Észak-Magyarország, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-20 / 246. szám
ÉSZAK-MAGYARQRSZ AG 4 V/ Ismeretterjesztés a tsz-ekbei} ,1974. október 20., vasárnap AMIKOR jó két esztendővel ezelőtt egy járási szintű TIT-értekezleten felvetődött Mezőkövesden, hogy jó lenne a termelőszövetkczctok- ben is megszervezni a rendszeres ismeretterjesztő előadásokat, a résztvevők többsége egy kicsit meglepődött. Mert ha vannak is gondok az üzemi — ipari üzemi — ismerettel'jasztes hatékonyságának fokozásával, azazért ma már természetes és elfogadott, hogy az ipari üzemekben van ismeretterjesztés. De jó néhány esztendeje van már annak, hogy ilyen irányú rendszeres tevékenységet vidéken, a kisebb településeken csak a művelődési intézményeik szerveznek. A termelőszövetkezeteikben, a mezőkövesdi járásban csakúgy, mint másutt, szinte a nulláról kellett indulni. Jószerével ugyanis a termelőszövetkezetekben csak az elmúlt 1973-as esztendőben kezdődött meg tíz ismeretterjesztés. Azóta viszont — igaz nem mindenütt egyforma mértékben — ezen a területen is kezdenek mutatkozni eredmények. Ahogy Dobránszki Mihály, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei titkára mondotta, ha 180 fokos fordulatról még nem is lehet beszólni, mégis egyre több termelőszövetkezet szemléletében történik változás, egyre több helyen fordítanak. figyelmet az ismeretterjesztő munkára. A már példaként emlegetett mezőkövesdi járás 12 termelőszövetkezetéből például 11-ben többé-kevésbé rendszeresen tartanak már ismeretterjesztő előadásokat. És hasonló folyamat bontan kozik ki az encsi, az ózdi és az edelényi járásban is, ha a kibontakozás mértéke különböző is. Mindenesetre ezen a téren a mezőkövesdi járásbeliek állnak az élen, ami nem utolsó sorban annak is köszönhető, hogy a TIT járási szervezetének vezetői és tagjai, a termelőszövetkezetek irányítói meg tudtak értetni egymással e munka fontosságát. Igaz, egyelőre elsősorban a szakmai jellegű ismeretterjesztés az, amelyre igényt tartanak a termelőszövetkezetekben, ami érthető is. De már találkozhattunk — ha egyelőre nem is túl gyakran — olyan igényekkel, amelyek közéleti témákban, a mindennapokban való eligazodásban kérnek előadásokat. Persze egyelőre még a különböző jogi problémák a?.ol\, amelyek érdeklik a terme- ’ őszövetkezeti tagságot, az egészségügyi, az ízlésformá- ’5 témák után még .aiig-alig érdeklődnek. Nem kétséges azonban, hogy az ilyen tágabb kitekintésű ismeretterjesztéshez is meg lehel teremteni a körülményeket, ott, ahol az igényeket már legalább a szakmai ismeretterjesztés iránt sikerült felkelteni. A megyei szervezet egyébként az 1974—76-os évekre kidolgozott egy témajavaslatot, amelynek egyes fejezetei külön szólnak az ifjúsági rétegekhez, az ipari munkásokhoz és a mezőgazdasági dolgozókhoz. Ezen kívül a hagyományosabb szaktudo- mányonkénti ismeretterjesztés alapjául is szolgál egy külön témaajánlás. A mezőgazdasági dolgozók körében végzett ismeretterjesztő tevékenység témaajánlásai között — hogy csak néhányat említsünk a sok közül — olyanok vannak, mint „Régi falu — új falu”, „Faekétől a korszerű gazdálkodásig”, • „Ember és munkahelye” „Mai családok’’, „Házunk tája”, „Vállalatgazdálkodási ismeretek tsz-vezetők részére” ... A teljes fölsorolásra ezúttal nem vállalkozhatunk, de már ezek is jelzik, hogy egy-egy nagy téma igen sokféle problémát vet föl, és a tárnán belüli előadások komplexen igazodnak a falun élőket érdeklő gondokhoz is. Persze, a falusi emberek száfhára más csatornán keresztül is elérhető az ismeretterjesztés, hiszen a művelődési intézményekben már hagyománya van az ismeret- terjesztő előadásoknak, s a két lehetőség szervezésen egészítheti ki egymást. Mindenesetre, e tevékenység hatékonyságának fokozását segítik a nagyközségekben megalakult helyi TIT-csopor- tok. Ilyen van Göncön, Ernődön, Szendrőn, Tokajban, Ci- gándon, Borsodnádasdon és a Mezőnagymihályi Állami Gazdaságban, s úgy néz ki, hogy az elkövetkező időben még néhány községben sikerül' létrehozni a helyi csoportot. Működésük ugyanis megteremti annak a lehetőségét, hogy jobban fölmérjék a lehetőségeket, a konkrét valóságos alapokon nyugvó igényekhez igazítsák a terveket, az elképzeléseket, azaz magukat az előadásokat. A közmüvelödesi párthatározat többek között az ismereterjesztő tevékenység hatékonyságának fokozását is követelményként állítja a közművelődés elé. Az a tény, hogy az ismeretterjesztés rendkívül mobil tevékenység, tág lehetőségeket biztosít számára. Olyanokat, amelyek kihasználásával még színesebbé lehet és érdemes tenni a falusi közművelődést. S igazán örvendetes, hogy az üzemi ismeretterjesztés mellé, ha egyelőre szerényebb eredményekkel is, de már feliratkozott a termelőszövetkezetekben folyó ismeretterjesztés is. Csutorás Annamária Négy zenekari est Diósgyőrött Az Országos Filharmónia miskolci kirendeltsége az idén is megrendezi a négy zenekari estből álló koncertsorozatát a Diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Központban. Az elsődlegesen a diósgyőri munkásság részére szervezett bérleti sorozatban a miskolci szimfonikusok november 18-án Strauss-estet tartanak, majd december 9-én a debreceni MÁV filharmonikusok adnak koncertet. Januárban a miskolci szimfonikusok Gershwin-estje, februárban a KISZ Központi Művész- együttese szerepel a programban. Bernadette Devlin, A lelkem ára A forrongó Észak-Iror- szágban egy huszonegy éves diáklány szinte egyik napról a másikra Nagy-Bri- tannia parlamenti képviselője és a forradalmi mozgalom elismert vezére lett. Nevével teli lett a világsajtó, mindenfélét összeírtak róla, s azért írta meg rokonszenvesen szerény könyvét, „hogy megpróbálja megmagyarázni, hogyan szülték Észak-lrország bonyolult társadalmi, gazdasági és politikai problémái a Bernadette Devlin nevű jelenséget”. Könyve három elemből tevődik össze, önéletrajzi fejezeteiben színes, érdekes képet fest gyerekkoráról, a szegény katolikus munkás- környezetről, iskolás éveiről, családja hányatott sorsáról, de közben kitűnő, plasztikus összefoglalást ad az egész „ír kérdésről”, az írek és angolok gazdasági és vallási ellentéteiről, Írország évszázados, véres elnyomatásáról, és a függetlenség 1921-es kiharcolásakor kötött kompromisszumról, amely létrehozta az észak-ír tűzfészket. A harmadik elem az aktuális politika: leírja hogyan váltak a diákok ártalmatlan politikai vitakörei polgárjogi tüntető menetek csiráivá, s hogyan lett ő maga diákvezérből nemzeti hős és képviselő. Az utószó jól „he-1 lyére teszi” Bernadettet, ki- i igazítva némely tévedését és i politikai elfogultságát. Az igen olvasmányos kötet magyarul először fest átfogó képet az ír problémákról. (Európa Kiadó) Előtérben a munkahely és a munkás Beszélgetés a szakszervezeti közművelődési feladatokról A Borsod megyei szakszervezeti bizottságok, a különféle szakszervezeti művelődési szervek, messze megelőzve a márciusi közművelődési párthatározat nyomán született általánosabb intézkedéseket, rendkívül intenzíven foglalkoztak a szervezett dolgozók művelődési életével, meglehetősen szélesen .értelmezve az egész kérdéskempiexumot. Egyes témakörökben. mint például a bejáró dolgozók és a munkásszálláson élők helyzetének tárgyában, alapos elemző felméréseket végeztek. Az említett párthatározat újabb lendületet adott a munkának, a szeptember végén tartott országos közművelődési pártaktíva pedig" tovább fokozta azt. Kiss Bélával,. a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának titkárával beszélgetünk, — Az őszi-téli népművelési évad kezdetén, az új évad tervezésekor rnit tartanak legfontosabb teendőnek, elsődlegesen mcgvaiósílandónak a közművelődési párthatározat iránymutatásai közül? Miként igazították el erre vonatkozóan a megye szakszervezeti aktivistáit? — Legfontosabb felada- tunknak tartjuk, hogy mind a Központi Bizottság, mind a nífegyei pártbizottság határozatát a legrészletesebben megismertessük mindazokkal, akik felelősek azok végrehajtásáért. E határozat végrehajtásában nemcsak a közművelődés területén dolgozók, hanem a vállalati szakszervezeti bizottságok minden posztján ólló aktivisták, minden reszortot betöltő dolgozók részt kell, hogy vegyenek. Velük kell a határozatot elsősorban megismertetnünk, megértetnünk, az ő szemléletüket kell formálnunk. Tudatosítani kívánjuk a közművelődés szélesebb körű értelmezését, annak a szocialista életformától elválaszthataüanságát. Szeretnénk a kultúrmunká- nak eddig is tapasztalt mozgalmi jellegét tovább erősíteni, fokozni, és aktivistáink szemléletét is oly módon formálni, erősíteni, hogy semmiképpen ne különülhessen el a művelődés témája az egyéb feladatoktól tudatilag sem. Oda kívánunk hatni, hogy aktivistáink a gazdasági vezetéssel együtt, egységesen' értelmezzék a dolgozók művelődéséért való felelősséged A művelődéshez itt hozzátenném ismételten a teljes életformát, beleértve a szórakozást is, s itt külön hangsúlyozom a szocialista brigádok szerepét. A szemléleti változáshoz feltétlenül hozzá tartozik a művelődés, a tanulás presztízsének erősítése, annak mind erősebb tudatosítása, hogy érdemes tanulni. A közoktatási, valamint a munkásosztály helyzetéről hozott párt- határozat óta pozitív változás tapasztalható ezen a területen, de ■ úgy érezzük, még nem eléggé érvényesül ez a szemlélet, ezt feltétlenül erősítenünk kell. Négy év alatt háromszorosára Bulgáriai táj Rékassy Csaba munkája emelkedett az általános iskolai tanulmányait befejező felnőtt tanujók száma megyénkben, de mindez még nem elég. A munkásmozgalomban mindig nagy szerepet töltött be a tanulás, a „tanulj, hogy taníthass” jelszó realizálása, s ez napjainkban még értékesebb tartalmat kell, hogy nyerjen. — A szemléleti változástól alighanem elválaszthatatlan annak a helytelen felfogásnak az eloszlatása, amely szerint a kul- turáióciás, a művelődés ügye re- szortíeladat, s ez a helytelen nézet egyaránt fel-felbukkan gazdasági vezetőknél, szakszervezeti /tisztségviselőknél. Mit kíván- haií tenni ennek feloldására? — A kérdés tulajdonképpen kettéválasztható. A szakszervezeti mozgalmon b?íyl 1968-tól nagy változás tapasztalható a művelődési feladatok megítélésében és mindinkább tudatosodik, hogy ez nem reszortfeladat, hanem bérügyekkel vagy egyéb feladatokkal foglalkozó szakszervezeti munkásnak is feladata olyan légkör megteremtésén munkálkodni, amelyben egyéb teendők mellett azonos rangot és megbecsülést kap a művelődés is. A gazdasági vezetéssel szemben viszont, ameny- nyiben ennek szüksége mutatkozik, érvényesülnie kell a szakszervezet érdekvédelmi szerepének a dolgozók művelődésének kérdésében is. A jó üzemi légkör és demokrácia kibontakoztatása valamennyi szervnek, beleértve az üzemek más mozgalmi szerveit is, a gazdasági vezetéssel együtt közös feladata, és ez a jó üzemi légkör és demokrácia kell, hogy eredményezze a művelődésügy megfelelő értelmezését. Hogy szakszervezeti bizottságainknál mennyire nem reszortfeladat a .művelődés, bizonyítja, hogy a választott vezetőségek a legkisebb helyeken is rendszeresen foglalkoznak ezzel a témával I — A március! párthnfározat konkrétan utal a szakszervezetekre háruló teendőkre. Miként teszik ezt az Iránymutatást itt, Borsodban mindennapi gy&kor- I'itt.á. miként jelentkezik ez a tervekben? — A legfőbb vonások közül elsőként ki kell emelnem, hogy a szakszervezetek elsősorban a munkahelyeken felelősek a dolgozók művelődési életéért. Fel kell, hogy ismerjék szakszervezeti bizottságaink, hogy nemcsak a művelődési intézményekben folyik kultúrmun- ka, hanem a munkahelyeken is. És igen döntő szerepe van a munkahelyi környezetnek az ember formálásában. Ez ma még sajnos nem általános, s ezért kell ismételten hangsúlyozni, hogy a munkahelyen van az elsődleges lehetőség az emberek művelésére és művelődési igényeinek felkeltésére is. Ennek sokféle és eredményes formájával találkozunk már napjainkban, gondolok itt például különböző brigádvetélkedőkre, amelyek között mind kevesebb a formális, s még jó néhány egyéb, a munkahelyhez közvetlenül kapcsolódó művelődési tevékenységre. A művelődési intézményeknek ügyelniük 1rr>11 *-/> Krvrftr fmjúKK intniljón és hatékonyabb legyen a munkahelyen folyó köz- művelődési munka, s helyileg meg kell találni az adott helyen és körülmények között követhető legjobb mó- .dot. A művelődési intézményeinkben elsődleges feladat a munkásosztály művelődési lehetőségeinek, s azok fejlesztésének biztosítása, az ifjúság ■ és a nők körében végzendő kultúrnevelési munka bővítése. A következő, évi munkákat még az érvényes ötéves művelődési terv alapján végezzük, természetesen figyelembe véve az új állásfoglalások célkitűzéseit. Szeretném kiemelni, hogy az intézmények művészeti munkájában nem a művésznevelés a cél, bár nem baj, ha vannak rangos csoportjaink, hanem művészetet értő, a művészeti" közösségekben feloldódni tudó, ' művelt emberek formálása a feladatunk. — Miként összegezhetnénk a szakszervezeti művelődési munka legfontosabb területeit? — Alapvetően a munkahely és a munkás áll a szak- szervezeti kultúrnevelési feladatok előterében. A munkahely mellett igen jelentős feladatunk adódik a munkásszállásokon, hiszen Borsodban mintegy 18 ezren laknak szálláson, s . ezeknek színvonala nagyon változó. Kevés még a korszerű, kultúrált munkásszállás. Ugyancsak igen nagy feladat a bejáró dolgozókkal való foglalkozás. Szeretnénk olyan gyakorlatot kifejleszteni, hogy egy-egy üzem legalább négy-öt községet támogasson művelődési területen, s ezzel az ott lakó dolgozóit és a község más lakosait is segítse. Nem feledkezhetünk meg művelődési intézményeink lakóterületi munkafeladatairól sem, amelyet a márciusi párthatározat szellemében kívánunk továbbfejleszteni, s ezen belül törekszünk a tanácsok és szak- szervezetek együttműködésének fejlesztésére, a közös fenntartású intézmények hálózatának bővítésére. Persze ez utóbbi nagyrészt pénzkérdés is, különösen a tanácsok , részéről nehézséget jelentő pénzkérdés. Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy szakszervezeti szerveinknek nem szabad a köz- művelődési munkát kampányfeladatként tekinteni. Szem előtt kell tartani annak mozgalmi jellegét, s itt megemlítem az éppen tegnap kezdődött dálostalálko- zót, a közeli napokban várható irodalmi színpad találkozót. Hangsúlyozni szeretném a közösség formáló szerepét, s elmondta, hogy most készül a SZMT intézkedési terve, ezt követi a megyei bizottságok, szak- szervezeti bizottságok intézkedési terve, valamint a munkahelyi nevelési terv. Mindezek a mindennapos gyakorlati munka alapjait jelentik. Nem utolsósorban hangsúlyozni szeretném, hogy az egész szakszervezeti kultúrnevelési munkát mindenkor és mindenütt a párt irányításával, a helyi pártszervezetekkel szorosan együttműködve végezzük. Benedek Miklós
