Észak-Magyarország, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-20 / 246. szám
1974. október 20., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Az ózdi nagyolvaszlo jelene és jövője A kohász is a martinászra figyel Akik kicsit is ismerik a vasgyártás technológiáját tudjak, hogy a kohó kényes szerkezet. Ha egyszer .„megbokrosodik” a kohójárat, egy hét is kell hozzá, amíg visszazökken minden a rendes „kerékvágásba”. A nagy monstrumból addig csak hébe-hóba csurog a nyersvas, baj van ilyenkor a minőséggel is. Izzad, kínlódik, káromkodik a kohász, ugyanezt teszi az acélműi dolgozó is ... — Ne fessük az ördögöt a falra, — szói közbe gyorsan Halász József, az ÖKÜ nagyolvasztómű gyárrészleg-vezetője. — Eddig 22 ezer tonna a termelési előnyünk, ennek ellenére egyetlen ilyen üzemzavar is végzetes lehet az acélmű tervteljesítése szempontjából. Soha nem csapoltunk még annyi nyersvasat, mint az idén, mégsem mondhatjuk, hogy már nyugodtan »Ihatunk... * Az acélmű mindig éhes. És ezt az éhséget mindig annyi folyékony nyersvassal kell csillapítani, amennyit az üzem éppen igényel. A két gyár- részleg pontos, szinte percre összehangolt munkája szükséges a folyamatos termeléshez. Különösen most, amikor az acélmű terve 1,1 millió tonna, s ez az ember és az üzem teljesítőképességének a felső határa. Ezért izzad, s izgul most a kohász és a martinász az Ózdi Kohászati Üzemekben. Az ózdi nagyolvaszlómű gyárrészleg története érdekesen alakult az utóbbi másfél évtizedben. A felszabadulás lilán (1962-ig) elsőként a metallurgiai üzemek, a nagyolvasztómű és az acélmű rekonstrukcióját végezték el az ÓKÜ-ben, Ekkor épült fel a négy kohó és a nyolckemen- cés acélmű. Akik a gyár perspektíváját kevésbé ismerték, sokáig arról beszéltek, hogy a nagyolvasztómű beruházását eltúlozták. Három kohó is elláthatta volna az acélműt nyersvassal. — Ma már aligha tarthatja valaki feleslegesnek a negyedik kohót — mondja a gyárrészlegvezető. — Tíz év alatt megduplázódott a nyers- vastermelésünk. s most már olyan beruházásokon és korszerűsítéseken kell gondolkodni, ami további termelésnövekedést eredményezhet. Gyárrészlegünk évi terve 860 ezer tonna nyersvas. Remény van ró. hogy év végéig 880 ezer tonnát csapolunk, mintegy 80 ezer tonnával többet a múlt évinél. A közeli cél az l millió tonna nyersvas- t irmelés, ez szükséges ugyanis ahhoz, hogy az acélműben évente 1,4 millió tonna acélt csapolhassanak. * Említettük, hogy tíz év alatt megduplázódott anagyolvasz- túmű gyárrészleg termelése. Ehhez műszaki intézkedések sorozatára volt szükség. Az Kifizetődött a Tibolddarócon, a Kácsi patakra néző domboldalakon az elmúlt két évben gyepfejlesztési beruházást hajtott végre a Rákóczi Termelőszövetkezet. Az itt levő ősgyepek az előző években csak nagyon gyenge legelőterületet biztosítottak a tsz szarvasmarha-állománya számára. Ha legeltették az ősgyepeket, kaszálásra, szé- ragyüjtésre nem is igen kerülhetett sor a domboldalakon. Azokon a részeken, ahol nem járt a jószág, legfeljebb évi két gyenge kaszálásra számíthattak. átépítések során két kohó! térfogatát növelték, új turbó- ! fúvókat helyeztek üzembe, s itt kell megemlíteni a Borsodi Ércelőkészítő Mű szerepét is, amely jó minőségű zsugorít- ványával nagyban hozzájárult a termelés növeléséhez. — Milyen intézkedések szükségesek a termelés to- J vábbi fokozása érdekében? j — Jövőre kerül sor a 2-es számú nagyolvasztó átépítésére. A kohó felújításával egyidőben növeljük a térfogatát is, s u következő évben, 1976-ban a 3-as számú kohó kerül sorra. Két új léghevítő is épül, a meglevő 12 léghevítő pedig teljes rekonstrukcióra vár. Nehezíti a | munkát, hogy a felújításkor j a léghevítők mintegy 60 éves páncélzatát is ki kell cserélni. Egy új turbófúvóra is szükség van. ez várhatóan 1978-ban készül el. * Arról beszélgetünk a gyárrészlegvezetővel, hogy a megduplázódott termelés, dupla erőfeszítést igényel-e a kohászoktól. — Számos műszaki intézkedés történt a fizikai munka könnyítése érdekében is — mondja Halász József. — A kohászoknak meg kellett szokniuk, hogy dupla meny- nyiségű folyékony nyersva- sat csapoljanak és ez nem pusztán megszokás kérdése. Kétségtelen, hogy nőtt az emberek fizikai igénybevétele, a termelés ilyen arányú növelése ugyanakkor nagyobb szakmai felkészültséget is igényel. Ellentmondásos a helyzet, mert éppen az utóbbi evekben szűnt meg a kohász- és martinászszakmákban az iparitanuló-képzés. — Gond-e az utánpótlás? — Három évvel ezelőtt már-már meghúztuk a vészharangot a nagy múltú kohász- szakma felett. Az alacsony kereseti lehetőségek miatt gond volt az utánpótlás. A központi bérintézkedések és a vállalati fejlesztések hatására együttesen 20—25 százalékkal nőtt a kohászok bére. Az anyagi megbecsüléssel arányosan nőtt a szakma vonzása is. Pillanatnyilag nem okoz gondot a munkaerőhiány. A kohászok intézményes képzése annál inkább ... * Nem ideges, de feszült a hangulat ezekben a hetekben az ÖKÜ acélművében és a nagyolvasztómüben. Már bizonyos, hogy a kohászok jelentősen túlteljesítik tervüket,' de ők is az acélgyártók tervteljesítéséért izgulnak. Senki sem tudná még most megmondani, sikerül-e az 1,1 millió tonna acél csapolása. Az azonban bizonyos, hogy mindent megtesznek a terv- teljesítés érdekében. Igazi kohász—martinász virtus az. ami most a kemencék 60—80 fokos melegében történik... Tóth István gyep fejlesztés A csaknem 70 hektárnyi területen megvalósított gyepfejlesztési terv nagyon kifizetődő volt a gazdaság számára. A felújított, mű- trágvázott ősgyepek az előző éveknél négyszer több, az új telepítésű részek pedig mintegy tízszeres fűterméssel fizettek. A karámokkal körülkerített gyepen bevezették a szakaszos legeltetést. Olt. ahol a jószág egyszer lelegelte a területet, még háromszori kaszálással gazdag szénatermést is biztosítottak a téli takarmányozáshoz. A szövetkezeti kereskedelem ajándéka Nyitás előtt a Búza téri árucsarnokban A bébiosztályt már messziről jelzi egy gólya propagandistáknak Az ősz elején Miskolcon megtartott megyei propagandista előkészítő* tanfolyamok után ezekben a napokban 8—5 napos tanfolyamokat szerveztek a járási, járási fokú és nagyüzemi párt- bizottságok is az új pártoktatási évben területükön és irányításukkal tevékenykedő propagandisták részére. Ezeken a tanfolyamokon — az adott terület jellegének, az új pártoktatási év feladatainak leginkább megfelelő tematikák alapján és jól felkészült előadókkal — csaknem két és fél ezer propagandistának nyújtottak ideológiai, j politikai és módszertani segítséget, pártbizottságaink. — A szerencsi járásban például — ahol csütörtökön fejeződött be a négynapos előkészítő tanfolyam — többek között a járás előtt álló időszerű politikai és gazdasági feladatokról, a járás gazdasági fejlődésének tendenciáiról, a párt és a munkás- osztály vezető szerepének erősítésével kapcsolatos feladatokról, az agitációs • és propagandamunka, valamint a közművelődés fejlesztésének időszerű kérdéseiről tájékoztatták a pártszervezet tek 120 és a KISZ 25 propagandistáját. Ezenkívül tájékoztató előadások hangzottak el a békés egymás mellett élés politikája és az ideológiai harc összefüggéseiről, a szocialista világrendszernek a nemzetközi politikában „ját- j szott” növekvő szerepéről és | a pártbizottság vezetői vála- ; szóltak a propagandistákat érdeklő időszerű bel- és külpolitikai kérdésekre is. Több tanfolyamon a XI. kongresszus politikai és szervezeti előkészítésének helyi programjáról, a munka- és üzemszervezés problémáiról, az üzemi demokrácia és a szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztésének időszerű kérdéseiről, számos helyen a világnézeti és etikai nevelő- munka feladatairól, néhány helyen a politikai irodalom felhasználásának nagyobb lehetőségeiről is tájékoztatták a propagandistákat. A gondos előkészületek után több helyen mar meg is kezdődött, október végéig pedig megyeszerte a tömegpropaganda minden tanfolyamán megkezdődik a tanulás. (csé)----------N em valami mindennapos üzletnyitás, reggeli redőnyíel- húzás, hanem a nagy esemény, az ünnepélyes megnyitás előtt sikerült bejutnom Miskolc legkorszerűbb kereskedelmi létesítményébe, a Miskolc és Vidéke ÁFÉSZ Búza-téri árucsarnokába. Már körüljárni is érdemes volt. Gyönyörűen rendezett környezet, az előtérben parkosítás, figyelmességről tanúskodó pihenőpadok. És az epület mögött újabb figyelmesség: 130 autó számára parkolóhely. Spt egy kis „sminkelés” is: az egyelőre csúnya hátteret, a még bontásra váró környéket „fal” mögé bújtatták. És aztán odabenn, a nagy üvegszárnyú ajtók mögött olyasmi, amit eddig inkább csak hírből ismertünk, s amire valóban túlzás nélkül mondhatjuk: korszerű, kulturált kereskedelem! * Nemcsak új, de újszerű >s minden. Az árucsarnok csaknem 80 dolgozója — a 16 kereskedelmi tanuló kivételével — régi kereskedő, többségük nagy szakmai gyakorlattal rendelkezik. De itt, most nekik is ismerkedniük kell az újjal. Űjszerűek, áttekinthetőbbek az áru állványok. Nem egy-egy polcon, rekeszben „bújik” meg az áru. hanem egész „utca-hosszban” kínálkozik egy-egy áruféleség. És a vásárló nem cipel kosarat, hanem kiskocsit gördít köny- n.vedén maga előtt az ajándék, a bébi-, vagy a konzerv- soron és a többi „utcában”. A kiskocsi felül áru-kosár, alul táskatartó. Kiss Béla, tíz árucsarnok vezetője, aki most az utolsó simításokat ellenőrzi, munkatársait látja el figyelmességet, sok mosolyt kérő jó tanáccsal, szívesen ad felvilágosítást az árucsarnok méreteiről, adatairól is. Az 1580 négyzetméteres, korszerű létesítmény közel 30 milliós költséggel, jeleh- tős állami támógatás felhasználásával épült. Maga az óriási eladótér 900 négyzetméternyi, a többi: raktár, 38 ezer liternyi hűtőtér. Az árukészlet kereken 5 millió forint. Bevezet oda is. ahová „tilos a belépés”. Érdemes ezt is megcsodálni. Odakinn a bevásárlás lesz könnyebb, itt a raktárban az árukezelést könnyíti targonca, az árufel- töltést a guruló rakodókosár. És, ahol könnyebb, kevesebb lesz a kereskedelmi dolgozó munkája, bizonyára több lesz a figyelmesség, mosoly. * Vissza a nagy eladótérbe, ahol egyetlen oszlop sem zavarja a „kilátást”. Biztatnak, hogy képzeljem magam vásárlónak, s mondjam meg: mit hiányolok. Keresem azt, amire „esetleg nem gondoltak”. De megtalálom a diétás ételek polcait, az előre csomagolt tőkehúst tároló hűtőket, sőt az önkiszolgáló kenyérpultot, a vegyes-iparcikk „utcában” minden gyakran keresett áruféleséget és az információs részleget is, ahol nemcsak tanácsot kérhetek, árut rendelhetek, hanem könyvek, képes levelezőlapok között is válogathatok. Itt minden a nagy áteresztőképességet, a vásárló nagy vagyát, a gyors bevásárlást szolgálja. És a végén sincs „szűk keresztmetszet”. A pénztárak is újszerűek. Hét, úgynevezett futószalagos árupénztártól távozhatnak gyorsan, holnap, hétfőn délutántól a 15 órai ünnepélyes megnyitást követően az első vevők. (p. s.) Szezonqondok A/ pmlfor sok minden lUIWCI eáyéb között hajlamos például az ijedtségre, a méltatlankodásra, ámbár nem mindig van rá oka. A méltatlankodást leginkább a különböző, visszatérő gondok, bajok szülik, főként azért, mert visszatérnék, pedig ebben a szóban már az is benne foglalódik, hogy el is múlnak. Különben ugye nem .tudnának visszatérni. Tehát, mint annyi minden, ez is csupán szemlélet kérdése. Léteznek szezongondok, amelyek — éppen mert szezongondok — elmúlnak. És ez inkább nagy szerencse! Az bizony! Vegyük példának okáért a fűtési szezon kezdetét, melyben most még eléggé benne vagyunk. Sok gonddal-bajjal jár ez a szezon, de azt is látnunk kell, hogy ennek fő oka éppen maga a szezon, mivel sohasem jön pontosan, nem tartja be a megszabott, kijelölt határidőt, október 15 -ét. Hol előbb jön, hol később. Csakazértse időre! Márpedig a fűtés, mint olyan, eléggé bonyolult valami. Kazánok, csapok, szelepek, oxigén, éghető anyag, gyulladási hőmérséklet, miegymás. Hogyan is készülhetnénk el mindezzel időre?* Ráadásul minden áldott évben, mert a fűtési szezon rendszerint egyik évben sem marad el! Nehéz ügy ez, de majd rendeződik, a gond majd megszűnik. Megszűnt ugye a nyár is, a sör, a strand, a vízhiány szezonja. Akkor — bizonyára tetszenek rá emlékezni — főként Miskolcon víz- nem volt. Nem jött. Pedig mindent megtettünk, amit emberileg lehetett. Már akkor is megvoltak a vezetékek, csapok, tárolók, takarékossági felhívások, vízkorlátozások, a csapok zárhattak, nyithattak, a vezetékek vezethettek, a tárolók tárolhattak, az emberek nem fürödtek, nem borotválkoztak, nem húzták le az illemhelyet, víz azonban mindezek ellenére sem igen volt. Pedig nem sokon múlott! Csupán annyi kellett volna, hogy meghatározott időben, meghatározott helyen, meghatározott mennyiségű eső hulljon le. Ennyin múlott az egész és már rendben is lett volna minden. De hiába lestük az eget. hiába vártuk felleghajtó Zeusz pozitív irányú intézkedését a Második Város tekintetében, az iparilag igen fejlett tekintetében, a nemzeti jövedelem jelentős részét biztosító tekintetében, > mert nem hajtotta ide az esőfelhőket, következésképp pedig nem volt vizünk. Sír novp elmúltak ezek 8n U«ÍTC a gondok is, mint ahogyan a még előbbiek is elmúltak, a tavaszi hőségek idején, a kiránduló szezonból fakadóak. Amikor is annyi erdőt sikerült felgyújtanunk. elégetnünk, amennyit előtte soha egyetlen évben sem. Ma mar ugye nem égnek le az erdők, csak ki kellett várnunk türelemmel ezt az időt. Egy kis türelem kell a jelenlegi, más szezongondok megszűnésének kivárásához is. Megszűnnek majd például — vagy talán már meg is szűntek? — a vadászszezon gond.iai-bajai is. Ennek a szezonnak is megvannak ugyanis a maga gondjai. Nevezetesen az, hogy a puskások időnként nem a kacsát sörétezik meg, nem a disznót trafálják el, hanem a vadásztársat, a hajlót, a kutyát, ugyanis nem lehet mindig pontosan látni, hogy mi n^ozog. Igaz: a kacsa általában repül, a hajtó, a kutya általában nem repül. félreértések azonban a nagy izgalomban mégis előfordulhatnak. De majd ezek a gondok is elmúlnak, hiszen ma már csaknem elmúltak például a tankönyvbeszerzés gondjai, bajai is, melyek ugyancsak minden évben visszatérnek. Valamiért (Ugyanis soha nem sikeredik elkerülni a tanévkezdést! Általában minden tanévben van egy tanévkezdés, rengeteg gyerekkel, általános iskolásokkal, középiskolásokkal, főiskolásokkal, egyetemistákkal és ez bizony megnehezíti a tankönyvellátásért felelősök dolgát. Nem sikeredik valahogy ez a tankönyv- ellátás! Ilyenkor persze megint hajlamosak vagyunk a méltatlankodásra, pedig hát ezek a gondok, is elmúlnak, mert hiszen csak szezongondok. Mi jöhet még? Miféle szezongond? Az évből már nem sok van hátra, de azért még ebbe a néhány hónapba is belefér egy s más. Lehetséges például, hbgy tél következik. Netán jeges utakkal, hóeséssel. Előfordulhat bizony, mert télen mindez nem is olyan szokatlan. Márpedig! akkor járhatatlan utak. hófúvások következhetnek be, mindannyiunk nagy meglepetésére. Nem ijesztgetésképpen. de lesz majd ka- rácsonytaszeZon is. Ugye tetszenek emlékezni a diósgyőri, a Búza téri piacokon a fenyőfa megszerzésének reményében megvívott, fárasztó, nehéz csatákra? A békesség, a szeretet ünnepe bizony minden évben alapos mércéje a harci felkészültségnek. az erőnek, a taposásnak. De ez sem tart maid sokáig, hiszen csak szezon. Év elejétől év végéig elő-előfordulhatnak különböző szezongondok, de el is múlnak. És ez bizony nagy szerencse! Priska Tibor
