Észak-Magyarország, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-20 / 246. szám

ÉSZAK-MAGYARQRSZ AG 4 V/ Ismeretterjesztés a tsz-ekbei} ,1974. október 20., vasárnap AMIKOR jó két esztendő­vel ezelőtt egy járási szintű TIT-értekezleten felvetődött Mezőkövesden, hogy jó len­ne a termelőszövetkczctok- ben is megszervezni a rend­szeres ismeretterjesztő elő­adásokat, a résztvevők több­sége egy kicsit meglepődött. Mert ha vannak is gondok az üzemi — ipari üzemi — ismerettel'jasztes hatékony­ságának fokozásával, azazért ma már természetes és elfo­gadott, hogy az ipari üze­mekben van ismeretterjesz­tés. De jó néhány esztendeje van már annak, hogy ilyen irányú rendszeres tevékeny­séget vidéken, a kisebb te­lepüléseken csak a művelő­dési intézményeik szervez­nek. A termelőszövetkeze­teikben, a mezőkövesdi já­rásban csakúgy, mint má­sutt, szinte a nulláról kellett indulni. Jószerével ugyanis a termelőszövetkezetekben csak az elmúlt 1973-as esz­tendőben kezdődött meg tíz ismeretterjesztés. Azóta vi­szont — igaz nem minde­nütt egyforma mértékben — ezen a területen is kezde­nek mutatkozni eredmények. Ahogy Dobránszki Mihály, a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat Borsod megyei titkára mondotta, ha 180 fo­kos fordulatról még nem is lehet beszólni, mégis egyre több termelőszövetkezet szemléletében történik vál­tozás, egyre több helyen for­dítanak. figyelmet az isme­retterjesztő munkára. A már példaként emlege­tett mezőkövesdi járás 12 termelőszövetkezetéből pél­dául 11-ben többé-kevésbé rendszeresen tartanak már ismeretterjesztő előadásokat. És hasonló folyamat bontan kozik ki az encsi, az ózdi és az edelényi járásban is, ha a kibontakozás mértéke kü­lönböző is. Mindenesetre ezen a téren a mezőkövesdi járásbeliek állnak az élen, ami nem utolsó sorban an­nak is köszönhető, hogy a TIT járási szervezetének ve­zetői és tagjai, a termelő­szövetkezetek irányítói meg tudtak értetni egymással e munka fontosságát. Igaz, egyelőre elsősorban a szak­mai jellegű ismeretterjesztés az, amelyre igényt tartanak a termelőszövetkezetekben, ami érthető is. De már ta­lálkozhattunk — ha egyelő­re nem is túl gyakran — olyan igényekkel, amelyek közéleti témákban, a min­dennapokban való eligazo­dásban kérnek előadásokat. Persze egyelőre még a kül­önböző jogi problémák a?.ol\, amelyek érdeklik a terme- ’ őszövetkezeti tagságot, az egészségügyi, az ízlésformá- ’5 témák után még .aiig-alig érdeklődnek. Nem kétséges azonban, hogy az ilyen tágabb kite­kintésű ismeretterjesztéshez is meg lehel teremteni a körülményeket, ott, ahol az igényeket már legalább a szakmai ismeretterjesztés iránt sikerült felkelteni. A megyei szervezet egyébként az 1974—76-os évekre ki­dolgozott egy témajavaslatot, amelynek egyes fejezetei kü­lön szólnak az ifjúsági ré­tegekhez, az ipari munká­sokhoz és a mezőgazdasági dolgozókhoz. Ezen kívül a hagyományosabb szaktudo- mányonkénti ismeretterjesz­tés alapjául is szolgál egy külön témaajánlás. A mező­gazdasági dolgozók körében végzett ismeretterjesztő te­vékenység témaajánlásai kö­zött — hogy csak néhányat említsünk a sok közül — olyanok vannak, mint „Ré­gi falu — új falu”, „Faeké­től a korszerű gazdálkodás­ig”, • „Ember és munkahelye” „Mai családok’’, „Házunk tá­ja”, „Vállalatgazdálkodási ismeretek tsz-vezetők részé­re” ... A teljes fölsorolásra ezúttal nem vállalkozha­tunk, de már ezek is jelzik, hogy egy-egy nagy téma igen sokféle problémát vet föl, és a tárnán belüli elő­adások komplexen igazod­nak a falun élőket érdeklő gondokhoz is. Persze, a falusi emberek száfhára más csatornán ke­resztül is elérhető az isme­retterjesztés, hiszen a műve­lődési intézményekben már hagyománya van az ismeret- terjesztő előadásoknak, s a két lehetőség szervezésen egészítheti ki egymást. Min­denesetre, e tevékenység ha­tékonyságának fokozását se­gítik a nagyközségekben megalakult helyi TIT-csopor- tok. Ilyen van Göncön, Ernő­dön, Szendrőn, Tokajban, Ci- gándon, Borsodnádasdon és a Mezőnagymihályi Állami Gaz­daságban, s úgy néz ki, hogy az elkövetkező időben még néhány községben sikerül' létrehozni a helyi csoportot. Működésük ugyanis megte­remti annak a lehetőségét, hogy jobban fölmérjék a le­hetőségeket, a konkrét va­lóságos alapokon nyugvó igényekhez igazítsák a ter­veket, az elképzeléseket, azaz magukat az előadáso­kat. A közmüvelödesi párthatározat többek között az ismereterjesztő tevékeny­ség hatékonyságának fokozá­sát is követelményként ál­lítja a közművelődés elé. Az a tény, hogy az ismeretter­jesztés rendkívül mobil te­vékenység, tág lehetőségeket biztosít számára. Olyanokat, amelyek kihasználásával még színesebbé lehet és érdemes tenni a falusi közművelő­dést. S igazán örvendetes, hogy az üzemi ismeretter­jesztés mellé, ha egyelőre szerényebb eredményekkel is, de már feliratkozott a termelőszövetkezetekben fo­lyó ismeretterjesztés is. Csutorás Annamária Négy zenekari est Diósgyőrött Az Országos Filharmónia miskolci kirendeltsége az idén is megrendezi a négy zenekari estből álló kon­certsorozatát a Diósgyőri Va­sas Bartók Béla Művelődési Központban. Az elsődlege­sen a diósgyőri munkásság részére szervezett bérleti so­rozatban a miskolci szimfo­nikusok november 18-án Strauss-estet tartanak, majd december 9-én a debreceni MÁV filharmonikusok ad­nak koncertet. Januárban a miskolci szimfonikusok Gershwin-estje, februárban a KISZ Központi Művész- együttese szerepel a prog­ramban. Bernadette Devlin, A lelkem ára A forrongó Észak-Iror- szágban egy huszonegy éves diáklány szinte egyik nap­ról a másikra Nagy-Bri- tannia parlamenti képvise­lője és a forradalmi mozga­lom elismert vezére lett. Ne­vével teli lett a világsajtó, mindenfélét összeírtak róla, s azért írta meg rokonszen­vesen szerény könyvét, „hogy megpróbálja megma­gyarázni, hogyan szülték Észak-lrország bonyolult társadalmi, gazdasági és po­litikai problémái a Berna­dette Devlin nevű jelensé­get”. Könyve három elemből te­vődik össze, önéletrajzi fe­jezeteiben színes, érdekes képet fest gyerekkoráról, a szegény katolikus munkás- környezetről, iskolás évei­ről, családja hányatott sor­sáról, de közben kitűnő, plasztikus összefoglalást ad az egész „ír kérdésről”, az írek és angolok gazdasági és vallási ellentéteiről, Íror­szág évszázados, véres el­nyomatásáról, és a függet­lenség 1921-es kiharcolása­kor kötött kompromisszum­ról, amely létrehozta az észak-ír tűzfészket. A har­madik elem az aktuális po­litika: leírja hogyan váltak a diákok ártalmatlan poli­tikai vitakörei polgárjogi tüntető menetek csiráivá, s hogyan lett ő maga diákve­zérből nemzeti hős és kép­viselő. Az utószó jól „he-1 lyére teszi” Bernadettet, ki- i igazítva némely tévedését és i politikai elfogultságát. Az igen olvasmányos kötet ma­gyarul először fest átfogó képet az ír problémákról. (Európa Kiadó) Előtérben a munkahely és a munkás Beszélgetés a szakszervezeti közművelődési feladatokról A Borsod megyei szakszervezeti bizottságok, a különféle szakszervezeti művelődési szervek, messze megelőzve a már­ciusi közművelődési párthatározat nyomán született általá­nosabb intézkedéseket, rendkívül intenzíven foglalkoztak a szervezett dolgozók művelődési életével, meglehetősen széle­sen .értelmezve az egész kérdéskempiexumot. Egyes téma­körökben. mint például a bejáró dolgozók és a munkásszál­láson élők helyzetének tárgyában, alapos elemző felméré­seket végeztek. Az említett párthatározat újabb lendületet adott a munkának, a szeptember végén tartott országos köz­művelődési pártaktíva pedig" tovább fokozta azt. Kiss Bélával,. a Szakszer­vezetek Borsod megyei Ta­nácsának titkárával beszél­getünk, — Az őszi-téli népművelési évad kezdetén, az új évad ter­vezésekor rnit tartanak legfon­tosabb teendőnek, elsődlegesen mcgvaiósílandónak a közműve­lődési párthatározat iránymuta­tásai közül? Miként igazították el erre vonatkozóan a megye szakszervezeti aktivistáit? — Legfontosabb felada- tunknak tartjuk, hogy mind a Központi Bizottság, mind a nífegyei pártbizottság hatá­rozatát a legrészletesebben megismertessük mindazok­kal, akik felelősek azok vég­rehajtásáért. E határozat végrehajtásában nemcsak a közművelődés területén dol­gozók, hanem a vállalati szakszervezeti bizottságok minden posztján ólló akti­visták, minden reszortot be­töltő dolgozók részt kell, hogy vegyenek. Velük kell a határozatot elsősorban megismertetnünk, megértet­nünk, az ő szemléletüket kell formálnunk. Tudatosíta­ni kívánjuk a közművelődés szélesebb körű értelmezését, annak a szocialista életfor­mától elválaszthataüanságát. Szeretnénk a kultúrmunká- nak eddig is tapasztalt moz­galmi jellegét tovább erősí­teni, fokozni, és aktivistáink szemléletét is oly módon formálni, erősíteni, hogy semmiképpen ne különül­hessen el a művelődés témá­ja az egyéb feladatoktól tu­datilag sem. Oda kívánunk hatni, hogy aktivistáink a gazdasági vezetéssel együtt, egységesen' értelmezzék a dolgozók művelődéséért való felelősséged A művelődéshez itt hozzátenném ismételten a teljes életformát, beleért­ve a szórakozást is, s itt kü­lön hangsúlyozom a szocia­lista brigádok szerepét. A szemléleti változáshoz feltét­lenül hozzá tartozik a műve­lődés, a tanulás presztízsé­nek erősítése, annak mind erősebb tudatosítása, hogy érdemes tanulni. A közokta­tási, valamint a munkásosz­tály helyzetéről hozott párt- határozat óta pozitív válto­zás tapasztalható ezen a te­rületen, de ■ úgy érezzük, még nem eléggé érvényesül ez a szemlélet, ezt feltétle­nül erősítenünk kell. Négy év alatt háromszorosára Bulgáriai táj Rékassy Csaba munkája emelkedett az általános is­kolai tanulmányait befejező felnőtt tanujók száma me­gyénkben, de mindez még nem elég. A munkásmozga­lomban mindig nagy szere­pet töltött be a tanulás, a „tanulj, hogy taníthass” jel­szó realizálása, s ez napja­inkban még értékesebb tar­talmat kell, hogy nyerjen. — A szemléleti változástól alighanem elválaszthatatlan an­nak a helytelen felfogásnak az eloszlatása, amely szerint a kul- turáióciás, a művelődés ügye re- szortíeladat, s ez a helytelen nézet egyaránt fel-felbukkan gaz­dasági vezetőknél, szakszerveze­ti /tisztségviselőknél. Mit kíván- haií tenni ennek feloldására? — A kérdés tulajdonkép­pen kettéválasztható. A szakszervezeti mozgalmon b?íyl 1968-tól nagy változás tapasztalható a művelődési feladatok megítélésében és mindinkább tudatosodik, hogy ez nem reszortfeladat, hanem bérügyekkel vagy egyéb feladatokkal foglalko­zó szakszervezeti munkás­nak is feladata olyan légkör megteremtésén munkálkod­ni, amelyben egyéb teendők mellett azonos rangot és megbecsülést kap a művelő­dés is. A gazdasági vezetés­sel szemben viszont, ameny- nyiben ennek szüksége mu­tatkozik, érvényesülnie kell a szakszervezet érdekvédel­mi szerepének a dolgozók művelődésének kérdésében is. A jó üzemi légkör és de­mokrácia kibontakoztatása valamennyi szervnek, bele­értve az üzemek más moz­galmi szerveit is, a gazda­sági vezetéssel együtt közös feladata, és ez a jó üzemi légkör és demokrácia kell, hogy eredményezze a műve­lődésügy megfelelő értelme­zését. Hogy szakszervezeti bizottságainknál mennyire nem reszortfeladat a .műve­lődés, bizonyítja, hogy a vá­lasztott vezetőségek a leg­kisebb helyeken is rendsze­resen foglalkoznak ezzel a témával I — A március! párthnfározat konkrétan utal a szakszerveze­tekre háruló teendőkre. Miként teszik ezt az Iránymutatást itt, Borsodban mindennapi gy&kor- I'itt.á. miként jelentkezik ez a tervekben? — A legfőbb vonások kö­zül elsőként ki kell emel­nem, hogy a szakszervezetek elsősorban a munkahelyeken felelősek a dolgozók műve­lődési életéért. Fel kell, hogy ismerjék szakszervezeti bizottságaink, hogy nem­csak a művelődési intézmé­nyekben folyik kultúrmun- ka, hanem a munkahelye­ken is. És igen döntő szere­pe van a munkahelyi kör­nyezetnek az ember formá­lásában. Ez ma még sajnos nem általános, s ezért kell ismételten hangsúlyozni, hogy a munkahelyen van az elsődleges lehetőség az em­berek művelésére és műve­lődési igényeinek felkeltésé­re is. Ennek sokféle és ered­ményes formájával találko­zunk már napjainkban, gon­dolok itt például különböző brigádvetélkedőkre, amelyek között mind kevesebb a for­mális, s még jó néhány egyéb, a munkahelyhez közvetlenül kapcsolódó művelődési tevé­kenységre. A művelődési in­tézményeknek ügyelniük 1rr>11 *-/> Krvrftr fmjúKK intnil­jón és hatékonyabb legyen a munkahelyen folyó köz- művelődési munka, s helyi­leg meg kell találni az adott helyen és körülmények kö­zött követhető legjobb mó- .dot. A művelődési intézmé­nyeinkben elsődleges fel­adat a munkásosztály műve­lődési lehetőségeinek, s azok fejlesztésének biztosítása, az ifjúság ■ és a nők körében végzendő kultúrnevelési munka bővítése. A követke­ző, évi munkákat még az ér­vényes ötéves művelődési terv alapján végezzük, ter­mészetesen figyelembe véve az új állásfoglalások célki­tűzéseit. Szeretném kiemel­ni, hogy az intézmények művészeti munkájában nem a művésznevelés a cél, bár nem baj, ha vannak rangos csoportjaink, hanem művé­szetet értő, a művészeti" kö­zösségekben feloldódni tudó, ' művelt emberek formálása a feladatunk. — Miként összegezhetnénk a szakszervezeti művelődési mun­ka legfontosabb területeit? — Alapvetően a munka­hely és a munkás áll a szak- szervezeti kultúrnevelési fel­adatok előterében. A mun­kahely mellett igen jelentős feladatunk adódik a mun­kásszállásokon, hiszen Bor­sodban mintegy 18 ezren laknak szálláson, s . ezeknek színvonala nagyon változó. Kevés még a korszerű, kul­túrált munkásszállás. Ugyan­csak igen nagy feladat a be­járó dolgozókkal való fog­lalkozás. Szeretnénk olyan gyakorlatot kifejleszteni, hogy egy-egy üzem legalább négy-öt községet támogasson művelődési területen, s ez­zel az ott lakó dolgozóit és a község más lakosait is se­gítse. Nem feledkezhetünk meg művelődési intézménye­ink lakóterületi munkafel­adatairól sem, amelyet a márciusi párthatározat szel­lemében kívánunk tovább­fejleszteni, s ezen belül tö­rekszünk a tanácsok és szak- szervezetek együttműködésé­nek fejlesztésére, a közös fenntartású intézmények há­lózatának bővítésére. Persze ez utóbbi nagyrészt pénz­kérdés is, különösen a taná­csok , részéről nehézséget je­lentő pénzkérdés. Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy szakszervezeti szerve­inknek nem szabad a köz- művelődési munkát kam­pányfeladatként tekinteni. Szem előtt kell tartani an­nak mozgalmi jellegét, s itt megemlítem az éppen teg­nap kezdődött dálostalálko- zót, a közeli napokban vár­ható irodalmi színpad talál­kozót. Hangsúlyozni szeret­ném a közösség formáló sze­repét, s elmondta, hogy most készül a SZMT intéz­kedési terve, ezt követi a megyei bizottságok, szak- szervezeti bizottságok intéz­kedési terve, valamint a munkahelyi nevelési terv. Mindezek a mindennapos gyakorlati munka alapjait jelentik. Nem utolsósorban hangsúlyozni szeretném, hogy az egész szakszerveze­ti kultúrnevelési munkát mindenkor és mindenütt a párt irányításával, a helyi pártszervezetekkel szorosan együttműködve végezzük. Benedek Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom