Észak-Magyarország, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-23 / 248. szám
1974. október 23., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A BORSODI építőipari és építőanyag-ipari vállalatok többsége az utóbbi években jelentős erőfeszítéseket tett az üzem- és munkaszervezés korszerűsítéséért. A párt- és kormányhatározatokban megfogalmazott célkitűzések teljesítésére általában színvonalas intézkedési terveket készítettek, s ezek folyamatos megvalósítása maris sok eredményt hozott. Az üzem- és munkászer- vezés színvonaláért — természetesen — elsősorban a gazdasági vezetők felelősek. De a pártszervezetek elvi irányítása, a szakszervezet támogatása és a dolgozók aktív részvétele nélkül a célok megvalósítása aligha lenne lehetséges. A minap az Építők Szakszervezetének Borsod megyei Bizottsága .megvizsgálta az eddig elért eredményeket, a vállalati, üzemi szakszervezeti szerveknek az üzem- és munka- szervezés korszerűsítését segítő tevékenységét. A megyei testület igen jelentős fejlődést állapíthatott meg. A vállalatok, termelő- egységek szakszervezeti szervei hatékonyan segítették a vállalati célkitűzések megvalósítását többek között azzal, hogy szorgalmazták a dolgozók észrevételeinek, javaslatainak hasznosítását. A Szervezett dolgozók észrevételei alapján felhívták a figyelmet a gépek kihasználásával, az anyag- és alkatrész- hiánnyal, a gyakori túlóráztatással és a bérezési, ösztönzési rendszerrel kapcsolatos problémákra. Így a szervezettség számos hiányosságának feltárását segítették elő.. Persze, a szakszervezetek lehetőségei nem korlátozódnak csupán a fentebb említettekre. A nagyobb vállalatoknál — például a BAÉV- nél, az ÉÁÉV-nél, valamint az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalatnál — a szakszervezeti bizottságok komplextervekben rögzítették tennivalóikat. Jelentős erőfeszítéseket teltek annak érdekében, hogy a dolgozók megismerjék a vállalatok gazdasági terveit, . kezdeményezői voltak a munkások képzésének és továbbképzésének, a hatékony bérezési és ösztönzési rendszerek kialakításának, s a szocialista munkaverseny- mozgalomban a közvetlen termelési feladatok mellett az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésével kapcsolatos tennivalókra is mozgósították a kollektívákat. A SZERVEZETT dolgozók kezdeményezéseinek, a tartalékok feltárását, a vesztesegek csökkentését szolgáló javaslatainak jelentős részé van az eddig elért eredményekben. A vállalatok gazdasági’ vezetőivel való együttműködésük hozzájárult, nogy például a lakásépítésnél áttekinthetőbb lett a kivitelezési munka. Az építőanyag- iparban több helyén korszerű gyártósorokat állítottak üzembe, amelyek a korábbi nehéz fizikai munka csökkentését is elősegítették. Intézkedések születtek a gépek, szállítóeszközök jobb kihasználására is. Az építőiparban általában igen nagy tartalékok vannak a munkafegyelem megszilárdításában, a munkaidő jobb kihasználásában. Az élőmunka-ráfordítások csökkentése érdekében a BÁÉV a házgyárban folyamat-normát vezetett be. A lakásépítésnél, illetve -szerelésnél eredményesnek bizonyult az úgynevezett „ütem-brigádok” létrehozása. önmagáért beszél az a tény, hogy a termelékenység az építőiparban 9 százalékkal, az építőanyagiparban 10,7 százalékkal növekedett. Persze, mindennek az eredménye a dolgozók keresetének növekedésében is megmutatkozott. AZ ÉPlTÖK Szakszervezetének megyei bizottsága felhívta a figyelmet a vállalati szakszervezeti szervek további tennivalóira is. Többek között a munkafegyelem megszilárdításában még ma is igen sok a tartalék. De általában fontos feladat, hogy segítsék a dolgozók és a gazdasági vezetők közötti még közvetlenebb kapcsolat kialakítását. Az üzemi demokrácia szélesítése, a dolgozóknak a tervek kialakításában és megvalósításában való aktív részvétele, kezdeményezéseik hasznosítása igen jelentős mértékben hozzájárulhat a tartalékok feltárásához, a veszteséget okozó szervezetlenségek megszüntetéséhez. Nem lehet kétséges, hogy az üzem- és munkaszervezéssel kapcsolatos célkitűzések megvalósításához a vállalatok, termelő egységek egész kollektívájának összefogására van szükség. Flanek Tibor Kopasz József esztergályos a DIGÉP egyik nagy sorozatban készülő termékéhez — az elektromos targoncához — készít alkatrészeket Fotó: Szabados Gy. üiiíQős Intézkedést! Ham; any lm! érkezeit a levél. A feladó Bessenyei Gyuláiul tanítónő. Az eset, amiről ir, meghökkentő, s feltétlenül a nyilvánosság ele kívánkozik, hiszen tanulságai nemcsak megszívlelendőit, de megkövetelik a lelketlen ügyintézőkkel szembeni elmarasztalást is. — Általános iskolában tanítok — olvasható a levélben. — Kislányomat egyedül nevelem, férjem két éve meghalt. Állományba vételem óta a szeptemberi és az októberi bérkifizetési napokon nem kaptam meg illetményemet. Az első alkalommal tudomásul vettem a dolgot, hiszen végső soron mindenre akad magyarázat. Másodszor — október 2-án — már személyesen kerestem fel az illetményhivatal ózdi járási bérszámfejtő irodáját, hogy érdeklődjem munkabérem visszatartásának oka iránt. Kiderült; előző állomáshelyem illetékesei nem küldték meg időben a szükséges iratokat, az úgynevezett MII,-Iapot és az SZTK- könyvecskét. Ennek hiányában nem számfejthettek munkabéremet. 11a 4—5 napon belül megkapják a szükséges papírokat — közölték velem —, akkor körülbelül egy hét múlva pótjegyzéken kifizetik a munkabért. E sorokat október 21-én front, de augusztus közepe óta egy fillér nem sok, annyi fizetést nem kaptam. Üjra meg- értíekiődtem: hová fordulhatok panaszommal? Sehová — mondták —, hiszen legkésőbb novemberben visszamenőleg megkapom a pénzt. Mindehhez nem kellene és nem is kell különösebb kommentár. Engedtessék meg azonban néhány kérdés. Mindenekelőtt. eszébe jutolt-e az ügyintézőnek : vajon miből éljen, miből tartsa el gyermekét az egyedülálló édesanya? S ha netán az ügyintéző kerülne hasonló helyzetbe, mit szólna mindehhez? Mert az nem igaz, hogy valamilyen módja ne lett volna a segítségadásnak! Például, hogy a munkabérnek az 50 százalékát folyósították volna, amit aztán a számfejtésnél levonnak. Az ilyenfajta eljárás még mindig emberségesebb, mint az A magatartás, amit a hangonyi tanítónővel szemben tanúsítottak. Vagy ennél a hivatalnál előbbre való a bürokrácia, az adminisztráció, mint egy család sorsa? Szeretnénk hinni, hogy nem. Antit a legjobban azzal bizonyíthatnak, hogy soronkívül intézkednek Bessenyei Gyuláné ügyében. Tegnap, délelőtt 9 órakor Tok Miklós elnökhelyettes nyitotta meg a Miskolci városi Tanács által összehívott gyermek- és ifjúságvédelmi munkaértekezletet. Először az egészségügyi osztály szakemberei és a gyakorló pedagógusok számoltak be az iskolaérettségi vizsgálatok, gyógypedagógiai áthelyezések során felmerült problémákról, és az ezen a vonalon kifejtett tevékenységről. Foglalkoztak a rehabilitáció helyi problémáival, a gyermekszakorvosi rendelések rendszerével, az iskolaköteles gyermekek egészségügyével. Ezek után megvitatták az ifjúság szabad idejének helyes kihasználását, különös tekintettel a veszélyeztetett környezetben nevelkedőkre. Javaslatok hangzottak el a klubhálózat kialakítására, sportolási és turisztikai lehetőségek biztosítására vonatkozóan. Szó esett az állami gondozottak és a veszélyeztetett fiatalok kulturálódási lehetőségének kérdéseiről is. A munkaértekezlet hét pontból álló munkatervjavaslat elfogadásával ért véget. — A mi helyzetünk viszonylag szerencsés — kezdte a beszélgetést Tóth János, a tömöri Petőfi Termelőszövetkezet elnöke. Sluhány Gyula párttitkár, elnökhelyettes és Kovács János, a községi tanács elnöke szaporán bólogat. — Szerencsések vagyunk azért, hogy sem burgonyánk, sem cukorrépánk nincs. A legfontosabb őszi munkáink nagy részét elvégeztük. Befejeztük a silózást is. Ebben nagy segítséget adott az idén vásárolt új gép. A vetés alá a szántást nagyrészben ugyancsak elvégeztük, a 670 hektárnyi őszi búza vetéstervünkből 500 hektáron megtörtént a talaj előkészítése. — A hátralevő munkák már erősen az időjárástól függnek. A kukorica és napraforgó betakarításához sajnos még nem foghattunk hozzá, mert nincs megérve a termés. Fia olyan állapotban lesz, hogy a betakarítást megkezdhetjük, azonnal indulhatnak a gépek. Ez évben építettünk egy szárítót is, 800 ezer forintos költséggel, s így már a viaszérés stádiumában megkezdhetjük a munkát. — Elegendő-e a szövetkezet gépparkja? A hazai előre gyártott be- l ton-, vasbeton- és feszítettbeton szerkezetek jelentős részét a Beton- és Vasbetonipari Művek állítja elő. melynek megyénkben két gyára van: az alsózsolcai és a miskolci, utóbbinak Kazincbarcikán és Boqlrogke- resztúron is telepe. A művekben gyártott termékek az építésiparosítást szolgálják, azok bel- és külföldön egyre ismertebbé és keresettebbé válnak. Olvasóink is jól : ismerik az Alsózsolcán gyártott praktikus garázsokat, a kislakásépítők a miskolci gyár termékeit: az építési elemeket, mozaiklapokat, kerítéselemeket, - a bodrogke- resztúri falazóblokkokat, de ez csak egy kis töredéke azoknak a termékeknek, amelyek a BVM gyáraiból sorozatban és egyedi darabként is kikerülnek. Korunkat az építésben is a gyorsaság, az építési technika és technológia forradalma jellemzi, amikor a hagyományos értelemben vett építési tevékenységet mindinkább a szerelő munka veszi át és helyettesíti. Ebben pedig az előre gyártott vasbeton termékeké a döntő szerep; azok sokrétű felhasználása az új igényekhez alkalmazkodó folytonos korszerűsítésen alapul, alapvető célként szem előtt tartva a helyszíni, kivitelezési munkaigény csökkentését. Az egész országra kiterjedő tevékenységet folytató BVM termékei ebben a felgyorsult ütemű építési tevékenységben nagy szerepet játszanak, erről most a miskolci MTESZ-székházban rendezett bemutatón átfogó képet kapunk. Az Építőipari Tudományos Egyesület Miskolci Csoportjának vezetői időszerű kérdéseket feszegetnek, amikor a jó hírű, és az építőipari, a kommunális és a közmű-létesítmények megvalósításához előre gyártott termékeket előállító műveket közelebb akarja hozni a különböző építési szervezetekhez, a megye és a város nagy beruházóihoz azáltal is, hogy a MTESZ-székházban fotókon, tablókon mutatják be termékeik sokrétű felhasználási módját, ma pedig a meghívott szakemberek előtt Fogarasi Gyula, a művek együttműködési és piac- kutatási osztályának vezetője tart előadást fejlesztési törekvéseikről. A tegnapi sajtótájékoztatón néhány, városunkat érintő kérdésre is választ kaptunk. így megtudtuk, nogy a Gömöri pályaudvarhoz tervezett felüljár# szintén a művekben előre gyártott, előfeszített hídelemekből készül. A monolitikus építéssel szemben a kivitelezési idő így lényegesen meggyorsul, ezt az útszakaszt hamarább tudják átadni a forgalomnak. Budapesten, a villamosközlekedés korszerűsítésében sikerrel alkalmazzák a feszített beton villamos vasúti aljakat. A korszerűsítés a forgalom megzavarása nélkül megy végbe, egyszerűbb, gyorsabb, mindamellett a ma alkalmazott módszerek közül a legjobbnak bizonyul. Az így átépített, gumiba ágyazott pályákon a villamos teljesen zaj- ! talanul gurul. Korompai Iván, a miskolci gyár fő-1 mérnöke bejelentette a tá- ! jékoztatón, hogy a művel; központjával létrejött a meg egyezés: ha arra a városban igény mutatkozik, a miskolci gyár kész a feszített beton villamos vasúti aljak gyártására. — Mennyiségben igen. Sajnos, nem szerencsés az összetétele. Már érezzük is, hiszen mi még üzemeltetünk UE—28-as traktorokat, azok pedig már gyengék, nem korszerűéit. Már szorgalmazzuk a gépparkunk felújítását, ez évben 3 darab Dut- ra 1000-es gumikerekű erőgépet vásároltunk és a továbbiakban is szeretnénk több traktorunkat nagyobb teljesítményűvel felváltani. — Mekkora a szövetkezet összterülete? — Négyezerhuszonnégy hektár, ebből 2700 hektár a szántó. — Tudjuk, kialakult a növénytermesztési ág profilja. Milyen növényeket termesztenek majd a jövőben? — Mi a jövőben tulajdonképpen az állattartásra sza- kosodunk. Ennek érdekében kell a növénytermesztésünket és az erőgépeinket is profilírozni, az állattartáshoz alkalmassá tenni. A növénytermesztési ágazatban a jövőben főkéit pillangósokat, napraforgót és búzát termelünk majd. — Az állattartásban milyen fejlődés várható? — Jelenleg folyik egy 10 millió forintra tervezett beruházás és rekonstrukció. Ebből az összegből egy 300 férőhelyes hízómarha-istállót és egy MEZÖPANEL-ele- mekből építhető istállót hozunk létre. El kell mondani, hogy hosszú időn át igen nagy problémát jelentett a víz. Körülbelül 400 ezer forintos költséggel egy kutat kellett fúratnunk. Szerencsések voltunk, a kútfúrók bővizű eret találtak és így egy 360 liter/perc hozamú ku- tunk van, amely hosszabb távra is megoldja a vízszükségletünket. A Petőfi Termelőszövetkezet öt község tagságát foglalja magába. A két éve megtörtént egyesüléskor nagy-nagy várakozás előzte meg a szövetkezet további útját, életképességét, jövőjét. Az öt községben összesen 1699 ember él. A szövetkezetben dolgozók átlagéletkora 55 év, és a környék fokozatosan elnéptelenedik, a fiatalok a nagyobb településekre, városokba járnak el dolgozni. Sokan el is költöztek. — Ez így igaz — kapcsolódik a beszélgetésbe a tanácselnök. — Volt olyan év, hogy az öt település lakossága összesen 200—220 emberrel csökkent. A számok hallatán önkéntelenül felvetődik az emberben, vajon van-e az itteni gazdálkodásnak értelme? — Feltétlenül van! — folytatja a tsz elnöke. — Ha mi ugyanazt tudjuk nyújtani, mint máshol, s az eredmények meggyőzik az embereket, akkor ez a táj is ugyanúgy megtartja majd a fiait, mint más, szerencsésebb vidékek. Éppen ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy a szövetkezet egyenesbe kerüljön, s minél előbb teljesítsük a szarvasmarha-programot. Ennek értelmében a terveink szerint a jelenlegi 600- ról 1000-re növeljük a szarvasmarha-állományt. Ugyanilyen fejlesztés előtt áll a juhtenyésztésünk is, 2500-ról 5 ezerre kívánjuk növelni az anyajuhlétszámot. A táj, s a környék szépségével az országban kevés vidék versenyezhet. Ez azonban az ittéléshez kevés. Jól tudják ezt a szövetkezei vezetői is. Tudják, s ezért a racionális földhasznosítási tervben igen fontosnak tartották a meliorációs munka elvégzését, továbbá azt. hogy vissza kell állítani a vidék természeti egyensúlyát. A megfelelő gazdálkodási szerkezet. az elkövetkező években majd megfelelő eredményeket hoz. Hajdú Gábor Építi \miklmmynkája Megyénk építőipari és épí- l»anyagipari dolgozóinak körében jelentős társadalmi munkavállalások születtek a közelgő XI. kongresszus, valamint Miskolc felszabadulásának 30. évfordulója előtt. \ munka verseny ben neszt vevő 28 ezer építő általában személyenként 8—16 óra társadalmi munkát ajánlott fel. Az ezért járó összeget különböző célokra fizetik be: egy vietnami szakmunkásképző iskola, a miskolci jubileumi óvoda építéséhez, borsodi oktatást és gyermekintézmények fejlesztéséhez. A BAEV 32 500 órát és 240 ezer forintot ajánlott fel az óvoda építéséhez. Az ÉAEV a felajánlott 30 ezer óra társadalmi munkából 16 ezret már az év első felében teljesített. Az EPI U 3-as szánni üzemegysége 23 ezer órából 18 ezret dolgozott le fél cv alatt. Üzeméi munkaszervezés
