Észak-Magyarország, 1974. szeptember (30. évfolyam, 205-228. szám)

1974-09-19 / 219. szám

1974. szept. 19., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 ■ Nőpolitikáról — fiatalok között Ózdi képeslap Négy esztendő tanulsága Négy esztendővel ezelőtt, 1970. szeptemberében fogad­ta el a KISZ Borsod megyei Bizottsága azt a .határozatot, amely a lányok és fiatalasz- szonyok közötti KlSZ-mun- ka fejlesztését tartalmazza. S az a jelentés, amelyet a megyei végrehajtó bizottság tegnapi ülésén vitatott meg, szinte pontokba foglalta e téma kapcsán négy esztendő tanulságait. Elöljáróban csu­pán annyit: jó érzés volt hallani, leírni, mi minden történt a négy év során a különböző ifjúsági rétegek­ben azért, hogy a nőpoliti­kái határozat megvalósulása tudatos óbbá, tervszerűbbé váljék. S ennek eredménye­képpen egyre több fiatal nő kapcsolódott be az ifjúsági szövetség munkájába is. * A fiatal nők szívesen dol­goznak a KISZ-ben. Egyre többen vállalnak társadalmi, gazdasági, kulturális éle­tünkben politikai és közéle­ti funkciókat — ha ezzel megbízzák őket. Erről ta­núskodik, hogy a KISZ-tit- károk több mint 30 százalé­ka, a vezetőségi és végrehaj­tó bizottsági tagok mintegy 40 százaléka nő. Nem ilyen kedvező viszont a helyzet — s erről nagyon önkritikus vi­ta bontakozott ki a végre­hajtó bizottság ülésén — az első számú vezetqk körében. Borsodban a 23 megyei, já­rási és városi KISZ-titkár, között például egyetlen nő sincs ... Ellenben részt vesz­nek, s nagyon eredményesen dolgoznak a rétegtanácsok­ban, a társadalmi és tömeg­szervezetekben, vállalják if­júsági klubok vezetéséi, és így tovább. Mindebből Kitű­nik, hogy a nőpolitikái ha­tározat mostanság nem vala­miféle kampányfeladat, ha­nem mindennapi munkánk szerves része, holnapunk ala­kításának fontos tényezője. Ez is egyfajta biztosíték rá, hogy az a pezsdülés, mely a nők politikai és közéleti te­vékenységével elkezdődött, jól értelmezett „kényszerpá­lyára” került. * A foglalkoztatottságot vizs­gálva, gondot okoz megyénk ipari struktúrája, a megfe­lelő szakképzettség hiánya, és sok esetben a helytelen szemlélet. Éppen ezért a KISZ feladatai között fon­tos helyet kapott a nők ér­dekvédelme, helyzetük jó- vitása. Az ifjúsági törvény végrehajtási utasításainak megvalósításakor is bérezési és szociális intézkedések sze­repeltek a KISZ javaslatai­ban. A nők munkahelyi körül­ményei, szociális, egészség- ügyi ellátottsága is sokat fej­lődött megyénkben. Nem mondhatjuk ugyanezt a szak­mai továbbtanulási lehetősé­gekről, és az üzemekben gondok vannak az iskolai végzettségnek megfelelő el­helyezkedésnél is. Igaz, a vállalatok többsége a kor­mányhatározat alapján lehe­tővé teszi a munka melletti képzést, de ezt sem használ­ják ki, jóllehet, ez a nők szakmai és általános művelt­ségét növelni nagy mérték­ben segítené. Vannak na­gyobb vállalatok, üzemek, ahol saját erőből megterem­tik a vállalaton belül a nők továbbtanulási, elsősorban a szakképzettség megszerzésé­nek lehetőségét. A Miskolci Pamutfonodában bevált a szakmunkástanuló-képzés és eredményes a művezetők ré­szére szervezett fonóipari technikumi tanfolyam. De szervezett képzés és tovább­képzés van a Szerencsi Cso­koládégyár diósgyőri üzemé­ben is. ■ •-■«j A bérezés „egyenjogúsítá­sában” egyre jobban érvé­nyesül a szakképzettség, a végzett munka társadalmi hasznossága és a minőség szerinti fizetés. Előfordul azonban, hogy azonos mun­kakörben, azonos feltételek között dolgozó férfi és nő közül a nő kevesebb bért kap. Ezért az érdekvédelmi tevékenységben változatla­nul fontos az „egyenlő mun­káért egyenlő bért” elv meg­valósítása. * Szó volt a tanácskozáson arról, hogy az ifjúság egyre jobban elfogadja a korszerű család felfogást, mely ará­nyos munkamegosztást te­remt férfi és nő között. A nők szociális helyzetének ja­vítása érdekében pedig egy­re többet tesznek az üzemek és az intézmények is. Az egyedülálló anyákat, akik­nek két 14 éven aluli gyer­mekük van, állandó nappa­los miiszakba helyezték át, a KISZ kezdeményezésére. Vannak üzemek, ahol a több gyermekes nőket se­gélyben részesítik. Egyre több szociális kedvezményt kapnak a kismamák. Az pe­dig általános gyakorlat már, hogy könnyebb munkakörbe, egy műszakba helyezik őket. A gyermekintézmények fejlesztésében, számuk növe­lésében a KISZ-szervezetek is sokat tettek. Rendszeressé vált az óvodák, bölcsődék patronálása. A nagyobb vál­lalatok KISZ-esei szemlél­tetőeszközöket is készítenek az iskoláknak. Az előterjesztéssel kapcso­latban számos kérdés hang­zott el > a végrehajtó bizott­sági ülésen és sokrétű, alko­tó vita bontakozott ki. Az a határozat, amelyet végül is törvényerőre emelt e testü­let, több olyan javaslatot tartalmaz, amely tételesen is meghatározza a holnap ten­nivalóit a nők politikai ne­velésében, közéleti tevé­kenységükben, a munka- és életkörülrrtenyek javításában. S ez a program egybeesik a párt nőpolitikái határozatá­val. Paulovits Ágoston — Csapolás! Csapolás! A főolvasztár túlkiabálja a kemencepódium zaját. Éles fütty hasít a levegőbe: a 7-es martinKemencében el­készült az acéladag: 105 tonna szikrázó, sziporkázó fém. A csapolónyíláson úgy kezd hömpölyögni, mint a megáradt folyó vize, ha ki­lép a medréből. Martinászok tekintete kíséri az útját. Nincs egy fölösleges szó. nincs egy értelmetlen moz­dulat. Mintha precíziós mű­szer vezérelné • az emberek mozdulatait, olyan pontosan, összehangoltan végzik a csa­polást. Ketten csillapító anyagokat lapátolnak az üst tetejére. Aztán daru jön — félel­metes energiák szabadulnak tel. mikö’,''',n magasra emel­kedik a roppant súlyú acél- üst. Az öntőcsarn^k megte­lik vöröslő fénnyel. A martinból speciális vas­úti kocsi szállítja el az üs­töt. Tetején sárga figvelmez- tető lámpák villognak. f* Szálöntők. Üj szakma született Ózdon és Dunaújvárosban. Fiatal technikusok, szakmunkások a letétem' '"esd. A tudomá­nyos-technikai forradalom küszöbén látványosan gyors fejlődésnek indult olvan ha- g'-mányos iparág is, mint amilyen a kohászat. AzOKÜ folyamatos a''?’öntőmű vében már semmi nem emlékeztet a nnr"r'mánvokra. Száznál több műszer mutatói vibrál­nak: sárga, piros, zöld jel­zőlámpák villognak. Egv gombnyomás, és az öntőko­csi '-ssan. méltóságteljesen közelit. A világviszonylat­ban is korszerű üzem fiatal munkásai öntik az acélbu­r c* pr SZALONTOK gát. E technológiának már semmi köze a bugahenger­léshez. A hatalmas üstből hat nyíláson át tűnik el a megolvadt acél, azután négy­zetes formájúra dermedve megjelenik az üzem föld­szintjén. Pál Attila szálöntő az NDK-ban dolgozott. A vé­letlen úgy hozta, hogy a ri- esai folyamatos acélöntőmű­ben foglalkoztatták. Ott tett szert a szakmai hozzáértésre. — Hívtak Dunaújvárosba és Úzdra is — mondja. —' Az ózdiaknak mondtam igent: hazajöttem. Nem bán­iam meg. Remekül érzem magam ebben az új üzem­ben. Nekünk, fiataloknak való. Kipróbálhatjuk, mire vagyunk képesek. Vitkó József, az acélmű főmérnöke mondja: — Ezek a fiatalok rövid idő alatt elsajátították a szálöntés tudományát. Igaz, előfordul néha apróbb pon­tatlanság. de ez nem lénye­ges. Hiszen alig több, mint egy éve, hogy először ön­töttünk az. új üzemben. Mokri Pál, a technológiai és kutatási főosztály osztályve­zetője. , „ » ! A folyamatos acélöntőim! hatalmas csarnoka. A termelés minden fázisa teljesen automatizált. A szálöntők ebben az üzemben „csak" ellenőrzik, irányítják az öntést. Mizcrák István felvétele Brigádmozgalom magasabb szinten Gyors ütemű fejlődés jel­lemezte az utóbbi esztendők­ben az Autóvillamossági Fel­szerelések Gyára mezőköves­di gyáregységének munkáját. Bizonyíték erre, hogy az el­múlt két évben csaknem megduplázódott az üzem ter­melése: tavaly már több mint 100 millió forint értékű alkatrészt gyártott az itteni munkáskollektíva. Az ez évi feladat sem látszik túl köny- nyünek, hiszen a terv sze­— A szakirodalom szerint a hasonló öntőművek felfu­tási ideje körülbelül három év. Ahhoz viszonyítva Özdon rekordidő alatt sikerült az új üzem indítása, beüzeme­lése. Koreny Elemér művezető: — Van némi lemaradá­sunk a tervhez viszonyítva, de ez nem befolyásolja a vállalati tervteljesítést. Sok­kal fontosabb az a lelkese­dés, ami jellemző az öntő­mű fiatal munkásaira. Nem­rég, amikor az ezredik acél­adagot öntöttük, műszak után a brigád közös pénzé­vel elmentünk a Kohász bisztróba és egy-egy üveg sör mellett megünnepeltük a jubileumot. A fiúk nagyon örültek annak a sikernek, amit az ezredik acéladag, mennyisége szerint a száz­ezredik tonna leüntése oko­zott. Hogy egy ilyen bonyolult üzem indítása milyen nagy feladat, jól tudják azok, akik részesei voltak munkahelyü­kön hasonló munkának. Az ózdi folyamatos acélöntőmű fiatal munkásainak bizal­mat szavaztak, amikor át­adták nekik az új berende­zést. E bizalomra jött a bi­zonyítás: több mint egy éve, mindegyik napon lelkiisme­retesen, nagy lelkesedéssel látnak munkához, önmaguk­nak is bizonyítani akartak. Ellenőrizni, mennyit ér az elméleti felkészültség a gya­korlatban. Százezer tonna acél, több mint egy év munkája iga­zolja: a szálöntők munkája nyomán megszelídült, be­kapcsolódott a vállalat vér­keringésébe az új üzem. A folyamatos acélöntőmül, teljes felfutása után évente 360 ezer tonna acélbugát termel. Magyar Tibor rint 132 millió forint terme­lési értéket kell a gyárnak produkálnia. Ez kereken 30 millió forinttal, vagyis mint­egy 30 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti teljesítést. Az előirányzott nagyará­nyú termelésnövekedés meg­követelte a géppark bővíté­sét is. Ezzel párhuzamosan növelni kellett az üzem lét­számát, így a tavalyi 380- nal szemben jelenleg 440 munkás dolgozik a munka- padoknál. A gyáregység ed­digi eredményei biztatóak: a feszített terv ellenére a 62 millió forintos félévi elő­irányzatot 1 millióval túl­szárnyalták. Külön említés­re méltó, hogy a termelési érték növekedése háromszo­rosa volt a létszámnöveke­désnek, amely a munkater­melékenység kedvező alaku­lásáról tanúskodik. A gyáregység gazdasági eredményeiben benne van a szocialista brigádok jó mun­kája is. Nőtt a szocialista címért versenyző brigádok és brigádtagok száma. Az idén hat új brigád alakult, így jelenleg 27 kollektíva dolgozik a gyáregység külön­böző üzemrészeiben. Az elő­relépés azonban a minőségi munkában is jól mérhető. Néhány évvel ezelőtt bizony még előfordult, hogy ese­tenként munkaköri köteles­ségnek számító „vállalásért”, illetve annak teljesítéséért is megkapta egyik-másik kol­lektíva a szocialista címet. Ma viszont a mérce már igen magas. Ami korábban elegendőnek bizonyult, az most kevés. Lényegesen több pluszmunkát, illetve teljesít­ményt várnak a brigádok­tól. Ez egyaránt vonatkozik a termelésre, a művelődés­sel, a tanulással, a közössé­gi élettel kapcsolatos válla­lásokra. Persze a brigádok is igényesebbek önmagukkal szemben. Többségük igen önkritikusan értékeli tagjai­nak munkáját, magatartásai, ami a munkásöntudat erő­södésére vall. Nagy lendítőerő volt eb­ben a gyárban is a kong­resszus tiszteletére kibonta­kozó szocialista munkaver­seny. A brigádok a vállala­ti terv ismeretében maguk keresték, kutatták azokat a lehetőségeket, amelyek ré­vén tovább fokozhatják a munka hatékonyságát. Jelen­tős vállalások születtek a se­lejt és a veszteségidő továb­bi csökkentése, valamint a termelési érték növelése ér­dekében. A brigádmozgalom fejlő­dését segítette elő, hogy a gyáregység gazdasági es po­litikai vezetése igyekszik minden segítséget megadni a kollektíváknak. Mindenek­előtt biztosítják a tervteljesi- téshez szükséges műszaki, technikai feltételeket, támo­gatják a dolgozókat a na­gyobb szakmai tudás meg­szerzésében. A munkás to­vábbképzés keretében eddig 40-en bővítették szakmai is­mereteiket, rövidesen pedig újabb két csoport él ezzel a lehetőséggel. A gyáregységben megfi­gyelhető a kölcsönös elvtár­si, munkatársi segítségnyúj­tás, a szocialista szellemű közösségekre jellemző erköl­csi normák betartása es be­tartatása. Jól látják, hogy kiemelkedő munkasikereK deresére elsösoruan azok az egyének és kollektívák képe­sek, akiket, illetve amelye­ket környezetük is segít a munkavégzésben, a bonyo­lult feladatok megoldásában. A szocialista munkaverseny politikai és gazdasági hala­sa nagymértekben függ at­tól is, hogyan gondoskodnak a dolgozókról. Az emberek, a munkások szociális, kul­turális es egészségügyi hely­zetének figyelemmel kiséré­se, annak szüntelen javítása döntően befolyásolja a dol­gozok hangulatát. Ha iát jak, érzik a róluk való gondos­kodást, ha közvetlenül is ta­pasztalják a jó munka elis­merését, megbecsülését, ez még nagyobb eredmények el­érésére serkenti a brigádo­kat. A gyáregység vezetősége nagyon helyesen azt az el­vet vallja, hogy a kimagas­ló munkát végzőket megfe­lelő elismerésben kell része­síteni. Ezt tették már a: el­múlt esztendőben is. ami­kor 60 ezer forint jutalmat osztottak szét a legjobb ered­ményt felmutató brigádok között. Az emberekről való gondoskodásra vall az is, hogy rövidesen elkészül es átadják rendelleiesenek az új üzemi étkezdét, amebnek létrehozását évek óta sürge­tik a gyáregység dolgozná. I.. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom