Észak-Magyarország, 1974. szeptember (30. évfolyam, 205-228. szám)

1974-09-07 / 209. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1974. szept. 7., szombat (Folytatás az 1. oldalról) Egyre bővülnek az intéz­mény külföldi kapcsolatai, napjainkban 14 ország okta­tási intézményével van ba­rátsági, együttműködési szer­ződésük. Végül hangsúlyoz­ta: az elmúlt 25 év eredmé­nyei kell hogy lelkesítsék új elsőéveseinket is, megtanul­va, hogy a lelkiismeretesen végzett, céltudatos munka mindig meghozza méltó gyü­mölcsét. Ennek jegyében nyitom meg egyetemünk so­ron következő, 26. tanévét. Dr. Polinszky Károly felszólalása A Minisztertanács és az Oktatási Minisztérium nevé­ben dr. Polinszky Károly, oktatási miniszter köszön­tötte a jubiláló egyetemet. Szólt a NME negyedszáza­dos eredményeiről, mely hozzájárult a felsőoktatás színvonalának emelkedésé­hez, népköztársaságunk fej­lődéséhez. Hangsúlyozta, hogy társadalmunk tisztele­te méltán kíséri az egyete­met, hiszen az innen kisu­gárzó műszaki kultúra hoz­zájárul társadalmi, gazdasá­gi, politikai felemelkedé­sünkhöz. Végül hangsúlyoz­ta: bebizonyosodott, évszá­zados múltba kapaszkodás nélkül is lehet nagyszerű eredményeket elérni, s ezt jól példázza az a tevékeny­ség, amelyet az egyetem ki­fejtett fennállása 25 eszten­dejében. Dr. Bodnár Ferenc köszöntője Dr. Bodnár Ferenc, a 'Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a megyei pártbizottság nevé­ben köszöntötte a jubiláló Nehézipari Műszaki Egyete­met. — Viszonylag fiatal még ez az intézmény. Hiszen 25 év nein sok idő a történe­lemben. Ám a Nehézipari Műszaki Egyetem 25 eszten­deje mégis több mint egy szokványos negyedszázad, mert egybeesik történelmünk legjelentősebb szakaszával: a felszabadulást követő évek, évtizedek sorsfordító ese­ményeivel, a szocialista épí­tés számos nehéz erőpróbá­jával, történelmi jelentőségű vívmányaival. Ennek, az immár nemegyszer emlékké szépülő három évtizednek eredményei sorában tiszte­letre méltó hely illeti a Ne­hézipari Műszaki Egyetem egyre gazdagodó képzési, ne­velési és tudományos sike­reit — mondta dr. Bodnár Ferenc. A későbbiekben be­szélt az egyetem kezdeti lé­péseinek nehézségeiről, ar­ról a nagy munkáról, ame­lyet az intézmény kollektí­vája vállalt. Elmondta, hogy a miskolci egyelem, mint a műszaki felsőfokú képzés egyik legfontosabb helye ha­zánkban, eredményesen töl­ti be fontos és nélkülözhe­tetlen küldetését. A maga sajátos eszközeivel tevéke­nyen hozzájárul politikái, társadalmi és művelődési céljaink megvalósításához, a szocialista gazdaság, a szo­cialista tudat; tudomány és műveltség formálásához, ala­kításához és erősítéséhez. Jó érzés volt hallani, hogy az egyetem életében mind tu- datosabbá vált az a felis­merés is, hogy bekapcsolód­jék a megye és a város köz­életébe. Az egyetem vezetői és oktatói megértették: a párt és a kormány azért je­lölte ki Miskolcot a műsza­ki egyetem székhelyéül, mert lehetőséget látott rá, hogy a környező üzemekkel együtt­működve, az oktatásban és a kutatásban egyre harmoni- kusabban valósuljon meg az elmélet és a gyakorlat egy­sége, hogy meggyorsuljon az északi országrész további iparosítása, és tudományos központ létesüljön ezen a tájon is. — Nagy öröm számomra, hogy napjainkban szerte az országban értéke és hitele van az itt szerzett diplo­máknak. Egyetemünk ma­gas színvonalon, jól dolgo­zik. Jó mérnököket képez az ipar és egész népünk szá­mára. Mind erőteljesebben hallatja szavát a kutató­munka, a tudományos élet területén is. Eleget tesz an- n^k a funkciójának, amely­ért alapították — hangsú­lyozta Bodnár elvtárs. Majd az egyetem további munká­jához sok sikert kívánt pár­tunk Központi Bizottsága és Borsod megyei Bizottsága nevében. Külföldi és hazai társintézmények üdvözlete A szovjet felső- és közép­fokú szakoktatási miniszté­rium nevében lljutyin mi­niszter elvtárs üdvözletét Vlagyimir Vasziljevics Rzsevszkij Állami-díjas pro­fesszor, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiájának le­velező tagja, a Munka Vö­rös Zászló Érdemrendjével kitüntetett moszkvai Bányá­szai Egyetem rektora olvas­ta fel. A hazai egyetemek nevében Cziráky József, a soproni Erdészeti és Faipa­ri Egyetem rektora üdvözöl­te a Nehézipari Műszaki Egyetemet. A külföldi társ­egyetemek nevében Alojz Pazak, a kassai Műszaki Főiskola rektora szólalt fel. Ezután az egyetemi tanács a bányamérnöki, a kohó- mérnöki és a gépészmérnöki karok dékánjai előterjeszté­sére díszdoktorrá avatta Vla­gyimir Vasziljevics Rzsev- szkijt, a moszkvai Bányászati Egyetem rektorát, Hans Joachim Eckstein profssz- szort, a freibergi Bányászati Akadémia metallurgiai és anyagismerettani szekciójá­nak vezetőjét, valamint Zor- kóczy Béla Kossuth-díjas, nyugalmazott professzort, a Nehézipari Műszaki Egye­tem mechanikai, technológiai tanszékének volt vezetőjét. Végül kitüntetések átadá­sára került sor. A kormány nevében dr. Polinszky Ká­roly oktatási miniszter a Munka Érdemrend arany fo­kozatát adta ót dr. Simon Sándornak, az egyetem rek­torának A Munka Érdem­rend ezüst fokozatát kapta Nagy Aladár docens, az egyetemi KISZ-bizottság tit­kára. Orosz István gazdasá­gi főigazgató, Szabó János tanszékvezető egyetemi ta­nár és Tarján István tan­székvezető egyetemi tanár. Négyen kapták a Munka Ér­demrend bronz fokozatát, ezenkívül nyolcán részesül­tek az Oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetésben, töb­ben kaptak miniszteri dicsé­retet és Kiváló dolgozó ki­tüntetést. Több minisztéri­um, társadalmi és tömeg­szervezet is adott át kitün­tetéseket a jubileumi ünnep­ségen, mely az egyetem rek­torának zárszavával ért vé­get. A délután kezdődő tudo­mányos ülésszakról lapunk 4. oldalán számolunk be. P. A. Fotó: Szabados György Eseményekre! röviden AZ ÉJ NAGYKÖVET ® Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogad­ta Gyenes Andrást, ha­zánk Német Demokratikus Köztársaságban akkreditált új nagykövetét, aki a közel­jövőben utazik állomáshe­lyére. NÉMETH KAROLY HAZAÉRKEZETT MOSZKVÁBÓL 9 Németh Károly, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára és kísérete pénteken hazaérkezett Moszk­vából. A CSÁSZÁRT BÍRÁLJÁK ® Az etiópiai fegyveres erők koordinációs bizottsága csü­törtökön este rádió- és tele­vízióközleményben azzal vá­dolta Hailé Szelasszié csá­szárt, hogy jogtalan anyagi hasznot húzott az ötven éve tulajdonát képező Szent György Sörgyár bevételéből, amelyet a hadsereg csü­törtökön államosított. A bi­zottság egyúttal bejelentette, hogy Hailé Szelasszié ellen a hadsereg hamarosan akciót kezdeményez. Közlemény a Mai kiiliigpiiiiszter Kópiására! Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügymi­niszterének meghívására 1974. augusztus 31. és szep­tember 7. között hivatalos baráti látogatást tett a Ma­gyar Népköztársaságban dr. Raúl Roa Garcia, a Kubai Köztársaság külügyminiszte­re. A látogatás eredményeit összegezi a közlemény, amit tegnap tettek közzé. A két külügyminiszter át­tekintette a Magyar Népköz- társaság és a Kubai Köztár­saság kétoldalú kapcsolatait, politikai, gazdasági és kultu­rális együttműködésének helyzetét. Megállapították, hogy a két ország testvéri kapcsolatai a szocialista in­ternacionalizmus alapján eredményesen fejlődnek. Eh­hez nagyban / hozzájárult dr. Fidel Castrónak, a Ku­bai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága első titká­rának, a Kubai Köztársaság forradalmi kormánya elnöké­nek 1972. évi magyarorszá­gi látogatása. A magyar— kubai kapcsolatok sokoldalú fejlődése megfelel a két nép alapvető érdekeinek, hozzá­járul a szocialista közösség erejének növekedéséhez, az imperializmus elleni harc ha­tékonyságának fokozásához. A nemzetközi helyzetet ele­mezve megállapították, hogy a jelenlegi erőviszonyok a szocializmus javára változ­nak. A tárgyalások megerősítet­ték a felek nézeteinek azo­nosságát valamennyi meg­tárgyalt kérdésben. A kubai külügyminiszter nagyra ér­tékelte a Magyar Népköz­társaság pozitív hozzájárulá­sát a békés együttműködés fejlesztéséhez, a biztonság megszilárdításához Európá­ban és az egész világon. A magyar külügyminisz­ter őszinte megelégedéssel üdvözölte a szocialista Kuba aktív külpolitikáját, amely megtisztelő szerepet biztosít Kubának a latin-amerikai kontinensen és az egész vi­lágon. A külügyminiszterek meg­állapodtak, hogy tovább szé­lesítik a Magyar Népköztár­saság és a Kubai Köztársa­ság külügyminisztériumainak együttműködését és folyama­tos konzultációkat irányoz­nak elő. Dr. Raúl Roa Garda hiva­talos baráti látogatásra szóló meghívást adott át Púja Frigyesnek, aki a meghívást köszönettel elfogadta. 4 VILÁG nyersanyagéhségéröl Magyarország tehát fűtő­anyagokban és nyersanya­gokban Európa egyik legsze­gényebb országa, ezáltal ösz- szes behozatalában a nyers­anyagok aránya több mint 50 százalék. Mindezek isme­retében teljesen érthető, miért volt szükséges 1960— 1965 között közel 50 száza­lékkal emelni a nyersanya­gok behozatalát, és az is érthető, hogy ipari termelé­sünk minden egyszázalékos' növekedését miért kíséri a behozatal mintegy egyszáza­lékos növekedése. A magyar népgazdaság fej­lődésében rendkívül nagy a szerepe a KGST-országok ál­tal létesített egyesített ener­giarendszernek és a Barát­ság-kőolajvezetéknek. Az európai KGST-orszá­gok egyesített energiarend­szere — a Béke villamos- energia-távvezeték — hét szocialista országot kapcsol össze és már több év óta működik. Hármas feladatot tölt be. Az energiarendszer­be bekapcsolt országok szá­mára állandó jellegű és fo­lyamatos villamosenergia­importot biztosít. Magyaror­szág a Szovjetunióból 1966- ban 1,2 milliárd kwó vil­lamos energiát importált. A második feladat az, hogy időszakonként villamosener- gia-cserét valósítson meg az egyes országok között. Erre az c l lehetőséget, hogy a különböző országokban más és más időpontban jelent­keznek úgynevezett energia­fogyasztási csúcsok, és így az egyes országok egymás­nak átengedhetnek villamos energiát. Az egyesített ener­giarendszer harmadik fel­adata, hogy üzemzavar ese­tén az országok segítséget nyújtsanak egymásnak, s íev a minimumra csökkent­sék az üzemzavar okozta ká­rokat. A Béke elektromos távvezetékkel jelentős erő- művi kapacitást takarítunk meg. Ez a nemzetközi ener­giarendszer világviszonylat­ban is jelentős. 1972-ben mintegy 11 milliárd kwó villamosenergia-cserét bo­nyolított le a hét szocialista ország között. A magyar népgazdaság szempontjából igen jelentős létesítmény a Barátság-kő­olajvezeték. Ez a vezeték- rendszer —, amely 1962 óta működik — öt szocialista országot köt össze. A veze­téken a magyar népgazdaság (1962-től 1973-ig 20,2 millió tonna kőolajat kapott a Szovjetunióból. A beruházás gazdaságosságára jellemző, hogy a beruházási költségek lényegében 1,5 év alatt meg­térültek. A Barátság-kőolajvezeték tette lehetővé, hogy szén helyett nagyobb arányban használjuk fel a gazdaságo­sabb kőolajat, illetőleg a kő­olajból készített termékeket. A kőolaj, mint köztudomá­sú, nemcsak mint hajtó­anyag fontos termék, a pet- rokémiának is alapanyaga. Erőteljesen fejlődő vegyipa­runk nem nélkülözheti a kellő mennyiségű kőolajat. A növekvő kőolajimport se­gítségével tudtuk megiaví- tani népgazdaságunk fűtő­anyag-szerkezetét is. amely­ben a szénhidrogének aránva javult és az 1965. évi 18.2 százalékról 1972-re közel 40 százalékra növekedett. Ez az arány már kedvezőbb, mint amilyen Európa átlaga 1964- ben volt. Hazánk külkereskedelmi forgalmában a KGST-orszá­gok részesedése 66—70 szá­zalék között mozog. Érde­mes megemlíteni: 1973-ban 1.9 millió tonna árut szállí­tottunk a Szovjetunióba, s ezért 21,4 millió tonna árut kaptunk. Ez az arány jól ér­zékelteti. hogy a nyersanyag­szükségleteink biztosításának legfontosabb bázisa a .Szov­jetunió és a KGST-országok. Éppen ezért számunkra nem közömbös, hogy milyen és mennyi nyersanyaggal ren­delkezik a KGST. A KGST tagországai je­lentős ásványi nyersanyag- készlettel rendelkeznek és a jövőben további lelőhelyek felfedezése várható. Az ás­ványi kincs megoszlása azonban korántsem egyen­letes. gyakran nehezen meg­közelíthető helyeken talál­ható. Bizonyos esetekben hasznos tartalmuk és minő­ségük elég, gyenge, kiakná­zásuk jelentős anyagi beru­házásokat igényel. A szocialista integráció ■ elmélyítését és korszerűsí­tését célzó komplex prog­ram konkrétan megjelöli azokat a közös erőfeszítéssel létesítendő objektumokat, amelyek megvalósításra ke­rülnek. lay például az ér­dekelt tagországok együtt építik a kurszki vasérc!élő­hely me'lett a nagy teljesít­ményű kohászati üzemet. Itt a kiváló minőségű érc hatal­mas készletei találhatók. Jelenleg az érdekelt KGST-tagországok az uráli nikkel és azbeszt, a kazahsz­táni réz és sárga foszfor közös bányászatának és el­sődleges feldolgozásának mű­szaki-gazdasági feltételein dolgoznak. Az érdekelt or­szágok megvizsgálják a Len­gyel Népköztársaság javas­latát, hogy közösen vegye­nek részt területén energia- hordozó és kokszolható sze­nek bányáinak létesítésében. Hasonló javaslatot tett a Mongol Népköztársaság energiahordozó és kokszol­ható szenek, réz, ón, wolf­ram és molibdén közös ki­termelésére. Aktuálissá vált a Kárpátok, Balkán-hegvség és a Kaukázus ásványi kin­cseinek felmérése, itt a geológiai viszonyok a kuta- lókat mangán, króm. réz, molibdén, sokfémes arany, higany stb. leletekkel ke­csegtetik. Az utóbbi években a ten­gerek és óceánok ásványi kincseinek tanulmányozása, illetve felderítése népgaz­dasági és nemzetközi je­lentőségre tett szert. A ten­gerfenék ásványkincseinek kiaknázása egyik feltétele korunk tudományos-műszaki forradalmának. Napjainkban közel száz ország végez a világtengereken geológiai­geofizikai kutatásokat és az összes kitermelt kőolaj 20 százaléka máris a tengerfe­nékről származik. A KGST-tagországok in­tegrációs törekvései felkel­tették a figyelmet a nyers­anyagellátás problémái iránt, hiszen megoldásuktól döntő mértékben függ az. egyes tagországok népgazda­ságának jövőbeni fejlődése. Az utóbbi években Bulgá­riában jelentős lignitlelőlie- iyeket kutattak fel. amelyek tartaléka: meghaladják a 3 milliárd tonnát. Ezek kiak­názására bányákat, külszíni fejtéseket, nvitottak, a fel­járt lignitvagyon hasznosí­tására pedig brikettgvárat építettek, nitrogén-műi rá- gvagvárat és !;él hatalmas hőerőművet helyeztek tizem­be. A magyar kollégák sike­resen befejezték a feltáró munkálatokat az algyői föld­gáz- és kőolajmező térségé­ben: új, sokat Ígérő terüle­teket kutatnak fel a bauxjt- lelőhelvek bővítése végett. Az NDK-ban a geológusok egv új, hatalmas gázmezőt adtak át. amelvnek kiakná­zása révén a földeázforme- lést 3.5-szercsére növelhetik. A kutatások eredménveként jelentősen növekedtek a ká- liumszóda-készlofek is. Leo_ gvelországban sikeresen nö­velték a kitermelhető gáz- készleteket. a természetes kén- és káliumsó-ielőhnive- ket. Romániában tovább fn_ ívik a földgáz- és óin;me-"k felkutatása, jelentős lignit- készletre bukkantak. Folv- tatták a bauvit és más szí­nesfémek. va’amint a ter­mészetes kén fe’kniatásái. A csehszlovák geológusok folytatónk az új szé-imodeo- ce felderítését, amelv az ed­digi felmérések szerint snv. száz millió tonna készlettel rendelkezik. (Folytatjuk)* Metlis ián a Helrézipari Miszaki Epten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom