Észak-Magyarország, 1974. szeptember (30. évfolyam, 205-228. szám)

1974-09-07 / 209. szám

1 / A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESOLJETEKI A 26. tanév előtt KöszBoljíik a hannucs szscialisla Bulgáriát Nagygyűlés az Egyesült Izzóban Fock Jenő, a kormány elnöke is részt vett az ünnepségen XXX. évfolyam, 209. szám Ara: 80 fillér Szombat, 1974. szeptember 7. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGANAK LAIMA A Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepe, az ország felszabadulásának 30. év­fordulója alkalmából pénte­ken délután az Egyesült Iz­zóban nagygyűlést rendezett a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa. Részt vett a nagygyűlésen és az elnökségben foglalt helyet Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az országgyű­lés elnöke, Óvári Miklós, az MSZMP Központi . Bizottsá­gának titkára, Csetcrki La­jos, az Elnöki Tanács titká­ra, Lázár György, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Bondor Józsej építésügyi és városfejlesztési' miniszter, Keserű Jánosáé könnyűipari miniszter, Roska István kül­ügyminiszter-helyettes, Ki­rály Andrásáé, a Budapesti Pártbizottság titkára, továb­bá a Fővárosi Tanács, a XIII. kerület, s az Egyesült Izzó számos párt- és állami vezetője, a társadalmi és tö­megszervezetek, az eredmé­nyesen dolgozó munkáskol­lektívák több képviselője. Az elnökség tagja volt Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköz- társaság budapesti nagykö­vete. A bolgár és a magyar himnusz hangjai után dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára, a nagygyűlés elnöke mondott megnyitó szavakat, majd Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyettese lépett a mikrofonhoz. Lázár György, a Minisz­tertanács elnökhelyettese elöljáróban a testvéri bol­gár népet köszöntötte, amely 30 esztendővel ezelőtt, 1944. szeptember 9-én, a Bolgár Kommunista Párt vezetésé­vel végső ütközetben legyőz­Mai számunkból niiiniimiiiiiiiiimmiiiiiii Brigád­vezetők javasolják (3. oldal) Önmagunk képmásai (5. oldal) Sport (7. oldal) te hazájában a fasiszta dik­tatúrát, elsöpörte a reakciós monarchiát. A szónok mél­tatta Bulgária történelmé­nek szabadságharcait. Lázár György a további­akban a Szovjetunió jelen­tős segítségét méltatta, amely nélkül elképzelhetetlen lett volna a bolgár ipar és me­zőgazdaság magas színvo­nalra .fejlesztése. — Hazánk és a Bolgár Népköztársaság testvéri kap­csolata, szoros barátsága a marxizmus—leninizmus szi­lárd elvi alapjára épül. A megtett útra, a forra­dalom győzelme óta eltelt harminc évre büszke lehet a népi Bulgária. E születésna­pon. a bolgár nép szabadsá­gának 30. születésnapján pártunk, kormányunk és egész népünk nevében tiszta szívből kívánunk további si­kereket. A Minisztertanács elnök- helyettesének nagy tapssal fogadott szavai után Sztoio Sztanoev emelkedett szó­lásra. i — Szeptember 9-én éppen három évtizede, hogy a Bol­gár Kommunista Párt köz­vetlen irányításával és a szovjet hadsereg döntő se­gítségével Bulgáriában győ­zedelmeskedett a népi fegy, veres felkelés, új korszakot — a szocializmus és a kom­munizmus korszakát — nyitva országunk tizenhárom évszázados történelmében — kezdte beszédét a nagykövet, majd azokról a nagyszerű eredményekről szólott, ame­lyekre jogos büszkeséggel tekinthet Bulgária népe. A nagykövet beszélt a hagyományos bolgár—ma­gyar barátságról és méltatta államaink és népeink állan­dóan fejlődő, bővülő sokol­dalú együttműködését. JÉifennii kiállítás ss fővárosban A magyar—szovjet tudo­mányos-műszaki együttmű­ködés 25. évfordulója alkal­mából pénteken, a KGM Rákóczi úti Technika Házá­ban, valamint a Szovjet Tu­domány és Kultúra Házá­ban jubileumi kiállítás nyílt, amely áttekintést nyújt a két ország tudományos-mű­szaki együttműködésének negyedszázados eredményei­ről, a Szovjetunió életéről, gazdaságának, műszaki kul­túrájának nagymérvű fejlő­déséről. A KGM Technika Házá­ban megi'endezett ünnepé­lyes megnyitón részt vettek Borbándi János és Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettesei, az MSZMP Központi Bizottságának tag­jai. Övári Miklós, a Közpon­ti Bizottság titkára, dr. Ajtai Miklós, az OMFB elnöke, a KB tagja. Jelen volt az ün­nepségsorozatra hazánkba érkezett szovjet delegáció V. A. Kirilíinnek, az SZKP Központi Bizottsága tagjá­nak, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökhelyettesé­nek vezetésével, ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete is. A kiállítást V. A. Kirillin nyitotta meg, majd dr. \jtai Miklós, áz MSZMP Közpon­ti Bizottsága és a kormány névében üdvözölte a meg­nyitó részvevőit. / Az ünnepélyes megnyitó után a kiállítás vendégei megtekintették a Rákóczi úti Technika Házában és a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában a bemutatót. A kiállítás szeptember 29- ig tart nyitva, naponta reg­gel 9-től, délután 6-ig. A belépőjegy a Rákóczi úti Technika Házába 5 forint, a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házába pedig ingye­nes a látogatás. Pénteken megkezdődött Miskolcon a Nemzetközi Tudományosfilm Szövetség XXVIII. kongresszusa és filmfesztiválja. A hazai film­alkotókon kívül külorszá­gokból mintegy 150 részve­vő érkezett Miskolcra a fesztivál kezdetéig. Tizen­nyolc külföldi országból jöt­tek, s mintegy 160 különbö­ző rövidfilmet hoztak ma­gukkal. A város fellobogózottan, a Rónai Sándor Művelődési Központ pedig frissen tata­rozott és új vetitőberende- zéssel felszerelt színházte­remmel felkészülten várta a fesztivált és vendégeit. A ta­nácskozást és a filmek szö­vegének értését több nyelvű szinkrontolmácsolás segíti. A munka nemcsak a színház­teremben folyik, hanem az SZMT-székliáz több más he­lyiségében is. Pénteken délután az AICS végrehajtó bizottsága, vala­mint a XXVIII. kongresszus és filmfesztivál szervező bi­zottsága operatív bizottsági ülést tartott. Ezt követően a népszerű tudományos, a fel­sőoktatási és a kutatószekció tartott kiilön-külön, egy­mással párhuzamosan bi­zottsági ülést, majd este 7 órai kezdettel nyitották meg ünnepélyesen a népszerű t u­domány osfilm-feszti vált, a művelődési központ színház- termében. A hazai és külföldi szak­mai vendégeken kívül nagy­számú érdeklődő is részt vett a megnyitón. Ott vol­tak Borsod megye és Mis­kolc város párt-, állami, tár­sadalmi életének vezetői kö­zül többen, dr. Bodnár Ferencnek, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának vezetésével. A színpadon foglalt helyet az (Folytatás a 4. oldalon) A jubileumi ünnepség elnöksége Tegnap, pénteken jubileu­mi ünnepséget és tudomá­nyos ülésszakot rendezett a Nehézipari Műszaki Egye­tem Tanácsa, az intézmény alapításának 25. évfordulója alkalmából. Délelőtt nyilvá­nos tanácsülés és tanévnyi­tó ünnepség volt az egyetem ’díszudvarán. Az ünnepségen részt vett és az elnökségben helyet foglalt Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsának elnöke, dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Bor­sod megyei Pártbizottság el­ső titkára, dr. Komidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, köz­oktatási és kulturális osztá­lyának vezetője, dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára, dr. Ladányi József, a Borsod megyei Tanács el­nöke, Drótos László, az MSZMP Miskolc városi Bi­zottságának első titkára. Rózsa Kálmán, Miskolc me­gyei város Tanácsának el­nökhelyettese, Szűcs István­ná, a KISZ Központi Bizott­ság titkára és dr. Kocsis József kohó- és gépipari mi­niszterhelyettes. Ott volt az elnökségben Tejmurasz Alckszandrovics Csikoványi, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének első tit­kára, dr. Morgenstern Will- fried, az NDK magyarorszá­gi nagykövetségének másod­titkára. ott voltak a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem dé­kánjai, továbbá tizenhat kül­földi egyetem és főiskola rektora, illetve rektor­helyettese, valamint a ma­gyarországi felsőfokú oktatá­si intézmények vezetői. Dr. Simon Sándor rektor ünnepi beszéde A Himnusz elhangzása után dr. Simon Sándor, az egyetem rektora tartott ün­nepi beszédet. Elöljáróban az egyetem kollektívája ne­vében köszöntötte a vendé­geket, majd a következőket mondta: — Mai kettős ünnepünk a múlt és jelen találkozásának szimbóluma. Egyrészt visz- szatekintünk az egyetem el­múlt 25 évére, munkájára, sikereire, küzdelmeire, más­részt szeretettel köszöntjük az új tanév küszöbén az arany és gyémánt okleveles mérnökeinket, új és régi hallgatóinkat, oktatóinkat, valamint dolgozóinkat. Az ünnepség részvevői. Az első sorban a gyémánt és arany diplomával kitüntetett mérnökök Ezután arról beszélt, hogy a háború sújtotta ország új­jáépítése után pártunk és kormányunk 1948—49-ben három új egyetemet alapí­tott, köztük Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyete­met. Erről az országgyűlés 1949. augusztus 19-i, XXIII. számú törvénye intézkedett, mely kimondta: „A felsőfokú műszaki szakképzés fokozá­sa céljából Miskolcon Ne­hézipari Műszaki Egyetemet kell létesíteni. Az egyetem bánya- és kohómérnöki kar­ra, valamint gépészmérnöki karra tagozódm”. Jóllehet, az alapító törvény kihirdeté­sekor az új egyetem indí­tásának közvetlen feltételei szinte hiányoztak, lényegé­ben nem voltak egyetemi épületek, nem volt felszere­lés, nem volt oktatói kar és nem volt hallgatóság sem. Ennek ellenére a helyi szer­vezők áldozatos munkája ré­vén, egy hónappal később, szeptember 18-án — ha szükségépületekben is — megkezdődött az oktatás. Es a kezdeti nehézségek után egyre intenzívebbé vált a tudományos kutatómunka, növekedett az egyetem szak­mai híre és tekintélye. Meg­kezdődtek az egyetemek kö­zötti közvetlen külföldi kap­csolatok. Befejeződtek az építkezések és az egyetem külső környezetének rende­zési munkái. Elkészült a műhelycsarnok, s az építé­szetileg is impozáns köz­ponti főépület, valamint a 7. számú kollégium, a kor­szerű konyha és étterem és a nagyszerű központi könyv­tár. S most, 25 év elmúltá­val, meilletődve és büszkén mondhatjuk, hogy ebben a szemet gyönyörködtető egye­temvárosi környezetben lé­nyegében felépült hazánk felszabadulás utáni legna­gyobb kulturális létesítmé­nye, a Nehézipari Műszaki Egyetem. A továbbiakban dr. Simon Sándor rektor az oktatási- nevelési feladatok megoldá­sáról, az egyetemi munka továbbfejlesztéséről, az okta­tási reform végrehajtásáról és a mérnökképzés rangos­ságáról beszélt. Elmondta, hogy az elmúlt 25 év alatt az egyetem 7670 mérnöki ok­levelet. 1746 üzemmérnöki oklevelet, számos gazdasági mérnöki és szakmérnöki ok­levelet, összesen több mint 10 ezer oklevelet adott ki. (Folytatás a 2. oldalon) Ketfeiinnepség Mtgtalil az IS Kongresszus és tüifeszüvál

Next

/
Oldalképek
Tartalom