, majd két ellenőr más mun­katerületet választott... Sok ugyanis a bliccelő. Felsorol öt esetet, amikor utasok tett­legesen is inzultállák az el­lenőrt. Mindezek ismeretében úgy vélik a vállalatnál: a sajtó azzal segíthetne igazán a vállalatnak, ha az utasokat arra nevelne, hogy támogas­sák a szabályosan eljáró el­lenőrök munkáját. Nos, ez utóbbi kérés jogos. Vitán fe­lül áll, hogy minden becsü­letes utas társadalmi, emberi kötelessége figyelmeztetni a garázda, udvariatlan, bliccel­ni akaró egyéneket. Ilyen esettel a cikk írója már több­ször találkozott, maga is, személyesen szót emelt a kul­turált közlekedés érdekében. Olyan eset tanúja is voltam, hogy két utas személyesen szólt rendőrnek, hogy ittas egyen van a villamoson. (El­lenőr sem volt jelen, és a • rendőr intézkedett is.) Mind­ezek szintén annak bizonyí­tékai, hogy közéletiségünk, a társadalmi összefogás élő va­lóság. A Miskolci Közlekedé­si Vallalat vezetőinek vála­szából csupán egy dolog hi­ányzik: hogy az ellenőr is ember, aid tévedheti A lapban megjelent apró kritika után az olvasóktól is kaplunk leveleket. Tiszáidé­ról nyolcvan éven felüli nyugdíjas bácsi írja, hogy az autóbuszon megbüntették, mert véletlenül (rosszul lát már), forintos jegyet lyu­kasztott. Az ellenőr tisztelet­ien is volt vele szemben. Egy másik levél más észrevételt tesz, pedig a szerinte jogta­lan büntetés nem is őt súj­totta. Tény, hogy a Miskolci Közlekedési Vállalatnak is, más vállalatoknak, intézme-r. nyeltnek is , sokszor nem könnyű a helyzete. Azonban dolgozónak, munkásnak és vezetőnek, egyénnek és tes­tületnek mindig és minden helyzetben az a kötelessége, hogy az igazság, a törvényes- I ség képviselője legyen. Tel­tekben, szavakban egyaránt. Minden szempontból helyte­len dolog lenne, ha egy-egy Vezető azért nem fogadná a dolgozók javaslatait, észrevé­teleit, mert akadt egy-vagy két személy, akik túlzott igé­nyekkel léptek fel, tehát ezek után csak a közvetlen veze­tőség, vezető beosztásúak szavait, javaslatait tekintené jónak, megfellebbezhetetlen­nek. KÖZÉLETI demokratizmu­sunk, a törvényesség érve- nyesítése, kiteljesedése csak úgy képzelhető el, ha ki-ki reálisan, a valóságnak meg­felelően ítél; s ha kell hatá­rozottan yédi a rendet, a tör­vényességet, — ha nem reked meg egyoldalúan esetleg az úgynevezett „mundérbecsü­let” mellett. Ennek pedig az a módja, hogy minden adott eseményt, cselekményt, tettet reálisan ítélünk meg. S ez kötelessége munkásnak, veze­tőnek — utasnak, ellenőrnek egyaránt! Barcsa Sándor Bük k ábrán) hun felét, előnevelt csirkeként a háztáji állománynak juttat­ták. Az exportpiacokon na­gyon keresett a gyöngytyúk, illetve gyöngyöscsirke ne­velését is vállalták. Tízezer exportképes gyöngyöst nem­régiben szállítottak el a tsz- ből. s további tízezer három hét múlva éri el a vágó- ' súlyt. I A baromfinevelés már az első évben nyereségesnek bizonyult Bükkábrányban. A pecsenyének való csirkék darabonként: átlagosan 3 fo- j rint tiszta hasznot hoznak a tsz-nek. I Garázdák az Nők munka közben A MEZŐGÉP miskolci öntő- üzemében az asszonyok ké­szítik az öntvényformákat A nehéz őszi betakarításban derekasan helytállnak az ■asszonyok is. A kedvezőtlen időjárás ellenére is folyik a gyüm ölesszüret Elét ember haláláról ad­tunk hírt a minap. Mindany- nyian az országúton vesz­tették életüket. Láttam a tragédiák helyszínén készí­tett fényképfelvételeket. A felismerhetetlenségig össze­tört autókat, s e járművek halott utasai!. Egy fiatal édesapát, aki már nem ül­het soha többé a volán mö­gé. egy gyermeket, akin ke­gyetlen erővel gázoltak at a kerekek: a szörnyű tra­gédia dokumentumait tartot­tam a kezemben, s a tény­szerű helyszínrajzot, amely tanúsítja: hova vezet, milyen következményekkel jár a közút törvényeinek, a köz­lekedés szabályainak a meg­sértése. A szabályoké, ame­lyek azért vannak, hogy a/ emberek, minden ember ép­ségét és életét védjék, ga­rantálják a közlekedés biz­tonságát. 'E biztonság azonban csák akkor érvényesül szilárdan és védelmezőn, ha a szabá­lyokat autós és gyalogos, fel­nőtt és fiatal komolyan ve­szi és szigorúan betartja. Mert a veszély nemcsak a száguldó járművel, a gyalo­gosra is kötelező fegyelem megsértésével keletkezik, ha­nem úgv is. ahogy azt ki­lenc fiatalember tette 1974.. október 18-an, éjjel kel óra­kor ... Törtek, zúztak A Felsőzsolca és Miskolc közötti útszakaszon, ahogy azt a megyei rendőr-főkapi­tány ság közlekedésrendészeti osztályán megfogalmazták, olyan látvány fogadta reg­gelre a járókelőket, mintha tájfun pusztított volna... A kilenc férfi tört, zúzott min­dent, ami az útjába került. Vadul és vandál módon, fe- keveszett indulattal tettek tönkre a jelzőtáblákat, vagy fordították más irányba, hi­hetetlen veszélyt okozva ez­zel a közlekedésben. A gépkocsivezető ugyanis a KRESZ-táblákhoz igazodik, a jelzések szerint közlekedik az országutakon. Hogyan történt, mi történt itt tulajdonképpen? Mi volt az oka ennek a randalíro- zásnak. megdöbbentő garáz­daságnak? A Pokolból a fogdába c Az eléggé el nem ítélhető cselekedet szereplői az or­szág minden részéből, Vác- rol. Békéscsabáról és más­honnan érkeztek Miskolcra. Tanfolyamra. Munkahelyük vezetőinek es kollektívájá­nak a megbízásából, bizal­mából. Azzal az útravaló- val, hogy tanuljanak szor­galmasan. sajátítsák el mind­azt az ismeretet és tudni­valót. ami hivatásként vá­lasztott szakmájukhoz, a mozdony vezetéshez szüksé­ges. Három hónapon át szor­galmasan tanultak és az esetet megelőző napon sike­res vizsgát tetiek. Ezt meg­ünnepelni mentek ki Felső- zsolcára a Pokol csárdába egy kicsit szórakozni. Ezt nem kifogásolhatná senki. De azt már igen, hogy nem tud­tak mértéket tartani a szó­rakozásban, s főként az ital- fogyasztásban. Ennek kö­szönhető, hogy lekéstek az utolsó autóbuszjáratot, s így kénytelenek voltak gyalog elindulni. A friss levegő, a készülő gyalogos túra sem tudta azonban ellensúlyozni az el­fogyasztott alkoholmennyi­ség hatását. Hogy kinek az ötletére, azt nem tudják, el­kezdték a rombolást... ... s a fogdában fejezték be. Mert ahogy beértek Mis­kolcra, igazoltatta őket a rendőrjárőr. S valamennyiü- ket bekísérte a kapitányság­ra. Határozott intézkedéssel, példamutató eljárással. A kilenc férfi szamára egy időre megszűnt a külvi­lág. A négy fal között volt idejük gondolkodni és fel­mérni tettük súlyát, számol­va — természetesen — a szigorú felelősségre vonás­sal. Nem bűnözők — Felelősségünket nem ta­gadjuk. Gyalazatosan visel­kedtünk. Tudjuk, hogy a bí­rósági eljáráson túl csalá­dunknak és munkahelyünk­nek is számadással tarto­zunk , .. — Utasak voltunk. Na­gyon . . . Nem tudtuk, mit csinálunk. .Tudjuk, hogy a/ alkoholos állapot nem men­tőkörülmény. A tanulság egv életre szól. Mindannyiunk számára. — Szeretnénk jóvátenni a hibánkat. Most érezzük iga­zán. mit is tettünk. Becsü­letes embernek ismertek bennünket. Megtévedtünk . . Megtévedtünk .. . Megbán­tuk ... Vissza-visszatérő mo­tívuma volt ez annak a be­szélgetésnek. amit a krön - kas folytatott az őrizetese . közül négy emberrel, akiket a fogdából vezettek elő. Becsületükön, magataiTá kon mindeddig nem esett csorba. Szorgalmasan, tis- tességgel dolgoztak, hiszen ez volt a feltétele annak, hogy — mint mozdonyveze­tő-gyakornokok — tanfo­lyamra kerüljenek. A képe­sítést megszerezték, s most újabb erőpróba előtt állnak. Be, kell bizonjütaniuk: a fe­lelősségtudat. amit őszintén és bűntudattal hangoztat­nak. tettekben jut kifeje­zésre. Olyan cselekedetek­ben. amelyek elsősorban a mindennapi munkában mér­hetők. Tettükért természetesen felelniük kell. A szigorú fe­lelősségre vonás nem ma­radhat el. A megrendült bi­zalmat visszaszerezhetik. Amiben a munkahely nem azzal segíthet, hogy megvá­lik tőlük, hanem — és els ő­sorban — azzal, hogy a kö­zösség erejével is lehetősé­get teremt a számukra a b:- zonyításhoz. Hiszen nem bű­nözőkről. a becsületes mun­kához kötődő, pályájuk ele­jén álló fiatalokról van szó. akik megtévedlek ugyan, de átérzik a felelőssegüket, is ... * A kilenc fiatalember el­len, a közúti közlekedés biz­tonsága elleni bűntett alapos gyanúja miatt indítottak el­járást. Tóth Ferenc Mit mond a paragrafus? Jogássunk válassol Ki viseli .íz üli poggyász elveszéséből keletkezett kárt? Fazekas László miskolci olvasónk a közelmúltban külföldön járt, és a, bőrönd­je elveszett. Az elveszett úti poggyász több ezer forintos kárt jelent , olvasónknak. Ezért á¥ra kér választ, hogy kitől kérhet kártérítést? Az Állami. Biztosító Fő- igazgatósága megbízta a MÁV Vezérigazgatóságát, hogy az utasokkal utas- és úti kézipoggyászkár biztosí­tást kössön. Az utasbiztosítás önkéntes, csak deviza belföldi utassal köthető meg es irtásra át nem ruházható. Az utasbiztosítás keretében biztosítottnak minősül az az utas,' aki a biztosítási díjat utazásának megkezdése előtt vasúti jegyének megváltása­kor megfizette. A díj megfi­zetését a biztosítási szel­vénnyel. vagy biztosítási bé­lyeggel ellátott és a vasúti jegyet kiadó állomás név- és keletbélyegzőiével a jegyhez perforáltan tartozó, sorszá­mozott szelvényt, vagy bé­lyeget felülbélyegzett, érvé­nyes utazási jegy. illetve a biztosítás tényének és díj­összegének az űr jegyre tör­ténő feljegyzése igazolja. Az önkéntes vasúti utas- biztosítás dija az utazási tá­volságtól. a tartózkodási idő­től és az utazási jegy fajtá­jától függően differenciáltan 30 fillértől 6 forintig terjed­het. A külföldi utazásoknál a díj az egyéni és társas for­mától és a tartózkodási idő­től függően 4,50 forinttól 20 forintig terjedhet. Az utas­biztosítás kiterjed minden oiyan balesetre, amely a biz­tosított utast az állomás 'te­rületen. a, vasút járművén, megállójában, az utazás alatt éri. A külföldi társas- és egyé­ni utasbiztosítás kockázata az oda- és visszautazáson kívül, a biztosítás érvényes­ségi tartamán belül, a tar­tózkodás tartama alatt bekö­vetkezett balesetre, a ruha- és poggyászkárrá is kiter­jed. A repülőgépen utazás folytán bekövetkezett bal­esetre és dologi kárra az utasbiztosítás nem érvényes, mert arra a nemzetközi re- pülőutazáaos utasbiztosítás van érvényben. A vasúti utasbiztosítás fel­tételei szerint a balesetet és a dologi kárt még az utazás alatt a jesvvizsgálónál vagv vonatvezetőrtél, illetve az utazás befejezésekor —. de feltétlenül még a vasút el­hagyása előtt — az állomás forgalmi irodájában, az ér­vényes utasbiztosítás egyide­jű igazolása mellett be kell jelenteni, ahol az esetről jegyzőkönyvet vesznek fel. Ugyancsak be kell jelenteni a balesetet és dologi kárt annak megtörténtétől szá­mított 3 napon belül az Ál­lami Biztosító illetékes fiók­jának. A külföldön bekövetkezett baleset, ruha-, illetve úti poggyászkárt az illetékes külföldi közlekedési rendőr­ségi szemmel azonnal, de legkésőbb 3 napon belül kell bejelenteni és az olt felvett jegyzőkönyvet, vagy nyomo­zást tartalmazó igazolást a visszaérkezés után 3 napon belül az Állami Biztosítónak kell 'leadni. Utánanéztünk levélírónk ügyének, és megállapítottuk, hogy nem rendelkezett utas­biztosítással. ezért a kárát saját magának kell viselnie. Ha pedig érvényes utasbiz­tosítással rendelkezett volna, akkor jogosult lehetett volna 6000 forint kereten belül az igazolt tényleges kézioogv- gyászkárának megtérítésére. Mikortól jár a családi pótlékv Kovács Károly legvesbé- nyei (Alkotmány u. 6.) ol­vasónknak 1974. szeptember 1-én született második gyer­meke. Levelében ad pana­szolja. hogy erre a hónapra nem kapott családi pótlékot, ezért az elutasítás jogosságát szeretné tudni. A családi pótlékról szóló 16 1966. Korm. számú es a számos kiegészítő, mudosító Vendeletek, illetve a SZOT szabályzata szerint a dolgo­zónak arra a naptári hónap­ra jár a családi pótlék, amelyben munkaviszonya alapja i legalább 18 napon át. de legalább 144 óra mun­kát. végzett. A dolgozónak a családi pótlékra vonatkozó igényét a munkaviszony fennállása alatt a munkáltatónál kell bejelentenie. A családi pót­lék megállapításához szük­séges adatokat és az előírt feltételek fennállását az igény bejelentésekor kell igazolni. A szeméivi adato­kat. anyakönyvi kivonattal vagy egyéb hiteles okirattal, a tartást a lakóbizottság vagy a helyi tanács igazolá­sával kell bizonyítani. Ezen­kívül az igénylőnek felelős- sége mellett külön is nyi­latkoznia kell arra vonatko­zóan. hogy korábban kg- poll-e családi pótlékot, s‘b. A családi pó*’é’; annak a hónapnak az első na'" 11 jár. amelybe” a Ho’wnzó a ’<>- gosultsíg előirt fptJ ’"»k megfelel. Az úiszüUiít vagy a dolgozó eltartásába (Hon­nan került gyermek után a családi nótlék a születés hn- ” aulát illetve a fari ás ke­netének hóntiniéf kérető hó­nap első napjától jár. Ez azt jelenti, hogy levél­írónknak a szeptemberben született — a jogosultságra igényi adó — gyermeke után csak október 1-től lehet fo­lyósítani a családi pótlék oh ha a további feltétjüknek is megfelel, és ne előírásnak eleget tett. Dr. Sass Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom