Észak-Magyarország, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-01 / 229. szám
. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1974. okt. 1., kedd KÖZLEMÉNY a Magyar Népköz társaság párt- és a SzeswfetesniőSsatitett látogatásáról A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és Minisztertanácsának meghívására Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a vezetésével 1974. szeptember 25—30. között hivatalos baráti látogatást tett a Szovjetunióban a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. A küldöttség szovjetunióbeli tartózkodása : során járt Leningrádban, ipari és mezőgaz- 1 dasági létesítményeket tekintett meg, talál- 1 kozott a dolgozók képviselőivel, a párt- és állami szervek munkatársaival, közéleti sze- ’ mélyiségekkel. A leningrádi Kirov-gyárban magyar—szovjet barátsági nagygyűlést tartottak, amely nagy erővel demonstrálta a r.I i.gyar Népköztársaság és a Szovjetunió, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja közötti megbonthatatlan egységet. A magyar párt- és kormányküldöttséget mindenütt meleg, szívélyes fogadtatásban részesítették, ami a magyar és a szovjet népet összekötő mély testvéri érzelmek újabb tanúbizonysága. A látogatás során a két fél tárgyalásokat :■ folytatott, amelyeken részt vettek magyar | részről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első ; titkára; Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke; j Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit- ! kára; Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke; Huszár István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese; Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter; Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. A tárgyalásokon jelen volt: Katona István, az MSZMP KB tagja, a Népszabadság főszerkesztője; Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Szűrös Mátyás, Fodor László, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesei és Tóth József, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. Szovjet részről: L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára; N. V. Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke; A. N. Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió i Minisztertanácsának elnöke; M. A. Szuszlov, ] az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; K. F. Katusev, az SZKP KB titkára: N. K. Bajbakov, az I SZKP KB tagja, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökének helyettese, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnöke; V. V. Kuz- 1 nyecov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese; V. .1. Pavlov, az SZKP Kp tagja, a Szovjetunió nagykövete, a Magyar Népköztársaságban. A tárgyalásokon jelen volt: K. V. Ruszakov, az SZKP KB tagja, az SZKP főtitkárának munkatársa, N. N. Rogyionov, az SZKP KB tagja, külügyminiszter-helyettes, G. A. Kiszel- jov, az SZKP KB osztályvezető-helyettese és N. N. Szikacsov, a Külügyminisztérium ÍV. európai osztályának vezetője. A szívélyesség és a kol^'m "s megértés j légkörében lezajlott tárgy: LLokon a felek 1 megelégedéssel állapították met. hogy ma- | gas színvonalúak a két országnak a politi- j kai, gazdasági és kulturális élet minden te- ,1 rületére kiterjedő testvéri kapcsolatai. A gyümölcsöző magyar—szovjet együttműkü- . dés a szocialista internacionalizmusra, vala- ■ mint a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésben lefektetett elvekre épül. A tárgyalások valamennyi megvitatott kérdésben megerősítették a két : párt és ország nézeteinek és álláspontjának te'jes egységét. A szovjet küldöttség tájékoztatást adott ! a szovjet népnek a kommunista társadalom ! építésében elért sikereiről, az SZKP XXIV. j, kongresszusa határozatainak megvalósításá- j ról, a Szovjetunió gazdasági erejének növekedéséről, a szovjet társadalom szociál- i politikai és szellemi fejlődéséről. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban a kommunista építés jelenlegi szakaszát a szovjet nép magas fokú munkaaktivitása, a szocialista I munkaverseny újabb fellendülése jellemzi, | amely biztosítja a termelési tervek sikeres : teljesítését. A szovjet fél tájékoztatást adott az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány külpolitikai tevékenységéről, az SZKP XXIV. kongresszusán meghirdetett békeprogram megvalósításában elért sikerekről. A magyar vezetők nagyra értékelték a testvéri szovjet nép nagy eredményeit a kommunizmus építésében, az SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak megvalósításában, a Szovjetunió gazdasági erejének növelésében, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésében. Hangsúlyozták az SZKP és a Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs vezette Központi Bizottság kiemelkedő szerepét, jelentőségét e sikerek elérésében. A magyar vezetők úgy értékelik, hogy az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott bá- keprogram valóra váltása kedvezően befolyásolja a nemzetközi helyzetet. A Magyar Szocialista Munkáspárt teljes mértékben helyesli a Szovjetunió aktív és békeszerető lenini külpolitikáját, hozzájárulását a konfliktusok és vitás nemzetközi kérdések alkotó megoldásához, az enyhülési folyamat elmélyítéséhez Európában és az egész világon. Növekszik a Szovjetunió, és hasonlóképpen az összes testvéri szocialista ország szerepe abban a világot átfogó küzdelemben, amely a szocializmus és a kommunizmus eszméinek győzelméért, a népek békéjének, szabadságának, függetlenségének biztosításáért és az imperialista reakciónak a haladás, a béke és a népek biztonsága ellen irányuló támadásai visszaveréséért folyik. A magyar párt- és kormányküldöttség tájékoztatást adott a magyar népnek a szocialista építésben elért sikereiről, az MSZMP X. kongresszusán hozott határozatok eredményes megvalósításáról. A Magyar Nép- köztársaság fejlődését az jellemzi, hogy erősödik a társadalom erkölcsi-politikai egysége, tovább növekszik a párt és a munkás- osztály vezető szerepe. Tökéletesedik a tervezés- és gazdaságirányítás rendszere, fokozódik a pártnak az ideológia, a kultúra és az oktatás területén kifejtett tevékenysége. A magyar vezetők kiemelték az MSZMP közelgő, XI. kongresszusának jelentőségét, amely meghatározza a szocialista építés további feladatait, és elfogadja a párt új programnyilatkozatát. Az egész magyar dolgozó nép lelkes hangulatban, növekvő munkalendülettel készül a kongresszusra, és a fasiszta elnyomás alóli felszabadulásának 30. évfordulójára. A szovjet vezetők nagyra értékelték azokat az eredményeket, amelyeket a testvéri magyar nép a szocialista társadalom építésében, az ország termelőerőinek további növelésében, a társadalmi termelés hatékonyságának fokozásában, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésében elért. Ezek a sikerek a munkásosztály kipróbált élcsapata, a Magyar Szocialista Munkáspárt és annak Kádár János elvtárs vezette Központi Bizottsága hatékony és alkotó vezetésének köszönhetők. A Magyar Népköztársaság aktív külpolitikájával jelentős mértékben hozzájárul a szocialista államok egyeztetett külpolitikai irányvonalának eredményeihez. A Magyar Népköztársaság eredményesen és alkotó módon vesz részt a testvéri országok kollektív szervezeteiben — a Varsói Szerződés szervezetében és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában —, erősítve ezzel a szocialista közösség erejét és tekintélyét. Az MSZMP, a többi párttal együtt, következetesen harcol a nemzetközi kommunista mozgalom erősítéséért, és korunk összes antiimperialista erőinek gyarapításáért. A felek véleménycserét folytattak a magyar—szovjet kapcsolatok fejlődéséről a L. I. Brezsnyev elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára által vezetett szovjet párt- és kormányküldöttség 1972. évi magyarországi hivatalos, baráti látogatása óta. Kiemelték, hogy ez a látogatás újabb ösztönzést adott a magyar—szovjet együttműködésnek, az MSZMP és az SZKP Központi Bizottsága, valamint a két ország kormányzati és törvényhozó szervei közötti munkakapcsolatok erőteljes fejlesztésének. Hatékonyabbá váltak a két ország helyi párt- és társadalmi szervezeteinek, minisztériumainak és főhatóságainak, megyéinek és városainak kapcsolatai. A felek megelégedéssel nyilatkoztak a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködés jelenlegi helyzetéről és távlatairól, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti áruforgalom dinamikus növekedéséről. Kedvezően értékelték a magyar és a szovjet népgazdaság következő ötéves terveinek összehangolása terén végzett munkát. Kiemelték a két ország fűtőanyag- és energiahordozó-tartalékainak további kiaknázására, s a legfontosabb gépipari ágazatokban a szakosítás és kooperáció kiszélesítésére hozott közös intézkedések nagy jelentőségét. A felek egyetértenek abban, hogy az ötéves tervek további összehangolásakor megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szocialista gazdasági integráció komplex programjában előirányzott új, korszerű gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési formák szélesebb körű alkalmazására. A tárgyalások résztvevői kiemelték, hogy a magyar—szovjet mxíszaki-tudományos megállapodás — amelynek az idén ünnepelték 25. évfordulóját —, mindkét fél számára nagy haszonnal jár, elősegíti a technikai haladás meggyorsítását. Rámutattak, hogy a felek erőfeszítéseket tesznek a tudományos kutatásban és a tervezőmunkában megvalósuló együttműködés további bővítésére, a koordináció további tökéletesítésére, mindezzel fokozva a népgazdaság hatékonyságát. A felek aláhúzták, hogy a kétoldalú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztése szerves része annak az együttes munkának, amelyet a testvéri szocialista országok folytatnak a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósítására. Megállapodtak: megbízzák illetékes szerveiket, hogy fokozzák az integráció konkrét megvalósításával kapcsolatos munkát, így jobban kihasználják az egyes kulcságazatok és termékfajták közös tervezésének lehetőségeit, szélesítsék a termelési és műszaki-tudományos együttműködést a hatékonyság fokozására, és országaik nép- gazdasági fejlődésének meggyorsítására. A magyar és a szovjet küldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy a két ország kapcsolatai jelentősen bővültek az ideológiai munkában, az oktatás, a tudomány és a kultúra területén. Megerősítették, mindent megtesznek, hogy elősegítsék e kapcsolatok továbbfejlesztését, a két ország tudományos és művészeti szervezetei, intézetei és intézményei között szoros együttműködés tökéletesítését. Aláhúzták a marxista—leninista elmélet időszerű kérdéseinek kidolgozását szolgáló közös tevékenység, a burzsoá ideológia elleni harc fokozásának fontosságát. A felek kiemelték: eredményesen fejlődik a magyar—szovjet együttműködés a külpolitika és a nemzetközi kapcsolatok területén. Nagyra értékelték az e területen összegyűlt tapasztalatokat, és állástfoglaltak amellett, hogy az MSZMP Központi Bizottsága és az SZKP Központi Bizottsága, valamint a két ország külügyminisztériuma szélesítse még tovább a külpolitikai konzultációkat és munkatalálkozókat. A felek aláhúzták, hogy a két nép egységének töretlen fejlődésében meghatározó szerepe van az MSZMP és az SZKP közötti nézetazonosságnak és testvéri együttműködésnek. Ez lehetővé teszi, hogy a kölcsönös érdekeknek megfelelően mind teljesebb mértékben felhasználják a szocializmus és a kommunizmus építése során szerzett tapasztalatokat, egyeztessék a két országnak a nemzetközi síkon kifejtett erőfeszítéseit, s minőségileg magasabb szintre emeljék a magyar—szovjet barátságot. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió megerősítette szilárd eltökéltségét, hogy továbbra is fáradhatatlanul törekszik a szocialista országok egységének erősítésére, sokoldalú együttműködésük kiszélesítésére és tökéletesítésére, nemzetközi tevékenységük összehangolására. Ez a nemzetközi politikai légkör javításának, az enyhülési folyamat megszilárdításának egyik legfontosabb tényezője. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták a Varsói Szerződés szervezetének, a baráti országok politikai együttműködése kollektív szervének, jelentős, hatékony szerepét a béke és a biztonság erősítésében. A felek kölcsönösen tájékoztatták egymást az MSZMP-nek és az SZKP-nak más testvérpártok képviselőivel az utóbbi időben lezajlott találkozóiról és tárgyalásairól. Megelégedéssel állapították meg, hogy az imperializmus elleni harcnak a kommunista és munkáspártok 1989. évi nemzetközi tanácskozásán megjelölt irányvonala alapján nagy eredmények születtek: számos országban — annak ellenére, hogy a reakció és az imperializmus makacs ellenállást tanúsított, és megpróbált ellentámadásba átmenni — megerősödött a demokratikus és haladó erők helyzete. Internacionalista kötelezettségéből kiindulva az MSZMP és az SZKP a jövőben is minden módon elő fogja segíteni a kommunista és munkáspártok egységének és összeforrottságának további erősítését, a marxizmus—leninizmus elvei alapján. Mindkét párt határozottan síkraszáll az anti- kommunizmus, a nacionalizmus és a sovinizmus, a jobboldali és „baloldali” opportunizmus minden megnyilvánulása elleni megalkuvás nélküli harc folytatása mellett. Az MSZMP és az SZKP nagy jelentőséget tulajdonít a kommunista és munkáspártok regionálisan és világméretekben végzett közös munkájának. A két párt megerősíti készségét, hogy elősegíti az erre irányuló gyakorlati lépések megvalósítását. Az alapvető nemzetközi problémákról folytatott eszmecsere során egyetértettek abbán, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetet a feszültség enyhülésé irányába végbemenő mélyreható változások jellemzik. A nemzetközi kapcsolatok gyakorlatában elfogadottá válik a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve. Mindez kifejeződik az európai helyzet javulásában, a szovjet— amerikai kapcsolatok jelentős normalizálódásában, a szocialista és a tőkés országok közötti konstruktív párbeszéd kibontakozásában. valamint több más fontos eseményben és jelenségben. Az európai földrész helyzetének megvitatásakor a felek kiemelték, hogy a szocialista országok egyeztetett, aktív külpolitikai tevékenysége döntően elősegíti — a békés egymás mellett élés elvei alapján — az európai enyhülési folyamat elmélyülését, a különböző társadalmi rendszerű európai államok együttműködésének kiszélesítését. Aláhúzták azoknak a nemzetközi szerződéseknek és egyezményeknek a jelentőségét — és következetes végrehajtásuk szükségességét —, amelyek megalapozták az európai enyhülést és békét lehetővé tevő jelentős fordulatot. A felek kijelentették: lehetséges és szükséges, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet jelentős történelmi mérföldkő legyen azon az úton, amelyn c végén Európa a tartós béke és a kölcsönösen előnyös együttműködés kontinensévé válik. Fontos szakaszt jelenthet ez a világméretű enyhülési folyamat megszilárdításában és visszafordíthatatlanná tételében is. Kiemelték annak jelentőségét, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második, genfi szakaszán több fontos kérdésben megegyezés született. Űgj> vélik, hogy konstruktív megközelítéssel lehetőség van gyors, kölcsönösen elfogadható megállapodásra valamennyi eddig nem egyeztetett kérdésben. A felek úgy válik, a tartós európai béke és biztonság megteremtése azt kívánja, hogy az összeurópai értekezlet a legközelebbi időben fejeződjék be, és zárószakaszára a legmagasabb szinten kerüljön sor. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió arra törekszik, hogy az európai politikai enyhülést egészítsék ki a katonai enyhülést célzó intézkedések. E tekintetben megerősítették a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé 1974 áprilisában Varsóban megtartott ülésén kifejtett álláspontjukat. Annak az elvnek az elismerése, hogy a tárgyalásokon részt vevő egyik fél biztonsága sem károsodhat — figyelembe véve az összes európai állam biztonságát —, teljes mértékben lehetővé teszi, hogy a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről konstruktív megállapodás szülessék. A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folyó tárgyalások sikere lényeges eleme lenne a katonai egyhülésnek, és kedvező (Folytatás a 3. oldalon)
